Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-27 / 278. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Megalakult a megyei nemzetiségi bizottság Kedden délelőtt Békéscsabán, a? Irodaház nagytermében nemzeti­ségi aktívaülést rendezett a Ha­zafias Népfront Békés megyei bi- aottsága. A tanácskozáson megje­lent az MSZMP megyei és városi bizottságának képviselője, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsá­nak a kiküldötte, a Magyarorszá­gon élő szlovákok, románok és délszlávok demokratikus szövetsé­geinek országos vezetői és a me­gyéből kilencven nemzetiségi dol­gozó. A nemzetiségi kérdés időszerű feladatairól és a Híaaaíias Nép­front ezirányú terveiről Rusznák János, a Hazafias Népfront Békés megyei bizottságának munkatársa tájékoztatta a jelenlévőket, aki többek között hangsúlyozta: A ro­mán, délszláv, szlovák és román nemzetiségek mozgalmainak ko­moly tradíciói vannak Békés me­gyében, s a nemzetiségi bizottság­nak egyik fő feladata lesz felka­rolni a haladó hagyományokat és a különböző népszokásokat. Hang­súlyozta: hogy nemcsak kulturális dolgokkal kell foglalkoznunk, ha­nem minden olyan kérdéssel, ami érdekli a nemzetiségieket. Azzal a céllal hívják életre a bizottsá­got, hogy közelebb hozza egymás­hoz a különböző nemzetiségeket, egyesítse az erőket, mert közösen, összefogva nagyobb ereedménye­ket érhetünk el valamennyiünk javára. A hozzászólók örömmel üdvö­zölték a Hazafias Népfront kezde­ményezését és többen elmondot­ták: ennek a bizottságnak bizo­nyos fokig összekötő kapocsnak kall lennie a nemzetiségi lakosság, a Hazafias Népfront és a saját szö­vetségük között. Nyisztor György, az elekd mű­velődési otthon Igazgatója például arról beszélt, hogy véleménye sze­rint a német és délszláv nemzeti­ségiek között különösen hiányzik a felvilágosító munka. Bátorítani biztatni kell őket, s türelmesen, emberségesen meg kell magya­rázni, hogy igyekszünk minden területen biztosítani az egyenjogú­ságot és becsületes munka után becsületes megélhetést. A nemzetiségi politikánk ered­ményeit többen hangsúlyozták: megbecsült állampolgárok, saját anyanyélvükön tanulhatnak gyer­mekeik, saját lapjukat olvashat­ják. Ezután a jelenlévők megválasz­tották a Hazafias Népfront első, egyszázhúsz tagú megyei nemzeti­ségi bizottságát. Az aktíváin résztvevők az alábbi táviratot küldték a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bi­zottságához: A szarvasi asszonyok A Szarvasi Háziipari Terme ló- szövetkezet asszony tagjai össze­gyűjtötték és lerajzolták a hely­beli régi háziszőtteseket, és a szebbnél-tzebb minták alapján méteres népművészeti szőtteseidet, valamint diszpárna huzatokat ké­szítenek. Ebben az évben a toron­táli és a színes rongyszőnyegeken kívül megkezdték a perzsaszőnyeg szövést, s az eredeti szarvasi var­rott gyapjúcsipke varrását is. Az ősz óta az orsós, vert Hunnia csip­ke is készül a szövetkezetben, a- melyböl különböző alakú vitrinte- rítőket szállítanak külföldre. A Szarvasi Hunnia csipkéket, fazekas és csuhé készítményeket bemutatják majd a brüsszeli vi­lágkiállításán is. Kedves elvtársak! A Hazafias Népfront Békés megyei Bizottsága által kezdemé­nyezett megyei Nemzetiségi Bizottságot létrehozó tanácskozás Békés megye román, német, szlovák, délszláv nemzetiségek képviselői örömmel üdvözlik a Központi Bizottságot abból az alkalomból, hogy hazánkö™, elsőként Békés megyében alakítottuk meg a Nemzetiségi Biz~ Nemzetiségi Bizottság a lenini nemzetiségi politika alapján kívuujű ápolni a megyében élő nemzetiségek haladó hagyományait, és kultúráját. A tanácskozás résztvevői biztosítják a Központi Bi­zottságot: szilárdan kiállnak pártunk politikája mellett és a párt ve­zetésével következetesen végrehajtják a szocializmus építésének fel­adatait. A Hazafias Népfront Békés megyei Nemzetiségi Bizottsága. Táviratot küldtek még a tanács­kozás résztvevői a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormánynak és a Hazafias Népfront Országos Ta­nácsának. Éneklési versenyek Békés megyében A Békés megyei Tanács Műve­lődési Osztálya szolfézs és népdal éneklési versenyt rendez iskolá­sok, valamint felnőttek részére a tél végén az iskolákban, a műve- velődési otthonokban, és a zene­iskolákban. A szolfézs éneklési versenyben már az első látásra énekelniük kell a kottalapról a versenyzők­nek az eléjük tett ismeretlen népi dallamot. A népdal versenyen he­lyi, vagy Kodály gyűjtésű, illetve tetszés szerint kiválasztott magyar népdalokat énekelnek emlékezet­ből. A bírálók többek közt figye­lembe veszik a hibátlan, kifejező szép éneklést, a dal válasz tás és a csckorbaszedés helyességét is. A daloló verseny előkészületei az is­kolákban már megkezdődtek. A kis mesterek Néhány éve az ország számos mó­rijában vetítették az örménykút! tá­lját iskola szertáráról, kitömött ras­ter és mezei állat gyűjteményéről forgatott filmet. A gazdag természet­rajzi gyűjteményt az örménykút! Előre rsz és a környező vadásztársaságok vadászainak köszönhetik az úttörők, akik mestereivé váltak a madár és állat kitömésének és preparálásának, a Munka Vörtfszászlő Érdemrenddel kitüntetett igazgatójuk: Fiiyó János jóvoltából. ——\w Faiura menő kínai iró nyilatkozata a Zsenminzsipaoban Kang Ti kínai író, aki a kínai írók és művészek munkamozgal- mának keretében hosszabb időre vidékre megy dolgozni, a többi kö­zött a következőket írjia a Zsernin- zsipao november 13-i számában: Hopej tartományba megyek dol­gozni, oda, ahol a polgárháború időszakában éveken át dolgoztam. Szerintem az, hogy az ember vi­déken él, nem jelenti azt, hogy le­teszi az irodalom fegyverét* Az egyszerű emberek között élés nem is elsősorban azt célozza, hogy az ember teljesíthesse írói terveit hinein mindenek előtt azt, hogy az író megváltozzék, eggyé váljék magukkal az emberekkel, a szocia­lizmust építő munkásokkal és pa- rn-'/.tokkal, Csak ilyerí módon vál­hat ik az író olyan emberré, aki feltételek és. ingadozások nélkül tol ica szivével és leikével építi a se oihznu’sf. szolgálja népét "és 3 nvjr- '' '-fó!vt. VIDÁM HÉTFŐ ESTE GYULÁN A gyulai Komló Ét­terem jókedvű kö­zönséggel népesültbe hétfőn este. A vendé­gek Bilicsi Tivadar és Boros Jolán or­szágszerte ismert és közkedvelt művészek fellépését várták, mi­közben a pincérek nagy szorgalommal és előzékenységgel sürögtek-forogtak. Az asztalok hamarosan megteltek jóízű ma­gyar borral, s az asz­talok körül pedig szerteszét a vidám­ság vert tanyát. A bortól pirosán csillogó üvegeket, a poharakban gyöngyö­ző italt s a vidám ar­cokat nézve, önkénte­lenül eszembe jutott egy ismerősöm, aki nemrégen írt Cana- dából. Tóni — mert így hívják — egy éve ment el a nyugati é- letformák prókátorai­nak csábítására. Leg­utóbb azt írta, hogy üzemben dolgozik, egy canadai város­ban, melyhez a leg­közelebbi italméréses szórakozóhely majd­nem kétszáz kilomé­terre van. Gépkocsit pedig egyelőre nem tud venni. Igaz — írja — van a város­ban táncos szórako­zóhely, ott azonban csak tejet és kávét lehet inni. Hadd te­gyem hozzá, hogy Tóni nagyon szerette a bort, a tejet pedig csak ritkán. Egyedül kalandvágya telje­sült, de az is nagyon kiábrándítóan. Mint írja, a bérelszámoló oldalán ott fityeg a nyitott táskában a colt. Ha valaki kifo­gásolná a bérelszámo­lást, dollár helyett ólmot kaphat, de azt azután közvetlen a gyomrába. íme a nyugati „vendéglátó ipar”, a munkások összkomfortos kiszol­gálására. Amíg a fenti gon­dolatokkal foglalkoz­tam, megkezdődött a műsor. Közkedvelt rádóénekesünk, Bo­ros Jolán, a közönség meg-megújuló lelkes tapsai közben egymás után dalolta a szép magyarnótákat. Majd Bilicsi Tivadar lépett a mikrofon elé. Lát­hatóan boldog öröm­mel tett eleget a kö­zönség kívánságának, mely az ütemes tap­sokban jutott kifeje­zésre. A közönség szívből jól mulatott, mókás, kacagtató tör­ténetein, kedves, vi­dám budai dalain. Közben fogyott a za­matos bor, s nőtt a jókedv. A műsor szü­netében Dányi Gyur­ka zenekarának han­gulatos játéka szóra­koztatta a közönsé­get. A hegedű húrjai, mint élő dalnokok, úgy sírtak és mulat­tak szívből igazán. Szép este volt. A közönség nevében köszönetét mondunk Bilicsi Tivadarnak és Boros Jolánnak, a Gyulai Vendéglátó­ipari Vállalat vezető­ségének és dolgozói­nak s D;*nyi Gyurka kitűnő zenekarának. B. Z. MŰVELŐDÉSI BIZ* A GYULAI A gyulai járási pártbizottság] mog a fásával hozzáértőkből bj: ságok alakultak Gyulán a po) és a közoktatási, valmaint a ku turális és az ági tóéi ós munka5 lesz tétiének előmozdítására. A turális bizottság hat iagja a he színen megvizsgálta s számi te a járás községeinek népmű lééi adottságait, lehetőségei^ pl. a mozik, a könyvtárak, a kedvelő csoportok s a TTIT dését. J A kulturális bizottság tagjai — köztük párt, tanács és népfröift 195*. november 21., szerda v n HSAG ALAKULT 14RÁSBAN ta<ok, pártonkívüliek — hétfőn IBszesílették tapasztalatikat és : regtárgyal ták, hogyan segítsenek a .falvak kulturális kérdéseiben, így Szabadkígyóson — ahol nin­csen megfelelő művelődési otthon, sem színpad — javasolták, hogy a helyi moziban építsenek színpadot s ott munkálkodjanak az öntevé- i kény színjátszók. Több helyen se- I Msének a műsorválasztösban, s Wtodarabok rendezésében s az iámé re Verj esz tő előadások szerve­zésében is, azonkívül tanácsokat adnak. Áz egység c|okusTi©ntunfici Történelmi dokumentumIfeto^i hapvüágot, a szoc«*“-,.«.---­go k kommunista és munKaspártjaí "M'PVise lő inek 1957 november 14 —16—i moszkvai értekezletért''elfogd0*5 nyilatkozata, amely tük­rözi a képviselt pártok nézeteinek bőségét, álláspontjának teljes azonosságát a megvitatott kédéS$* Lr>' E nyilatkozat nemcsak az iWlP1 listáknak a „szocializmus válságáról” szóló ostoba fecáéjéaf; . a<^ csa!*arK’)s választ, hanem segítséget nyújt a revizionizmos ,fhnéleti és gyakorlati opportuniz­musának leleplezéséhez is. Olymór0n esz} ez\, a nemzetközi kommunista munkásmozgalom, ,s|ezen lúlmenően az egész haladó emberiség figyelmét a világpoliti |:a~ fitepvető problémájára, a há­ború, vagy a békés egymás mellel1 kérdésére irányítja. Mi a legfőbb jellemvonása a j^bimunista és munkáspártok képviselői nyilatkozatának? -ttMoHr Mindenekelőtt az, hogy a.mnr pius-leninizmus tudományos ala­posságával, következetes vastogiit:j^^ elemzi a nemzetközi helyze­tet, valamint a bókéért, a szqpij»iiaBjflei°rt folytatott harc időszerű és a nemzetközi közös problémáit. t E tudományos alaposság jfcsnénye, hogy a nyilatkozat nem kinyilatkoztatásokat tesM ha:1®®1 a realitások alapján a társa­dalmi és világpolitikai jelenssSÉI megcáfolhatatlan következte­tésekre jut. Rendkívül fontos.‘úíjrjfa wás, amikor a nyilatkozat, az általános nemzetközi helyzet, -azilijftaii.siák. agresszív törekvései és a nyugat-német militiarizmus OfrJó 'fedése tényének elemzése után megállapítja: „...a jelenlegi helyze tlbe’n különösen nagy jelentősege van annak, hog a szocialista' ióí^radk, valamennyi ország kommu­nista és munkáspártjai erösiHBg*^üket és testvéri együttmű­ködésüket, és hogy tömörüljön,a -j-Jdrozeiközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadító mozűaio^n- és{ a demokratikus mozgalom.“ Arról van tehát szó: egyrészt öz-beké ügyének hatalmas erői egyesítésével meg lehet akadflEpzna a háború kirobbantását. U- gyanakkor a kapitalista országok!!811, 1S létrejönnek a feltételek, hogy a munkásosztály és foiradal bi pártja vezetése alatt a nép leg­szélesebb rétegei egyesüljenek a péké harcra, továbbá a monopó­liumok hatalmának megdönllfe| gok teljes egyenjogúságon alapú* jelentősége — túlnő a szocialista szerető nép érdeke, mert fékezi az seit. Ugyanakkor a szocializmus e nyoknak a szociaüzmuM j szocializmus győzelmének kedvez: Másrészt: a szocialista orszá- (j> egységének erősítése — ennek Óbor határain. Ez minden béke- 'iftrperialisták agresszív törekvő­iméinek vonzóereje, az eröviszo- Óra történt eltolódása miatt a feltételei jönnek létre. Egységes és egyértelmű állásfcfe^ás született a moszkvai ér­tekezleten a szocialista forradalom! és a szocialista építés alapkér­déseiben is. A nyilatkozat mégálla^tj8’ hogy a szocialista forrada­lom és a szocialista építés folyamatpi-esy sor olyan fő törvénysze­rűségre épül, amelyek mindazon öl? ;F®ra jellemzőek, amelyek a szocialista útra léptek. A szqpia'i.ijf'péfr folyó harc során minde­nütt szükség van a munkásosz^ly tfcíPíiri ,ia vezető szerepére, a munkásosztály és a dolgozó parasztig szövetségére, az alapvető termelési eszközök társadalmi tulaj ,d<§nba vételére, a mezőgazdaság fokozott szocialista átszervezésé^ A pépgazdaság tervszerű fejlesz­tésére, a dolgozó tömegek életsgín vénáiénak szüntelen emelésere, szocialista kultúrforradalomrart a hjetozeti elnyomás felszámolására, a szocializmus vívmányainak meg -t öten1 és a proletár nemzetikö­‘-J-j2ös törvényszerűségek mellett * i­megállapítással ellentétes né­ptár szektás előjelű legyen is ítni a kommunistáknak. viselték a béke megóvásának vai értekezlet résztvevői kije- •lysn állam, párt, szervezet, ziség tettekkel való ápolásárá.i^L^^ — hangsúlyozza a nyilatkozat'— fJsSíelembe kell venni a konkrét történelmi viszonyokat, ezeknek mvgfúhúően kell alkalmazni a szocialista építés általános elveit*. E Zettel szemben — akár revizioívisía, az — következetes harcot kelljfrfy A kommunisták mindig szmfkíó* sorsát. Most is azt teszik. A mo"/ lentették, hogy támogatják minden mozgalom és egyes személy erőfeszítéseit, mely, illetve, aki a béke mellett, a háború ellen foglal állási- a békés_ egymás mellett élés­ért, az európai és ázsiai kollektív lj>:?äopag létre' ásóért, a fegy­verkezés csökkentéséért, a nukleáris fegyverek alkalmazásának és kísérleteinek betiltásáért száll! SÍkió- ^ gesztussal az értei/ezlet résztvevői újból bebizonyították, hcAV a szocialista tábor országai és a kommunista pártok követtfez: b- képviselik a béke megvé­désének ügyét. A nyilatkozatban tehát azja Ugdőtttőbb, hogy az említett fon­tos kérdésekben teljesen egy ürít étű álláspontot foglaltak el az egyes kommunista és munkáspártok ként A moszkvai értekezlet és a nyilatkozat újból tanúsítja: In Űrt* erőlködnek az imperialist éket verni a különböző országán- tu’tWÄumsta pártjai közé. A szo­cialista tábor, a kommunista ésí m ’, r kó^bártek egysége erő* és meg­ingathatatlan. * T lj :•

Next

/
Oldalképek
Tartalom