Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-12 / 265. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951. november 12., kedd MOZIK MŰSORA SZABAUbAG MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 1—13: Negyvenegyedik. Kezdés: h.: 6. 8, v.: i. 6. e órakor. BRIG AO MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 7—13: Túrisíaszerelem. Kezdés: h.: fél 6, fél 8. v.: fél 4, fél 8, fél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Nov. 11—1.3: A mexikói. Kezdés: ti.: 8, 8. v.: 4, 8, 8 órakor. PETŐFI MOZI, GYULA Nov. 7—18: A kötekedő Lia. Kezdés: h.: fél 6. fél 8, v.: fél 4 fél 6 és fél 8 órakor. ERKEL MOZI. GYULA Nov. 8—13: Mese a cirkuszban. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Nov. 1—13: Egymásra találtak. Kezdés: b.: fél 6. fél 8, v.: fél 4, fél S, és fél 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Nov. 1—18: Prológ. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Nov. 7—13: Halhatatlan Garnizon. Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4, 6, 8 órakor; BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Nov. n—13: tie;énylm a kikötőben. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakotj PETŐFI MOZI, SARKAD Nov. 13—15: Hannibál tanár úr. Kezdés: h.: 8, w: 4, 8 és 8 órakorj SZABADSÁG MOZI, GYOMA Nov. 13—15: Liliom«. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor: VÖRÖS OKTÓBER MOZIj MEZÖKOVÄCSHAZA Nov. 13—15: Londonban jártunk. Kezdés: h.: 7, v.: 3, 5, 7 órakor. ÍUtíifilc fUfn&tti tátiul BEX&S MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ Nov. 13-án este fél 8-kor: cigánybáró Szelvénybérlet. TAJELÖADAS Felsönyomáson nov, 13-én, este fél S-kor: DULSZK.A ASSZONY ERKÖLCSE Október 25-t számunkban közöltük * szovjet filmhét képrejt­vényünk első képét. A rejtvényverseny 24 képből áll, melyek egy szovjet színészt, vagy színésznőt ábrázolnak. A részvételt feltételeket az október 35-i lapunkban közöltük. NYEREMÉNYEK: I. díj 100 darab mozijegy szelvény, II, .íj 80 darab mozijegy szelvény« III. díj 40 darab mozijegy szelvény, IV. díj 10x20 darab mozijegy szelvény, V. díj 50x10 darab mozijegy szelvény, Beküldési határidő: 1957. november 30. Cím; Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, József Attila n. 1 is.. Rejtvény-pályázat A „Néaő szemével” című, az " elmúlt hét szombatján meg* jelent kis cikkünkben Bocskai Mi- hályné keresetlen, őszinte sorok­ban mondotta el véleményét a Jó­kai Színház legutóbbi produkció­járól, Ha az egyes alakítások, szín­padtechnikai megoldások és álta­lában a művészi munka tekinte­tében nem is osztjuk mindenben Bocskainé véleményét, az előadás összórtékelése igen jó, és helyes lépés abban az irányban hogy a színház betöltse végre nevelő és tanító feladatát is. Rachmanov darabját tökélete­sen színrevinni nagy feladat, Mű­vészi próba színész, rendező, dísz­lettervező — a színháe valameny- tiyi dolgozója számára, a siker leg­fontosabb záloga pedig az, hogy szívvel tegyék, amit tesznek, és ne csak a szöveget, bonyolódó cse­lekményt lássanak, hanem a célt ia, mindazt, amiért Rachmanov ki­tűnő darabját megírta. A Viharos alkonyat mondani­valója egy mondatban sűrít­hető: hogyan reagált az orosz ér­telmiség a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom áramlataira, ese­ményeire és hogyan talált, vagy nem talált utat a néphez, a forra­dalom eszmédhez. Óriási és millió betű probléma ez, melynek megöl* lódósa a történelemből ismeretes, Rachmanov élesen megvonja a két értelmiség-típus jellem-körvona­lait, és kitűnő szerkesztésének kö­szönhető, hogy Polezsájev profesz- ■ szór alakja a Varabjovval, és ön­magával vívott nehéz csatája után nyíltan és világosan kimagaslik és helyes utat mutat: együtt Lenin­nel, együtt a forradalommal! Végtelen alázatot követel ez a színpadi mű — alázatot, szeretetet ie meggyőződést. Bármelyik hiá- tiva léleknélkülivé, papírízűvé zsugorítja az író által kitűnően megformált alakot — alázat, sze­retet és meggyőződés — csak e tárom tényező alapozhatja meg a jikert, a feladat betöltését. Önként jelentkezik a kérdés: megtaláljuk-e a művészek játéka* ián, a rendezői munkában ezt a bárom tényezőt? A válasz: — sok­oldalú, és nyugodt megfontolás után — többé-kevésbté, igen, jDagonyi Nándor — akit az el­4 múlt évben alig foglalkoz­attak művészi felkészültségét és tudását teljesen igénybevevő fel­adatok megoldásával — most (a Tartu ff e után) újból nagyot, em- jarit és művészit alkotott. Pole­zsájev professzora annyira igaz, hogy nem csodálatos a néző, Bocs­át Mihályné megállapítása: „Ügy éreztem, nem is a színpadon, hanem az életben látom a 75 éves. világhírű orosz professzort.. (Egyszerű megfogalmazása ez Pa­gonyi Nándor hiteles, művészi munkájának, és mindem „szak- naí’- elemzésnél jobban bizonyít­ja^ hogy Polezsájev harcát, vívó­dásai^ fejlődését úgy adta vissza, «hogy azt a* Író elkópielte, és a- ttofflAlt as megtörtént a Nagy Ők­ébe* viharos napjaiban. MÉSZÖV által rendezett öreg harcosok találkozó­ján szerény kis ősz em­ber ül velem szemben; Lénye nem árul el sokat, — csak az elmúlt társadalom­ban leélt küzdelmes életét. Het­venhét éves. Kissé öregebbnek látszik, ősz haja, fürtökben ta­karja fejét. A hajdani gróf Al­másai uradalom „kis cselédje” mesél a múltról, gyerekkoráról, a harcról, amit megélt..; Halkan mondja, de keze összeszorul a múlt rendszer megalázót tságá- ra emlékezve. Pásztor Imrének hívják. Még ma is élénken emlékszik a negyven évvel ezelőtti időkre, a szocialista forradalomra, arra, hogy mint hadifogoly hogyan ismerkedett meg az orosz em­berekkel, milyen útravalót ad­ták neki az elvtársak, amint visszatért Magyarországrai So­kat tanult. Megtanult harcolni a huszonöt éves Horthy-rendszer eilen. Szívből gyűlölni az ellen­séget.;: Nem lankadt gyűlölete akkor sem, amikor egy felvonu­lás alkalmával Nagyszalontán megfagyott a keze a zászlótar­tóéban, sem a'kkor-, amikor a dologzó nép ügyét tolmácsolta Rakovtáky akkori oelügymlnlsz- rarreäc Nem volt aok kérése a ninartéieiieicnek. oaak, hogy ét­&qiß éle tat á t • •9 ni tudjanak, azért, hogy embe­rek legyenek az embertelenség­ben. Csák ennyit követelt..j A belügyminiszter, ahogy mond­ták, értett a parasztok nyelvén, le akarta őt 'is 'kenyerezni. Im­re bácsi hajthatatlan maradt, megtanulta a szovjet elvtársak­tól, katonáktól, az elvi szilárd­ságot és a kíméletlen harcot az ellenség ellen. Bátran vágta a belügyminiszter szemébe: — „Ne higgye miniszter úr, hogy a tűz egyesülni tud a víz­zel. Ahogy e két dolog nem e- gyeztethető össze, úgy ml sem békülünk meg soha az urakkal, S mit csináltak elekor, ezen sza­vak kijelentése után vele? —■ Lecsukták. Letartóztatásakor vé­resre verték, ígérték neki a Fe­kete-Körös mély vizét, hogy be- fullasszák, —- mivel nem mesz- szire esett lakóhelyétől —Sar­kadtól. Hajthatatlan maradt..) Igazi kommunista makacsság (ihogy több csendőr mondta); 1944-ben már az ágyúk dör­gését lehetett hallani, amikor is­mét felállt a pódiumra, — be­szélt az embereknek a szovjet hatalomról, a szovjet emberek szerénységéről és szeretetéről. Kedvet, életerőt adott elvtársai, nak, a lakosságnak. Beszédében buzdított a grófok és a kulákok elleni harcra; Rövid idő múlva megválasz­totta a lakosság ideiglenes kép­viselőnek. Választóihoz éppen o- lyan maradt, mint annak előtte. Óhajaikat a kormány előtt fel­fedte. A földosztáskor 8 ezer ka- tasztrális kulák földet, 1500 ház­itelket osztott ki, mint a sarkadi földigénylő bizottság elnöke. Megalakították a Kommunista Pártot, s 1948-ig párttitkár volt; Később egyik alapító tagja lett a sarkadi Lenin Tsz-nekj Ne­héz volt a kezdet, de már több mint ezer kát. holddal dicseked­hetnek tagjai. Résztvett a földművesszövetke­zet megalakulásában is, s az­óta is mindig az első sorokban áll, dolgozik; Akkor sem rettent vissza, amikor a megalakulás idején hely hiányában az irodát a zsebben hordták (mert nem sók mindenük volt); Egy mázsa mézet adott el a sajátjából, hogy annak értékével is gyarapítsa a meginduláshoz szükséges va­gyont. Azóta mindig segít, tettrekész, s ha kell, harcol is. Az elmúlt év októberében is ott volt az elsők között, — védte a földet, a bankot és mindent, ami a né­pi hatalom tulajdona volt; Ennyit röviden az életéről.:. Bár regényt lehetne írni ró­la. Most is, amikor itt ül a fe­hér térítővel leterített asztal e- lőtt, régimódi, fekete ruhában, gyolcsfehér ingben, előtte a vá­zában piros szegfűk és rózsák­kal, — a holnapra gondol. Igen, a holnapra, a munkáshétközna­pokra, amik erős munkát kíván­nak, hogy még szebbek legye­nek; S amikor megszólalt a terem­ben az Intemaeionálé hangja, itöbb őszhajú 'társával, az „öreg komákkal1' együtt szemükből könny csurogva, de mégis fia­talosan, feszes állásban állva, büszkén ejtik ki szájukon; ,Ez a harc lesz a végső, Csak öszefogni hát És nemzetközivé lest Holnapra a világ”, A nemzetközi munkások dala után lehajtotta fejét.;. Gondol­kozott, nyilván a 77 évén, s mondhatnánk azt egy emberöl­tőn, « jelenen és a boldogabb jövőn Szín Bél* Pagonyi alakításához felmagas lfk Radmóthy Éva, a feleség: Ma ria Lvavna szerepében. Széles skálájú művész — ezt már jóné hányszor megállapítottuk róla - mégis azt mondjuk: a próza a; igazi területe. I/arabjövot a díszbemutatón Gyű * ricza Ottó játszotta igen jól a tőle megszokott rutinnal, majc Szobo&zlai Sándor, akitől jobb, é kitünőibb alakijáét még nem lát tunk, mióta a Jókai Színház tag­ja. Meggyőző és veszélyes min ellenfél: igen, ez Varabjov. Nagy­szerűen kihangsúlyozta alakjánál jellemét, és miután Polezsájev le győzi, győzelmét még ragyogóbbá teszi az, hogy szívós, és körmön­font ellenfelet bírt le. Szoboszla Varabjov-alakítása Pagonyi után a darab legkitűnőbb művészi mun­kája. Sárosdy Rezső Boesarovot, 3 forradalmár egyetemi hallgatói alakítja. Néhány apróbb egyenet­lenségtől eltekintve (ami kissé a2 író hibája is) életteli, igaz embert állít elénk. Hogy Polezsájev sza­vaival éljünk: ne legyen sok he­lyen -annyira „agitátor”. Melegebb emberibb hangokat üssön meg még igazabb bolsevik lesz akkor! lő uprijánov matróz: Körösztös “■ István, — élmény. Néhány mozdulattal mindent képes kife­jezni: — ez a művészet. A többi szereplő: Mátyás Jolán, Lédeczy Antal, Harkányi László, Tímár Péter, Kelemen Ilona jól egészítik ki az előadást, egyedül Szendrei Mária diáklánya esik ki ebből a keretből, élettelen és erőltetett, csupán külsőség, amit óéinál, lé­lek és megérzés nélkül. A díszlei- megoldé's jó, csak a falak sötét- lila színe — a használt fényhatá­sok mellett — igen zavaró és ri­deg. Még egyet: a színház szervező- gárdája sokkal, többet tegyen an­nak érdekében, hogy ezt a kitűnő darabot ne félház hanem zsúfolt nézőtér tekintse meg minden elő­adáson. Sa sí Ervin RACHMANOVl VIHAROS ALKONYAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom