Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-28 / 303. szám

1MT. AeMuib« 18.. scornb«4 békés megyei népújság 3 Zárszámadás után az újkígyósi Üj Élet Tsz-beu Megvitatjuk a Polgári Törvénykönyv tervezetet (Tudósítónktól.) Az Űj Élet Termelőszövetkezet­ben is befejezték a zárszámadást. Egy munkaegység értéke 64 fo­rint. Ez a 64 forintos munkaegy­ség igen nehéz körülmények kö­zött született meg. Az ellenforra­dalom ezt a termelőszövetkezetet is erősen megtépázta. A tagság többsége azonban a szocialista nagyüzemi gazdálkodás mellett állt. Az időszerű feladatokat be­csülettel elvégezték. Az állattenyésztésben azonban, különösen a szarvasmarhate­nyésztés területén Igen sok a ja­vítani való. A tehenek nem törzs­könyvezettek. Ez pedig anyagi hátránnyal jár, mert a törzsköny­vezett tehenektől beadott min­tőség segíteni, hogy munkainten- zív növényeket termelnek. A do­hány vetésterületét 13 katasztrá- lis holdról 15 katasztrális holdra növelték. A dohánycsomózásnál van némi hiányosság, mert nem mindenki tud jól csomózni. Ezért nagy szükség van Bajusz bácsi tanácsára, kinek szavait többen nem hallgatják meg, és így a kö­zös jövedelem megcsappan. A tagok között az 1957-es zár­számadás jó hangulatot teremtett. A közös gazdaság munkáit jövőre még lelkiismeretesebben végzik, mert a tsz-vagyon növelése, a szö­vetkezeti tagság anyagi jólétének fokozása áll jövő évi tervük kö­zéppontjába. Gaál János A Magyar Forradalmi Munkás- Paraszt Kormány a Polgári Tör­vénykönyv tervezetét a szakembe­rek között széleskörű vitára bo­csátotta. Az ankétot — hogy az még job­ban elérje célját — megyei szin­ten is megrendezik. A jövő évben három ankét kerül megrendezésre. Az első: A kötelmi jog című rész első feléből, január 18-án, szom­baton délelőtt 9 órád kezdettel lesz vita Gyulám a megyei bíróságom (I. em. 47. sz. terein). A második rész anyaga ugyanott 1958. febru­ár 22-én. A harmadik ankét — előreláthatólag — 1958. március utolsó szombatján lesz. megtartva, a tervek szeriint Békéscsabán a városi tanács nagytermében, melynek tárgya: Az öröklési jog című rész. Tekintettel arra, hogy az utób­bi ankét a közvélemény közép­SZERKESZTŐI ÜZENETEK iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimiiiimiimiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiimiiiiiumiiimiiiiiiiiiimimiiiiimiiiiiiimiiiiiiiiiiitiiiimit den liter tej után 30 deka kedvez­ményes korpajuttatásban része­sülnek a tenyésztők. A sertésál­lományból 40 darab 60 kg-os sül­dőt hízóba fogtak. Beállítanak még 12 darab előhasi kocát is. A kivénült anyakocákat pedig fel­hizlalják és úgy adják el. Komoly hiba, hogy a szövetke­zetnek nincs elegendő szántóföld­je, mivel a kilépő tagok nagy­részt azok voltak, akik 8—10 ka- j tasztrális hold földet hoztak a kö­zösbe. A most meglévő földterü­letből 3.2 katasztrális hold jut egy tagra. Ezen úgy akar a veze­Nagy Lajos, Csorvás: A me­gyei tanács ipari osztályától a napokban közölték szerkesztő­ségünkkel, hogy megfelelő ira­tainak beszerzése után -— elő­reláthatóan márciusban — vil­lanyhegesztő szakvizsgára bo­csátják. Részletesebb felvilágo­sítást a megyei tanács ipari osztályán kaphat. özv. Egri Jánosné, Békés­csaba: Földjét valóban betago­sították a Békéscsabai Tégla­gyár területében. Azonban a városi tanács ez év augusztus 2-án tartott VB-ülésen jelölt ki a fényesi részen hasonló területet csereingatlanként. Levélírónk ezt azonban nem fogadta el, a- mit csak a 15 napi fellebbezési határidő lejárta után közölt a városi tanáccsal. Ezért jelen vi­szonyok közepette a városi ta­nács levélírónk panaszában se­gíteni nem tud. Ugyanis meg­felelő tartalék ingatlan már nem áll rendelkezésre. Teljesítettük éves tervünket A Gyulai Cementipari Vállalat | éves tervét december 18-án telje- eltette. Vállaltunk dolgozói a II. negyedévben az élüzem cím elérés iéért versenyeztek. A feltételek nagyrésze már teljesítve van és minden remény megvan ahhoz I hogy vállalatunk élüzem lehessen. A szorgalmas munkát bizonyít­ja az is, hogy az előzetes számítá­sok alapján a kifizetésre kerülő nyereségrészesedés 18—20 napi I munkabérnek felel meg, amit ha* I marosan kifizetünk. Ilyen ered- mény elérését az tette lehetővé, hogy dolgozóink és a vállalat ve- zetősége között igen jó a kapcso­lat s a felmerült problémákat mindenesetben közösen beszéljük meg és a hasznos javaslatokat munkánkban alkalmazzuk. Az el­ért eredményekről s az esetleges hiányosságokról időközben tájé­koztatjuk vállalatunk dolgozóit, Tan Ferenc igazgató. Bajnok Béla ÜB-elnök, Időjárás Felhős, párás, köde* idő. Több helyem ködszitálás, ónos eső. Gyenge légáramlás. A hőmérsék­let alakulásában lényeges válto­zás nem lesz, Várható legalacsonyabb hőmér­séklet ma éjjel: mínusz 2, mí­nusz 5, legmagasabb hőmérséklet szombaton mínusz 2—plusz 1 fok között. (MTI) pontjában áll, a Hazafias Népfront megyei elnökségének segítségével elsősorban az országgyűlési képvi­selőket, tanácstagokat, államba- I talmi és államigazgatási szervek j és intézmények vezetőit és tagjait kívánjuk meghívni. Az ankétok vitavezetői egyete­mi tanárok, kodifikáeiós bizottsá­gi tagok és a polgári jog más kivá­ló szakértői lesznek. November 23-án Gyulán már volt egy ankét, kizárólag szakem­berek közreműködésével. Szemé­lyek és A tulajdonjog című rész­ből. Az ankét igen sikerültnek mondható. Sok javaslat hangzott el egyes rendelkezések módosítá­sára vonatkozóan. A megye terü­letén működő tórákon kívül részt vettek itt ügyészek, vállalati jogá­szok és ügyvédek is. Az ankét központi vitavezetővel került megrendezésre. Dr. Lukács Emil, mb. tanácsvezető, Gyula. Rádióműsor SZOMBAT, DECEMBER 28 Kossuth Rádió 8.10 Zenekari hangverseny. 9.00 Úttörő-híradó. 9.20 A Gyermekrá­dió műsora. 9.40 Johann Strauss- keringők. 10.10 Operettek. 11.00 A székek. 11.20 Hangverseny. 12.10 Kóczé Gyula és zenekara játszik. 12.50 Mi van a könyvesboltokban? 13.05 Operarészletek. 14.05 Szív küldi szívnek szívesen. 14.45 A Gyermekrádió műsora. 15.05 Für­kész Ádám, az évszázadok vándo­ra. 15.25 Az Állami Népi Együttes kórusa énekel, vezényel Csenki Imre. 15.45 Világgazdasági ne­gyedóra. 16.10 Hirdetőoszlop. 16.20 Zenés hétvége. 17.00—17.10 New York-i képeslap. 18.15 Magyar nó-- ták. 18.40 Láttuk, hallottuk... 19.00* Zenekari hangverseny. 20.25 Szil­veszter előtt... 22.15 Táncoljunk! 0.25 Jóéjszakát, felnőttek! Petőfi Rádió 14.20 Az opera mindenkié. 15.20 Motorosok ötperce. 15.25 Fúvósze­ne. 15.45 Zenekari hangverseny. 17.00 A daléneklés művészete. II. 17.50 Könnyű melódiák. 18.25 Lá­nyok, asszonyok... 18.40 Zenekari dalok. 19.05 Kórusaink életéből. 19.40 A sebészet új korszaka. 20.00 Filmbemutató előtt... 20.23 Beetho- ven-művek. 21.05 Magyar népda­lok. 21.55 Zenekari hangverseny. ló tanácsok Gyümölcsfák téli permetexésehex A téli fatisztogatással szervesen Bsz» szefügg a fák permetezése. A téli permetezés egész évi védeke­ző munkánk szempontjából rendkívül nagy jelentőségű. Ezért a lombhullá» utáni, rűgyfakadáa előtti permetezé­seket kellő gondossággal végezzük eb Alma- és körtefáknál: Kaliforniai palzstetűvel erősen fertő, zött fák téli permetezését egyéb kár­tevők figyelembe vételével az alábbi változatok egyikével végezhetjük. ősszel, lombhullás után hektolite­renként «0 gramm parathion ható­anyagot tartalmazó permetlévcl. E permetezés után tavasszal olajos vagy karbolfneumos permetezés nem szük­séges. Parathlonos permetezést csak ott szabad végezni, ahol a megfelelő védőfelszerelések rendelkezésre áll­nak. Ha paizstetü-fértőzésen kívül sodrómoly fertőzés Is mutatkozik, ak­kor 3.5 százalék gyümölcsfaolajat és 1.5 százalék „Holló 10”-t tartalmazó permetlével permetezzünk. Ha a paizstetű fertőzésen kívül bim- bólikasztó és sodrómoly-kártétellel is számolni kell, rügypattanáskor 3 szá­zalékos sárgaméreggel, mely a gom­babetegségek ellen is hatásos. A kaliforniai paizstetüvel gyengén vagy közepesen fertőzött fák rügyfa- kadás előtt téli hígítású mészkénlévcl kell permetezni. Erős lisztharmatos fáknál a mészkénléhez hektoliteren­ként 30 dekagramm melegvízben ol­dott kristályos vasgálicot Keverjünk, Kajszin fáknál: paizstetű- és gombabetegségek ellen a termőrügyek pattanása és rügyfaka- rtás között téli hígítású mészkénléve! védekezzünk. Cseresznye- és meggyfáknál: Rovarkártevők és gombabetegségek el­len termőrügyek pattanása és rügyfa- kadás között téli hígítású mészkénle- vet használjunk. Szilva- és ringlófáknál: Erős paizstetűfertőzés esetén a termő- rügyek pattanása előtt 4 százalékos gyümölcsfaolajjal, közepes és gyenge fertőzés esetén rügyfakadás előtt téli ! hígítású mészkéniével pennetezzünk. öszibarackf áknál: Gombabetegségek ellen a. termőní- j gyek pattanása előtt 2 százalékos bot- dóilével védekezzünk. Kovács Gyula, főagronómus. ÖT ÉV UTÁN... I AZ ÖSSZEFOGÁS, a szövetkezés csodákra képes. Hogy mennyire igaz ez, azt igen hitelesen, a maga fejlődésével bizonyltja megyénk egyik leg­nagyobb szövetkezete Öt évvel ezelőtt alakult meg Orosházán, a Rákóczi-telepen a háziipari szövetkezet, Negyven- hatan fogtak össze, s közös munkával vetették meg a ma már jóhírű szövetkezet alapját. Szerény volt a kezdet. Első ké­szítményeikhez a korlátlan mennyiségben, olcsón hozzáfér­hető csuhét hasznosították. Eb­ből készítették gyártmányaikat: a papucsokat. Ez volt a kezdet. Peregtek az évek, szaporo­dott a tagok száma, s a szövet­kezet sokféle készítményei azóta nemcsak helyben, hanem az or­szág sok városában, falujában, sőt külföldön is kivívták az el­ismerést. | ÚGY HIRTELENJÉBEN | ezeket tudtam meg Koczka György műszaki vezetőtől, aki­től a szövetkezet felől érdeklőd­tem. De a szövetkezet jelene mégimkább arról beszél, hogy milyen nagy utat tett meg meg­alakulása óta a kis közösség. Az akkori egyetlen részleg helyett ma olyan foglalkozási ágak ta­lálhatók a szövetkezetben, mint a szőnyegszövő, házi-var­ró, seprűkötő, fafeldolgozó és még ki tudná felsorolni mindet egy szuszra. Egyszóval kiterebé­lyesedett a hajdani kis szövet­kezet, s már a vidékre is kiter­jed. Tagjainak száma lassanként megközelíti az ezret. Hangya- szorgalmukról pedig néhány a- datot. A paplankészítők hetenként háromszáz paplant adnak a vá­ros üzleteibe. A házi-varró rész­leg az idén szeptemberben egy évi leszállításra 80 ezer hímzett bébinadrág készítésére kapott megrendelést. Export kilátásaik is megmövekednek. Jövőre, az első negyedévben nyolcezer pár szép kivitelű, csuhéból készített strandcipőt indítanak útnak Nyugat-Németországba. Ezenkí­vül mintegy tízezer pár norvég mintájú kesztyűt exportálnak a jövő év elején. — SOK KICSI, SOKRA MEGY — tartja a közmondás. Ez bi­zony így van! A nagyrészt he­lyi nyersanyagot feldolgozó szövetkezet tagjai tavaly négy­millió 700 ezer forint termelési értéket értek el. — És az idén? — érdeklőd­tem. — Az idén — mondta rövid számolgatás után a szövetkezet műszaki vezetője — bízunk ab­ban, hogy elérjük a tizenkét milliót. Ez igen! Vajon mi mást bizo­nyítana ez, ha nem a sok .szor­gos tag igyekezetét, becsületes munkáját. Közösen érték el ezt a szép eredményt, amelyben va­lamennyiüknek, kinek kisebb, kinek nagyobb mértékben része van. így aztán nem csoda az sem, hogy a szövetkezetnek jut a kö­zös fejlesztésére is. Talán még kiét hete sincs, hogy a szőnyeg- szövők és a gépi hurkolók uj műhelybe költöztek. Nem is akármilyenbe, mert az új mun­kahely kényelmes, neonvilágítá- sú. Az is igaz, hogy mintegy kétszázezer forintjába került a szövetkezetnek. De megérte, mert öröm itt dolgozni. Leg­alább is azt tapasztaltam, ami­kor ott jártam a fiatal, jókedvű szőnyegszövők között. Huszon­haton vannak. Mind fiatalok. Ök a szövetkezet üdvöskéd, akik már egészen fiatalon választot­ták a szőnyegszövést — ezt a sok türelmet igénylő, művészi munkát. TOTH B, ROZÁLIA elújságolta, hogy egy hónappal ezelőtt megalakították a KISZ-t. Amint megtudtam, a lányok őt választották meg KISZ titkár­nak. Munkájuk mellett, estén­ként most arra készülődnek, hogy szilveszterkor műsorral szórakoztassák munkatársaikat. Megnéztük a lányok készítmé­nyeit is, a szőnyegeket. Ügyes munka valamennyi, s erre leg­inkább részlegvezetőjük, Ilonka néni — ahogyan ők hívják — Tomda Molnár Józsefné a leg­büszkébb, hogy mát is tudnak az ő „lányai“. Jogos is ez a büszkeség, hiszen ő tanította ő- ket a szőnyegszövés művészeté­re. | HÁT ILYEN LENNE ma ez a szövetkezet. Néhány apróságot azonban még meg kell említenem. Azt, hogy nem­régiben a fafeldolgozó részleg is új otthonába költözött — a 1)0 ezer forintos költséggel épített műhelybe. Meg aztán azt, hogy a szövetkezet már két boltban is árusítja a szorgalmas tagok ké­szítményeit — Orosházán és Gádorosán. Nehéz, göröngyös volt az út míg idáig, mai terebélyes for­májáig eljutott a szövetkezet. Csaknem ezren keresik már a közösben a kenyeret. S amint hallottam a jó írt, jutalékot is oszthatnak a tagoknak. És ez a közös munka gyümölcse, mint­egy 240 ezer forintnak igérke« zik... Podina Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom