Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-10 / 289. szám
BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951. december 10., kedd U T I MENTSÜK. MEG ŐKET A mai nap a Békéscsabai Sztálin úti néphitté előtt egy ácsorgó kislány megszólított. — Néni tessék adni húsz fillért, kenyérre. — E- lőbb csodálkoztam a kislány bátorságán mert valahogyan nem hittem a fülemnek. Hiszen öltözete nem árulta cl azt, hogy éppen húsz fillérre volna utalva, a- zért, hogy kenyeret vegyen. Míg a pénztárcámat kerestem, lesütött szemmel állt előttem. Mielőtt a forintot odaadtam volna neki, megkérdeztem: Biztosan kenyérre kéred a pénzt, nem valami másra? Ekkor a lánygyermek rámnézett. és lesütötte a szemét, úgy tett, mint akit rajtakapnak valamin. Faggattam tovább... Mondd meg szépen, mire kell a pénz? Erre a kislánynak pityergésre állt a szája, és alig hallhatóan annyit mondott: cukrot akarok venni. Odaadtam a kihalászott forintot és köszönés nélkül a többihez tette a köténye zsebébe. Csörgött már vagy három forintnyi aprópénz nála. — Van már pénzed, miért nem veszed meg a cukrot? — Még több kell, mert csokit akarok venni. — Meg tudod már számolni a pénzt? — A forintot és a húsz fillért már ismerem. — Jártal-e iskolába? — Tavaly jártam, de miután elkopott a cipőm, nem mentem. Az idén sem menteni. — Anyukád hol dolgozik? — Takarít a hivatalban. — Engedi, hogy Te így kéregess az utcán? — Nem szokta megkérdezni, ha hazajön, hogy hol voltam, a kistestvéremmel vagyunk otthon; ha anyu hazajön, akkor főz nekünk, és megint elmegy. — Akkor is takarítani megy? — Nem, akkor a moziba. — Hát apukád van? — Apukám, az régen nem lakik lünk. Egy másik bácsi jár hozzánk, és anyukánk azzal megy moziba. — Miért mondod azt, hogy kenyérre kéred a — BÉKÉSCSABA ES SZEGED KÖZÖTT — hol már nápénzt, amikor cukrot ft- karsz venni? — Azért, mert így hamarabb adnak pénzt a bácsik meg a nénik. — Tudod, hogy csúnya, dolog az, ha egy kislány hazudik. Mi lesz belőled? * Igen, ez a kérdés, hogy mi lesz belőle? Korán, még kicsiny gyermek korában beleszívódik testébe-lelkébe a csavargás, az iskola, a munka kerülése. Később, 3—4 év múlva zülött, erkölcstelen élet, a börtön vár rá. Kinek a bűne az, hogy' ez a gyermek már hétéves korában hazudik, az utcán csavarog, kéregét? Elsősorban a szüleié. Anyjáé, apjáé. Bűnös az anya* aki nem törődik gyermekével, nem járatja iskolába, aki ahelyett, hogy gyermekével foglalkozna, más férfivel moziba jár. A szülő a saját gyermeke sírásója. Mentsük meg őket. A szülőt, a gyermeket. Nem engedhetjük, hogy szemünk előtt váljon bűnözővé egy fiatal filet. — CS. E. — Ulti-parti Sóikat utaztam már, urnásig, sőt idegességig élveztem a kerekek zö- työgését, de vérbeli utazó sohasem vált belőlem. Hogy miért? ördög ■tudja, valahogy nem az én türelmemre szabták a hosszú egyhelv- benülést, monoton utazást. Őszintén kijelentem, hogy irigylem azon embertársaimat, {ütik angyali türelemmel és kifogyhatatlan lendülettel végigcsatázzák a magúik kétórás vasúti ultipartiját. Nekik van igazuk! Olyan az a kártya, mint az ópium. Az ember belebódul, és amikor felébred, észrevétlenül elszállt órákat talál maga mögött. Az ulüisok verik, pufálják a blattot, és hipp-ihapp: már haza is értek. Hogy néha egy-két tízes bánja? Az úgy látszik nem érdekes. Csak az asszony eszi miatta a mérget, a férfi csak azon dühöng, hogy nem jött be a piros betli... megint a másik nyert, pedig azt se tudja, minek csinált kártyáit a Pi- atnik. Fekete földek, fehér hó Békéscsabától Szegedig jó hosz- szú az út. Sokszor kitekintgettem a párás ablakon (fűtött kocsiban u- taztam!) és a mindent betakaró fehér hótak'aró a földnek sok titkát elárulta mégis. A napokban írtuk, hogy soha nem volt ennyi mélyszántás Békés megyében, mint most ősszel. Hát ez igaz! Hatalmas mólyszántott táblák fordultak hátra a vonat mögé, nagy, fekete rögök feketéinek a fehér hó között, mintha ezernyi varjú lepte volna el a határt. Csongrádiján is ez a helyzet. A dolgozó parasztság kitett magáért ezen az őszön. A munkát sugározza ma a határ — olyan ez, mintha szavazat volna: lám, mi dolgozunk, dolgozni akarunk, békében, a magunk hasznára. Az élet mag-ágyai ezek a fekete földek, és nem a pusztulásé. De jó, hogy Szeged- rókuson történt Mert ha nem ott történt volna az alábbi eset, sokkal jobban szé- j y wT* , gyelném magam, — mások helyett. A kora-délutáni vonatot lestem, hogy visszautazzam Békéscsabára, Óriási tömeg várakozott a korlát mögé szorítva. Bevallom, előre féltem, hogy itt valami történik. Valami rossz, egy kicsit embertelen, amit mindenki szégyelhet, mert nem medvének, vagy lónak, —hanem emberinek születtünk. Meg is történt a baj. A szerelvény befutott, az ajtó kitárult, és hórukk! aki bírja marja! — prése- lődött az emberáradat a szűk ajtón a vonathoz. Először egy diákgyerek akadt fenn a korláton, si- kongva kiabált: beszorították a kezét, A sínek között pedig fellöktek egy idős asszonyt, kosarát elsodorták, a tartalma: tészták, kifliik a sárba hullottak, és az áradat eltaposta, mint a palacsintát, A nénike feltápászkodott és sírt. Egy sutiamé az arcába vigyorgott: — Mi van nyanya, kitálalta a buklhalót?! Ezért szégyeltem magam, és úgy érzem, meg kellett írnom ezt a ikesei-ű kis élet-epizódot. Sajnos, többen nevettek, mint ahányan szégyelték magukat, mások miatt. A vidám étszolgálatos Ilyen is van, de kevés. Van, áld csak végignyomaikszik a kocsin, él ezt darálja, mintha magnetofon lenne: bor, sör, cigaretta, csokoládé... bor, sör, cigaretta,... stb. Az, akivel engem vetett össze a sors, nem ebből a fajtáiból származott. Vidám, derűs, és jó üzletember benyomását keltette, amint belépett a kocsiba, azonnal. — Kitűnő fröccs, szóda nélkül! Tessék, ki szomjazik kérem? Elsején majd elszámolunk. A pénz nem fontos!... Valaki csokoládét kért. — Tessék! Valódi, tej csokoládé- mentes!.,. 3,50! Akkor már mindenki kacagott, és a vidám étszolgálatos majdnem üres kosárral búcsúzott őt pere múlva. Jó üzletember! Engem iá „behúzott" egy „tejcsokoládóman* tes” csokoládés-szelet erejéig. Finom volt! Megvárta még megkóstolom, és amikor látta, hogy ízlik, rámcsapott: — Még egyet: tartaléknak! Jobb, mint az előbbi! Megvettem. Jobb volt, . Sass Ervin ÍVVVWVVVVVVWVWyVVVVW/VVW/VVVVZVVVliVVVWVJ \f<t4kadí fey+beiek Melyik filmben látta? Szovjet FHmhét tisztele- i téré indított képrejtvényünk i megfejtésének határideje lejárt. A Moziüzemi Vállalat és a Népújság Szerkesztősége kisorsolta a díjakat. Az eredményt a holnapi számunkban közöljük. Megérkezett az úttörők télapója Napok óta szorgalmasan dolgoztak a kezek az örsi .foglalkozásokon. Készült a meglepetés a kis pajtásoknak. Díszbe öltözött az út- töröotthon és végre — pénteken délután — eljött a Télapó, a színes csomagok mellé pár figyelmeztető szót, vagy dicséretet is mondott. Vidám hangulattal búcsúztunk tőle és most már a fennyőünnepre készülnek az I. sz. iskola úttörői. SÁLV1 GÉZÁMÉ, Hatton y a. Dolgoznak a tanácstagok Jól dolgoznak az újonnan meg1 választott járási tanácstagok, Legr utóbb Jánki Sándor, Árgyelán János és Novák Pál tartották meg igen eredményesen fogadóóráikat. Jánki Sándor tanácstag fogadóóráján pl. négy dolgozó paraszt jelent meg, akik a juttatott épületek megváltási árának rendezéséhez kértek segítséget. Novák Pál fogadóóráján 10-en jelentek meg. Novák elvtárs tőle telhetőén azonnal intézkedett a vitás ügyek megoldására. Pl. Köliis Antal 67 éves sar- kadi lakos ügyében, aki 1951. évben megvont rokkantsági nyugdija érdekében fordult hozzá, a községi VB útján intézkedett, hogy kérését az Országos Nyugdíjintézethez továbbítsák. * Az okányi „titok" nyitja Az őszi mélyszántás a járás területén még csak mintegy 60 százalékban lett elvégezve. Legtöbb őszi szántást Okány községben végeztek, ahol körülbelül & határ 80 százaléka fel van szántva. Az élre- törés nyitja: Gkányban működik a járás legjobb szántási szakcsoportja. A traktorok munkáját közvetlenül a szántási szakcsoport elnöke irányítja, így egy-egy dűlőben sorban szántanak. * 5 millió forint aprómag termelésből Dolgozó parasztságunk megnő- ] vekedett termelési kedvét bizonyítja. hogy ez évben a sarkadi járásban az előzőekhez viszonyítva sokkal nagyobb területen termeltek aprómagot. Amíg 1955-ben az évelő pillangós növények területe a szántóterületnek 11,1 százalékán termelnek pillangós takarmányokat. Az aprómagvak termelésének hasznosságát igazolja, hogy a járás dolgozó parasztsága ebben az évben több mint 5 millió forintot kapott az átadott aprómagvakért, Csak Okány községben egyedül 400 mázsa és Zsadány községbeií 300 mázsa aprómagval adtak át a felvásárló szerveknek. * Ezüstkalászos gazdatanfolyamok Több községben eredményesei szervezik a téli ezüstkalászos tan folyamokat, Körösnagyharsány és Geszt községekben tanácsülésein is foglalkoztak az ezüstkalászos tanfolyam szervezésével, Körösmagy- harsányban a tanácsülés határozatot hozott, hogy a tanácstagok kapcsolódjanak a szervezésbe és maguk is minél többen Iratkozzanak be az ezüstkalászos tanfolyamra. Kihúzom *. Vegyen IOTTQ szelvényt!"
