Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-07 / 261. szám

1051. november 1., osütőrtők MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 LEVELESLÁDÁJA ÜZENETEK MIRŐL ÍRTAK OLVASÓINK A J PALKÓ LAJOS, BATTONYA: A békéscsabai SZTK Alközpont, levele nyomán kivizsgálta pana­szát és arról tájékoztatott ben­nünket, hogy levélírónk elmulasz­totta az igénybejelentő beküldé­séi. Egyébként a kártalanítás csak üzemi baleset és foglalkozási betegség által történt keresőkép­telenség esetében jár. Foglalkozá­si betegségnek számít: műtrágya és növényvédő szerek által oko­zott mérgezések, a lépfene, a ta­konykor, a ragadós száj- és kö­römfájás, a veszettség, a sertésor- binc, a tehénhimlő, a bang-kór, a rühesség, a tetanuszbacilus által okozott merevgörcs, és a larlósö- mör. Ezek is csak akkor foglal­kozási betegségek, ha a fertőzés, a rendszeres foglalkozás — azaz munka közben — történik. A baleseti kártalanítási igényt min­den esetben az SZTK alközpont­nál kell bejelenteni. A bejelentés­hez csatolni kell az üzemi baleset­ről szóló jegyzőkönyvet, az első segélynyújtó orvosi igazolást, a keresőképtelenség idejéről szóló orvosi igazolást, az esetleges kórházi zárójelentést és azt, hogy a baleset történtekor is tsz tag Votf-é a dolgozó. A balesetbizto­sítás természetesen kötelező. & szabó ístvAnné Békés­csaba: A városi tanács pénz­ügyi osztálya' közölte szerkesz­tőségünkkel, hogy adóját nem tudja megváltoztatni, mivel a művelési ág változást levél­írónk nem csinálta meg és a pénzügyi osztályon 514 négy­szögöl bevetett területe szere­pei. Mint írják, ha birtoklap- ján a művelési ág nincs ke­resztülvezetve, akkor feltétlen kérje a katasztert, hogy men­jenek ki és mérjék fel a terü­letet, mert csak így áll módjá­ban a pénzügyi osztálynak je­lenlegi adókivetésén változtat­ni. % meg kell jegyezni, hogy a város más részeiből is érkeztek már ha­sonló kérelmek a vállalathoz. így elsőnek a Bartók Béla út környé­két tekintik fontosnak. Sajnos, a jelenlegi gépkocsiparkkal nincs lehetőség újabb járatokat beindí­tani. Egyébként is a Forgácsoló­szerszámgyárig történő közleke­dés még akkor sem lenne meg­oldható, ha arra gépkocsi állna rendelkezésre. Ugyanis az István Malom előtt lévő Körös-híd ter­helése három tonnánál nem lehet több. A helyi forgalomban hasz­nálatos autóbuszok átlagos súlya pedig — személyek nélkül — 8—9 tonna. A lakosság által írt levelet lemásolták és azt felterjesztették felettes sezrvükhöz, hogy ezzel is dokumentálják autóbuszigényük szükségességét. SZABABKICYÓSI DOLGO­ZÓK aláírású levélíróknak vála­szoljuk: A kivizsgálás során meg­tudtuk. hogy a Szabadkígyósi F öldművesszövetkezet makkot senkitől nem vásárolt fel. Makkot a Szabadkígyósi Erdőgazdaság ki- rendeltségén Laczó István erdész vásárolt. A szövetkezet csak he­lyiséget és mérleget adott a makk felvásárlásához. A kifizetést Laczó István intézte személyesen. Ha Laczó István erdész a meghirde­tett 2 forintos kilogrammonkénti árnál 50 fillérrel kevesebbet fize­tett, úgy azt tőle követel.jék a szabadkígvósiak. HANGYA JÖZSEFNÉ, DÉVA- VÁNYA: A napokban küldött le­velének kivizsgálásáról kérjen tá­jékoztatást a dévaványai községi tanácstól. Szerkesztőségünkkel közölték, hogy panaszát kivizsgál­ták és a szükséges segítséget meg­adták, illetve a lakóháztulajdo­nost tájékoztatták a törvényes rendeletről. Nem tudjuk, levél­írónk egyetért e a kivizsgálással, közölje észrevételét szerkesztősé­günkkel. m SZUSZEKÄR MIHÁLY, NAGYKOPÁNCS: Az SZTK Egy nap a gyulai járás óvodai dajkáival Az óvodai dajkák régi vágya, hogy ők is részesüljenek tovább­képzésben. Az elmúlt napokban meg is rendeztük részükre a to­vábbképzést Gyulán, a járási ta­nács kis tanácstermében. Reggel 9 órakor családiasait kö­rülültük a tanácsterem nagy asz­talát s kezdetét vette megbeszé­lésünk. Mivel a járás több új daj­kával gyarapodott, az óvodai rend­tartás szerint részletes tájékozta­tást kaptak munkakörük helyes betöltéséről, feladataikról. Megbe­széltük, hogy egy lelkiismeretes óvodai dajkának milyen tisztán kell tartania az óvodát, hogy az valóban vonzó legyen a gyerme­kek számára. Sok szó esett arról is, hogyan, miként kell viselked­niük munkatársaikkal, a gyerme­kekkel és az édesanyákkal szem­ben; hogyan kell gondozniuk a gyermekeket, hogy szüleik nyu­godtak lehessenek. Utána néhány idősebb óvodai dajka számolt be arról, hogy reg­geltől munkaidejének lejártáig mit csinál és hogyan használja ki a rendelkezésre álló időt. Az újak. tanulhattak a több éves dajkák felszólalásaiból. Valamennyien jól érezték magu­kat a megbeszélésen, mindenki­nek volt mondanivalója. Őszintén feltárták problémáikat, nehézsé­geiket. Az idősebbek közül többen elmondták, hogy szeretnének gyóg.vüdülési jegyhez hozzájutni a Pedagógus Szakszerve/et révén, s ez igen nehezen megy. A megbeszélés és a vita után meglátogattunk néhány óvodát, hogy a dajkák megismerjék más óvodák rendjét, szokásait, s azt óvodájukban — a helyi adottsá­goknak megfelelően — valósítsák meg. A hasznos tanácskozás után a kartár3nőket a városi tanács művelődési csoportja a Sztálin úti óvodában látta vendégül, ahol az óvónők „Szeresd a gyermeket” Levelezőink .jutalmazása új Autóbuszjáratot ké­rőknek üzenjük Békéscsabára: A levél több mint harminc aláíró­jával egyetértünk és kérésüket helyesnek is tartjuk — írták a Békéscsabai Autóbuszközlekedési Vállalattól. Ugyanis hat nagy be­fogadóképességű — köztük pótko­csis szerelvényt is — tervezett be az Autóközlekedési Vállalat. Bé­késcsaba helyi közlekedésének le­bonyolítására. Feltétlen jogos a május l telepiek kérése, azonban békéscsabai alközpontjától meg­kaptuk a választ. A hibát — mint írják — levélírónk követ­te el, illetve felesége, mert kór­házi ápolási költségének megfi­zetését ez év október 19-én fia jogán vállalta. Á kórház nem hivatkozott arra, hogy levél­írónk _tsz-tag, s az SZTK-tól a fizetésvállalási nyilatkozatot nem kérte. Köszönöm a szerkesztőségnek Nemrég írtam meg levélben a szerkesztőségnek, hogy az Allat- forgaln&i Vállalattal leszerződött öt sertésem átadása után nem kap­tam meg a 966 forint prémiumom. Alig telt el néhány nap — a szer­kesztőségtől érkezett levéllel csak­nem egyidőben — már meg is kap­tam a 966 forint prémiumot. Kö­szönöm a szerkesztőség gyors in­tézkedését. Nagy József. Tarhos Tizenkilenc régi és új levelezőnket részesítettünk könyvjutalomban. Név­szerinti Gyenge István pusztaföldvári nevelőt, Sályi Gézáné battonyai úttö­rőcsapat-vezetőt, Varga Sándort, a szarvasi KIÉG. főhadnagyát, Imre Antalnét, a gyomai szülői munka- közösség ‘elnökét, Boldizsár Gyula bé­kési vasutast, Kertész László muronyi iskolaigazgatót. Bencze Ottóné gyomai iskolai igazgatót. K. Tóth Lajos oros­házi tűzoltót, Beinschróth Adámot, a Gyomai Baromfikeletető Állomás dol­gozóját, Sztanyik Károly endrődi földművesszövetkezeti alkalmazottat, Gaál János újkígyósi mezőgazdasági felügyelőt, Jantyik Tibor kamuti Rá­kóczi Tsz tagját, Bálint Imréné gyula­vári körzeti óvónőt, Merényi Bálintot, a Csorvási Állami Gazdaság agronó- musát, Csotye Györgyöt, a Méhkeréki Állami Román Anyanyelvű Iskola i- gazgatóját, Kocsis Istvánná békési há­ziasszonyt, Jávor Máriát, a Mezöko- vácsházi Járási Tanács munkai ársát, Szelezsán Györgyöt, Kevermes Közsé­gi Tanács elnökét, Kádár Lajosnál, a gyomai Alkotmány Tsz taer«** emléklappal ajándékozták meg a járás óvodai dajkáit. Bálint Imréné körzeti felügyelő óvónő, Gyulavári Lesz-e Ill-as típusú termelőszövetkezetünk ? Múlt év októberében az ellen- forradalom szele Pusztaszöllősön is végigsöpört. E fékevesztett vi­har hatására mondták ki a pusz- taszöllősi III. típusú Előre Tsz tagjai múlt év november 17-én a közös gazdaság feloszlását. Ezer­holdas gazdaság és több milliós vagyon felett ült trónt az ellen- forradalom szédítő zivatara. Ott hagytuk, illetve széthurcoltuk kö­zös vagyontárgyainkat, a jószág- állományt, a terményfélesóget. Hogy miért tettük ezt? Azért, mert hallgattunk a hangadókra és meggondolatlanul cselekedtünk. Sokat beszélgettünk azóta a tör­téntekről, arról, amit saját ma­gunk ellen cselekedtünk. Több­ször szó esett már arról, hogy a Népújság hasábjain kellene szó­vá tenni a pusztaszöllősi volt Elő­re Tsz szétszéledt tagjainak óha­ját, kérését. Mindig elmaradt, de most már nem bírtuk tovább a hallgatást. A kilépettek nagy ré­sze, akik azon a nevezetes és rosszemlékű novemberi napon a feloszlás mellett szavaztak — már’ rég megbánták, amit tettek. A mi szövetkezetünk életképes volt, becsületes megélhetést nyúj­tott a tagságnak. Hogy volt hiba is. az igaz, de azon lehetett vol­na segíteni — most már látjuk, tudjuk. Most szeretnétek jóváten­ni, amit súlyosan elhibáztunk, de nem tudjuk, hogy hol kezdjük. Igaz. a feloszlás után mintegy hú- j szán Üj Élet néven alakítottunk j egy I-es típusú tszcs-ét. Az idén j már gyarapodtunk is. Tizenkettes belépek közénk. Többen is je­lentkeztek, de mivel földjük nem volt, kérelmüket vissza kellett utasítani. Időközben a Szöllősi Ál­lami Gazdaság 400 hold földet —■ mint állami tartalékot — kiigé­nyelt a volt Előre Tsz földjéből s meg is kapott. Ennek az lett az eredménye, hogy a fóldnélküü, volt tsz-tagoknak 4—5 kilométer­re kell elmérnünk a gazdaságba dolgozni. Az utóbbi hónapokban sok em­berrel beszéltem: ifj: Mitykó Györggyel, aki most az á'lami gazdaságban dolgozik, Hegedős Lajossal, aki most is velünk van az I-es típusú tszcs-ben, Göcző András volt tsz-elnőkkel és írá­sokkal. Valamennyien nemcsak sajnálják a szövetkezet felbontá­sát, de vissza is vágynak a Ill-fs típusú közös gazdaságba. Ha va­laki, úgy én különösen fel tudom mérni, hogy mi mindent veszítet­tünk a szövetkezet felbomlasztása óta: adókedvezményt, SZTK biz­tosítást, rendszeres orvosi keze­lést, a gépék használatát, amely megkönnyítette munkánkat, s azt, hogy a jövedelme mindenik tsz-tagnak jóval nagyobb volt, mint most egyénileg, vagy éppen az állami gazdaságban. Nem is beszélve a megannyi államtól ka­pott segítségről, mely a szövetke­zetei fejlesztette, anélkül, hogy a tsz gyors gazdasági fejlesztését a- nyagilag bármelyik tsz-tag meg­érezte volna. Keressük az utat, mely a HL típusú termelőszövetkezethez ve-» zet. Szeretnénk, ha újra rátalál-* nánk, méghozzá hamarosan. Se­gítsenek ebben nekünk mindazok, akik tudnak. K. L„ Pusztaföldvár MYILT LEVÉL BÉLMEGYER ADÓFIZETŐIHEZ Szertném e néhány sorban fel­hívni a bélmegyeri emberek fi­gyelmét egy igen fontos kötele­zettségre, az adófizetésre. Itt az utolsó negyedév. Többen már ele­get tettek adófizetési kötelezettsé­güknek, mint Farkas Mihály, Fá­bián János. Szatmári László, Vin­ce Gábor ifj., Baji Gábor és so­kan mások. Az adófizetéssel hoz­zájárulunk községünk továbbfej­lesztéséhez. Hogy mit kapott Bélmegyer a felszabadulás óta, azt aligha kell bizonygatni. Hamarosan felépül Bélmegyer fiataljai és öregjei szá­mára az új és korszerű kultúrház is. Jó volt az idén a termés kuko­ricából. búzából. Szép jövedelem­hez jutott a község lakossága. A- kiknek vízkárjuk volt, azoknál pedig az állam segített jelentős a dócsökkentéssel. Az államtól ka­pott segítés után nem lehelünk háládatlanok. Nem lehetünk már csak azért sem, mert nemsokára újabb ajándékot kapnak közsé- aiinkhev az árvák. Üi bölcsőde é­pül, melyhez az épületanyag let-* hordását már meg is kezdték Nem szemrehányásként a/cá­rom megjegyezni, hogy az italbolt minden vasárnap zsúfolásig meg- telik, amit a felszabadulás előtt bizony nem lehetett látni. Persze, nem baj ez, szórakoznak a dol­gozók. ma már telik erre is. De figyeljenek csak egy kicsit e so- rokra a bélmegyeri emberek. Ha­vonként 60-—70 ezer forintot for­galmaz a földművesszövetkezet kocsmája. A község lakosságának havonkénti befizetésre váró adója nem több, 10, esetleg 11 ezer fo­rintnál. Ügy érzem, kissé elgon­dolkoztató e két számadat. U- gyanakkor minden tanácsülésen a járdaépítést kérjük. Igaz, szüksé­ges a járda a község fejlődéséhez, ( de azt hiszem legalább annyira | szükséges az adó rendszeres fize- ! tése is. hisz pénz nélkül járdát : sem lehet építeni. Ügy gondolom, érdemes ezen elgondolkozni. Forgó József. Bélmegyer.

Next

/
Oldalképek
Tartalom