Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-07 / 261. szám
10 békés megyei népújság 1957. november 7., csütörtök Képzőművészek seregszemléje' Békésben Az idei őszi tárlat — annak ellenére, ho^y Sass Árpád elhunytéval, s a kitűnő rajzoló Kerti Károly és a markáns grafikus Kohón György elköltözésével súlyos veszteségek érték megyénk művészi munkaközösségét, az utóbbi éveknek talán legváltozatosabb és művészi értékben is emelkedő színvonalú tárlata. Ez főként a ^körünkben most letelepült fiatal művészek érdeme. De a többi festőnk is felfrissült alkotókedvvel és bátor útkereséssel készült az ellenforradalom u- táni első megyei seregszemlére. S hogy idejüket hasznosan töltik, azt bizonyítja, hogy közülük né- hányan egy időben három helyen is bemutatták alkotásaikat. A régebbi megyei tárlatok több jellemző fogyatékosságától mentes ez a kiállítás. A szemlélőnek kellemes meglepetésül szolgált, hogy a korábban ritkaság számba menő figurális tárgyú képek többségben vannak. Eddig az ember- ábrázolás több festőnknek nem volt erős oldala: alakmentes utcák és tájak ihlették őket. Most az említett három fiatal művész műveinek tárgya egy-egy kivétellel, az ember. Üdvös jelenség ez, mivel művészeink szemléletében a realizmus humanista alkotó tényezőjének a megerősödését, technikájukban pedig rajzkészségük fejlődését jelenti. Figurális képeik érzelmi tartalmassága, közérthető 6zé{feége, pártos cáfolata a művészet elemberteleaítésére törő absztrakt irányzatoknak. Másik örvendetes vonása az őszi tárlatnak, hogy több, a realizmus elvén alapuló irányzat váltotta fel a korábbi évek megmerevedett stílusát. A régiek közül például Miklós István megifjúdott felfogásával teret ad festői készsége gazdagabb megnyilvánulásának. Helyesen tette azonban az öz Dédes vezette zsűri, hogy az új irányzatok közül a naturalizmus képviselőit, a levelezőlapok ábrázolásmódját követőktől megtagadta a nyilvánosságot. Ez alkalommal új Lipták Pállal ismerkedtünk meg. Annak ellenére, hogy a rajzossággal és » vonalvezetéssel még mindig keményen látszik küzdeni, bátran figurális kompozíciókkal is jelentkezik, s a kontúrok helyett a festői- ségszerűbb színfoltokkal fejezi ki mondanivalóját. A Műcsarnok Tavaszi Tárlatát is megjárt „Kerti út“-ja jellemző sajátos szemléletére és eredeti festőiségére. Az ábrázolás következetességét itt feloldja egy nyugtalan (tmpresszív) színszerűségre törekvés. „Műteremben’* című képe meglepetés, s méltán fordulnak feléje fokozott figyelemmel a látogatók. Egy laikus műtermi vendéget ábrázol mesterkéletlen spontán érdeklődő mozdulata közben. Nehéz testtartásának ábrázolását anatómiailag sikerültén oldja 'meg, s merész kolorisztikával, egy élénksárga szín felvillantásával az ábrázolt alak belső érzelmi tartalmát, a készülő mű iránti érdeklődését szellemesen, energikus köny- nyedséggel fejezi ki. Lipták minőségi fejlődésének jelentős határköve e műve. A több alakos Kútfúrás-nak témaválasztása ugyancsak kiemelendő, de sajnálatos, hogy a kép világos szerkezete áldozatául esik egy sötét tónusokkal, elmosódó foltokkal terhelt színkomponálásnak. A mozgó kútfúró munkások tipikus és egyedi vonásait egyaránt homályba fullasztó ábrázolásmód nem a realista szemlélet győzelméhez, hanem az ábrázolás nehézségeinek kikerülésére vezetnek. Hasonló gyorsasággal került megyénk képzőművészeti életének élvonalába az alig hat évvel ezelőtt még főiskolai felvételéért elszántan harcoló gyulavári lány: Koszta Róza. Útja a Derkovits kollégiumon és a leningrádi festőakadémián át vezetett vissza szeretett szülőföldjére. Ihletében az alföldi tárgyi-személyi környezet tanulmányozása iránti hajlam, az emberformálás! kedvvel párosuló ábrázolási tehetsége, valamint képesség a témáknak egyszerre drámai és epikus megfogalmazására, szemléletében a népi realizmusnak a szocialista realizmussal való társulása, mind-mind egy értékes művészi pálya alkotó tényezőivé válhatnak. Erre vall a kiállítás kezdetéig sajnos be nem fejezett, de egyes részleteinek vázlatossága ellenére is méltán kiállított „Dél” című kompozíciója. A tipikusát meglátó és egyénien kifejező készségének sikerrel megoldott próbája ez a kép. Olvasónője a művész műve iránti gondosságának példája. Vigyázva ügyelt alakjának külső-belső megfogalmazására. Fiú könyvvel című képére ugyanez áll. Egyre közvetlenebb konkrétsággal ábrázol, s ötletesen törekszik a karakter kifejezésére. Merengőjének pasztelles tónusai intenzív jellemkifejezők. Egyalakos képeit szemlélve befejezettségük ellenére, úgy érezzük, hogy valamennyi műtermi előtanulmány a társadalom elmélyültebb, sokrétűbb tükrözése. Balatoni táj című képének eredeti, üde technikája arra enged következtetni, hogy a főiskolán elsajátított figurális ábrázoló stílusát művészi egyénisége még nem itatta át, s a technikán az eredetisége még nem lett úrrá. Tájképein viszont könnyed egyéni látás és kifejezésmódja immár érvényesült. Hajdik Antalnak művészete sok hasonló vonást mutat. Szenvedélyes portréfesitő ő is. A jellemek kifejezéséért elmélyülteti fáradozik. Nem törekszik hangoskodó színhatásokra, ezért sajátos, bársonyos színei kellemes hatásúvá teszik átfogó tárgylátását. Erkel Ference, öreg festője egyéni kifejezésmódjukkal tűnnek ki. Kár, hogy lemond a környezetnek a portréábrázolást gazdagító lehetőségeiről. Levegős tájképének inkább technikai értékét becsüljük, mert színei és hangulata kissé hűvösék, elütnek az alföldi emberek tájszemléletétől. Ezüst György kiállítóink közötti megjelenése a másik - komoly nyeresége és reménysége Békés megye képzőművészetének. Talán ő megyénk legkönnyedebb rajzkészségű alkotója, aki mégsem feledkezik meg arról, hogy egy képzőművész annyira festő, amennyire képes a színek formanyelvén kifejezni és meglátni a valóságot. Ezüst képének kifinomult, tudatos színkultúrája kapja meg a szemlélőt. A színeknek nemcsak egyéni hatását hasznosítja, hanem a többi szín társaságában elnyert funkcióját is számításba veszi. Aktjának rózsaszíne életszerűvé válik a hűvös háttér előtt. Mesterségbeli tudását azonban többre becsüljük szemléletmódjánál, életfelfogásánál. Tartalmilag igényesebb feladatok megoldására is képesnek látjuk a fiatal festőt. Szemléletében itt-ott felbukkan a kispolgári elem, ami szükségszerűen a naturalizmus határaihoz taszítja stílusát. Nagyapám című képe rejt ilyen veszélyeket. Majális-a egyik legfestőibb megoldású alkotása az 1957-es esztendőnek. Bessenyei Antal Kékruhás asz- szonya felhívja figyelmünket az ellenmondásokkal küszködő festő képességeire. Több új névvel: a méltán országos hírű Mokos Sándor vezette csabai képzőművészkör legjobb tagjaival is találkozunk a kiállításon. Kitűnik közülük Vágréti János Tokaji utcarészlet I. című, térben-színben jól komponált, s az anyagszerűséget kifejező tájképével, továbbá Petrovszki Pál, a valóságot tömör kompozícióban jól tükröző, magabiztos fogalma- zású Búzarakodásával. A tárlat szobrászati anyaga korántsem elégíti ki a festményekhez hasonlóan a Látogatók igényeit. Az orosházi Rajki József kisplasztikája ugyan sem csalódást, sem meglepetést nem kelt, de ezúttal elmaradt a tőle megszokott, igényesebb formázás. Terrakotta íródeákja megelégszik a tipizálással, míg Kubikos gipszfeje a túlzott egyénítésre példa. Mégis mindkettő kedves larab számunkra, mert beállításúk ötletességre törekvésből fakadt, s a- mi a legfontosabb: tartalmukban alkotójuk mélységes nénszeréletéről tanúskodnak . Párzsa János Miklós feje igyekezettel formált darab, de egyéb mintázásain érződik a fiatal szobrász megtorpanása, továbbképzési lehetőségének hiánya. A IV. Megyei Képzőművészeti Kiállítás összességében mégis Békés megye pikturájának a megúj- hódását jelenti. Színesebbé, emberibbé, értékesebbé vált az eddigieknél a csabai tárlat, fontos volna, hogy mielőbb e« ilsg is gazdagodjék Jr. Kátai Ferenc látta 1 Október 25-i számunkban közöltük a szovjet filmhét képrejtvényünk első képét. A rejtvényverseny 24 képből áll, melyek egy szovjet színészt, vagy színésznőt ábrázolnak. A részvételi feltételeket az október 25-i lapunkban közöltük. NYEREMÉNYEK: I. díj 18® darab mozijegy szelvény, H. aj 80 darab mozijegy szelvény, III. díj 40 darab mozijegy szelvény, IV. díj 10x20 darab mozijegy szelvény, V. díj 50x10 darab mozijegy szelvény, Beküldési határidő: 1957. november 30. Cím: Népújság Szerkesztősége, Békéscsaba, József Attila u. 4 sz. Rejtvény-pályázat CSÜTÖRTÖK, NOVEMBER 7. Kossuth Rádió 14.50 Népek zenéje. 15.00 Fúvószene. 15.30 Szórakoztató zenei mu8.10 Magyar népi muzsika. 8.55 Édes anyanyelvűnk. 9.00 A Forradalom köszöntése. 9.40 Mi a jó és mi a rossz. 10.10 Barát.h Éva zongorázik. 10.30 Könnyű dalok. 10.50 Gorkij műveiből. 11.20 Paul Ro- bensoin énekel, a Royal Concert- zenekar játszik. 12.10 Az Állami Népi Együttes zenekara játszik, Szobek Márta és Csapó Károly énekel. 13.00 Darázs Endre és Fodor József versei. 13.15 Szív küldi szívnek szívesen.» 14.00 A munkásmozgalom dalaiból. 14.35 Toldi. 15.20 November 7. 17.00 Műsorismertetés. 17.05 Az emberiség legnagyobb gondolata. 17.30 A Mar- tiny-együttes játszik. 18.10 Magyar nóták. 18.35 Tudomány a békéért. 18.50 Szórakoztató hangverseny a VI-os stúdióból. 19.52 Jóéjszakát, gyerekek! 20.20 Viharos alkonyat. 21.40 Liszt iMazeppa. 22.10 Szovjet Zenei Hét. 22.55 Magyar népdalok. 23.30 Brahms: C-dur trió. 0.10 Éji zene. Petőfi Rádió zsika. 16.08 Időjárásjelentés. 16.10 Müvészlemezek. 16.50 Részletek Hrenyikov és Ljepin filmzenéjéből. 17.50 Beethoven: VII, szimfónia. 17.55 Körösladányi lakodalom 1957-ben. 18.35 A külföldi sajtó hasábjairól. 18.45 Szórakoztató zene. 19.05 Híres történelmi operákból. 19.45 Sporthíradó. 20.00 Török Erzsi és Palló Imre énekel. 20.30 Klasszikus operettek. 21.05 Szórakoztató muzsika. 21.50 A barátság otthonában. 22.00 Tánczene. 23.00 Műsorzárás. BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZ1NHU Novemberi 7-én, este léi S órakor: Vll’tROS ALKONYAT 14.20 Moszkvában hallottuk.. .Tokai béri* i
