Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-15 / 268. szám
1957. november 15., péniek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG IÍ AlTO\l A kutiucáUs. 'dúl TEGM AP ES MA zi működik. Szeretnénk normál- filmes ifjúsági mozivá alakítani, forintos helyárakka! és ezzel egy csapásra megoldódnék az iskolások moziba járásának a kérdése. A mozi üzemi vállalat azonban vétó’, y társat lát benne. Nekünk és általában a tanácsoknak az a tapasztalatunk — nvmdja az elnök elvtárs —, hogy altár moziról, malomtól, vagy Íráson!óról van szó, ha deficites, vagy tossz állapotú, leadják a községnek, és amikor rendbeszedtük, visszaveszik. Nemes István elvíárs, a községi pártbizottság titkára egészíti ki Battonya művelődési helyzetéről a képeit. — A művelődési otthon vezetősége rövidesen széleskörű kulturális értekezletet tart, melyen magyarok és nemzetiségiek közösen mondják el véleményüket mindannyi, ami a népművelés ügyével kapcsolatos. így nem csupán szőkébben a párt és a tanács, hanem a dolgozók, széleskörű segítsége is érvényesülni fog. A községben délszláv és román zenekar alakul és Gyuláról, Budapestről a rot — Én már nem vagyok igazgató, tanári pályára menjem, — ezzel fogad Szabó Pál elvtárs, a battonyai művelődési otthon udvarán. — Hát akikor kicsoda'? — kérdem csodálkozva. — Dénes Mihály elvtárs, aki a gazdasági ügyintéző volt, de vele sem tud beszélni, a Dunántúlon van. Tizenöt tagú tánccsoportjá- val a nemzetiségi falvakat járja. Román, meg délszláv népi táncokat, dalokat adnak elő. — Nem mondom! Egy éven belül már a harmadik igazgató! A tanácsiházára ballagok. — Az elnök élvtárs házon kívül van, de várjam meg, nemsokára visszajön, ajánlja az egyik tanácsi dolgozó, Dénes István elvtárs. Szerencséin van, nem kell az időt néma várakozással töltenem, mert Dénes elviárs, az új igazgató öccse és így népművelési dolgokban elégve járatos. Elmondja, hog,r a felszabadulás előtt Battonyin -tömeekulturális élet egyszerűen nem létezett. A lakosság zömét képező paraszt- proletárok, köztük a 14 ezer lakosú község 30 »százalékát kiíévő román és délszláv nemzetiségűek a kultúrából teljesem ki voltak szorítva. Létezett katolikus ifjúsági szövetség, iparos ifjúsági kör, irkcszszerve zet, de öncélúan, ^íagygazdáJk, jobb módú iparosok gyerekei részére. A mozi volt az egyetlen kulturális intézmény, a- hová mindenki elmeheített, . A felszabadulás után persze. mán, illetve délszláv szövetségtől évi három-négyezer forint támogatást kapnak a nemzetiségi együttesek. — A KISZ részéről milyen érdeklődés tapasztalható a művelődés iránt? — Az egész KISZ tagság többet tanyázik a művelődési otthonban, mint a székházban. összefoglalásként azt mondhatnánk Battonya kulturális életére, hogy az a felszabadulás előtt a dolgozó tömegek részére nem létezett, ellenben ma élő valóság. Ami gond és baj van e téren, szabad emberek gondja, baja. Mindenesetre a járási és a megyei szervek a jövőben nagyobb gondot fordíthatnának erre a vegyes nem- neztiségű községre, ugyanakkor a battoayaiak ne várjanak mindent felülről, hanem Elek, Me- zóberény és niás községek példájára, maguk verekedjék ki első kulturális sikerüket s akkor job- jobban felfigyelnek rájuk. A dunántúli vendégszereplés és a nemzetisé# zenekar szervezése jó kezdet ehhez. Huszár Rezső INNEN - ONNAN Hatvan új lakást építenek Békéscsabán A közeimül than kezdték meg Békéscsabán, a Szabadság téren 60 áj lakás alapozását. Az új lakásokat 1958-ban adják át a város dolgozóinak. Ismét kapható csipkebogyó-készítmény Csipkeíz, csipkeszörp és csipkeürmös ismét kapható a megye fűszer- és csemege-boltjaiban. Ma érkezik egy vagon, C- vitamdnban gazdag, gyógyszerszámba menő csipke-készítmény, mely az ázsiai influenzában szenvedőknek a betegség leküzdéséhez szinte nólkü lözhetetlen. A citromról Újabb citromszállíímány érkezett az országba, melyből megyénk egy vagonnal kapott A citrom árusítását a kiskereskedelem üzleteiben ma,-pénteken kezdték meg. A jövőben újabb citromszállít- mányc&at várnak, melyből megyénk még mintegy három-négy vagonnal kap. Jól haladnak a tűzkár helyreállításával a Békéscsabai Téglagyárban Csütörtökön, tegnap átadták a hatodik szárítóhelyiséget is a tűzkárt szenvedett Békéscsabai Téglagyárban. Ezzel a szárítóhelyiségek felét elkészítették. A helyreállítás munkáit a továbbaikhan csak akkor tudják végezni, ha a budapesti központ az állványzat építéséhez szükséges famennyiséget a békéscsabaiak rendelkezésére bocsátja. A szárítóhelyiségben elhelyezett állványokat tűzálló anyaggal permetezik le. teljesen megváltozott a helyzet. A művelődési otthonban a tánccsoport és a színjátszó csoport vegyes nemzetiségű. A tánccsoport tagjai egyformán jól járják a román, d-hsz’áv és magyar táncokat. Az eüenforadalom alatt az együttesek széthulltak, ami nem is csoda, h ?--n az akkori igazgató, Su- tys ív- . az i'eníorradalmárokat se— «: Kő megeraeziik Kiss Béla elv árs, a tanácselnök. Megkérdenem, hogyan, miiként indult el ttonyán a felszabadulás után a kulti’ró's élet. — kommunista párt kezdeményezésére 1946-ban műsoros Szabad Föld Téli Estéket szerveztünk. Minden alkalomra szakelőadást iktattunk közbe. A falu ap- raja-nagyja eljött és szórakozás közben tanult. A művelődési otthonba annakidején a MADISZ vitt életet. Színjátszó-, tánc-, é- «ekegyüttesek alakultak. Végre a nemzetiségek is szabadon élhették kulturális életüket. Az ellenforradalmat követő egy év alatt a gyakori igazgató változás miatt a művelődési otthon munkája visszaesett és csak most kezd ismét feléledni. A párt és a tanács úgy érzi, hocy az új igazgató személyében végre biztoskezű vezető került a battonyai művelődési otthon élére. Más kulturális területen mi a helyzet? — Van zeneiskolánk is, de mindössze két tanerővel működik, ráadásul Mezőkovácsházát is mi látjuk el oktatóval. A felsőbb szervek — sajnos — sem erkölcsi, sem anyagi támogatásban nem részesítik. Olyan tanárokat kellene idehelyezni, akik egyben zeneszakosok is. Igaz, hogy tanerő problémák vannak, de Battonya nem kis hely, érdemes volna a zeneiskolát felkarolni. Van két mozink is, az egyik maga a kultúrotthon, mélyben keskenyfilmes utánjátszó moc iskola 1 Bucsa főút ja mentén, ott, ahol valamikor a községháza, állt, melyben a szegény emberek majdhogy ‘földig hajoltuk- a báró Springer intézői, számtartói előtt, hogy bérmunkám szerződhessenek, 1957. novemberében egy négy tantermes iskola került felavatásra. Homlokzatán büszkén létig a vörös és a nemzeti színű lobogó. Bent a hosz- szú folyosó piros nyakkendös úttörőkkel, szülőkkel, nevelőkkel zsúfolt. Az ünnepi emelvényen Tóth Lajos elvtárs, a megyei művelődési osztály veztője beszél: — Csupán egy esztendeje, alakult meg a munkás-paraszt kormány, átvéve az ellenforradalom „örökségét’ a 22 milliárd forintnyi kárt és íme, új iskola nyílik Búcsún. Még nyolc ehhez hasonló Iskola építését kezdték meg idén megyénkben... Amikor körbejárunk az épületben, az újnak, tisztának jó illata érződik mindenütt. Két fiatal pedagógus, András Mihály és Vida János kalauzol. Érthető büszkeséggel mutogatnak mindent: a folyosón a süllyesztett szekrényeket, melyekben az iskolások kabátjukat és cipőjüket teszik. Igen, a cipőjüket. Minden osztály parkettás és csak tornacipőben, vagy mamuszban való oda belépni. Az iskola etage-fűtéses lesz, vagyis egyetlen fűtőtesttel egyszerre több tantermet is melegítettek. Bent az osztályokban'modem, csővázas, kétüléses padok, lapjukba süllyesztett tintatartóval. Mindenfelé széles, hatalmas ablakok, függönnyel és filmvetítéshez elsötétítő redőnnyel. Opálgömbös égők mindenütt. Meggyújtják. Micsoda ragyogás! A kapcsolók és konnektorok olyan magasan vannak, hogy a gyerekek nem babrálhatják. Minden berendezés élénk, világos színre lakkozva. Szép, szép, szép! Egyetlen hiba, hogy a padok és a tábla közti rész Igen szűk. Alig jut hely a tanári asztalnak. Meglátogatjuk a szertárt is. A csontváztól a fizikai, kísérleti eszközökig minden található benne. Vida és András elvtársak különösen az elektromos eszközökig büszkék. Érthető. Írtak fel a Telefongyárnak, meg a Káblegyárnak Pestre, hogy segítsék az új búcsúi iskólát. A két üzem dolgozói ingyen, 16 csomagban, mintegy másfél mázsa súlyú elektromos eszközt küldtek. Az ünnepi beszédet hallgatók sokadalmában már ott vannak az új honfoglalók is, az idekerülő tanulók. Megkérdezek néhányat: — Tetszik? — Ha jaj! Nagyon! — Kiss Lajos, Révai Sándor és Fekete Barna kidüllesztik a mellüket: — Mi is ide járunk majd, meg mind, akik a közelben laknak! Földesi György elvtárs, a községi párttitkár azt mondja az ünneplő közönségnek: — Bucsa régi fájdalma, hogy soha sem volt rendes, korszerű iskolája és íme, most már van! Űj iskolát avatunk! Köszönet érte minden dolgozónak, az iskola tervezőinek és építőinek. — A szülők pedig éljenek a népi demokrácia adta jogokkal és járassák rendszeresen iskolába gyermekeiket. Becsüljék a nevelőket, akik az iskolásokat a szocializmus megértésére, a haza' és a szülő szeretedére nevelik — mondotta Béres Lajos elvtárs, a tanácselnök és hozzáfűzte: reméli, hogy a megyei tanács segít, hogy 1958-ban megépüljön a másik négy tantermes épületszárny is. Dubay Aladámé elvtársnő iskolaigazgató könnyekig meghatódva mondta: — Én még sohasem vettem át új iskolát. Ahová mi jártunk, földes padlójú, szűk ablakú volt, — és most it van ez a gyönyörűség! A felszabadulás előtt a falu egyetlen iskolájában három nevelő tanított. Ma Bucsának négy iskolája, huszonegy nvelője van, és 698 gyermek tanulja a mi életünk tudományát. Szebellei Ferenc elvtárs, a Hazafias Népfront községi elnöke azt mondta, hogy ebben a világos, tiszta, szép iskolában szinte jó lenne ismét diáknak lenni! Soczó Gyuláné elvtársnő, a szülői munkaközösség neveBen’ Tco^ szánté meg az új, nagyszerű létesítményt. Kint, a szinte nyárias novemberi napsütésben a tömeg alig akar szétoszlani. Gyönyörködnek az új iskolában. Egy „ünneprontó” mégis akad. Azt mondja valaki a sokadalomban: — Lehetett volna emeletes is, akkor csak egy alap és egy tető kellett volna, meg aztán nem váratna magára a másik szárny. — Hát miért nem így csinálták? — kérdik. — Mert azt modta valaki, hogy árt a község szimmetria járnak, mivelhogy csupa kis parasztház közé nem ülik az emeletes.— Jóízűen kacagnak... Ha úgy vesszük, nem is ünneprontás ez. H. R. Háromszázezer forintos iskolaépítkezés A jövő évű építkezési programból mintegy háromszázezer forintos költséggel mái- most megkezdték az építkezést Békéscsabán, a VI. kerületben, ahol egy korszerű iskolát építene’ ükségletre és i keresletre Négyezer darab mell-fúrógépet készítenek még ebben az évben belföldi szükségletre, külföldi keresletre Békéscsabán, a Forgácsoló Szerszámgyárban. Jól gazdálkodtak a keltetőállomások A BAROMFIKELTETŐ ÁLLOMÁSOK, ebben az évben állami támogatás nélkül tartották fenn magukat és országosan több mint egymillió forint bevételi többlettel zárták az évet. A jövedelmezőség fokozása érdekében Igyekeznek kapacitásukat a keltetési idényszünetben, szeptember és február között is kihasználni. Születés — házasság — halálozás Dévaványai anyakönyvi hírek Születés: Dékány László és Sőti Julianna fia László, Fürgéi Mihály és Víg Eszter leánya Erzsébet, Földi Mihály és Bucsl Erzsébet leánya Ilona, Szarka Károly és Szabó Sára leánya Mária, Bácsi Sándor és Gönczi Etelka fia Károly, Borsós Gyula és Soós Julianna leánya Julianna, Tóth Ferenc és Furtai Zsuzsanna leánya Éva. Házasságkötés: Oravecz Jenő és Farkas Anna Katalin, Körömi Lajos és Farmasi Ilona, Erdős Gábor és Bérezi Anna, Rabi József és Csontos Erzsébet. Halálozás: Papp Al-ber tné 60 éves, Szakácsi Julianna 22 éves, Somogyi Ferencné 26 éves. Kötegyáni anyakönyvi hríek Születések: Kristóf Mihály és Eorzás Mária leánya Ilona, Balázs József és Nagy Julianna leánya Magdolna. Házasságkötés: Virág András és Borbély Julianna. Haláleset: Seres István 55 éves. Békési anyakönyvi hírek Születések: Szántai István és Gajdács Mária fia István, Bilicz- ki János és Fekete Ilona fia András, Mike Géza és Csipák Margit leánya Ágota, Lipcsei János és Kulcsár Mária fia Mihály, Püski Imre és Kiss Julianna leánya Anna Julianna, Kovács Lajos és Simon Mária leánya Ilona Brigitta, Juhos Imre és Danes Erzsébet leánya Katalin Julianna, Opra-Szabó László és Joó Zsófia fia Tibor László. Házasság: Hévízi László és Szabó Anna, Dudás Imre és Gulyás Margit, Lipcsei János és Bérezi Eszter, Pusztai Imre és Kozma Magdolna, Borbocsai Lajos és Török Éva. Halálesetek: Kertész Zsuzsanna 63 éves, Baji Péter 60 éves, Ungor Gábor 48 éves, Miklós István 77 éves
