Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-29 / 280. szám

19S1?. november *9., péntek BfiKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 NÉPÚJSÁG TÉLAPÓJÁNAK ÜZENETEI Kedven Gyerekek ! A vasárnapi Népújságban ír­tam nektek. Sokan írtatok ti is ne­kem. SzeretAtel válaszolok mind- annyiótoknak: Pusztaföldváriak, a Táncsics ut­ca 73 sz. alatt lakó Csík Irén és Ildikó figyeljetek! Megkaptam leveleteket, mely­ben írjátok, nagyon vártok. Nyu­godjatok meg a Ti kis falutokba is ellátogatok és mindkettőtöknek viszek ajándékot. Azt írjátok na­gyon szeretnétek egy képes és egy mesekönyvet, szaloncukrot, télapó csomagot, egy pár csokoládé-csiz­mát és két télapót. Látom, Ildikó, hogy nem vagy önző, nemcsak magadra gondolsz, hanem ötéves tesvérkédre is, aki még nem tud írni. Addig is, amíg nem megyek, fogadjatok szót édes­anyátoknak, édesapátoknak, mert én csak azokat a gyermekeket ju­talmazom, akik szófogadók. Békéscsabaiak! A Just Gyula utca 2 sz. alatt lakó Bánszki Piroskának és három testvérének, Pirikének, Rózsiké­nak és Jolikának! Örülök, hogy Ti is olvassátok az újságot. Hozzátok is ellátogatok, csak legyetek jók. Ugyancsak Békéscsabára, a Lin­der Károly utca 22-be H. Gabi­kának, aki csokoládét és könyvet vár tőlem. Gabikám! Jó kislány légy, a já­tékaidra vigyázz, szépen rakd ősz- sze azokat. Fogadj szót optikád­nak, anyukádnak, találkozunk majd december 6-án hajnalban. KEDVES GYEREKEK! Várom leveleiteket. Írjátok meg mit vártok tőlem, könnyítsetek a munkámon, mert sokan vagytok és nehéz mindannyiótok kérését fejben megtartanom. Csókol bennetek: A BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG TÉLAPÓJA. Kinek jár melegítő ital? Az É1 elm i s zerk ereskedel m i Iro­da igazgatójának utasítása sze­rint a szabadban dolgozóknak azokon a napokon, amelyeken a meteorológiai intézet jelentése szerint a hőmérséklet a plusz 4 Celsius felköt nem haladja meg, melegítő italt kell adni. Melegítő italt kapnak azok a dolgozók is, akik tartósan hasonló hőmérsék­letű, fűthetetlen helyiségben dol­goznak. A melegítő italra való jo­gosultság nem a munkakörtől, ha­nem attól függ, hogy a dolgozó munkaidejének legalább ötven százalékát az említett körülmé­nyek között tölti el, s abban az bsetben is megilleti a dolgozót, ha munkahelyét átmenetileg techni­kai okokból nem lehet fűteni. Me­legítő italként naponta szemé­lyenként fél liter cukrozott teát, vagy kávét kell adni s a munka­helyen, munkaidő alatt kell ki­szolgálni. Pénzben megváltani ti­los.- A melegítő- ital 'kiszolgálásá­ért a munkahely vezetője felelős. Időjárás Várható időjárás ma estig: fel­hőátvonulások, több helyen, fő­ként északon & keleten kisebb eső, mérsékelt, időnként élénk nyugati-északnyugati szél, enyhe idő. Várható legalacsonyabb nappali hőmérséklet 6—9, északkeleten 4—7 fok között. ni, kiverni az egyszerű emberi lelki ismeretből, hogy sokat, de nagyon sokat köszönhetnek a kommun istáknak. Délután csend volt. Bent vol­tam a szobámban... Nyílt az ajtó, ugyanúgy, mint azon az estén. De nem Te jöttél, hanem egy kis aranyos asszony, egy drága édesanya, könnyebbe fulladva, kicserepesedett kézzel, — sűrűn rángatódzó arcán a kétségbeesés mély ráncai hagytak nyomot. A mikor bejött, nem is tudott a- zonnal szólni. Igaz, kifáradt. Messziről jött, egészen Sarkad­ról Tudtam, amint ránéztem, hogy valami fáj, nagyon, de na­gyon fáj neki. Megmondta... El­esett a fia... — többet nem mon­dott csak sírt. Hősihalált halt a fia a párt­ház ostrománál. Életét áldozta a pártért, a munkás hatalomért, a népért... Hidd el, nagyon nehéz volt átélni ezeket a perceket. Ölömként nehezedett szívemre a részvét, sajnáltam a fiút és a szenvedő édesanyát. Miért? Mi­ért? — kérdeztem magamtól. Miért ez a töméntelen halott, miért a vér és a gyalázat... Mi­ért? Bár hangtalanul, de ma­gamban mondtam, mert érez­tem Eszterházy, Festetich gró­fokért. a sok százezer holdért, a bankokért, gyárakért, a lokálok­ért, a mozikért, — amelyek a néphatalom kezébe kerülték a tizenkét év alatt. Ezek, és bé­renceik akarták, hogy így le­gyen. Nem tudtam akkor az anyá­nak sokat mondani, mert nem is akartam fájdalmát fokozni. Akaratlanul megfogtam reszke­tő kezét és megcsókoltam... Meg­érdemlik a munkásasszonyok — tudod, Te is ezt mondtad akkor este — amikor arról az idős em­berről írtam. — Nem sokat be­szélt ezek után csak ennyit mon­dott: — Nagyon, nagyon köszönöm, fiatal úr. Nem szóltam az „úr” szó kiejtése ellen neki. Nem szóltam és nem csodálkoztam. Több volt az a negyven év ro­bottanulság, a múltrendszer meg­vetése, — több ragadt, jobban beidegződött az emberekbe az „úr” szó, mint az elmúlt tizen­két esztendő szokásai. Nemsokára kedves barátom, egymás mellé kerültünk... Jöt­tek újabb elvtársak is a laphoz. Ahogy konszolidálódott a hely­zet, ugyanúgy stabilizálódtunk mi is. Az egész megyében, az egész országban lépeget­tünk előre. - S ma is... L AZ OLVASOK FÓRUMA J Segítsük még jobban az úttörőmozgalmat Napjainkban sokat beszélünk az úttörőmozgalom újjászervezésé­ről, egy új alapokon felépített jobb és szebb szervezeti élet ki­alakításáról. Sók szó esik az út­törőszervezet irányítását végző szervezőbizottság hivatásáról és munkájáról is. Én erről írom meg itt néhány személyes tapasz­talatomat. Nagyon helyes volt az az elgon­dolás, hogy az úttörőszervezetet ne csak a pedagógusok irányítsák, hanem he kell vonni ebbe a mun­kába különböző társadalmi szer­vek megbízottjait is. A szervezőbizottság ilyen össze­tétele közepette sokkal jobban ér­vényesül a szülők és az úttörő­szervezet kapcsolatának közvet­lensége, hiszen a szervezőbizott­ság tagjainak többsége szülő. Abban az időben, amikor felve­tődött a szervezőbizottság meg­alakítása, hallottunk olyan véle­ményeket, hogy nem sok értelme van ennek, hiszen úgy sem lesz Divatbemutató volt Endrodon Az Endrődi Földművesszövetke­zet november 24-én este nagysza­bású divatbemutatót rendezett a életképes, mert a szülők nem vál­lalnak munkát, s csak a pedagó- gusökra hárul továbbra is min­den feladat. A gyakorlat — s ez örvendetes — az ellenkezőjéről győzhet meg bárkit. Azok az elv­társak, akik be varrnak választva a szervezőbizottságba, figyelem­mel kísérik az úttörőéletet és haj­landók munkát vállalni, segíteni. Sőt, ha szükség van rá — s ez váljék a szülők dicséretére —, anyagiakkal is támogatják az út­törőszervezetet. Ezt a segítséget minden intézmény, vagy vállalat erejéhez mérten ezután is megte­szi jószándékkal, segiteniakarás- sal. Nálunk, Békésszentandráson már van erre egy néhány köve­tendő példa is. Én bízok abban, hogy a szer­vezőbizottság munkája még job­ban kialakul. Az pedig az úttörő- mozgalom vezetőin múlik, hogy a helyes javaslatokat és elgondolá­sokat hogyan hasznosítják és fej­lesztik tovább. Szeretnénk, hogy mielőbb szilárd és jól működő út­törőmozgalom jöjjön létre köz­ségünkben, ahol minden gyermek gondtalanul tanulhat. Szécsi András, A békésszentandTási szervező­bizottság elnöke. művelődési otthon nagytermében. A bemutató célja az volt, hogy a község Iákosai megismerjék a kon­fekció ipar által előállított divatos készruha és fehérnemű készítmé­nyeket. A divatbemutatót követően két­napos őszi vásárt rendezett a szö­vetkezet, ahol a vevők megvásá­rolhatták a legtetszetősebb női és férfi ruházati cikkeket. Hogy si­keres volt-e ez a divatbemutató, illetve az utána következő őszi vá­sár, arról talán az tanúskodik a legjobban, hogy az elmúlt napok forgalmát figyelembe vévé, a vásár első napján a ruházati cikkekből mintegy 40 százalékkal növekedett a forgalom. Sztanyik Károly, Endrőd. Erre talán válaszolnak , Több ízben olvastam a békés­csabai városi pártbizottság tanács­termében egy feliratot: Üdvözöl­jük a Nagy októberi Szocialista Forradalom magyar harcosait.’1 Ehhez a felirathoz volna egy kis hozzászólásom. Az elmúlt évek során többször említettem a bé­késcsabai városi pártbizottság e- gyes tagjainak, hogy a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalomban résztvett és még életben lévő elv­társak részére rendezzenek egy városi talákozót. Sajnos eddig még ez nem történt meg. Ezek után azt gondoltam, nem találják ezt jónak, érdemesnek: Vagy talán nem érdemeljük meg, hogy találkozhassunk és feleleve­níthessük régi emlékeinket? Vagy ha volt ilyen találkozó, miért nem hívtak meg? Mi minden egyéni érdek nélkül, kizárólag a proletárnemzefcközóség védelmében fogtunk fegyvert, tá­vol hazánktól, a legnagyobb élet­veszélyben nélkülözésben. És állí­tom: helytálltunk! Érdemes volt? Igen! Bizonyíték erre 1944. és 1956. Bővebben nem akarok erről írni, hátha úgy já­rok, mint eddig: még válaszra sem méltatták levelemet. Tóth Mihály Béke Tsz. Csabaszabadi. lakossághoz azok ki ne fussanak, a tűzhely céljából ne iaäi- jun|, vagy. tűzifát, és íő­leg fanűK a gyufát gyermekeink elől. Ha valahol mégis tűzeset for­dul elő, azonnal értesíteni kell a tűzoltóságot. E/.zel kapcsolatban mindenkinek tudni kell, hogy a tűzoltóság munkájáért nem jár díjazás, vagy fizetés és sajnos, a közelmúltban mégis előfordult, hogy egy lakóházban keletkezett tűzesethez azért nem hívták ki a tűzoltókat, hogy kerüljék a feles­leges kiadást. A tűzoltóság bár­mikor és bárhol mindenkinél ön­Most már nem járják a kulá- kofc a tsz-ek földjeit, — „le mondtak" a tanyákról — fürgén dolgoznak a gépek a Pamutszö vőben, serényen szab az olló a Ruhagyárban, erősen pattog az acél az öntődében, biztonságban gyógyít az orvos, van mit mérni az üzletekben. Nem kellenek ide számok, úgy érzem. A fejlődés, amit megyénk és országunk el ért azóta, a számok nélkül is fel­mérhető. S most, amikor sokszor rád- nézelí, akaratlanul felidézi emlé­kezetembe az élet az elmúlt egy esztendő búját, panaszát, s nem kevésbé azokat a boldog órákat, amiket idáig átéltünk. Legyen ez mindenkié, legyen és harcol­junk tovább. Ez a mi becsüle­tünk... Amikor zárom írásom, fáj a szívem azért, mivel nem tehet­tem meg a lehetetlen. Nem lehet egy év eseményeit ilyen egy­könnyen lezárni. Sok minden ki­maradt ebből az írásból, de ta­lán majd szóba, amikor leülünk nálatok az asztalhoz, úgy vasár­nap délben, vagy éppen dél­után... Szín Béla lakos viselkedése, aki, mint a ké­ményseprő vállalat dolgozóitól megtudtuk — hosszú hónapok óta nem engedi kéményét . seperni. Persze, ennék következménye leg­jobb esetben szabálysértési eljá­rás, de súlyosabb esetben anya­gi károk keletkezhetnek belőle. Nem mondható gondatlan em­bernek Törőcsik Lajos kardoskú­ti lakos, azonban példásan rend­ben tartott házatáján a napokban mégis tűz ütött ki és többezer fo­rint kára lett, mert kellő elővi­gyázat nélkül egyik tüzelés alatt álló kéményének használaton kí­vüli füstcsőnyüását papírlappal zárta le. Felesleges több példát felsorolni, hiszen mindegyikből egy tapasztalatot lehet levonni: nagyobb gondot, nagyobb felelős­ségérzetet követeljünk saját ma­gunktól és környezetünktől, hogy a hosszú téli hónapok alatt nyu­godtan hajthassuk álomra fejün­ket. Ehhez azonban az kell, hogy a kéménytisztító ajtók szabályos duplafedővel legyenek lezárva, a kályhák füstcsövei jól zárjanak és rögzítve legyenek. Tűzgyújtáshoz ne használjunk benzint, petróle­umot, a parazsat csak ellocsolva vigyük ki az udvarra, a padláson a kémény kürnyékén ne tartsunk gyúlékony anyagot, a tűzhelyeken zsiradékféléket úgy süssünk, hogy feláldozóan teljesíti hivatását és minden ellenszolgáltatás nélkül kész arra, hogy megmentse em­bertársaink életét és vagyonát. K. Tóth Lajos, tü. főtörm., Orosháza. Néhány nap alatt 100 előfizető Néhánynappal ezelőtt a békési községi pártbizottság összehívta a pártalapszervezetek titkárait, ágit. prop.-osait. A megbeszélés első napirendi pontja a nemrég be­indított sajtó-kampány, különösen a Népújság terjesztésének meg­beszélése volt. Pataki István elv- társ, a községi pártbizottság tit­kára először arról szólt, hogy. az eddigi agitációs munka nem volt eredménytelen, mert az alig né­hány nap alatt több, mint 100 ol­vasóval növekedett a megyei párt- bizottság lapjának, a Népújság­nak előfizető tábora. A megbeszélés után az üzemek, vállalatok, termelőszövetkezetek, az alapszervezetek párttitkárai, ágit. prop.-osai megrendelőlapo­kat kértek az előfizetés gyűjtésé­hez.

Next

/
Oldalképek
Tartalom