Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-23 / 275. szám
V 1957. november 23., szombat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 4L, OLVASÓK FÓRUMA J A mi tanácsunk jó úton halad Lassan, de megindult az élet a gyomai nőtanácsnál is. A napokban a kultúrotthonban megbeszélésre ültünk össze. Az asszonyok, leányok kézimunkájuk fölé hajolva kötögettek. A jó hangulathoz csak a meleg helyiség hiányzott, amit a legközelebbi összejövetelre meg is ígért a kultúrotthon vezetősége. A mi aszonyaink, leányaink kézimunkáz ás közben nem pletykáz- nak, nem forog a szájon emberek, asszonyok, fiatalok ócsárlása. Nekünk nem arra van szükségünk, hogy azt felborítsuk. De úgy érezzük, a nőtanácsnak is hivatása, hogy az otthona mindenkinek derűs, tiszta, egészséges és békés legyen. Egymást szerető, egymásért a társadalomért dolgozó és megbecsülő élettársakból és családtagokból álljon. '■ Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy jó úton halad a mi nőtanácsunk. Amikor az egészség- ügyi előadónk, a mindenki által szeretett Julikánk, valóságos orvosi előadást tart a betegségek elkerüléséről, s a védekezésről mindenki élénken figyeli a tanul- gos előadást. 'Jó volt hallgatni, amikor a létesítendő gyermekváros téglaj egyelnek eladásáról szólva ezt mondta: Adjuk el az utolsó darabig, mert milyen boldogság számukra az hogy mi is segítséget nyújtottunk a téglajegyek árával egy olyan felépítendő gyermekvárosnak, a- mely hivatott lesz magához ölelni a? árva, csavargó életnek kitett elzüllés útjára tévedt fiatalokat. Reméljük a sok értékes szocialista intézmények után ez is valóra válik. Terveink, melyek megvalósulás előtt állnak: az ingyenes szabásvarrás és kézimunka tanfolyam beindítása. Mi anyák nagyon örülünk, hogy megtanuljuk megvarrni legalább azokat a ruhadarabkákat, amelyek a legegyszerűbbek és a legszükségesebbek a családban. A közeljövőben egy teaestet is rendezünk, amelynek tiszta jövedelmét szociális célokra fordítjuk, mert van bőven tennivaló ezen a területen. Noha államunk sokat tesz, de mi társadalmi munkával is könnyíteni igyekszünk öregjeink, fiataljaink életét, a kultúra fejlesztését. Célunk az, hogy minél több asz- szony és lány szeresse meg a nőszövetséget, és jöjjön a mi nagy családunkba. Kádár hajosné, Gyoma. Köszönjük a szülők segítségét A battonyai I. sz. ált. iskola úttörőcsapata november 16-án műsoros klubdélutánt rendezett. Táncokkal, tréfákkal, jelenetekkel több mint két órán át szórakoztatták a közönséget. A bevételt a nyári táborozásra szánják a pajtások. Itt mondunk köszönetét a szülők és tömegszervezetek segítségéért. SALYI GÉZÁNÉ, csoportvezető, Battonya. A munkaverseny nyomón Vállalatunknál november 16-án tartottuk meg a III. negyedévi termelési értekezletet. E tanácskozáson a vállalat mintegy húsz dolgozóját jutalmaztuk meg, akik között 3400 forint pénzjutalmat osztottunk ki. A megjutalmazott dolgozók mindegyike hozzájárult jó munkájával, hogy a vállalat megfelelő anyaggazdálkodása mellett, terven felüli nyereséget tudott elérni. Ez azt is bizonyítja: ha egy vállalatnál a munkások akaratában nyilvánul meg a munkaverseny, akkor a nemes versengés e- redményekben jut kifejezésre, s a dolgozók megbecsülése anyagi vonatkozásban sem marad el. Szőke Lajos járási sütőipari váll. ig., Gyula, Egyirányú tárcsák felelőtlen utaztatása ADY EMLÉKEST BÉKÉSEK A békési járási kuitúrházban november 20-án, délután 5 órai kezdette! emlékestet rendeztek Ady születésének 80. évfordulója alkalmából. Az emlékesten Kovács József gimnáziumi tanár tartott előadást. Ismertette Ady munkásságát, s hogyan adott hangot a nemzet akkori megannyi fájó problémáiról költészetében. Az emlék-esten a gimnázium diákjai is részt vettek. Kovács József tanár előadása után a diákok több Ady-ver- set szavaltak el. Befejezésül a kultúrház zeneiskola növendékei, a nemrég megalakult földművesszövetkezet zenekara és a flTIOSZ énekkar tette műsoraival színesebbé az emlékestet. Füredi István, Békés. I III III 11 I'll!! III! 1111 i 1!!!! Ill I! 11! I'HI'I ül 11! II ül III IMII IIII Ulli II HI I! I!l 1111:11 Ilii! 11 III IIIIIII Mllilll lil Válasz Hid! Antal gépállomási igazgató levelére egy pár száz négyszögöl földet venni. . Hidi elvtárs cikkében említetté, hogy az idén kevesebbet dolgozott a gépállomás a tszcs-énknek, mint a korábbi években. Megpróbálom megmagyarázni, hogy miért. Elsősorban 1100 hold szántója nem is volt a tszcs-nek, másodsorban az ellenforradalom alatt úgyszólván az egész tagság kilépett. Az ellenforradalom előtti Űj Barázda Tszcs kettévált, s mi most az e- gyik felében gazdálkodunk. A harmadik ok amiről önnek is tudni kell az, hogy tszcs-nk 1954-ben 200 hold földet kapott az Előre Tsz-tői, amin fogatnélküli tagok J voltak. Lényegében ezt művelte al gépállomás. De ezt a földet 1956-’ ban visszavette az Előre Tsz. így’ nem maradt, amit a gépállomással ’ műveltessünk. > Hogy mennyire félrevezettük a] fogatnélküli tagságot, arról akkor ’ győződik meg legjoban, ha kijön’ egy gyűlésünkre és megkérdezi aj tagoktól, hogy mennyire ismerik’ az alapszabályt. Tudom, meg lesz^ elégedve velük. Hidi elvtárs sze-^ mély szerint Such Pál elvtársat. ^ mint vezetőségi tagot teszi felelős-* sé a drága fogatmunkáért. Nos er- ^ ről szintén csak akkor győződhet^ meg, ha kijön. Ugyanis Such Pál í mint vezetőségi tag minden gyű- ^ lésen felolvassa a legújabb rende-$ leteket, ismerteti a gépállomás^ munkiadíj tételeit. Ezt minden fo-$ •gatos és fogatnélküli tag igazol-$ hatja. A munkák megkezdése előtti akár szántásról, vagy vetésről van$ szó, megbeszélést tartunk, s a ve- ^ zetőség kikéri a tagok véleményét $ hogy gépállomással, vagy fogat-$ tál akarják-e munkáltatni földjei ^ két. 4 Abban van egy kis igaza, hogy? alapszabályéi lenesen működik a? r^orwvr'fiinlr Min tón plrvl vasiam n* cikkét, átnéztem újra az alapszabályzatot, s találtam benne egy ja- ragrafust, amelyik előírja, hogy azt a csoporttagot, aki mással mű- velteti földjét, ki kell zárni és a tartalékföldet el kell venni tőle és olyannak adni, aki saját családtagjaival műveli meg. Remélem hogy a tagság és a vezetőség élni fog ezzel a joggal és az olyan „jó” gazdákat, mint Kerepeczki, aki más verejtékéből vásárol földeket, kizárja a csoportból. Salamon János, ellenőrző bizottsági tag Űj Barázda Tszcs. " «A iAi A békési tangazdaság vezetői ez év első negyedévére betervezte egy egyirányú tárcsa megvásárlását. Ennek a hasznos munkagépnek a megvásárlását úgy tudtuk megtervezni, hogy a Földművelés- ügyi Minisztérium termelési igazgatóságától a vásárlásra beruházási keretet kaptunk. Ezt követő- <* en a gazdaság vezetősége felvette a kapcsolatot a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyárral levél útján és táviratilag - a munkagép leszállításának ügyében. A kapcsolat eredménye 1957. május 16- án jelentkezett először abban, hogy egy diszteller helyett kettőt szállítottak le gazdaságunknak 23 890 forint értékben. Ez a „segítség” csak a kezdet volt, mert 1957. augusztus 21-én egy újabb disz- tillert szállítottak 14 505 forint értékben. E két felesleges disztiller- ből az egyiket dr. Gámán János szakfelügyelő közbenjárására az F. M. engedélyezte, hogy az: Orosházi Tangazdaság vigye el, a másikat pedig a Szabadkígyósi Tangazdaság. A Békési Tangazdaság vezetősége ezidáig még csak hallgatott ezekről a tervszerűtlen szállításokról, de most már kell erről beszélni. Ugyanis ez év november 19-én egy újabb disztillert kapott a gazdaság 14 505 foimt értékben. Hogy a most kapott disztiller a Békési Tangazdaságból az ország melyik részébe utazik majd a közeljövőben, az még egyelőre titok. Sőt nincs kizárva ezek után az sem, hogy talán még ebben az évben újabb disztillereket kapunk, amelyeket az ország más községeiben vagy gazdaságaiban utaztatunk majd. Ugyanakkor tudjuk, hogy a Gyulai Tangazdaságnak nincsen ‘egyetlen darab ilyen gépje ezidáig. Ugyanilyen helyzetben van a Békési Gépállomás is, ahoj a vezetők már ebben az évben többször kértek engedélyt ilyen munkagép vásárlására —, eredménytelenül. Gazdaságunk részére a fent említett leszállítások „csak” annyit jelentenek — s ez éppen elég nekünk —, hogy az egyéb beruházási keretünket terheli meg e felelőtlen küldemény, és emiatt nem tudunk ebben az évben a gépműhely részére esztergapadot, vásárolni, ami pedig a téli nagyjavításokhoz annyira kellene’ mint egy falat kenyér. Éppen ilyen tervszerűtlen leszállítások miatt fordul elő többek között az is, hogy nem tudunk villanymotort vásárolni a villanyköszörű meghajtáséhoz, . a gépműhelybe. A disztillérek vagonba vagy gépkocsikba való beás kirakása és elszállítása pedig a gazdaságnak munkabérekkel e- gyütt már mintegy 2000 forintba körük eddigi Éppen ezért nagyon helyes tenné, ha az illetékesek több’figyelmet szentelnének munkájukra és elkerülnék az ilyen hanyag és tervszerűtlen szállításokat. Buzi Sándor, Békési Tangzadaság. SZÓVÁTESSZÜK: Hálásak vayyiMtk túl. 90 fi Tíiürzó utcai TilZíP figyelmébe A napokban személyesen kereste fel szerkesztőségünket egyik békéscsabai régi olvasónk. \A TÜZÉP szomszédságában lakik.) Mint mondta, azért kereste fel a szerkesztőséget, hogy az újság hasábjain kérjük meg a TÜZÉP kocsisait: lehetőleg a kövesúton közlekedjenek, ne a járdán. Ugyanis a járókelőknek nem egy esetben a járda mellé kell lehúzódniok, ha nem akarják, hogy a járdán haladó lovaskocsi elüsse őket. Mi e rövid kis cikket nemcsak a kocsisoknak szánjuk, hanem legalább annyira a TÜZÉP vezetőinek, akik már figyelmeztethették volna kocsisaikat, hogy ne a járdán fuvarozzanak — mivel az utca is köves. V az ellenforradalmárok ^ ezt akarták megsem- ^ misiteni! Nekik csak $ annyit jelent a ki- $ csíny gyermek, hogy ^ majd idővel, amikor felnő, háborúba haj-§ szólják és lemészá- ^ rolják. Mi pedig azt ^ mondjuk: a kormány- ^ nak olyan kezdemé- ^ nyezése ez, amiről mi, ^ édesanyák soha nem ^ mondunk le, s csak ^ hálásak vagyunk ér- a te. f, Sok-sok édesanya I nevében, itt az újság | hasábjain mondok ^ köszönetét a pártrak, ^ a kormánynak és a I vállalat kommunistá- | inak, amiért régi vá- ^ gyünk valóra vált. , Az édesanyák névé- ^ ben: 7 Csapó Jánosné $ Orosháza VEZETŐ SZAKÁCSOT és FELSZOLGÁLÓ PINCÉRT keres a Csanádapácai Földművesszövetkezet vendéglője. Jelentkezés személyesen vagy rahosszára bezárni. Tudjuk — s ez számunkra megnyugtató —, hogy amíg mi termelünk, tervet tel. jesítünk, gyermekeink meleg szobában, és gondos felügyelet alatt vidáman játszanak. Hogy ebben az üzemben bölcsőde van, a kommunisták érdeme. Sokat tettek ők, amíg a bölcsőde létrejött. Mielőtt délután gyermekeinkkel haza indulnánk, uzsonnát kapnak: almát, csokoládét, nápolyit. És a gondozó nénik, ha a vállalattól pénzt kérnek a bölcsőde számára, minden e- setben kapnak. S a múlt év őszén l 1 Az Orosházi BAR> NEVÁL-nál dolgo> zom. Mint a többi é- 'desanya, én is bevi- ’ szem a vállalat böl- ■ csődéjébe gyermekem. Hogy jó gondo- i zásban részesülnek, . ezt csak az tudja, aki i saját szemével látja. , A gondozók igazi i szeretettel veszik kö- i rül gyermekeinket, lűgy érzem — de sok 1 más édesanya is —, 1 hogy nem tudjuk ezt 'a pártnak és a kormánynak eléggé megköszönni. Csak azok az édesanyák tudják, hogy mit jelent ez számukra-, akik üzemekben egész nap nyugodtan dolgozhatnak, Nem kell gyermekeinket hosszú óA Békés megyei Népújság november 17-i számának olvasása közben szemembe ötlött ez a cím: „Alap-szabályellenesen gazdálkodik a békéscsabai Üj Barázda Tszcs”. Elolvastam egyszer, aztán xnégegyszer, s gondolkoztam, de nem tudtam rájönni: félrevezették önt, vagy pedig csak tájékozatlan Jiz Űj Barázda Tszcs-t illetően. ,^Äzen különben nem nagyon csodálkozom, mert nemigen láttam még a közgyűlésünkön. Inkább a- zon csodálkozom, hogy olyan felelős beosztású ember, mint ön, valótlan cikket ír. Ha nem tudná Hidi elvtárs, akkor elárulom, hogy minden hónap első vasárnapján tartjuk közgyűlésünket, ahol közösen vitatjuk meg problémáinkat és terveinket. Ilyenkor együtt vannak a fogatolok és a fogatnélküliek és szavazattöbbséggel állapítjuk meg a fogatok munkadíját, ön arról ír továbbá cikkében, hogy Kerepeczki Pált jó gazdálkodónak ismeri. Hogy mennyire ismeri, azon nem vitatkozom. De hogy a tagság sokkal jobban ismén, az kétségbevonhatatlan. Kerepeczki Pál „meggyőződésből” nemcsak lovat nem tart, hanem semmiféle jószágot azen a hízón kivül, ami saját szükségletére kell. Mert ugyebár minél; tartson az ember jószágot 9 kát. hold földön, hiszen az munkával jár és az ilyesmit a mi Kerepeczki barátunk ugyancsak kerüli. Gondolom, beszélgetésük során elpanaszolta, hogy milyen „nyomorultul” él, hogy mással ka- páltatta meg a kukoricát és tizedéből törette le. És „uram bocsásd meg”, a kukoricaszárat is más vágta le, mert hát- „hadd éljenek a szegények is”, hiszen nem mindenkinek jutott saját földje mellé öt hold állami tartalék. Meg aztán nem mindenki tud időnként
