Békés Megyei Népújság, 1957. december (2. évfolyam, 282-305. szám)

1957-12-21 / 299. szám

BdtíÉs MiGir/ Világ proletárjai egyesüljetekI 1957. DECEMBER 21., SZOMBAT Ára 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 299. SZÁM-------------------------------------------------------------------------------­­Ma i számunkból: D Szovjet Tervhivatal emdHének beszámolója a Legfelsőbb tanács ülésszakán ★ (íiiic/i előtti séta az endrődi üzletekben ★ Béketalálkozó volt Orosházán V________________________________________) A népi ellenőrzés feladóin, hogy gyors intézkedésekkel segítsen a bajokon Az Országgyűlés pénteki ülése Az Országgyűlés pénteki ülését néhány perccel tíz óra után Vass Istvánná, az Országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Résztvett az ülésen Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának elnöke, Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, a kormány tagjai. Kiss Árpád, az Országos Tervhi­vatal elnöke. A diplomáciai páholyokban h;lyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek több vezetője és tagja. Az Országgyűlés a pénteki ülésen elsőnek a népi ellenőrzésről szóló törvényjavaslatot tárgyalta. A törvényjavaslat előadója Ku- kucska János volt. A vitába felszólalt dr. Mümiich Ferenc, a for­radalmi munkás-paraszt kormány első elnökhelyettese is. Kukucska János beszéde. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat jelentős lépes népi államunk szocialista demok­ratizmusának fejlesztésében, a nép tulajdonának védelmében és ab­ban a harcban, amelyet a nép el­lenségeivel, a társadalmi tulajdon herdálóival, a korrupt és a bürok­rata elemekkel folytatunk. A népi ellenőrzés megvalósításával dol­gozó népünk legjobbjait vonjuk be az állami vezetésibe és ez to­vább lógja tökéletesíteni az állam- igazgatási szervek munkáját,.meg­akadályozza a visszaéléseket, a kártevéseket. Beszélt arról a széleskörű vissz­hangról is, amellyel a dolgozók fogadták a népi ellenőrzés gondo­latát. Az üzemekben máris fog­lalkoznak azzal, hogyan segítsék majd a bizottságok munkáját. A ^ népi ellenőrzés megvalósításáról ™ szóló törvényjavaslat is tanúsítja, hogy a forradalmi munkás-pa­raszt kormány következetesen ha­lad azon az úton, hogy felszámol­ja a korábbi időszakban elkövetett hibákat, leküzd je- állami életünk­ben mutatkozó bürokratikus je­lenségeket, s a dolgozók újalbfo tömegeit vonja be a vezetésbe, u- gyanakkor kemény kézzel sújtson le mindenkire, aki kezet emel népi demokratikus rendszerűink­re. Ezután a gazdasági és politikai téren elért eredményekről szólott, majd a törvényjavaslatot elfoga­dásra javasolta. A vitában elsőnek dr. Münnioh Ferenc, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány első elnökhelyette­se szólalt fel. Bevezetőben utalt arra, hogy az ellenforradalmi események mé­lyen felkavarták társadalmunkat. Lázasára, felületességre, passzivi­tásra ösztönözték a gyengéket. — Az ellenforradalom fegyveres támadásának leverése után — folytatta — az állami, a gazdasági és a kulturális szerveikben meg­lapult ellenség új álarcot öltött, új módszerekkel dolgozik. Sok eset­ben befolyásolta a becsületes ve­zetőiket is, akik közül sokan a ter­melést és a hivatali tevékenysé­get nem erős kézzel, hanem a tár­sadalmi javak jogtalan ajándéko­zásával, pénzbeli juttatásokkal képzelték el megindítani. Az ellenforradalom demoralizá­ló hat ása azonban még ma is érez­hető. A bűnözés — bár csökken —, de még ma is aggályosán ma­gas mértékű. Az ellenséges elemek ártó tevé­kenységüket gazdasági életünk területére helyezték át, azok is, akik lopnak, csalnák, rabolnak, azok is, akik sok esetben az éberség hiányában szenvedő, vagy liberális vezetők gyenge­ségét igyekeznek felhasználni, hogy a tervezésben, a termelés­ben, a kereskedelemben, vala­mint minden más területen árt­sanak népgazdaságunknak, la­zítsák a fegyelmet, provokáci­ókkal csökkentsék a munkaked­vet, megnehezítsék elért élet- szívonalunk megvédését és .jö­vőbeli előrejutásunkat, Meg kell semmisíteni a kapitalizmusnak ezt a káros örökségét Az ellenforradalom ó<ta elért e- redmenyeink jelentékeny mérték­ben nagyobbak lennének, ha ren­delkeztünk volna olyan ellenőrző szervvel, amely kellő tekintéllyel, minden érdektől függetlenül, a dol­gozó társadalom részvételével és támogatásával idejében segített volna felfedni nemcsak a (közön­séges bűncselekményeket, hanem a liberalizmust, a felelőtlenségeit, a fegyelmezetlenséget, a népsze­rűséget hajihászó passzivitást 1». — A normális süllyedés egyik következménye a karrierizmus, a tülekedés, s ennek érdekében: az útban állók felelőtlen rnegrá- j gatmazása. amit hivatali nyelven j „fúrás”-nak neveznek. Ez a te­vékenység nem üldözhető az egy­szerű, hivatalos állami bűnüldöző szervek útján, de a népi ellenőr­zés szerveinek, ha ezzel a prob­lémával találkoznak, ehhez is hozzá kell nyúlntok, ez ellen a je­lenség ellen is harcolniok kell. Ha ezzel nem széliünk szembe, akkor ennek elharapózása megzavarhat­ja a vezetés káderpolitikáját, el­keserítheti a szocializmushoz hű, tehetséges embereket. Az ebből eredő bizonytalanság visszahúzó­dásra késztetheti az értékes, sze- : rény embereket és utat nyit a ; nagyhangú, tülekedő itnek. Rossz irányban terelhet olyan embere­ket, akik ártó elemek befolyása alá kerülnek, de az igazságos el­lenőrzés segíthet abban,- hogy ide­jében visszatérhessenek a helyes útra. A népi ellenőrzésnek ezek­kel a kérdésekkel is foglalkoznia kell. De emellett egyik feladata, hogy leleplezze és felelősségre vonja azokat, akik csáíktszalmájá­nak tekintik a társadalmi tulaj­dont, s akik az állampénztárt a saját zsebükkel tévesztik össze. Utalt arra is, hogy vannak olya­nok, akik eltorzítják helyes gaz­daságpolitikai intézkedéseinket és üzérkedő tevékenységükkel za­varják a dolgozók javát szolgáló állami árpolitikát. szükségleti cikkekkel üzérkednek, drágítják az élelmiszerek árát, igyekeznek vesztegetni, személyes kapcsola­tokat használnak fel munkanél­küli jövedelem szerzésére. Különös figyelmet fordít majd a népi ellenőrzés olyan jelenségekre, amelyek azt mutatják, hogy a meglapult ellenséges elemek, vagy azok befolyása alá került liberáli­sok, becsületes pártonkívülie- ket, vagy párttagokat szorí­tanak ki munkahelyükről, hogy ott kétes elemek, vagy éppen rokonok foglalják el a helyet. Komoly veszélyt jelentene, ha a legnagyobb eréllyel nem igyekez­nénk megsemmisíteni a kapita­lizmusnak ezt a terhes örökségét. — A feladatok gyors és haté­kony megoldására nem elégsége­sek a hivatalos bűnüldöző szer­A népi szerv felszámolj személyek „menti Ezután Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese szólt a törvényjavaslathoz, s hangsúlyoz­ta, hogy a népi ellenőrzés tör­vénybeiktatása az iparban és a mezőgazdaságban egyaránt fejlő­dést, haladást jelent majd. Az ál­lami mezőgazdasági üzemekről szólva elmondotta, hogy ezekben átfogó vizsgálatokat eddig éven­ként legfeljebb egyszer tartottak. Ez az ellenőrzés nem volt elégsé­ges. Bizonyítja ezt az a példa is, hogy a Kopáncsi Állami Gazda­ság igazgatója a beépült osztály­idegen elemekkel összejátszva, csalással, okirathamisítással több mint félmillió forint kárt okozott. A helyi ismeretekkel rendelkező ellenőrző bizottságok sok esetben nagyobb segítséget adhatnak, mint valamely központi szerv re­víziós vizsgálata. Kelen Béla hozzászólásában be­vezetőben Budapest helyzetéről beszélt, majd az Állami Ellenőr­zés Minisztériumának munkájá­val foglalkozott. Megállapította, hogy a minisztérium jószándékú munkája ellenére bürokratikus szerv volt. vek. Egész szocializmust építő társadalmunknak mozgásba kell jönnie ennek az országépítő cél­nak megvalósítására. A népi ellenőrzés bizottságai jó munkájuk egyik eleme lesz a széles tömegek közügyekbe való bevonásának — fejezte be beszé­dét dr. Münnich Ferenc. Ezután Martin Ferenc ország- gyűlési képviselő szólt a törvény- javaslathoz. — Mint a szakszervezeti moz­galom egyik funkcionáriusa, sze­mélyes tapasztalatokból mondha­tom, hogy a munkások, a dolgo­zók túlnyomó többsége már régen várta ezt a törvényt. Beszélt a különböző visszaélésekről, majd hangsúlyozta: általában olyan igény merült fel, ha a kormány másképpen nem tud véget vetni a pazarlásnak, vezessen be gazda­sági statáriumot a nagyobbszabá- sú visszaélések ellen. Javasolják a munkások azok­nak a vezetőknek a felelős­ségre vonását, vagy leváltá­sát, akik mentőakciót indíta­nak a korrupt, a huligán ele­mek tisztára mosására és a- kiknek az orra előtt történ­nek a visszaélések, lopások, s azokat nem veszik észre. Egyre több munkás ismeri fel an­nak veszélyét, hogy a felelőtlen gazdálkodás, a lopások elszaporo­dása csökkenti az üzemekben a nyereségrészesedés mértékét is. Egyetértenek azzal, hogy a népi ellenőrzés megvalósítása a mun­kásosztálynak is alapvető érdeke. a a különböző hivatali getési kapcsolatát“ Olt Károly elmondotta: a dol­gozók már eddig is gyakran tet­ték szóvá a visszásságokat, csak éppen az tette elégedetlenné nem egy esetben a bejelentőket, hogy a hibák kiküszöbölésére nem tör­téntek gyorsan intézkedések. A népi ellenőrzésnek éppen az lesz a feladata, hogy gyorsan, mozgé­konyán, egyszerű gyakorlati in­tézkedésekkel segítsen a bajon. — Vannak adataink, ame­lyekből arra következtethe­tünk, hogy évenként több száz millió lehet a társadal­mi tulajdonban keletkezett kár a visszaélések, a nemtö­rődömség következtében, az ellenőrzés hiánya miatt. Szijjártó Lajos többek között hangsúlyozta, hogy az új rendszer a tanácsoknál is eredményesebb ellenőrzésre ad lehetőséget. A né­pi szerv felszámolja majd a kü­lönböző hivatali személyek „mentegelési kapcsolatát”, azt a tanácsok területén tapasztalható tevékenységet, hogy nagyszámú j spekuláns a kereskedelemben ki- > használja az ellenőrzés hiánya adta lehetőséget, ad-vesz, de adót nem fizet. Vannak ilyen jelensé­gek a becsületes kisiparosok ez­rei között meglapuló egynéhány élősdinél is. Példákkal mutatta be, hogyan fosztogatják a szocia­lizmus ellenségei, a levitézlett tár­sadalmi rend ügynökei a nép va­gyonát. Szabó Piroska elmondotta, hogy a Klement Gottwald Gyár néhány munkásával beszélgetett a tör­vényjavaslatról. A munkások szá­mos hasznos észrevételt tettek: így például javasolják, hogy azok, akiket korrupcióért, üzemi lopásért, sikkasztásért elítéltek, ne ré­szesüljenek amnesziába, ül­jék le büntetésüket az utolsó napig. Igyekeznek majd a becsületesen működő népi ellenőröket támad­ni, munkájukat nehezíteni, meg­szabadulná tőlük. Ezért szükséges^ hogy az ellenőrzők kemély és ha­tékony védelmet kapjanak az el­lenséges elemek, a bürokraták és a hiányosságok feltárásától félő egyéb személyek, vagy klikkek várható támadásával szembeni Nehézség keletkezhet abból is, ha az ellenőrök nem eléggé körülte­kintők, mindenáron hibát akar­nak találni, vagy esetleg a kisebb hibákat felfújják. Gazda Géza többek közöfcl hangsúlyozta: — A népi ellenőrzés feladatá­nak látom, hogy az észlelt hibá­kat ne kizárólag bűncselekmény­nek tekintse, hanem azok okait feltárva a jobb módszerek ismeret tében segítse kiküszöbölésüket. A bizottság munkája közben meg­ismerkedhet a dolgozók minden­napi problémáival és észrevétele­ik összegyűjtésével időben jelzése­ket adhat a felső vezetésnek gas- daségi építésünk fogyatékosságai­ról. Végül iparunk, gazdasági éle­tünk néhány holyan hibájára hív­ta fel a figyelmet, amelyek a né­pi ellenőrzés segítségével kiküszö­bölhetők. A felszólalók elfogadták a tör­vényjavaslatot. Az állampolgári jogok fokozottabb biztosítása a szocialista demok­ratizmus elmélyítését jelenti Ezután ebédszünet következett, majd áttértek a polgári perrend­tartás egyes rendelkezéseinél« módosításáról szóló törvényjavas­lat tárgyalására. A törvényjavaslat előadója, Molnár Erik képviselő bevezető­ben megindokolta, miért voll (Folytatás a 2. oldalont.

Next

/
Oldalképek
Tartalom