Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)
1957-12-01 / 282. szám
1957. december 1., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NfiPCjSAQ 3 VEGYES HÍRADÓNK 1.45 kg-os az idei libamáj rekord Az Orosházi Baromfifeldolgozó [ a fennmaradó részt a konzerv- Vállalat a csirkék, tyúkok feldől- gyárak dolgozzák fel. Eddig egy gozása mellett nagy súlyt fektet a j 1.45 kg-os libamáj tartja az Idei ■zezonmunkára, a hízottliba, ka- súlyrekordot, csa és pulyka feldolgozására. A j November 1-én indult a saját feldolgozást megelőzően szerző- ; rezsiben előállított pulykakopasz- dést kötöttek Orosháza környéki,! tó félautomata, ami 2.5-szeresére orosházi, szarvasi, gyomai, mező- j emelte iaz egy főre eső termelést, kovácsházi járási tömőszakcsopor- | Naponta közel egy vagonnyi puly- tokkal 15 000 hízottlibára. | kát dolgoznak fel, amit szintén a A feldoglozás során eddig 30 Terimpexen keresztül Ausztriába, mázsa májat szállítottak Buda- j Csehszlovákiába, Nyugat-Német- pestre, aminek nagy része a Tér-. országba, Szovjetunióba, Olaszor- Impexen keresztül exportra megy, | szágba szállítanak. Axt akarjuk, több legyen a hús, a xsír A Battonyai Allatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat jó vagy rossz munkája azon múlik, hogy mennyi az elhullott haszonállat. Eddig volt elegendő mennyi- tégű feldolgozásra váró elhullott haszonállat, de az utóbbi időben ez jelentősen megcsappant, így az üzem csak nagy nehézségek á- rán teljesíti tervét. Az expressz- hizlaláshoz nélkülözhetetlen húsliszt- és tápkocsonyamennyiséget csak akkor tudják biztosítani, ha a lakosság segíti munkájukat és az elhullott haszonállatokat — borjú, csikó, sertés, birka, kecske stb. — nem ássák el, hanem átadják a vállalatnak. Az elhullott haszonállatokért térítést fizetnek. Borjú, csikó után 80 kg- ig 40, 80 kg-on felül 180 forintot. Sertés után 11—30 kg-ig 40, 31—60 kg-ig 90, 61 kilótól 180 forintot, birka és kecske után 10 kg-on felül 40 forint térítést fizet a vállalat. — Ml azt akarjuk, hogy több legyen a hús, a zsír. Ez viszont nemcsak rajtunk múlik. Múlik a- zokon a termelőkön, gazdákon is, akik elhullott haszonállataikat nem nekünk adják el, hanem elássák, vagy dögkútba dobják. Ha termelők is segítenek nekünk, akkor valóságos lesz tervünk, több lesz a hús, a zsír... Kandalló, hordozható cserépkátyha Az Orosházi Vas- és Kályha- Ipari Vállalat készíti a megye- •zerte közkedvelt hordozható cserépkályhák egy részét. Sajnos, nyászlakásokba helyeznek el. Ez a megrenelés egy éves munkát jelent a vállalatnak. Áldott, vagy áldatlan állapot Sarkadkeresztúron Vissza a középkorba! Talán így Jel lemezh élnénk a aankadi járásban immár régi rendellenességet. A* emberek lassan megszok ták és ma a megkövült vaskalapot nagyon nehéz azét törni Sarkadon a községi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettesétől, nyíltan megkérdezzük: — Ml a véleménye a sarkad! határ terjedelméről, különösen a medgyesi határrészt Illetően, a- mely teljesein beépült Sarkiadke- resztúr község belterületébe? — Nehéz dolog ez, mart azok az emberek, akik Sárikád—Med gyesen lakinak, sehogyan sem akarnak közigazgatásilag Keresztúrhoz tartozni. Itt van például az öreg Duikó Sándor bácsi 78 éves, ő nekem ezt mondta: „Én azokhoz bizony nem megyek egy fillér adót sem fizetni". Élthez hasonló a véleménye Nagy Sándor bácsinak is. Persze a két idős emberen kívül még mintegy kétszázötvenen laknak Sarkad—medgyesi hatáiré- szen, akik a sarkadkereszstúili ta- náesházához mindössze kétszáz méternyire telepdtek le. Nevetsége«, különösein ma, hogy egy község, mint például ez is, nem egységes közigazgatásilag, hanem széttagolt, —Mit lehetne tenni annak érdekében, hogy Sarkadkeresztúron helyre álljon hivatalosan is a község egysége? — fordultam kérdésemmel Juhász elvtárshoz. — Semmit. Azok az emberek nem egyeznek ebbe úgysem bele. — Miért? — Mert Így szokták meg. És mát tudnak Sarkadkeresztú- ran? Patkós József elvtárs éppen az utiszámlát állította össze, amikor a tanácselnöki irodájába benyitottam. — Mivel foglalkoznak a községben? — kérdeztem a számokkal birkózó elnököt. — Akad munka most épp elég. Alig néhány napja fejeztük be a 10 éves köaségfejlesztésá terv készítését. Megcsináltuk — mondja magabiztos, megelégedett hangom. — mert erre a községre azután igazán ráfér egy kis renoválás. Ezután a terv került szóiba. Meglepődve hallgattam az elnök szavait. — Kisnyékre (határrész, köze; száz család lakik itt, olyan, mint egy kis falu, 50—60 tanyával körülvéve) tanácskirendeltséget épífcünk. A Tanya 70. szám alatt lévő 31, most a felszabadulás után épített új házba szeretnénk a villanyt bevezetni, ártéri kutat fú- natni, gyalogjárót és a vízvezető árkok rendszerét kiépíteni, Daasan közeledtünk gondolatban a belterület középpontjába. — Itt is sok a tennivaló. Na, menjünk messze, itt van például ez a medgyesi rész. Ez teljesen beékelődött a községbe és mégis Sarkadhoz tartozik. Ide, erre a részre szeretnénk egy kutat fúrat- ni, hogy itt is legyen jó ivóvíz. A sarkadi tanács nem sckat törődik ezekkel az. emberekkel, nincs leütjük, boltjuk, tanácstolrendehségük. talán az idén valami kis gyalogjárót juttattak ide, hogy ne tapossák az istentelen sarat. — Ezek az emberek úgy élnek itt, mintha keresztúriak lennének. A mi üzleteinkben vásárolnak, a mi kútjainkból hordják a vizet, a mi kulturális rendezvényeinket látogatják, sőt egy részük itt is fizeti az adót, melyet azután mi a sár* kadi tanács pénzügyi csoportjának átutalunk(?!) — Miért ragaszkodnak a sarkadi tanácsnál annyira csökönyösen ebhez a medgyesi részhez? Ezt csak a sarkadiak tudnák megmondani. Ezek az emberek a mi községünkben mindent megtalálnak és jól éráik magukat közöttünk. Csal? néha mondanak egy-két cifrát, társalognak az istennel, mert a járlatot csak Sarkadon írják á;. íla születés van, vagy halálozás. az anyakönyvi ügyeket szintén csak ma még munkaerőhiány és a kis kapacitás miatt nem tudják kielégíteni a piac igényeit. Havonta mindössze 230—240 darab hordozMHyen a „fogad) Isten" a kamuíi Rákóczi Tftz^ben? Sarkadon intézik. És télen milyen jól-esik, ezeknek az emberelőnek ;7rri8, kijamétert gyalogolni, araikor valamilyen ügyben hivatják a laható cserépkályhát készítenek, ami napok alatt elfogy. A vállalat jó híre eljutott Dunántúlra is. Megrendelést kaptak 1200 darab beépített cserénkály- ha építésére, melyet a komlói báFelvéte! a Pénzllgyőrséiliez A pénzügyőrséghez felvételre jelentkezhetnek mindazok a 26. életévüket be nem töltött, katonai szolgálati kötelezettségüknek eleget tett, nőtlen, magyar állampolgárok, akik VIII, általános, vagy annál magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A felvételi kérelmeket a területileg illetékes pénzügyőri szakaszhoz kell benyújtani, ahol a szükséges felvilágosítást a jelentkezők megkapják. Pénteken délelőtt két napig tartó földművesszövetkezeti megyei küldöttgyűlés és tanácskozás kezdődött a Békéscsabai Földművesszövetkezet nagytermében. A délutáni vitában Nagy Károly. Gyula járási küldött, egyben a Hazafias Népfront képviseletében is azt javasolta többek között, hogy a küldöttgyűlés határozatba foglalja bele a földművesszövetkezetek és a Hazafias Népfront legszorosabb együttműködésének szükségességét. Vizsgálják felül a földművesszövetkezeteknek a tsz-ekkel, valamint az egyéni dolgozó parasztsággal való viszonyát is az eddigieknél sokkal gyümölcsözőbb kapcsolatok érdekében. A közmondás szerint nincsen ház gond és baj nélkül. Kerül, akad a kamuti Rákóczi Tsz-ben is, csakhogy eltörpül az eredmények, az elég gyors fejlődés, az örömök mellett. Egyik öröm a villanyszerelők kopácsolása. A kultúrteremben már villanyfény mellett vannak, beszélgetnek. Nemsoká kigyullad az irodában, a lakóházakban, az egész Kamuion. A másik öröm az, hogy ebben az évben csaknem 61 és fél ezer forint értékű felszerelést, szerszámot, gépet vásárolnak. Az állattenyésztés tiszta jövedelme 170 000, a növénytermesztés jövedelme 178 000 forint volt az idén. _ . A tagok legnagyobb öröme termesztésen az, hogy minden megkeresett munkaegységük 63— 64 forintot ér. Az eddig osztott hász János a vagyonvédelemről és a munkafegyelemről, Berakó Jánosné lőkösházi földművesszövetkezeti küldött pedig a népi hatalom ellenségei elleni harcról, a falusi szövetkezeti demokrácia érvényéről, szükségességéről beszélt. A tanácskozás második napján, szombatón a MÉSZÖV alapszabály módosítása és a határozati javaslat vitája volt. Sor került a megyei választmány, a felügyelő bizottság és harminc országos földművesszövetkezeti küldött megválasztására. Keddi lapunkban a szombati nap vitájáról, valamint egyéb eseményeiről adunk tudósítást) pénzalőlegen kívül munkaegységenként 15 forint készpénzt kapnak. No, de nem azért mentem én. a Rákóczi Tsz-be, hogy most itt felsoroljam az összes eredményét, hanem azt megtudni, milyen a fogadj isten a belépni szándékozó adjon istem- jére. A jegyzőkönyvekhez folyamodom. Ebből kitűnik, hogy az ellenforradalom után 38-an alakították újjá a közöst. Most már nyoicvannyolean vannak, s a zár- számadási közgyűlés elé is terjesztenek négy felvételi kérelmet. Ha csak az újjáalakuló és a mostani létszámot néznénk, akkor Itt akár be is fejezhetném. Csakhogy azóta sok nap telt el, sok jelentkező volt a Rákóczi Tsz-ben, — akit nem vettek fel. Januárban volt az első közgyűlés, amelyiken tagfelvételi kérelmet tárgyaltak. A jegyzőkönyvben csak ennyi áll: „Domokos János felvételi kérelme elutasítva“. Vajon miért? A válasz rövid és meggyőző: Domokos János már volt tsz-tag és dézsmálta a közös szénáját. Szűcs Mihály felvételét azért utasították el, mert az ellenforradalom idején hangosan ordítozva szidta a kommunistákat. Töredelmesen bevallotta, hogy bűnt követett el, s nem is sértődött meg, amiért elutasították. Február 28-án 28 jelentkező volt a közgyűlésen, hat jelentkező felvételét elutasították. Budai Mátyást azért nem vették fel, mert a tsz több tavija cselédeskcdett nála 1645 előtt. Polgár Gábort azárt, mert ainy- nyira megzavarodott a Szabad Európa rikácsolásától, hogy az októberi események ideje alatt kilépett, aztán megint be, újua ki, s amikor látta, hogy most már rendbejöttele a dolgok, ismét felvételét kérte. Volt olyan is, aki a közgyűlésen gondolta meg, hogy csak nem lép be. Aztán Jelentkezett néhányszor, de a februári közgyűlés bereteszeüe a kapui mindenki élőit Végre, a sok ostrom után szeptemberben kinyitották. A szeptember 28-i közgyűlésen 19 jelentkező várta a felvételét, de csak hétnek sikerült bejutni. Nem volt ott valami nagy káderezés, hol született, miért született? — firtatás. Egyszerűen megválogatták, ki való a tsz-be, ki veti magát alá az alapszabályoknak. Például özvegy Szegedi Sándomé csak úgy lépett volna be, ha 12 hold földjéből 6 holdat kívül hagyhat mérnök fia és kereskedelmi dolgozó lánya részére. Dicséretes az az Indokolás is, amely- lyel Seres István felvételét elutasították. Ez az ember otthagyta feleségét é» kilenc gyermekét és összeállt egy asz- szomnyal. A termelőszövetkezetekben növekvő szocialista erkölcs nem engedi meg m Ilyesmit. A nagyüzemi gazdálkodás megteremtése nemcsak a máért, az idősebb generáció jólétéért, hanem a holnap, a gyermekek érdekében is történik. Helyesen határozott a kögyűlés, ha Seres István visszamegy gyermekeihez, akkor felveszik. Közeledik az idő, amikor válaszút elé állítják majd a megrögzött iszákosokat is, akik keresetük többségét megisszák, s a családjuknak csak morzsát dobnak. A közösség hatalmas erő, vagy megneveli, vagy kiközösíti a könnyelműslködőket ,a saját szenvedélyüknek élőket» S így erősödnek. Kukk Imre Az FMSZ-kiildöttgyüiés első napja Szeghalom járás küldötte, Junácsházára! Ha közigazgatásilag hozzánk tartoznának, 'bennünket két-háromszáz méterre a lakásuktól megtalálhatnának. Akaratlanul kibújt a szög' a zsákból. Amire Sarkadon azt mondják jó, arra itt Keresztáron nem mondják ki az áment, A keresztúriak keresik a megoldás^ melyet feltétlen meg is találnak « község egészének kialakítására. Ez persze nehezen megy, mert régóta húzódik az ügy. Lehetséges, hogy aikilk 1948-ban e kéjrdés tisztázásához hozzáfogtak, ma a tizedik munkahelyen dolgoznak, s e fontos utód hivatalnokok akár a megyénél, akár a járásnál megfeledkeztek, vagy nem akarnak még- egyszer hozzáfogni Sarkad^» Medgyesnek Sarkadkersztúr- hoz való csatolásához, mart már egyszer, amikor felük' bürokratikusam akarták a kérdést megoldani, megégette szájúkat a forró kása. Van-e megoldás az ilyen vitás ügyek rendezésére? — kérdezheti bánik! Természetesen van, csak a sarkadi elvtár&aknak jobban kellene látni, hogy a Sarkad—Med- gyesiek ügyes-bajos dolgait javarészt keresztáron intézik és ha a medgyesiek úgy élnek ebben a községben, mint a keresztúriak, akkor, miért nem lehet hivatalosan papíron is kijelenteni, hogy Sarkad—Medgyes nem Sarkadhoz, hanem Sarkadkeresztúrhoz tartozzék?! Dupsi Károly
