Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-15 / 268. szám

1957. november 15., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 Legyenek határozottabbak a MÉSZÖV vezetői... Kádár elvtárs egyik beszédének ezen szavai, hogy igen—nem, alaposak, (-'gondolkozásra adhat­nak okot a vezetők körében. Igen, tanuljanak meg a vezetők igent, vagy nemet mondani minden eset­ben, akár a legkisebb tanyaköz­pontban, vagy a legnagyobb vá­rosban is dolgoznak. Megannyi probléma foglalkoztatja manap­ság az embereket, a vezetőket, — orvostól a kirakodó munkásig. Az utóbbi időben több veaetónél a „megbocsátás’* tapasztalható. Ügy hiszem, eat a megbocsátást az u- tc'bbi hónapok ügyes-bajos dolgai idézték elő. Kezd sémává válni az „intrika” szó használata, ha va­laki bírálni merészel, azt mond­ják erre, hogy intrika Természe­tesen vannak a mindennapi élet ben ilyen megnyilvánulások, intri­kák, — de a mindennapi véle­ményeltérések, a békés gazdasága termelés érdekéten vitatott dol­gok, nem intrikák. A napokban a MÉSZÖV vewrtőivd beszélgettem. Sok hasznos dologról volt sző és sok hasznos dolgot fedtek fel az elvtársatk, amiről nagyon kevés szó esett idáig. Többelk között o- lyasmi is napvilágot látott, mimt a MESZÖV-nél dolgozó vezetők jelenlegi politikai állásfoglalása. Elmondták, hogy náluk is, janu­árban kezdetét vette a tisztító unka, az ellenforradahnárok el- .volítása. Csak' a központtól ti­zennégy embert bocsátottak el ál­lásából, mert „hőzömigtek’* — s egyszersmind nem ismerték el a munkás-paraszt kormányt. Ügy vélték, hogy a tisztítás után min­den rendben van náluk, a szük­ségeset megtették a cél érdekében. Most, amikor beszélgetünk, még­is úgy érzem, nincs itt minden rendjén. De, hogy rendjén legyen és a közmondással éljek, ..tenges­sük kd csak a szennyest”. Éljünk eme lehetőséggel, amit Kádár elv­társ mondott: igen, vagy nem, minden intrika, önfejűség nélkül ebtan az esetben is. Nun Mihály eivtáisat. a megyei MÉSZÖV elnökét az ellenforrada­lom alatt elküldte a munkástanács mondván aát, hogy nincs szűk- kommunista vezetőre. Szabó György és Kovács Pál elvtársakat, akik a MESZÖV-nél a legfonto­sabb osztályoknak voltak a veze­tőik. elküldték szabadságra, élve azzal a joggal, hogy majd újév­kor, azaz 1957 januárjában új munkabeosztást kaphatnak. A SÍESZÖV-ön belül külön ideológust tartott a műnk ásta nács, Pataki Tibor személyében, aki ki­dolgozta és „át,polemizálta” a tör­vényeket és arányítobta a bérügye­ket. Ahogy mondtáik, nekik nincs szükségük Nun elvtársa, miéit is lett volna, amikor volt egy „ki­tűnő” elnökihelyettes, egyben a MÉSZÖV főkönyvelője, Vasad! József „polgártárs*’, akinek meg volt a „képessége” arra, hogy irá­nyítsa az apparátust, ö akkoriban tájékoztatta a MESZÖV-nél dol­gozókat a szerinte „nemzeti for­radalom” téziseiről. De nem ma­radt el „önszorgalmával” a hőzön­gésben Hursán Pál személygépko­csivá zHő sem. aki régi dolgozója volt a MESZÖV-netk. Vajon mit csinált? Horváth Vimcze elvtárs- naik, a gyomai földmű vessző vet­kezet járási központja elnökének eltörte a lábát, „egészein véletle­nül”, miközben azon vitatkoztak, hogy a Hornyát és Endródöt össze­kötő kövesét magyaroké-e, vagy más nemzetiségé. A kocsiban Hor­váth elvtárs kerek-perec kijelen­tette, hogy mindenféle nézetelté­rés ellenére sem mond le elvéről. lom bármilyen megpróbáltatások is jönnek, nem tagadja meg a kom­munista elvst, az is volt és az is marad, — mire Kursán kijelentet­te, hogy 6 egy tappottat sem viszi tovább ezt a „munkásárulót". Nos nézzük meg, hol vannak napjainkban ezek a nagy magyarok? Van-e megbocsátás, könyörület, áll-e az a közmondás: „Ne bánt­suk egymást?” Kimondta-e a MÉSZÖV igazgatósága és még in­kább Nun elViárs azóta az igent, vagy nemet? Alkalmazott-e jogos megtorlást az átfimomult ellenfor- radaknárokra? Hogyan tisztázta Pataki ténykedését, aki őt annak­idején bányába akarta vitetni? Sehogysem... Pataki még mindig bérügyes a MESZÖV-nél, igaz, most már elismeri a kormányt! Különös, hogy a MÉSZÖV három hónap óta nem talált Pataki he­lyett bérügyi előadót, s nélkülöz­hetetlen embernek tekintik. Va- sadinak rosszabbul jött ki a lé­pés, mert elbocsátották. De utána még nagyobb szerencséje volt, mert a MÉK-nél főkönyvelő he­lyettes lett. Nézzük meg, ml tör­tént Hursánnal? öt is menesztet­ték a MESZÖV-től — teljes meg­érdemelten —, de közben felvette a csabai kórház élelmiszer-beszer­ző kocsijára gépkocsivezető­nek. Joggal kérdezzük: Vajon hol tud többet ártani a néphatalom­nak: egy személygépkocsin, vagy egy négyszáz férőhelyes kórház élelmiszerbeszerző gépkocsiján? A legnagyobb hiba az, hogy a tojáson két nyílást csinálunk, a- min, ha zavarnak valakit, egyi­ken ki lehet bújni, a másikon vissza. Nem tudjuk még most sem kimondani az igent és elkendőz­zük a nemet. Ugyanilyen hibája van a békéscsabai bíróságnak i®, amikor Hursánt két hónapi bör­tönbüntetésre ítélte, és az ítéletet felfüggesztette. Hát... hát... ez is kissé érdekes. Nem tudja még ma sem a megyei MÉSZÖV igazgatóság határozottan kimondani az igent és a nemet. Eltűri, hogy naphosszat a hivatal­ban, többen hamis, hazug plety­kákat terjesszenek munkájáról. Ugyanígy van Nun elvtárs is, — akiről alaptalan vádakat monda­nak —, talán azok, akikkel nem szimpatizál, és mégis óvakodik at­tól, hogy felvilágosítsa a MÉK ve­zetőjét, Török elvtársat, Vasadi József MESZÖV-ben tanúsított ténykedéséről, — úgyszintén a bé­késcsabai kórházat Hursá-n Pál elkövetett gaztetteiről. Ügy hiszem, van itt még tenni­való jócskán. Az előttünk álló fel­adatok nagyok, de kommunista határozottsággal megvalósíthatók. A MÉSZÖV igazgatóságának eré­lyesebbnek kellene lenni és nem bőkülékemységgel, hanem — ha szükség van rá — vasökftllel biz­tosítani a fegyelmet Nem félreér­tés megtévedés áldozata Hursán, Pataiki, Vasadi. A tények azt mu­tatják, hogy tudatos, előre kigon­dold tervekkel dolgoztak a ME- SZÖV-nél. Szín Béla ;Egy kézség lakosságának kérése I A ti. n. Autóközlekedési Válla­ltat lSM-ben Indított egy személy- 7Járatot Kunágota és Bánkút állo-^ 7 más között. A közbeeső községek^ 7 örömmel fogadták ezt, mert a va-^ 7 síit állomást eddig csak gyalog le-^ ^ betett megközelíteni. Nagykama-^ ^rás községbe azonban nem megy^ ^be a személyjárat, csak a község^ ^szélét érinti. Már azóta számtalan $ ^ esetben kérték az Autóközlekedé-^ ^si vállalat vezetőin menjen be a^ § faluba Is az autóbusz, hogy ne$ $ kelljen két és fél kilométert gya-? § logoim a megállóig, de ezt a ké-* ^ i'elmet eddig még minden esetben? $ elutasították. Az indok többféle? $ volt. Mondták azt, hogy az autó-? ^ húsz nem tud megfordulni a köz-V őségben, noha azóta már teherjá-^ ^ratot Is indítottak be az említett^ * útvonalon, amely Nagykamarásra^ ; is bemegy, t ez pótkocsival közle-^ ? kedik. Sőt legújabban egy nagyi J Ikarus teherkocsi jár. ^ J Szeretném, sok falusi dolgozó^ y nevében kérni az erre illetékes' § vállalatot, hegy a személyjárat is, $ menjen be Nagykamarásra. Azt hi-^ 4 szem, a menetrendet Is emberek^ ^ készitik, ezért art meg is lehct^ ^ változtatni. $ á Már a nagykamarási községi ta-- 7 nács Is kérte nem is egyszer az/ V \ i Autóközlekedési Vállalat vezetőit,^ 7 azonban még válaszra sem méltat-^ 7 Ják a községi tanácsot, éppúgy.^ ? mint a nagykamarási embereket. V Fodor Mária, Nagykamarás./ ' * >£b t^>s ej MILT LEVÉL KOTLIEB TSZ EL\ŐKIIÖX KS A BÉLHEGYERI VEXETŰKHÖZ Valmi furcsa és egyáltalán nem megnyugtató jelenség kez­di felütni a fejét Bélmegyeren: több termelószöcetkeietben egy- re-másra szaporodnak a kilépni szándékozók. S itt tudni kell azt is, hogy ezek a kilépők nem azért akarnak búcsút mondani a közös gazdaságoknak, mert azt nem szeretik, $ egyénileg akar­nak gazdálkodni. Amint többen nekem elmondták: továbbra is szövetkezeti tagok akarnak ma­radni, de nem Bélmegyeren, hanem Eleken, az ottani József Attila Tsz-ben. Különösen a bél­megyeri József Attila Tsz több tagjától lehet ilyen véleményt hallani, S amikor e kijelentés okairól érdeklődik ez ember, csak annyit mondanak: „Az ele- ki József Attila Tsz-ben megér­tőbbek a vezetők, mint Itt". És valóban, nincs itt minden rendjén. A bélmegyeri József Attila Tsz vezetői nem veszik észre — vagy nem akarják ész­re venni —, hogy náluk a fco- mák és a sógorok részesülnek különböző előnyökben. S ami — úgy vélem — eléggé elítélendő, senki sem kíváncsi a kilépők vé­leményeire, indokaira, arra, hogy miért akarják a szövetke­zetét itt hagyni. Csak üdvözlen­dő lenne, ha a felső szervek meg­néznék, hogy miért akarnak ennyien kilépni a közösből még azok közül is, akik az ellenfor­radalom alatt — és után is — a tsz megmaradásáért küzdöttek. Persze, voltak itt néhányan, aki­ket a tagság zárt ki — helyesen — mert gátolták a közös gazda­ság további fejlesztését —, ezek- . rőt én nem beszélek. Három évvel ezelőtt még én is tagja voltam a József Attila Tsz-nek, de kiléptem, s átmen­tem az akkori Vörös Október Tsz-be. A vezetőség helytelen cselekedetei miatt mentem a Vörös Október-be. Jelenleg egyé­nileg gazdálkodók, méghozzá sze­gényesen, néhány hold földemen. Sokszor gondoltam már arra, hogy újra tsz-tag leszek, mert így magányosan nem hogy nem kifizető, de egyenesen ráfizetés. Nincs igavonó jószágom se. Csak négy hold búzaföldnek való te­rület felszántása, s c vetés 1050 forintomba került, ezenkívül adóm is csaknem 3800 forint. Mindezt nemcsak tudom, hanem a megannyi gond súlyát is hár­mon érzem. És gondolkodok, té­továzok.,. Amikor már csaknem eljutok a belépésig, újra hallom innen is, onnan is a jelenlegi tsz-tagoktól, a vezetők által el­követett helytelenségeiét. S ilyenkor újra elmegy a kedvem egy időre. Éppen ezért szeretném javasol­ni Kotlieb elvtársnak — a Jó­zsef Attila Tsz elnökének —, hogy ne csak a sógorokkal és a komákkal legyen jó viszonyban, jó barátságban, hanem az egész tagsággal. Én úgy tudom, a szö­vetkezet tagjai együttvéve egy nagy családot kell, hogy képez­zenek. Kotlieb elvtárs e nagy család vezetője, kinek mondja el a tagság véleményét, ha nem neki, vagy a vezetőség valame­lyik tagjának — talán Harmati Gábor kuláknak? De legalább látja-e Kotlieb elvtárs, hogy nemrég ötven hold földet azért kellett leadni, mert kevés a tagság a közös földterü­let megmunkálásához? Persze, a községi pártszervezet titkára, i vezetőségi tagok és a községi ta nács is sokkal többet foglalkoz- hatnának a szövetkezeti mozga­lom fejlesztéséül. A községi ta nács vezetői jól tudják, hogy a József Attila Tsz-ben komoly hi­bák és veszélyes jelenségek ütötték fel fejüket, de azért vég­rehajtóbizottsági ülésen még egy szer sem tárgyaltak erről. És még valamit a kilépésekről. Lehet olyan véleményt -is halla­ni néhány tsz-tagt ól a József Attilá-ban, hogy: hadd menjen a férgese. De vajon, akik önként akarnák kilépni és másik tsz-be kívánkoznak, vajon, azok mind a közös gazdaság férgesei? Aligha. Nem Miét ezen a jelenségen csak úgy egyszerűen átsiklani sem a József Attila, sem a ta­nács, sem a községi pártszerve­zet vezetőinek. Nagyon káros következménye lehet ennek ■ mint ahogyan máris van az egyé­nileg gazdálkodók felé, akik kö zül sokan jóllehet, most akarták a közös gazdálkodás útját válasz­tani. Gondolkodjanak és cselekedje­nek az említett községi vezető­kön kívül a járás vezetői is — addig, amíg nem késő. Forgó József, Bélmegyer November 15 Péntek Lipót ŰJ MŰSORRAL készül a KPDSZ „Napsugár” bábegyütte­se. Most próbálják a Jancsi és Juliska, valamint a Hamupipőke című, bábegyütteseknek irt játé- darabot. Az együttes tervbe vette, hogy a felnőttek szórakoztatására rövidesen egy szatirikus bábelő­adást tartanak. * A „Szonett zsebrádió” sorozat- gyártását megkezdték. A jövő hé­ten már kapható lesz a kereske­delmi boltokban. Egyelőre két­száz darabot szállítanak, ezt a szá­mot év végére közel kétezerre nö­velik. A zsebrádió ára telep nél­kül 750 forint. * TANGÓVERSENYT rendeznek november 17-én, vasárnap este 8 órától az Építők Munkácsy Mi­hály Kultúrotthonában, Békéscsa­bán. • Gyermekruha méretosztállijal bővült a Békéscsabai Textilfeldol­gozó Ktsz szabósága. • A MEDOSZ összes szakszer­vezeti bizottsági elnökei kedden, november 19-én dél­előtt 9 órakor Békéscsabán, a szakszervezetek házában meg­beszélést tartanak. Megvitatják a III. negyedévben végzett szakszervezeti munkát és a to­vábbi feladatokat. * öiven állami gazdaság kapcso­lódott be eddig a méhpempő ter­melésébe. Még ebben az évben öt­ezer méhcsaládtól 25—30 kilo gramm pempőre számítanak, ami értékben csaknem egy millió fo­rint. Minthogy a pempőtermelés a méztermelést egyáltalán nem be­folyásolja, így ez a jövedelem tisztán jelentkezik a méhészetek­ben. » TIZENÖT holdról huszonkét holdra növelte cukorrépatermő területét a mezőhegyes! József Attila Termelőszövetkezet. * Háromszázezer forintos költ­séggel újjáépítik Orosháza legna­gyobb sütőüzemét. A pékség ü- zembehelyezésével Orosháza ke­nyérellátása lényegesen javul. Az építkezést rövidesen befejezik. MAGAS HÜSSZÁLLITÖ pá­lyát építenek a Békéscsabai Vá­góhídon. A dolgozók régebbi kérésének tesz eleget a megyei tanács, amikor mintegy lfíO 9«0 forintos beruházással korszerű­síti a húsiparosok munkáját. Békéscsabai „Bartók Béla“ Állami Zeneiskola hangversenyterme November 15-én, este 7 órakí, BUDAPESTI FÚVÓSÖTÖS (Jeney, Szeszler, Meizl, Ónozó, Hara). Műsoron: Barokk, klasszikus 4s no dem művek

Next

/
Oldalképek
Tartalom