Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-04 / 284. szám

2 békés megyei népújság 1957. december 4., szerda PARTÉLET + Az orosházi kommunisták tettekkel szavaznak Két és fél hónapja, hogy az orosházi kommunisták összevont taggyűlésen megálljt kiáltottak az intrikusoknak. Meg­álljt a felelőtlen váóaskodóknak, a szószátyároknak, a kákán csomót keresőknek és mély eszmecsere után megérdemelt bün­tetést róttak ki mindazokra, akik eltértek a párt Irányvonalától, aki tudva vagy tudatlanul — ha Ideig óráig is — a párt akarat- és cselekvés egységét verték bilincsbe. Azon a taggyűlésen azonban nemcsak arról volt szó, hogy elég és ne tovább, hanem arról |s, hogy tessék szembenézni az élet diktálta helyzettel, a nagy és kis politikai kérdések megoldásával, mind­azzal. amit az élet hoz magával. Ne az események után kullogjanak, hanem vágjanak bátran elébe és lássa mindenki a ma­ga posztján, hogy ml a kötelessége. Könnyű a szó és nehezebb a tett *— mondják sokan. Ez így Igaz. De a kommunisták erénye éppen az, hogy szavuk megegyezzen a tet­tekkel és ha még ody nehezen is, de ez törvénnyé váljon életükben, cselekvésükben. S az orosházi kommunisták érvényre juttatják ezt a törvényt és egyre inkább e- Szerint élnek. Az emlékezetes tag­gyűlés óta nem volt könnyű az út. A városi pártbizottságnak szinte szálanként kellett szétszaggatni a hínárt, amely a pórtélét egészét gúzsba kötötte. A taggyűlés után lépésről lénésre kellett megtisztítani az utat, bírálni a rosszat és igazságot (tenni a még mindig külön állás­pontot valló emberek ügyében. Helyre kellett hozni és pótolni mindazt, amit hosszú hónapok a- k'i'tt a személyeskedések és torzsal­kodások miatt elmulasztottak.és a gyakorlatban győzni a pártba fér­kőzött kispolgári elemek és a szektás álláspontot képviselők el­len. Megtették ezt az orosházi elv- társak, teszik ma is és ezzel egy- Időben a máról, a holnapról — a jövendő hogyanjáról sem feledkez­tek meg. Terv, helyi program keU az orosházi kommunistáknak — hangzott el a javaslat az emléke­zetes taggyűlés utón a pártWzott- éági ülésen. Terv, mégpedigiólywi. ■amely előremutat, amely az orszá­gos pártértekezlet határozatából a- dódóan megszabja a helyi tenniva­lókat a kommunistáknak. És megkezdődött az alkotó munka. Egészséges zsongás lett úrrá a pártszervezetekben és mily* fel­emelő érzés volt látni, hogy a ho­nlapokkal ezelőtt még külön utat járó idős elvtárs egy fiatallal, a mérnök a munkással, a pártmun­kás a páirtonfcívülivel együtt ta­nulmányozzák az orosházi gondo­kat. Együtt mérlegelik a jót és rosszat, s az emberek véleményé­re és a reális lehetőségekre ala­pozva együtt hajolnak íróasztal fő­ié, hogy papírra vessék észrevéte­leiket, terveiket, javaslataikat. Mennyire más, mennyire biza­lomgerjesztőbb ez a morál. Meny­nyire felelősségtudattól áthatott a munka és az csendül ki belőle, hogy az orosházi kommunistáknak i helyén dobog a szive. Tesznek, cselekszenek, hogy épüljön szere-, tett városuk és egyre szebbé, gond-1 talanabbá váljon benne az oroshá-1 zi ember élete. Az ember, igen az emberről való gondoskodás csen- j dűl ki abból az akcióprogramból, I amelyet gondos körültekintés és megfontolás után, most két és fél hónap után a pártbizottság letett ugyanabban a helyiségben az ösz- szevom taggyűlés asztalára. Szá­mok vannak benne és ezek mögött érző, eleven emberek erényeikkel és hibáikkal. Számok, melyek a jövőbe mutatnak Vessünk csak némi pillantást rá­juk. Rövid időn belül ki kell dol­gozni mindenhol a jövő évi terv­feladatokat és elérni, hogy 1958- ban az átlagos termelés 6—8 szá­zalékkal, a tenmelékenyiség egy és fel-két százalékkal, az egy mun­kásra jutó termelési érték pedig 7—8 százalékkal növekedjen az iparban — adja tudtul a gondosan elkészített akcióprogram. És a számok tükrében megelevenedik az ember, aki küzd, harcol az élet­tel, aki jobbat és szebbet akar a társadalomnak, és azok Is, akik tnég nem értek el erre a magas­latra, akik még most, vagy később zákóznak hozzánk, akikkel még számtalan eszmecserét kell foly­tatnunk, hogy megértse: ami ne­künk jó, az neki is, ami elég ma, az kevés holnap, dolgozzunk hát közös szorgalom­mal. És ott van a naplopó, a tol­vaj, a bér és táppénzcsaló és meg­annyi vesztünket kívánó, akikkel ■verekednünk kelű, hogy leszorít­suk őket oda, ahová valók. És lapozzunk csak tovább, mert nemcsak a kommunisták, hanem minden orosházi dolgozó program­ja ez és éppúgy az egyéni dolgozó paraszté, mint a tsz-tagoké. Nyíl­tan és világosan mondja ki ez a helyi program, hogy az út — egyé­ni gazdálkodás segítve is — a szo­„Nemasetírtáa“ New York (Reuter). Ahmed Su- keire, Szaud-Arábia ENSZ-kül- dötte, hétfőn felszólalt az ENSZ- közgyűlés politikai bizottságának algériai vitájában. A szaudará- biai küldött kiemelte, hogy az al­gériai konfliktus az imperializ­mus szerves része Észak-Afriká- ban. Az algériai hazafiak pedig — tette hozzá «*- részesei az egész Észak-Afrika felszabadítására irá­nyuló mozgalomnak. ciaiista út a jó, de a teljes önkén­tesség alapján és Itt ime megint az ember jelenik meg előttünk számtalan megkötöttséggel, régi gondolkodásával és maradi néze­teivel. A kommunistáikra vár, hogy e megcsontosod ott gondolat- és ér­zésvilágiból az új útra vigye az em­bereket. Legyen ez téma a plety­ka és a felesleges szófecsérlés helyett az olvasóköaben, vagy éppen a ta­nyázó estéken. És mily jó hallani ezen a taggyű­lésen, hogy az emberek és nem e- gyesek maguk csinálta ügye-gond- ja felett tanácskoznak. Arról, hogy a Ruhagyár, a magtárház létesíté­sével újabb 800—900 embernek juttatnak nagyőbb darab kenyeret, hogy kulturáltabb életet akarnak teremteni az embereknek, hogy a jövő évben 10—11 kilométer új be­tonjárdát építenek, amire Oroshá­zán még nem volt példa, de mind­ezt úgy, ha szót értenek az embe­rekkel és megmagyarázzák, hogy csak úgy lesz mindez, ha eleget tesz mindenki az állammal szem­beni kötelességének. Két és félhónap munkájának összefoglalóját és a jövőt szavazta meg itt ebben a programban a több, mint 500 orosházi kommunis­ta. Szétvágta azt a ködöt, amely nemrég még nyomasztóan ült a pártszervezetekre és fogadalom té­tel is egyben. S hogy ki a jobb kommunista, ne azon dőljön él többé, hogy ki kapott eggyel több csedőrpofont a múltban, hanem a- zon, hogy ki mát tett azért, hogy az elfogadott program necsak pa­píron legyen, hanem az emberek seregét mozgósítva a valóságban öltsön testet. Deák Gyula Angol lapok Nixonről A Raynold News washingtoni tudósítója jelenti: „Lehet-e Ni- xonban bízni“ címmel: Nixon nagyon sok politikai vesz- szőparipát nyargalt, amíg végre bejutott az alelnöki állásba és mindig a kellő időben dobta el, vagy dobta sutba kifáradt pari­páját, mihelyt elvesztette hasz­nosságát. Csak az év elején bon­totta fel a fegyverbarátságot McCarthyval, de úgy, hogy ne bántsa meg a többi mcoartys- tát, amidőn az idei törvényho­zási választásokon a demokra­ták kapták a többséget a tör­vényhozásban, Nixon azonnal belátta, hogy kifacsarta az utol­só cseppet a mcarthyzmusból és félrelökte az üres citromhé­jat. Noha dühös Eisenhowerre, mert nem erőltette meg magát az ő érdekében, amidőn másod­szor alelnökké jelölték, mégis a nyilvánosság előtti Eisenhower hűséges tanítványának színlel­te magát, de amidőn látta, hogy a hűség kezd mind kevesebbet jövedelmezni, eltávolodott a hanyatló tekintélyű elnöktől, előbb csendesen, azután mind­inkább nyíltan. Egy újságíró | barátja egyébként nagyon hí-7 zelgő jellemrajzában beismerte, azt a bírálatot lehet Nixon el­len emelni, hogy „Nincsenek igazán mélyen érzett meggyő­ződései és politikai szültségsze- rűségekhez alkalmazkodik Az Empire News newyorki tudósítója jelenti: Az amerikaiak azt akarják, hogy Eisenhower ragaszkodjék mindvégig az elnöki álláshoz, még élete árán is. Ennek oka: nem bíznak helyettesében, a „minden hájjal megkent Ni­xonban“, noha az elnöki állásra idomítják két év óta, amióta Eisenhowert első szívrohama érte. (MTI) A Washington Post Eisenhowerről Walter Lippmann amerikai új­ságíró kedden a Washington Post- ban írott cikkében . követelte, hogy Eisenhower amerikai elnök mondjon le hatalmi jogkörének egy részéről Nixon álelnök javá­ra. Többen azt a nézetet vallják — írja cikkében Lippmann —, hogy egyelőre kísérletet kell ten­ni egy mérsékelt megegyezőre, nevezetesen arra, hogy az elnök1 j csak átmenetileg adja át hatal­mát az alelnöknek. Ez a megoldás megfelel annak a javaslatnak, a- melyet tavasszal Brownell igaz­ságügyminiszter és maga Eisen­hower elnök indítványozott a kon­gresszusnak. (MTI) Könyv az űrhajózásról, a mű­anyagokról, a filmtechnika trükjeiről — A Műszaki Kiadó terveiből Gondosan gyűjti a javaslatokat a MÉSZÖV országos kongresszusára Veres József battonyai küldött A földművesszövetke­zetek Békés megyei kül­döttgyűlésén többek kö­zött Veres Józsefet, a Battonyai Méhészeti Szakcsoport elnökét is küldöttnek választották a közeledő országos kongresszusra — aki a nagy eseményre való készülődésről a követke­zőket mondotta el: — Örülök, hogy ott le­hetek az országos kong­resszuson, s máris gyűj­töm a javaslatokat, hogy minél eredményesebb le­gyen a tanácskozás. El­mondhatom, hogy a szakcsoportunk százhúsz tagja eddig is sok anya­gi és erkölcsi támogatást kapott a helyi földmű­vé sszövetkezettőL Töb­bek között állandó he­lyiséget biztosítanak ré­szünkre fűtéssel és vilá­gítással ellátva. A se­gítségükkel rendeztünk igen eredményes négy szaktanfolyamot. Ta­pasztalatcserére Mező­hegyesre szintén a föld­művesszövetkezet teher­autója vitt el bennünket minden ellenszolgáltatás nélkül. De szeretnénk, . ha szabadabban rendel­kezhetnének saját te­herautójuk felett, segít­hetnének nekünk a mé­hek vándoroltatásában is. — Szeretném javasol­ni majd a kongresszu­son, hogy az ezüstkalá­szos tanfolyamokon is ismertessék a méhészet jelentőségét, hisz a nö­vénytermelésben a mé­hek mint természetes beporzók, igen nagy sze­repet töltenek be. Na­gyón örülnénk, ha a MÉSZÖV kebelén belül működő szakbizottság az eddiginél nagyobb gon- ( dot fordítana a megye fásítására. Aggódva fi­gyeljük, hogy Békéscsa­bán, Battonyán és má­sutt kivágják az öreg a- kácfákat s legtöbb he­lyen palántát ültetnek! helyükbe, pedig az akác az egyik legjobb méhle- j gelő. Battonyán úgy tervezzük, hogy a kopár csatornapartot, mi, föld­művesszövetkezeti ta- | gok, társadalmi munká­val befűzesítjük, hogy 'minél dúsabb legelőt ta­lálhassanak tavasszal a J méhek. Mai KOMMENTÁRUNK fl fiai Ó-tanácskozás elöli Nagy izgalom az Egyesült Államokban, Angliában és több nyugat-európai országban a NATO küszöbön álló értkezlete előtt. Ez nem csoda, hiszen az imperialista „szövetségesek” között az utóbbi időben kiéle­ződtek az ellentétek. Egyik kapitalista állam a' másiknak ellensége. Lásd USA —Franciaország helyzetét, a tuniszi fegyverszállításokat. Az erősebb felfalja a gyengébbet, régi, de jól bevált kapitalista törvény ez. Az amerikai politi­ka ugródeszkájává használja fel szövetségeseit egy esetleges újabb imperialista világháború kirobbantásához. „Az embernek evés közben jön meg az étvágya” — ezt tartja a közmondás. Most így vannak az Egyesült Államok­ban is. Korábban határozatot hoztak, hogy Nyugat-Németor^| szágot bekapcsolják a NATO tagállamaiba, és a hitleri had­sereget újjászervezik. Ebben a munkában az amerikaiak je­lenleg már ott tartanait, hogy Nyugat-Németországham a töm­és hidrogénbomba támaszpon­tokat építenek. Persze ez alól nem kivétel Anglia és Francia, ország sem. Most, amikor az amerikaiak látják a kialakult nemzetközi helyzetet, atom- és hidrogén­töltetű bombáiktól Igyekeznek megszabadulni, mert egy há­ború kiorbbantása esetében a tengeren túlon raktározott gyil­kos fegyverek felrobbanhatnak és az amerikai földrészt elpusz­títhatják. Miért pusztuljon el Amerika, amikor elpusztulhat helyette Anglia, Franciaor­szág, vagy N y ugat-N érne tor- szag. Ezen az amerikai politi­kán csak az nem Iát át, aki­nek a száját pénzzel betömték* hogy ne szóljon az ország ha­tárain belül lejátszódó esemé­nyekről. Nyugaton a NATO-értekez- let előtt egyre élesebb a hely­zet. A jelenlegi politikai kép­ből pedig arra következtetünk, hogy a NATO 'agállamok kö­zött a szakadás egyre mélyül. ixrrinrTixrriJjTiji-rTinrr A rohamosan fejlődő műanyag­ipart tárgyalja Macskássy-Ettro Mit kell tudni a műanyagokról' című kötete. Hasonló érdeklődés elégít ki a műanyag-zsebköny\ rövidesen megjelenő második bő vített kiadása. A tudomány és a technika vilá gának számos érdekességét ma | gyarázza meg a Vajda Pál szer 1 késztette Kérdezz — felelek címt | kiadvány. Az Élet és Tudomán; olvasóitól tíz év alatt beérkezet i , legidőszerűbb kérdésekre válaszo a könyv. Több évi adatgyűjtés után köz readják a Balaton útikönyvét ezenkívül tíz kisebb füzetben ii ’ ismertetik a magyar tenger vilá ! gát, a jövőre induló Utitárs cimí sorozatban. A fotoamatőrök százezres tábo ra számára napvilágot lát dr Gyulai Fotó ábécé-je. Szőni Fotó ■ barkács című füzete. A halad< ' fényképészek számára készülnek a Fotókönyvtár című új soroza kötetei. Megjelenik egy, a rádió, s | film és a színház technikai trükk jeit ismertető kötet is. A Műszaki Könyvkiadó 1958 elején több könyvet jelentet meg. így Heinz Micikének az űrhajó­zásról szóló könyvét. A számos áb­rával és fényképpel illusztrált könyv függeléke ismerteti az első két szovjet mesterséges hold szer­kezetét, pályáját és rendeltetését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom