Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-27 / 278. szám
J9S7. november 27., szerda BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 5 LEVELEK HÁTHA Fr OLVASSA... November 9-én este 18 órakor indultam Békéscsabáról Köte- gyánba vonattal. Velem volt kétéves kislányom is, kinek nyüg- lődése miatt kiejtettem zsebemből az ötven százalékos vasúti arcképes igazolványomat és pénztárcámat. Nem vettem észre, hogy az említett tárgyat elvesztettem, noha a Sarkadi Cukorgyár megállónál már ezek nélkül szálltam le a vonatról. És mégis meglett... Ugyanis egy egyenruhás fiatalember — aki az utazás ideje alatt mellettem ült — megtalálta, elvesztett tárgyamat és a kötegyáni MÁV végállomás forgalmi irodájába leadta, ahol néhány nap múlva megkaptam igazolványomat, pénztárcámat, s a benne lévő 180 forintot. Az általam ismeretlen fiatalember — aki e sorok olvasása közben bizonyára magára ismer — fogadja őszinte köszönetemet becsületességéért. Rózsa Tibor Zoltánné, Békés. k bélmegyeriek 0 kérdezik Községünkben igen szép és kor- kultúrotthon épül, majdnem 200 ezer forint beruházási költséggel és részben társadalmi munkával. A kultúrotthon hamarosan elkészül és átadják rendeltetésének. De miért nem úgy tervezték, mint a kaszaperi kultúr- otthont — kérdezik a bélmegyeriek. Kaszaperen, amikor a kultúrotthon elkészült, felszerelték főzőkonyhával és mintegy 300 személyre, illetve lakodalomra is alkalmas étkezési eszközökkel. Vagyis Kasaaperen olcsón kivihetik a falusiak lakodalmi ünnepségekre is az evőeszközöket. így több év alatt némi összeg vissza is térül az államnak. Másrészt, nem kellene a házasulandó fiataloknak a helyi FMSZ folyosóján tartani a lakodalmat, vagy a termelőszövetkezetek vezetőit megkérni arra, hogy engedjék meg a lakodalom megrendezését a szövetkezeti központban. Forgó József, Bélmegy er. A nyugdíjbiztosítás a világ országai között hazánkban a legnagyob Ahhoz, hogy kellőképpen értékelni tudjuk azt a nagy fejlődést, amely a nyugdíj vonalán a felszabadulás után hazánkban végbement, ismernünk kell a felszabadulás előtti helyzetet. A felszabadulás előtt a dolgozó megöregedő», vagy rokkanás esetén öregségi,’ illetve rokkantsági járulékban részesült, öregségi járadékot viszont csak az kaphatott, aki a 65 életévét betöltötte. (Ez a korhatár egyaránt vonatkozott a férfiakra és a nőkre.) 1939-ben az öregségi járadék havi összege 18, az özvegyi járadék 8, az árvajáradék 2,90, a rokkantsági járadék 15 pengő volt. (Az özvegy részére csak abban az esetben adták meg a járadékot, ha 65. életévét betöltötte, vagy megrokkant.) A mezőgazdasági dolgozók részére csak 1939-ben vezették be az öregségi biztosítást, ami csupán a férfialtra vonatkozott. A felszabadulástól kezdődően fokozatosan javult a nyugdíjrendszer. Az 1954-ben megjelent nyugdíjtörvény a magyar társadalom biztosításnak egyik legnagyobb e- redménye volt, mert a világ egyetlen országában sem nyújtanak olyan magas ellátást és kedvező feltételeket, mint hazánkban. Ez a nyugdíjtörvény lehetővé tette, hogy tíz évi munkaviszony után a nők 55 éves, a férfiak pedig 60 éves korban öregségi nyugdíjban részesüljenek. A nyugdíjba menő dolgozók kerese+üfc ötven százalékát kapják törzsnyugdíjiként, ami az 1945 óta munkában töltött évek után egy-egy százalékkal növekedik. (Ma a nyugdíjba menő, keresetének 56 százalékát kapja.) A fokozódó bérszint emelkedé- : sével egyidejűleg emelkedett a ; nyugdíjak összege is. (1956-ban MIÉRT, MIÉRT - A MIÉRT? Az Iskola külső támasztópillérét jelentő szülői munkaközösség erkölcsi és anyagi erejével nem mindenütt gazdálkodnak helyesen. Miért? Békéscsabán, az V. számú általános iskola második osztályában a tanító- néni arra kényszerült, hogy megkérje a gyermekeket hozzanak hazulról — naponta — egy kis fát, begyújtáshoz. A szándék helyes: a hideg ne veszélyeztesse a tanulók, egészségét. Azonban tudjuk, hogy a fa egy része drá2 _____________ Sz erkesztői üzenetek Pepó Mátyásáé, Békéscsaba: A szerkesztőségben elmondott panaszát megírtuk a városi tanács elnökének, s a napokban a következő választ kaptuk: ,,Pepó Mátyásné, Kölcsey utcai napköziotthon dolgozójának panasza jogos. Ugyanis az elvtársnőt, 35 évi munkája után most, a- mikor nyugdíjba megy nem lehet egy szükség lakásba beköltöztetnl. A kiköltöztetés helytelen gondolata Györkei Jenő számadó igazgatótól eredt. Pepónénak joga van továbbra is a napköziotthon területén lekni.” Gadó János, Békéssámson: Levelét eredetiben elküldtük a Megyei Allatforgat- rai Vállalathoz kivizsgálásra. Amikor a választ megkapjuk azt azonnal közöljük. Póra Mihály, Békéscsaba: A Szabadság Mozi panaszkönyvébe történt bejegyzése nyomán tett panaszára Orosz Sándor elvtárs, a Megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója levélben tájékoztatta a szerkesztőséget. Mint írja ismételten kioktatta és megfigyelmeztette a pénztáros kartársnőt s felhívta figyelmét az udvarias magator- tásra. Közlemény A Szakszervezetek Megyei Tanácsa közli az érdekeltekkel, hogy a munkavédelmi kiállítás miatt a székház nagytermébe korábban beütemezett értekezletek nem tarthatók meg november 29-től december 8-ig. Az orvosok részére hirdetett szakmai-politikai ankét november 30-án a Balassi Kultúrotthon nagytermében, a Földmérési és Térképészeti Hivatal által meghirdetett műszaki értekezlet és taggyűlés december 2-án az Építők Kultúrotthonában (Trefort utca) lesz megtartva. ADY emlékest Békéscsabán A Jókai Színházban hétfőn este Ady-emlékestre gyűlt össze a város társadalma. Az emlékesten Vajda Aurél, szarvasi gimnáziumi tanár’ emlékezett meg Adyról, korának forradalmi költőiéről, majd a Jókai Színház művészei: Kovács Mária, Pagonyi Nándor, Körösz- tös István és Gyuricza Ottó Ady- verseket adtak elő, Gippert Lász- lóné pedig megzenésített Ady verseket énekelt. ga behozatali cikk, mellyel a szülök is szűkösen rendelkeznek. De hiszen mégcsak a fűtési idény elejénél tartunk, miért nincs ennek az osztálynak fája? Mint szükségtanterem, külön kapott 30 mázsa szenet, de az alágyújtani való lemaradt. Ezt a szülők is tudják. Erkölcsileg visszás, hogy a szülő azért hozzon kisebb-nagyobb áldozatot, mert valahol önkényesen visszatartották a fát. —. Ugyanebben az iskolában történt, hogy. a múlt évi tornavizsga alkalmával a belépőjegy és a tombola árusításától kezdve az előadásra hozott ingyen süteményekig, gyümölcsökig, kiszolgálásig jóformán mindent a szülői munkaközösség tagjai csináltak, hoztak és intéztek. Az áldozathozatal meghozta gyümölcsét, több ezer forint bevételt Iskolai célokra. Legutóbb a pénz hováfordításá- ról azonban a tételességet alig figyelembevevő, általánosságban mozgó beszámolót kaptak, mintha nem is sommás hozzájárulói, hanem csupán külső szemlélői lettek volna az eredményeknek. Nagyobb megbecsülést! Köztudott, hogy a munkaközösség tevékenységéből olyanok veszik ki részüket, akik a legöntudatosabbak. Legtöbbjük nem egy gyermeket járat iskolába, ráadásul kenyérkereső Is. (Sajnos, az otthonülő, kevésgyermekű anyák közül kerülnek ki a magukat minden társadalmi kötelezettség alól kivonók. Ez nem kizárólag az § hibájuk!) Es mennyi mindent kell vállalniok! Most egy évnyitó, aztán tanítóbácsik, nénik nevenapja, születésnapja, jubileuma, iskolai ünnepségek, kirándulások, záróvizsgák, évnyitók — jelenleg a Télapó van soron. Mindez nem jelent kevesebbet, mint padmosást, teremdíszítést, különféle jegyek árusítását és vételét, virágbeszerzést, ajándékozást, gyakori pénztárcanyitogatást. Egyes helyeken ódáig fajul, hogy burkolt verseny folyik: ki ad erején felül? Holott a szülői munkaközösség nem „malacpersely”, nem ilyen vagy olyan alkalomra előráncigálható eszköz. Az iskola politikai-társadalmi, gyermeknevelő feladatának értékes, tekintélyes külső támasztéka. Ila nem így tekintik, akkor az feladatának félreismerése, vakvágányra juttatása. Megyénk számos helyén, Geszten, Kamuton és másutt, a tantestület a munkaközösséggel helyes értelemben működik együtt, a szülőket feleslegesen nem terhelik, nem zaklatják, erkölcsiekről, anyagiakról kínos pontossággal tájékoztatják őket, ezáltal az iskolával való lelkes együttműködőkké formálják valamennylüket. Másutt ez lehetetlen volna? Miért? Hur például 653 forint volt a nyugdíjátlag, 1957 júniusában ez 750 forintra emelkedett.) Ha figyelembe vesszük azt, hogy ebben az évben ismét emelkedtek a munkabérek, akkor számíthatunk arra, hogy a jövő évi nyugdíjátlag eléri a 850 forintot. A szakszervezetek javaslatára kormányunk már eddig is több Ízben segített a nyugdíjasokon úgy, hogy a régi szabályok alapjár megállapított járadékot és nyugdíjakat emelte. A mezőgazdasági dolgozók havi 120 forintos járadéka viszont semmiképpen sem elegendő a megélhetésihez. Ez a tétel igen érzékenyen érinti megyénket, mivel itt nagy számú mezőgazdasági járadékos van. Még a múlt év nyarán a SZOT elnöksége javaslatot fogadott el a nyugdíjak rendezésének kérdésében és azok javítására vonatkozóan. Ebben a javaslatban arról van szó, hogy először a régi jogszabályok alapján, tehát ai. 1954 előtt megállapított 500 forintra, a 250 forinton aluli özvegyi nyugdíjakat 250 forintra. a régi árvajáradékot 120 forintról 250 forintra, a mezőgazdasági járadékot 75 forintról 125 forintra és mintegy 10 ezer ellátatlan, régi cseléd és kubikos részére nyugdíjat biztosít. Elfogadott javaslat az, hogy - a nyugdíj pótlék megái lapításánál 1929-től kezdődően számítsuk a munkában töltött éveket. Ahhoz, hogy ezeket a problémákat megoldhassuk, évente kb. 400 millió forintra, van szükség. Lényegesen magasabb nyugellátást biztosítanánk a jelenlegi nyugdíjasok közül kb. 360 ezer fő részére. Ezek a javaslatok már megvalósultak voln- ha nem következik be hazánkban az ellenforradalom. Lakatos Béla, a békése abai SZTK ügyvezetője. LEVELEK Köszöntjük őt... A képen Bors Bálintné látható, aki harmadik éve tagja az orosházi Dózsa Tsz-nek. Évek óDa jó munkájáról ismerik a növényápolásban. Két iskolás lánya van. Mint csaknem minden asszony, 6 is két műszakot dolgozik, hisz a közösből való hazatérése után vár rá a főzés, a mosás, a varrás és sok más tennivaló. Mégis 330 munkaegységet szerzett Borené ebben a gazdasági évben. Férj* tűzoltó, de ő is ki szokott járni szabad idejében a szövetkezett*», így férjének is van külön 50 munkaegysége. De Borsnén kívül még sok asz- szony becsülettel kiveszi résziét a közös munkából, akiknek 250, só! 300 munkaegységük is van, Sebennének, Csorpáknénak pedig 600—600 munkaegységük van. Igaz, ők a tehenészetben dolgoat- nak. Csorpákné munkaérdemrenddel kitüntetett férjével és leányával a tehenészetben ebben a gazdasági évben 1350 munkaegységet szereztek. S a jó jövedelemből futotta arra is, hogy ebben az évbe« tíáfeat vegyenek. I |Vz ellenforradalom kissé meg- ritkította az orosházi Dózsa Tsz-t. Ugyanis a koróbhi négyszáz tagból csak százhúszan maradtak. TI* zenkét személyt pedig kizártait a közösből. És mégis amíg a mulll évben december 16-án fejezték ha a kukoricatörést, az idén már o*• tóber 30-án nemcsak a kukoricái, de a cukorrépát, a takarmányrépát is betakarították. Mindez annak köszönhető, hogy az orosházi Dózsa Tsz-ben — az ellenforradalom vihara ellenére is — sok Bors Bálintné van és olyanok, akik szívük teljes melegével szeretik a szövetkezetét. Köszöntjük ezért Boraiét és a szövetkezetben dolgozó valamennyi asszonytársat. Fodor Bálintné, Orosháza. Születés — házasság — halálozás Kondorost anyakönyvi hírek: Születések: Jasper Károly József és Maginyecz Mária fia Károly, Kugyela Mihály és Kiszely Margit leánya Margit, Pecsenye János és Rák Erzsébet fia János, Petrovszy János és Petrovszky Dorottya leánya Mária, Kasuba János és Demkó Mágdolna fia Sándor. Házasságkötések: Gubik Ferenc István és Pillái’ Erzsébet, Bárdon András és Nyemcsok Anna, Farkas János és Medvegy Judit, Bandzsal György és Kovács Zsu- zsannazsanna, Sztrehóvszki János és Szebegyinszki Mária. Haláleset: Sutyinszki Mihályné sz. Katyjálk Zsuzsanna. Körösladániy anyakönyvi hírek: Születések: Kaszai Ferenc és Nácsa Katalin leánya Katalin, Kiu Gábor és Lánczi Róza fia Gábor, Gilán Mihály és Botos Gizella leánya Éva. Házasságkötés: Tóth Bálint éa Papp Julianna, Molnár László ét Csák Mária, Nagy István és Mundrucz Eszter, Molnár Imre és Puskás Irén, Ladányi Sándor és Bak Irén. Haláleset: Jónás Sándor 48 éves. Mezőgyáni anyakönyvi hírek: Születések: Szabó Lajos és Tarr Irma fia Lajos, Csige Andor és Barká&z Erzsébet fia Sándor. Házasságkötések: Balogh János és Kenéz Erzsébet, Bagdl Lajos ée Korcsmámé Etelka, Paulovits Lásziló Gyula és Szabó Erzsébet. Halálozás: Szabó Téréi 32 éves. Füzesgyarmati anyakönyvi hírek Születés: Lakatos Zoltán és Balázs Julianna leánya Irma, Zsa- dányt János és Csák Margit fia János, Török Sándor és Samu Erzsébet leánya Margit. Ilona. Házasság: Horváth Sándor én Pálfi Márta Katalin, Hegedűs Miklós és Börzást Veronika. Crin- czár Sándor László és Pusztai Erzsébet, Hegyes! Endre és. Galambos Margit, Csák Lajos és Homoki Jolán, Marosvári Imre 4»; Tóth Magdolna. 8. Nagy Léssió én DoVine T?»<eeéKat
