Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-26 / 277. szám
1957. november Í6„ kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG s A fni &ztHzáUá*k : Békés megye két évi terméseredménye Az új gazdasági év küszöbén nem árt számot vetni az évi terméseredményekkel. örömmel jelenthetjük,. hogy jó közepesen fizetett megyénk szikkel és homokkal tarkított földje. Meghálálta a munkát, a verítéket. Jobban, mint tavaly, pedig az ellen- forradalom vad tobzódása, a termelő munka elleni szilaj uszítások közepette került földbe a búza és az őszi árpa, s az ártalmatlanná nem tett ellenséges elemek még tavasszal is megpróbáltak zűrzavart kelteni. A terméseredményről csak a puszta és mégis sokat mondó számokat közöljük, úgy, ahogy azt a Statisztikai Hivatal kimutatta. Mégsem hagyhatjuk szó nélkül azt a tényt, hogy a termelőszövetkezetek most is többet termeltek, mint az egyéni gazdálkodók. Pedig mindenki által tudott dolog, hogy az ellenforadalmi események nagyon megzilálták soraikat, széjjelhurcolták vagyonukat s a vetések ápolása mellett sok-sok gazdasági gonddal kellett megküzde- niök. A nagyüzem fölénye így is kidomborodott. De beszéljenek a számok: kát. holdanként mázsában: Termelőszövetkezetek Egyéniek összesített átlag 1956-ban 1957-benl956-ban 1957-ben 1956 1957 d 4 q 9 « q Füza 8.1 9.6 6.7 7.4 7.1 7.7 Rozs 6.4 7.9 6.4 6.7 6.4 6.9 Árpa (őszi) 10.2 13.2 7.9 10.5 9.1 11.7 Árpa (tavaszi) 6.3 12.2 7.1 9.8 6.9 10.2 Zab 8.1 10.7 6.9 9.4 7.3 9.7 Kukorica 10.6 13.4 9.4 12.0 10.2 13.2 Burgonya 55 63 35 55 36.5 55.3 Napraforgó 7.5 7.5 7 7.4 7.8 7.4 Cukorrépa 150 156 110 135 119.3 140 KiizdjíiÉ az aranka align — cserélj! a lucerna- és vöröskere magot Az idén rekord mennyiségű, — b mint 8900 mázsa — lucerna- és vöröshere-magot fogtak, illetve csépeltettelk el a termelőszövetkezetek és az egyénileg dolgozó parasztok. A magtermés egy részét, mintegy 4000 mázsát beszállították a Magtermeltető Vállalatnak szerződés szerint, vagy cserébe. Az aranka fertőzés megakadályozása végett az állami szervek lehetővé tették a lucerna- és a Vö- rösheremag cserét. Minden mázsa 88 százalék tisztaságú magért 82 kg tisztított, fémzárolt vetőmagot kapnak a termelők. Ha 88-nál nagyobb a tisztasági százalék, akkor százalékonként további lf> százalékkal növekszik a visszakapott mag mennyisége. Például egy mázsa 92 százalék tisztaságú magért 85.8 kg fémzárolt vetőmag jár. A vetőmagcsere természetesen költséges. Minden kg cseremagért 3 forint tisztítási díjat kell befizetni a csere alkalmával. Nagyobb tételek cseréjénél elég sokra rúg, de megéri a költséget, mert kizárólag a tisztított vetőmaggal küzdhetünk eredményesen az aranká- sodás ellen. Szakember nélkül a békési Szabadság Tsz sem boldogul Egy év óta nincs mezőgazdasági szakember, vagyis agromómus a békési Szabadság Tsz-ben. Most aztán minduntalan motoszkál a tagok fejében a kérdés: lesz-e, kell-e agronómus 700 holdon felüli gazdaságukba? A józan megfontolás sürgeti, hogy legyen, mert hiányzik, kell nagyon, s nem Is egy, hanem kettő: egy növénytermesztő és egy állattenyésztő szakember. A tsz ugyanis nemcsak növénytermeléssel foglalkozik, s nemcsak állattartással, hanem megyeszerte ismert, törzskönyvezett sertéseket tenyészt. Az elmúlt években számos tsz-nek adott el tenyészsertés- törzset. Most a közelmúltban is eladtak 28 darabot. Igaz, átlagsúlyuk csak 70 kilogramm volt, mégis 50 ezer forintot kapták a 28 darabért. A tsz vezetői azonban nincsenek megelégedve vele. Azt mondják; ha lett volna szakemberük, s jobban előkészítették volna ellésre a kocákat, s a süldőket kicsi koruktól kezdve szakszerűbben táplálták volnia, akkor a 28 darabért most legalább 70 ezer forint üti a markukat Bár az eladott süldők kifogástalan tenyészállatok, van köztük néhány elitrekord kan is, de a súlyuk e- lég alacsony, s az országos •‘tenyészállat-felvásárló eléggé megmosta a fejüket, amiért kevés fe- hérjedűs takarmányt ’adtok’ eddig a sertéseknek. Igen ám, de miből, mennyit adjanak? Egy mezőgazdasági szakiskolát végzett ember van a tsz 94 tagja között, az elnök. De hát ő nem lehet ott mindenütt. Szakember felvétele pedig gondot okoz. Először is eddig nem igen találtok. Másodszor pedig a tagokban van egy adag szakember-ellenesség. Azt mondják: járandóságának felét az állam fizeti s azt fogja csinálni, amit az állami szervek kiadnak neki. így volt a gépállomásról kihelyezett agronómussal is tavaly. A tagok úgy látták: annyira fel van ázva a búzaföld, hogy a gép nem tudjia aratná, ezért hozzáláttak kézzel vágni. Az ag- ronómus, Tótál Gábor azonban leállította őket azzal, hogy majd learatja a gépállomás. Bele is álltak a gépek, két napig kínlódtak a lágy talajban, végül mégis kézierővel kellett learatni. Aztán meg más ballépést is csinált ez az agronómus, ami miatt most húzódoznak a tsz tagjai a szakember felvételétől. A cukorrépa alá holdanként 360 mázsa trágyát szóra- tott ki, ráadásul a trágya egy része fekál volt. A föld aztán úgy hajtotta a gyomot, hogy nem győzték gyomlálni. Rengeteget dolgoztak vele, végül alig termett 100 mázsát holdanként, mert egy részét kiégette a sok trágya. Igaz, hogy víz is állt rajta egy ideig, az is kipusztított a répából jócskán, de a gyenge termést mégis főként a túlzott trágyázásnak tulajdonítják. Szóval a szakember-ellenessége; meg is tudják okolni. Igen ám, de a Nemzeti Banknak van egy határozata, hogy azoktól a t&z-ektől, a- melyek 500 holdig egy, azon felül pedig két szakembert nem alkalmaznak, megvonja a hitelkeretet. Igen helyes ez a határozat, bár sokat ér a gyakorlati tapasztalat, Kinek a hibájából késlekedik 15 endrődi dolgozó kenyérgabona kiadása? r A nyár folyamán a Székesfehérvári Gyapjútermelő Vállalat Bo- dajk-Tármokpusztai üzemegységében 42. endrődi dolgozó szerződött aratási munkálatokra. A megállapodás értelmében a vállalat kötelezte magát, hogy minden munkás részére — a család számszerűségéhez viszonyítva — szabadfelvásárlási áron biztosítja a szükséges kenyérgabona mennyiséget, mázsánként 90 forintos áron. Az aratás már rég volt, de a kenyérgabonát ezek az emberek még ma sem kapták meg. Helyesebben: egy része megkapta, de a másik része nem. Nézzük csak mit ír Hergovits Gyula október 22-én a Terményforgalmi Vállalat endrődi telepére: „A móri Terményforgalmi Vállalatnál elintéztük, a gabona átutalását, s pár napon belül megküldjük önöknek a jogosultak névjegyzékét, valamint címűkre feladjuk a gabona árát és kérjük, az érdekelteknek a térítési díj befizetését igazoló nyugta ellenében a fejadagot kiszolgáltatni. Kérjük a jegyzéket a nevezettekkel aláíratni, s a nyugtákat bevonni, hogy önök nekünk igazolni tudják a fejadag kiadását.“ (Hergovits Gyula) Október 23-án irt levelükben már arról számolnak be, hogy a móri TV-től megkapták a 47 730 forintot és azt pár napon belül — mint a járandó gabona ellenértékét, átutalják az endrődi TV telepének. És mellékelten megküldték a gabonára jogosultak névjegyzékét. Október 31-én megérkezett a pénz, de hiányosan. A 47 7?0 forint helyett, csupán 30 390 forint. Ugyanezen a napon postáztak egy levelet is, melyben ezt írták: „A mai napon önök címére feladtunk 30 390 forintot. Kérjük az igénylési jegyzékben az 1—23'ig szereplők részére a fej- agadot nyugta ellenében kiadni. A többi feldolgozás alatt áll és azokat is egy-két napon belül megküldjük, s ugyanúgy megküldjük az önöknek járó pénzt is. Tehát 1—23 folyó- számia a fejadagot már ki lehet adni.“ November 12-én ismét érkezett 50(H) forint az endrődi Termény- forgalmi Vállalathoz. így az ösz- szes pénzérték ellenében, a 42 dolgozóiból csak 27 személy kapta meg a járandóságát, tizenöten viszont türelmetlenül várják, hogy a Gyapiútermeltető Vállalat „jószántából” mikor kerül rájuk a sor. ajon miért van ez a huza-vona? Hergovits Gyula ügyintéző szavait a tények megcáfolták. Bizonyítja ezt, hogy az október 31-én írt levélben olyan biztosra ígért egy-két napból lassan már 20— 30 nap lesz. A pénzt teljes egészében megkapták még október 19- én, noha abból a mai napig csak 35 390 forintot utaltak át Endrőd- re. Nem olyan emberekről van itt szó, akiknek tele van a kamrájuk. Akik munkát vállaltak a Gyapjú- termelő Vállalatnál, azoknak szükséges a pénz, mert abból élnek, a- mit kétkezük munkája által megkeresnek. A napokban a Gyapjútermelő Vállalat egyik volt időszaki dolgozója, aki a negyvenkét személy közé fertőzik, valósággal könyör- gött a Terményforgalmi Vállalat endrődi telepvezetőjének, hogy adja ki a részére járó gabonát. „Négy családom van, heted masamat tartom — mondta Zanyik Vilma — kell a kenyér.“ S a te- ’epvezető kiadta a járandóság felét. Igen! A telepvezető szabályellenesen cselekedett, mert kiutalás nélkül adott ki a vállalattól gabonát — de emberségesen. De menynyivel szabályellenesebben, sőt embertelenül cselekedtek a Gyapjútermelő Vállalat vezető?! Szíunyik Károly j de sokkal többet ér a tudomány- nytal párosítva. S elsősorban nem a Nemzeti Bank, hanem a tsz előnyére válik a szakember alkalmazása. Most az ősszel is megtörtént, hogy a hozzá nem értő beállítás miatt 140—150 kilogramm búzát vetett holdanként a vetőgép. Szerencsére a traktorosok észrevették és szaladtak az elnökért, hogy állítsa le. S ha éppen elutazott volna, vagy éppen ágynak esik, akkor állt volna a gép, míg vissza jön, vagy felépül? Bárhogyan nézzük is feltétlenül szüksége van minden tsz-nek a szakemberek elméleti tudására. Szükséges a Szabadság Tsz-ben is. annak ellenére, hogy a tavalyi agronómus hibákat vétett. Az ilyen és ehhez hasonló hibákat el lehet kerülni,- ha minden munkafolyamat előtt megvitatják, megtanácskozzák a végrehajtás hogyanját. A legjobb szakember is tévedhet balul üthet ki a legjobb szándék is. S azért mert Tóth Gábor agronómus hibát követett el, nem lehet elítélni és szükségtelennek nyílvánítani az agronómusokat. Nagyobb terméseredményeket és jövedelmet csakis úgy érnek el a békési Szabadság Tsz tagjai is, ha gyakorlati tapasztalatuk párosul a szakemberek tudásával. K. I. A Békés megyei Szövetkezeti: Központ Igazgatósága az alapszabály 18. paragrafusa értelmében« megyei küldötteik gyűlését kétnapos tanácskozásra 1957 november 29-én, pénteken délelőtt 9 órára Békéscsabán, Kossuth tér 18, szám alatt (a békéscsabai FMSZ különtermében) összehívta. • Jövőre 47 ezer televíziós vevő- készülék gyártását tervezik az Orion gyár vezetői. 1959-ben 50 ezer, 1960-ban pedig 100 ezer vevőkészülék gyártásával készülnek a megnövekedett igény kielégítésére. * A gyermekváros javára december 1-én Dobozon a községi nőtanács teaestét rendez. • Ipari üzemek vezetőinek és tűzrendészet! felelőseinek ma. november 26-án délelőtt fél 9 órakor a tűzredészeti osztálparancsnok- ságon, Békéscsabán értekezletet tartanak. Megvitatják az üzemekben végzett tűzvédelmi fel- készültséget, a jövő évi tűzrendészet üzemi feladatait határozzák meg, majd az 1957-ben kiváló tűzrendészet! munkát végzetteknek kitüntetéseket, jutalmakat nyújtanak át. * A hazánkban tartózkodó , Szabad Osztrák Ifjúság"-i szervezet küldöttel vasárnap délután Szia- linvárosba látogattak. A szocialista város kiszistái szeretettel fogadták az osztrák vendégeket. * A megyénkben éiő nemzetiségek részvételével nemzetiségi tanácskozást tart a Hazafias Népfront megyei elnöksége. Békéscsabán, az Irodaház kultúrtermében ma délelőtt 9 órakor. Ezen a tanácskozáson megválasztják a nemzetiségi bizottságot és megbeszélik e bizottság programját, * Gyermekmatiné előadás lesz minden vasárnap délelőtt 10 órától a Balassi Kultúrotthonhan. A gyermekmatinén balettel, bábjátékkal, mesékkel és mesefilmek ve1 Ütésével szórakoztatják majd a gyermekeket. Negyven főből álló gyermek- csoportot küldött ingyenes gyógy- üdülésre a Szakszervezetek Megyei Tanácsa. A gyermekek Pa- rádsasvárra, Velencére utaztak, a- hol a 33 napos gyógyüdülő* időtartama alatt tanulmányaikat to* vábbfolytatják. * Megyei népművelési aktívaértekezletet tart Békéscsabán (Szabadság tér 19 szám alatt) a megyei tanács művelődési osztálya november 28-án, csütörtökön délelőtt 9 érdkor. Az értekezlet résztvevői meghallgatják: „Népműve- !ési munka elvi alapja és gyakorlata” című előadást, melyet a beszámoló után megvitatnak. A Viharsarki hónapokat szervez 1958 nyarán a Hazafias Népfront megyei elnöksége a megyénkben élő nemzetiségek részére. Ez alkalommal Eleken kiállítást rendeznek, melyen bemutatják a nemzetiségi kultúra fejlődését. Ugyancsak ebben a községben és a megye számos nemzetiségi helységeiben kulturális fesztiválokat is tartanak, melyekre a baráti országok népi együtteseiből is meghívnak néhányat. Ezenkívül mezőgazdasági kiállítást is szerveznek. Békéscsabán ugyancsak ebben az időpontban ipari kiállítás rendezését tervezik,
