Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-24 / 276. szám
2 békés megyei NÉPÚJSÁG 1957. november 24., vasámp Hogyan segíti a Sarkadi Kendergyárban a pártaSa pszervezet a KISZ szervezetet? Hz üzemi tanácsok létrehozásáréi szóló törvényerejű rendelet visszhangja hárem izemben A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány a Magyar Szabad Szakszervezetek Országos Szövetségének elnökségével egyetértésben az üzemi tanácsok létrehozásáról, törvényerejű rendeletet adott ki, s egyben a munkástanácsokról szóló 1956. évi 25. számú törvényerejű rendeletet hatálytalanította. E lépésre azért volt szükség, mert az úgynevezett munkástanácsok nem töltötték és nem is tölthettek be hivatásukat, mivel létrejöttük körülményei folytán nem az üzemi demokrácia szélesítésének szervei lettek, hanem széleskörű szociális demagógiával megtévesztették a dolgozókat. Az üzemi tanácsok létrehozásáról szóló kormányrendelet viszont a munkástanácsok által kifejtett tevékenységgel szemben azt a célt szolgálja, hogy növelje a munkások, dolgozók szerepét az üzem, a vállalat minden irányú gazdasági tevékenységében nz egyszemélyi vezetés sértetten fenntartása mellett. M unka társunk felkereste a Sar- kadi Kenaergyár pártalapszerve- aetét, ahol a feltett kérdésekre Bogyó Mátyásaié, a pártvezetőség tagja válaszolt. KÉRDÉS: Hogyan segítik a pártalapszervezet tagjai a KISZ üzemi szervezetét? VÄLASZ: A pártvezetéséi engem bízott meg az üzemi tömeg- szervezetek és elsősorban a fiatalok politikai és szervezeti munkájának segítésével. Munkámat a párt vezetőség és a párttagság támogatja. Együtt dolgozom a KISZ alapszervezet titkárával, a vezetőséggel a fiatalok politikai, kulturális és szervezeti életének fellendítésén. Közös munkánknak máris nagy eredményei vannak. KÉRDÉS: Milyen kezdetnénye- zések születtek és valósultak meg a közelmúltban? VÄLASZ: Az elmúlt héten KISZ alapszervezetünk vezetőségi ülésen kezdeményezte, hogy indítsunk KISZ-műszakot az üzemi munkások gyermekeinek megajándékozása érdekében. Az öta vállalat részéről juttatott ősz- szegből vásárolt ajándékokat december 7-én a télapó ünnepélyen egy télapónak öltözött KISZ-tag osztja szét a gyermekek között. Az ajándéknak a gyermekek bizonyosan nagyon örülnek majd. De voltak más kezdeményezéseink Is. Például KISZ főzőtanfolyamot szerveztünk, melyen hét fiatal leány vesz részt és az igazgató feleségének vezetésével már többször főztek is. Október eleje óta KISZ kézimunka tanfolyamunk is van, melyet Drimba Pétemé vezetésével tízen—tizenöten tanulnak. Kirándulást is szerveztünk. A közelmúltban az üzemi KISZ tagjaival Gyulán megtekintettük a múzeumot a történelmi emlékű várat, és egyéb műemlékeket. Ez jutalom- kirándulás volt és a vállalat fizette a költségeket. KÉRDÉS: A jövőt Illetően milyen tervei vannak a KISZ üzemi szervezetének? VÁLASZ: Legfontosabbnak tartjuk a fiatalok politikai és erkölcsi nevelését. KISZ politikai iskoA rendelet megjelenése után e- lőször a Békéscsabai Kenyérgyárban érdeklődtünk a dolgozók véleményéről. Csak helyeselni tudták az üzemi demokrácia kiszélesítését, a dolgozók fokozottabb bevonását a gazdasági építőmunka irányításába. Ok már a rendelet megjelente előtt, — ha nam is u- gyanolyan felépítésben, de ugyan azzal a segítő szándékkal — létre- koztak egy üzemi tanácsot. Űttö- rők voltak ők az üzemi demokrácia kiszélesítésében annak az e- gész országra kiterjedő megszületése előtt, — s ahogy a kenyérgyári elvtársakat ismerjük — úttörői lesznek ezután is. Dévaványai Rizshántoló Ugyanígy nyilatkoztak a Dévaványai Rizshántolóbam is. Ezt mondták: „Sokat várunk a üzemi tanácsoktól. Űj, egészségesebb szellemet a termelés és vezetés terén’1. Sarkadi Kendergyár Annál megdöbbentőbb volt viszont az, amit a Sarkadi Kendergyárban tapasztaltunk. Itt nagyon kevesen tudtak az üzemi tanácsokról szóló törvényerejű rendelet megjelentéről, arról a rendeletről, mely mindannyiukat érinti, s az ő érdekükben látott napvilágot. A KISZ-titkár például egyáltalán nem tudott a rendeletről, s az ott dolgozó a községi tanács egyik tagja is csak nagy általánosságban beszélt róla. Papp Sándor, az üzemi bizottság elnöke ezt azzal magyarázta, hogy az itt dolgozó emberek többsége nem olyan képzett, mint a városa munkásság, s ezért nem tudnak úgy beszélni, véleményt nyílvánítani a rendeletről. Ezt az állítását azok a dolgozók cáfolták meg, akik olvasták a rendeletet, közt ük Ködmön István, aki — állítom — semmivel sem nagyobb politikai képzettségű dolgozó társainál. így nyilatkozott: — Nagyon helyes az, hogy üzemi tanácsok lesznek, mert így jobban érezzük, hogy a gyár amiben dolgozunk, a miénk is. Mi is részt veszünk azáltal — fokozottabb mértékben —a gyár irányításában, s nem lesz majd az a nézet, amit oly sokszor hallottunk, hogy „mit tudjuk mi,' hogy mi folyik odabent az irodákban. Nekünk azt mondanak, amit akarnak.” Az üzemi tanácsok létrejöttével, úgy gondolom, megszűnik majd e suttogás. Vagy hallgassuk meg Sárosi György véleményét: — Mi látjuk legjobban, hogy mi a mi érdekünk. Közös erővel a több szem többet lát igazsága alapján könnyebb lesz a hibák kijavítása s jobban megy majd a munka. S hogy ezzel kapcsolatban kinek mi. a véleménye azt csak úgy tudjuk, meg, ha elmondja. Most alkalom nyílik erre. Nem a dolgozók képzettségében keresendő tehát a hiba, hanem abban, hogy keveset foglalkoznak velük. Jó lenne, ha pótolnák e mulasztásukat... Sz. Zs. napos KlSZ-műszak, melyben KISZ-tagok, közöttük és mellettük párttagok és anyák vesznek részt, megkezdődött. Naponként két órával tovább dolgozunk. Erre az időre járó munkabérünket ajánlottuk fel. Kedden is húszán vettek részt a mozgalomban. Az üzemi és telepi karbantartók is felajánlották bizonyos időben végzett túlórájuk munkadíját. Az így összeadott és lát indítunk és tervezzük, hogy meghívunk egy tizenkilences, régi munkásmozgalmi harcost, aki előadást tart forradalmi harcokban szerzett élményeiről. Tervezzük még, hogy felkérjük Pák Károly nyugdíjas tanárt, hogy tartson előadást Sarkad történetéről. Mindég új és olyan kezdeményezésekről gondoskodunk majd, melyek ébren tartják a fiatalok érdeklődését a KISZ élet iránt. ' de, Htífy sincs HK Nem valami találóskérdés megfejtéséről lesz szó az alábbi cikkben, hanem arról, hogy Körösújfaluban, ebben a távoleső községben, ahol még a madár is ritkán Rengeteg tervvel tértem haza Találkozás egy nőkonferenciai küldöttel Amióta megtudta, hogy ő is küldötte az Országos Nőkonferenciának, egyre azon tűnődött, hogy mit fog elmondani a gyulai városi nőtanács életéből. Sokminden e- szébe jutott, hiszen rövid egy éve annak, hogy küzdelmes munka órán létrejött a nőtanács. Előbb kevesen, alig negyvenen, ötvenen jöttek el egy-egy rendezvényre, de ezután egyre többen és többen. Ma már ott tartanak, hogy helyiséget is alig találnak, ahová 7—800 asz- szeny egyszerre beférne, mert ma már ennyien vannak egy-egy ösz- szejövetelen. Nem volt könnyű az asszonyok Ilyen nagy tömegét összehozni, és ami a lényeg, minden réteg képviselve van. Van üzemi munkás, orvosnő, pedagógus, kisiparos felesége, tsz-tagok és egyéni paraszt- asszonyok, s valamennyinek van munkája. Szabó-varró tanfolyamon tevékenykednek, egészség- ügyi előadásokat tartanak, divat- bemutatót rendeznek, ismerkedési esteket és még ki tudná megmondani, hol találjuk meg az asz- szomyok munkáját. Kiterjed a figyelmük a legfontosabb helyekre. Mindezt el szerette volna mondani Szeredi Eta, a gyulai városi nőtanács titkára, a nőkonferencián. ahol az egész ország asszoszóval a külsőség is nagy hatással volt rám. S ami ott elhangzott, az hosszú időre megszabta, hogyan dolgozzunk tovább a nőtanácsban A párt küldöttsége Marosán elvtárs beszéde valósággal felvillanyozta a résztvevőiket. Én magam is rengeteg tervvel tértem haza. Ügy gondolom, hogy elöljárójában egy aktíva ülést hívunk egybe, azután kerületenként ismertetjük a nőkonferencia anyagát. Jó lehet, az asszonyok többsége már ismeri, sőt egy-két esetben mái észrevételeik is vannak. Javasolják, hogy a nemzetközi nőnapon necsak kormánykitüntetést adjanak azoknak a nőknek, akik kiváló munkát végeznek, úgy a társadalmi munkában, mint a munkahelyeken, hanem az Országa® Nőtanács is ismerje el társadalmi munkában legjobban kitűnt dolgozó nőket, hogy ezen a napon több asszonynak adjanak ilyen elismerő kitüntetést. Javasolták az asszonyoknak azt is, hogy foglalkozzunk külön — ami a nőkonferenciának Is a központi gondolata volt a gyermekneveléssel, valamint a nők egyenjogúságával. Vannak tervek és elgondolások. S az elkövetkező héten már ezek megvalósításán dolgozunk. ^ Cs. E. jár — ahogyan szokták mondani a falubeliek — nincs ifjúsági szervezet, illetve van, de mégsíncs. A történet még a tavasszal kezdődött, amikor megalakult az EPOSZ, akkor tagja volt mintegy húsz-huszonöt fiatal a szervezet nek. Később megalakult a KISZ is. Az eposzisták egy része átment a KISZ-be, de a vezetőség maradt a régi. Másfél hónappal ezelőtt a vezetőség lemondott azzal az indokkal, hogy őket a tagság nem választotta meg, ezért, új vezetősé get kell választani. Az egyik, taggyűlésen egy jelölő bizottság alakult. Igen ám, de még a jelölő bizottság egy másik helyiségben vitatkozott, addig a tagok leléptek, illetve elmentek haza. A régi vezetők azt mondják, hogy a tagok elfogadták a lemondásukat, ők már nem felelnek a munkáért. Üj vezetőség viszont nincs. így hát ifjúsági szövetség van is, meg nincs is a községben. A hely i vezetőség kapott ezen a „se ki, se be” helyzeten, egyből elvették a KISZ helyiséget. Gyorsan kipakolták a KISZ felszereléseit. Igaz nem sok pakolás kellett, ezt az egy sakkot és egy térkép-dominót könnyen továbbadták, s a helyiséget kinevezték munkásszállásnak. így hát nincs se KISZ vezetőség, se helyiség. Vajon mit csinálnak esténként a körösújfalusi fiatalok. A válasz egyszerű és rövid: kocsmáénak. A 16—17 éves fiúk, akik ebben a korban úgy érzik, hogy ők a legbátrabbak, legerősebb, ők a falu legényei, naponta tökrészegre isszák magukat. Szinte ■megszokottá vált a verekedés. Az elmúlt hetekben egy verekedés alkalmával úgy tüdőn szúrták a 16 éves Köti Istvánt, hogy csaknem egy hónapig melegítette' a'kórházi ágyat. Átvitt értelemben, igaz láesti sántít a példa, de valahogy így van. Alkalom szüli a tolvajt. Ezek a fiatalok azért isznak, azért kocsmáznak, verekednek, mert másutt nem taláUiak lehetőséget a szórakozásra, művelődésre, tanulásra. A helyiség kérdéséről a vezetőknek az a véleményük: ha akarnak a fiatalok rendezvényt csinálni, ott a mozihelyiség, ám rendelkezzenek vele. Igen, de vajon, hogy érezhetik miagukat a fiatalok egy hatalmas teremben, ahová több százan beférnek — különösen most a hideg időben — legalább három kályhával kellene fűteni ahhoz, hogy legalább is barátságos idő legyen a helyiségben. De lehet-e barátságossá tenni ilyen nagy helyiséget? Semmiesetre sem. Igaz, Ígérve van, hogy idővel építenek iskolát és a mostani iskolaépület a fiataloké lesz. A távlati tervek szépek, de a jelenről is gondoskodni kell, s hozzá sürgősen. Vannak lelkes fiatalok ebben a kis községben, s nem is kevesen. Mintegy nyáléiban fiatal vágyna szórakozni, tanulni. A fiatalok a problémák egy részével tehetetlenek. A helyiség és egyéb dolgokban nincs, aki segítsen nekik. A szeghalmi járás KISZ bizottságától csak hónapokkal ezelőtt voltak kint, nem is beszélve a megyéről. Persze a helyi vezetők, akik legtöbbet tehetnének. azok sem segítenek. Ez a válságos helyzetet, amely jelenleg uralkodik Körösújfaluban, már régen helyes irányban kellett volna hozni. Nem tűr halasztást a KISZ vezetők újjáválasztása. Segítsen a helyi pártvezetőség az o- lyan lelkes, becsületes fiataloknak, mint Csáki Béla, Dobos Lajos, Csoki Zoli és a három fiatal pedagógusnak, akik akarnak és egy kevés segítséggel jó ifjúsági szervezetet tudnának teremjem.' Csevké nyainak küldöttei vettek részt. É: hogy mégsem mondta el, ez nerr az ő bűne, hiszen olyan sokai voltak ott, akik még beszélni a kariak, ha négy napig tartott volna, akkor is lett volna felszólaló Ha arról érdeklődünk tőle, ho gyan érezte magát a konferencián, csak úgy röviden válaszol rendkívül meglepett az, ahogyar bennünket fogadtak. A díszőrséí nagyon tetszett nekem, soha neu voltam még ilyen helyem. Talár azért is van, hogy úgy el vagyok ragadtatva tőle. Az Országház, s tanácskozási terem olyan volt mintha álmomban látnám. Egy-
