Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-07 / 261. szám
1051. november 1., osütőrtők MEGYEI NÉPÚJSÁG 9 LEVELESLÁDÁJA ÜZENETEK MIRŐL ÍRTAK OLVASÓINK A J PALKÓ LAJOS, BATTONYA: A békéscsabai SZTK Alközpont, levele nyomán kivizsgálta panaszát és arról tájékoztatott bennünket, hogy levélírónk elmulasztotta az igénybejelentő beküldéséi. Egyébként a kártalanítás csak üzemi baleset és foglalkozási betegség által történt keresőképtelenség esetében jár. Foglalkozási betegségnek számít: műtrágya és növényvédő szerek által okozott mérgezések, a lépfene, a takonykor, a ragadós száj- és körömfájás, a veszettség, a sertésor- binc, a tehénhimlő, a bang-kór, a rühesség, a tetanuszbacilus által okozott merevgörcs, és a larlósö- mör. Ezek is csak akkor foglalkozási betegségek, ha a fertőzés, a rendszeres foglalkozás — azaz munka közben — történik. A baleseti kártalanítási igényt minden esetben az SZTK alközpontnál kell bejelenteni. A bejelentéshez csatolni kell az üzemi balesetről szóló jegyzőkönyvet, az első segélynyújtó orvosi igazolást, a keresőképtelenség idejéről szóló orvosi igazolást, az esetleges kórházi zárójelentést és azt, hogy a baleset történtekor is tsz tag Votf-é a dolgozó. A balesetbiztosítás természetesen kötelező. & szabó ístvAnné Békéscsaba: A városi tanács pénzügyi osztálya' közölte szerkesztőségünkkel, hogy adóját nem tudja megváltoztatni, mivel a művelési ág változást levélírónk nem csinálta meg és a pénzügyi osztályon 514 négyszögöl bevetett területe szerepei. Mint írják, ha birtoklap- ján a művelési ág nincs keresztülvezetve, akkor feltétlen kérje a katasztert, hogy menjenek ki és mérjék fel a területet, mert csak így áll módjában a pénzügyi osztálynak jelenlegi adókivetésén változtatni. % meg kell jegyezni, hogy a város más részeiből is érkeztek már hasonló kérelmek a vállalathoz. így elsőnek a Bartók Béla út környékét tekintik fontosnak. Sajnos, a jelenlegi gépkocsiparkkal nincs lehetőség újabb járatokat beindítani. Egyébként is a Forgácsolószerszámgyárig történő közlekedés még akkor sem lenne megoldható, ha arra gépkocsi állna rendelkezésre. Ugyanis az István Malom előtt lévő Körös-híd terhelése három tonnánál nem lehet több. A helyi forgalomban használatos autóbuszok átlagos súlya pedig — személyek nélkül — 8—9 tonna. A lakosság által írt levelet lemásolták és azt felterjesztették felettes sezrvükhöz, hogy ezzel is dokumentálják autóbuszigényük szükségességét. SZABABKICYÓSI DOLGOZÓK aláírású levélíróknak válaszoljuk: A kivizsgálás során megtudtuk. hogy a Szabadkígyósi F öldművesszövetkezet makkot senkitől nem vásárolt fel. Makkot a Szabadkígyósi Erdőgazdaság ki- rendeltségén Laczó István erdész vásárolt. A szövetkezet csak helyiséget és mérleget adott a makk felvásárlásához. A kifizetést Laczó István intézte személyesen. Ha Laczó István erdész a meghirdetett 2 forintos kilogrammonkénti árnál 50 fillérrel kevesebbet fizetett, úgy azt tőle követel.jék a szabadkígvósiak. HANGYA JÖZSEFNÉ, DÉVA- VÁNYA: A napokban küldött levelének kivizsgálásáról kérjen tájékoztatást a dévaványai községi tanácstól. Szerkesztőségünkkel közölték, hogy panaszát kivizsgálták és a szükséges segítséget megadták, illetve a lakóháztulajdonost tájékoztatták a törvényes rendeletről. Nem tudjuk, levélírónk egyetért e a kivizsgálással, közölje észrevételét szerkesztőségünkkel. m SZUSZEKÄR MIHÁLY, NAGYKOPÁNCS: Az SZTK Egy nap a gyulai járás óvodai dajkáival Az óvodai dajkák régi vágya, hogy ők is részesüljenek továbbképzésben. Az elmúlt napokban meg is rendeztük részükre a továbbképzést Gyulán, a járási tanács kis tanácstermében. Reggel 9 órakor családiasait körülültük a tanácsterem nagy asztalát s kezdetét vette megbeszélésünk. Mivel a járás több új dajkával gyarapodott, az óvodai rendtartás szerint részletes tájékoztatást kaptak munkakörük helyes betöltéséről, feladataikról. Megbeszéltük, hogy egy lelkiismeretes óvodai dajkának milyen tisztán kell tartania az óvodát, hogy az valóban vonzó legyen a gyermekek számára. Sok szó esett arról is, hogyan, miként kell viselkedniük munkatársaikkal, a gyermekekkel és az édesanyákkal szemben; hogyan kell gondozniuk a gyermekeket, hogy szüleik nyugodtak lehessenek. Utána néhány idősebb óvodai dajka számolt be arról, hogy reggeltől munkaidejének lejártáig mit csinál és hogyan használja ki a rendelkezésre álló időt. Az újak. tanulhattak a több éves dajkák felszólalásaiból. Valamennyien jól érezték magukat a megbeszélésen, mindenkinek volt mondanivalója. Őszintén feltárták problémáikat, nehézségeiket. Az idősebbek közül többen elmondták, hogy szeretnének gyóg.vüdülési jegyhez hozzájutni a Pedagógus Szakszerve/et révén, s ez igen nehezen megy. A megbeszélés és a vita után meglátogattunk néhány óvodát, hogy a dajkák megismerjék más óvodák rendjét, szokásait, s azt óvodájukban — a helyi adottságoknak megfelelően — valósítsák meg. A hasznos tanácskozás után a kartár3nőket a városi tanács művelődési csoportja a Sztálin úti óvodában látta vendégül, ahol az óvónők „Szeresd a gyermeket” Levelezőink .jutalmazása új Autóbuszjáratot kérőknek üzenjük Békéscsabára: A levél több mint harminc aláírójával egyetértünk és kérésüket helyesnek is tartjuk — írták a Békéscsabai Autóbuszközlekedési Vállalattól. Ugyanis hat nagy befogadóképességű — köztük pótkocsis szerelvényt is — tervezett be az Autóközlekedési Vállalat. Békéscsaba helyi közlekedésének lebonyolítására. Feltétlen jogos a május l telepiek kérése, azonban békéscsabai alközpontjától megkaptuk a választ. A hibát — mint írják — levélírónk követte el, illetve felesége, mert kórházi ápolási költségének megfizetését ez év október 19-én fia jogán vállalta. Á kórház nem hivatkozott arra, hogy levélírónk _tsz-tag, s az SZTK-tól a fizetésvállalási nyilatkozatot nem kérte. Köszönöm a szerkesztőségnek Nemrég írtam meg levélben a szerkesztőségnek, hogy az Allat- forgaln&i Vállalattal leszerződött öt sertésem átadása után nem kaptam meg a 966 forint prémiumom. Alig telt el néhány nap — a szerkesztőségtől érkezett levéllel csaknem egyidőben — már meg is kaptam a 966 forint prémiumot. Köszönöm a szerkesztőség gyors intézkedését. Nagy József. Tarhos Tizenkilenc régi és új levelezőnket részesítettünk könyvjutalomban. Névszerinti Gyenge István pusztaföldvári nevelőt, Sályi Gézáné battonyai úttörőcsapat-vezetőt, Varga Sándort, a szarvasi KIÉG. főhadnagyát, Imre Antalnét, a gyomai szülői munka- közösség ‘elnökét, Boldizsár Gyula békési vasutast, Kertész László muronyi iskolaigazgatót. Bencze Ottóné gyomai iskolai igazgatót. K. Tóth Lajos orosházi tűzoltót, Beinschróth Adámot, a Gyomai Baromfikeletető Állomás dolgozóját, Sztanyik Károly endrődi földművesszövetkezeti alkalmazottat, Gaál János újkígyósi mezőgazdasági felügyelőt, Jantyik Tibor kamuti Rákóczi Tsz tagját, Bálint Imréné gyulavári körzeti óvónőt, Merényi Bálintot, a Csorvási Állami Gazdaság agronó- musát, Csotye Györgyöt, a Méhkeréki Állami Román Anyanyelvű Iskola i- gazgatóját, Kocsis Istvánná békési háziasszonyt, Jávor Máriát, a Mezöko- vácsházi Járási Tanács munkai ársát, Szelezsán Györgyöt, Kevermes Községi Tanács elnökét, Kádár Lajosnál, a gyomai Alkotmány Tsz taer«** emléklappal ajándékozták meg a járás óvodai dajkáit. Bálint Imréné körzeti felügyelő óvónő, Gyulavári Lesz-e Ill-as típusú termelőszövetkezetünk ? Múlt év októberében az ellen- forradalom szele Pusztaszöllősön is végigsöpört. E fékevesztett vihar hatására mondták ki a pusz- taszöllősi III. típusú Előre Tsz tagjai múlt év november 17-én a közös gazdaság feloszlását. Ezerholdas gazdaság és több milliós vagyon felett ült trónt az ellen- forradalom szédítő zivatara. Ott hagytuk, illetve széthurcoltuk közös vagyontárgyainkat, a jószág- állományt, a terményfélesóget. Hogy miért tettük ezt? Azért, mert hallgattunk a hangadókra és meggondolatlanul cselekedtünk. Sokat beszélgettünk azóta a történtekről, arról, amit saját magunk ellen cselekedtünk. Többször szó esett már arról, hogy a Népújság hasábjain kellene szóvá tenni a pusztaszöllősi volt Előre Tsz szétszéledt tagjainak óhaját, kérését. Mindig elmaradt, de most már nem bírtuk tovább a hallgatást. A kilépettek nagy része, akik azon a nevezetes és rosszemlékű novemberi napon a feloszlás mellett szavaztak — már’ rég megbánták, amit tettek. A mi szövetkezetünk életképes volt, becsületes megélhetést nyújtott a tagságnak. Hogy volt hiba is. az igaz, de azon lehetett volna segíteni — most már látjuk, tudjuk. Most szeretnétek jóvátenni, amit súlyosan elhibáztunk, de nem tudjuk, hogy hol kezdjük. Igaz. a feloszlás után mintegy hú- j szán Üj Élet néven alakítottunk j egy I-es típusú tszcs-ét. Az idén j már gyarapodtunk is. Tizenkettes belépek közénk. Többen is jelentkeztek, de mivel földjük nem volt, kérelmüket vissza kellett utasítani. Időközben a Szöllősi Állami Gazdaság 400 hold földet —■ mint állami tartalékot — kiigényelt a volt Előre Tsz földjéből s meg is kapott. Ennek az lett az eredménye, hogy a fóldnélküü, volt tsz-tagoknak 4—5 kilométerre kell elmérnünk a gazdaságba dolgozni. Az utóbbi hónapokban sok emberrel beszéltem: ifj: Mitykó Györggyel, aki most az á'lami gazdaságban dolgozik, Hegedős Lajossal, aki most is velünk van az I-es típusú tszcs-ben, Göcző András volt tsz-elnőkkel és írásokkal. Valamennyien nemcsak sajnálják a szövetkezet felbontását, de vissza is vágynak a Ill-fs típusú közös gazdaságba. Ha valaki, úgy én különösen fel tudom mérni, hogy mi mindent veszítettünk a szövetkezet felbomlasztása óta: adókedvezményt, SZTK biztosítást, rendszeres orvosi kezelést, a gépék használatát, amely megkönnyítette munkánkat, s azt, hogy a jövedelme mindenik tsz-tagnak jóval nagyobb volt, mint most egyénileg, vagy éppen az állami gazdaságban. Nem is beszélve a megannyi államtól kapott segítségről, mely a szövetkezetei fejlesztette, anélkül, hogy a tsz gyors gazdasági fejlesztését a- nyagilag bármelyik tsz-tag megérezte volna. Keressük az utat, mely a HL típusú termelőszövetkezethez ve-» zet. Szeretnénk, ha újra rátalál-* nánk, méghozzá hamarosan. Segítsenek ebben nekünk mindazok, akik tudnak. K. L„ Pusztaföldvár MYILT LEVÉL BÉLMEGYER ADÓFIZETŐIHEZ Szertném e néhány sorban felhívni a bélmegyeri emberek figyelmét egy igen fontos kötelezettségre, az adófizetésre. Itt az utolsó negyedév. Többen már eleget tettek adófizetési kötelezettségüknek, mint Farkas Mihály, Fábián János. Szatmári László, Vince Gábor ifj., Baji Gábor és sokan mások. Az adófizetéssel hozzájárulunk községünk továbbfejlesztéséhez. Hogy mit kapott Bélmegyer a felszabadulás óta, azt aligha kell bizonygatni. Hamarosan felépül Bélmegyer fiataljai és öregjei számára az új és korszerű kultúrház is. Jó volt az idén a termés kukoricából. búzából. Szép jövedelemhez jutott a község lakossága. A- kiknek vízkárjuk volt, azoknál pedig az állam segített jelentős a dócsökkentéssel. Az államtól kapott segítés után nem lehelünk háládatlanok. Nem lehetünk már csak azért sem, mert nemsokára újabb ajándékot kapnak közsé- aiinkhev az árvák. Üi bölcsőde épül, melyhez az épületanyag let-* hordását már meg is kezdték Nem szemrehányásként a/cárom megjegyezni, hogy az italbolt minden vasárnap zsúfolásig meg- telik, amit a felszabadulás előtt bizony nem lehetett látni. Persze, nem baj ez, szórakoznak a dolgozók. ma már telik erre is. De figyeljenek csak egy kicsit e so- rokra a bélmegyeri emberek. Havonként 60-—70 ezer forintot forgalmaz a földművesszövetkezet kocsmája. A község lakosságának havonkénti befizetésre váró adója nem több, 10, esetleg 11 ezer forintnál. Ügy érzem, kissé elgondolkoztató e két számadat. U- gyanakkor minden tanácsülésen a járdaépítést kérjük. Igaz, szükséges a járda a község fejlődéséhez, ( de azt hiszem legalább annyira | szükséges az adó rendszeres fize- ! tése is. hisz pénz nélkül járdát : sem lehet építeni. Ügy gondolom, érdemes ezen elgondolkozni. Forgó József. Bélmegyer.
