Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)
1957-11-19 / 271. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 1957. november 19., kedd Fejlődésünk üteme alté! függ, hogyan tudunk mégjobban összeforrni a dsigozé tömegekkel (Folytatás az 1. oldalról.) n& faj, a vér lángnyelveivel van írva”, mint mondja — az Egyesült Államokig, ahol elég az Amerika- ellenes tevékenységet vizegáló bi- eottság működésére, vagy a gyalázatos néger-üldözésekre gondolná, A kapitalizmus létének minden évtizede embermilliókba került a társadalomnak. Az első imperialista világháború huszonöt millió, a második világháború hatvan millió halottjába és sebesültjébe kerttM az emberiségnek. Ezekben megmutatkozik a jelenkori kapitalizmus vad állati jellege. A kapitalizmusban néhány ezer. vagy tízezer burzsoá gyakorolja a hatalmat, a törvények az ő érdekeiket védik. A szocializmusban a hatalmat többszázezren gyakorolják milliók érdekében, néhány e- zer, vagy tízezer rovására. Itt a többség számára van szabadság, de a kapitalista kizsákmányolók számára nincs és többé nem is lesz. Ezután arra mutatott rá Marosán elvtárs, hogy az ellenforradalom maradványai elleni harcban legfontosabb a következetesség és az alapos körültekintés. A 3tövetkeztesseg itt azt jelenti, hogy kíméletlenül harcoljunk az ellenforradalom maradványai ellen mindaddig, amíg csak léteznek. Ezt a szigorúságot a tömegek támogatják, mert érdekeik védelmél látják benne. Szükséges, hogy a pártszervezetek úgy fogják fel az ellenforadalom maradványai elleni harcot, mint amit eredményesen csak az egész nép bevonásával és aktivizálásával tudunk elvégezni. Ehhez az kell, hogy a pártonkívüliek nagy többsége e- gyátértsen mindazokkal az intézkedésekkel, amelyeket az ellenforradalom maradványainak teljes felszámolása érdekében teszünk. Ehhez ki kell küszöbölnünk az ellenforradalom maradványai elleni harc során elkövetett hibákat, nem szabad becsületes embereket, de megtévesztett és hibákat elkövetett embereket sem az ellen forradalmárokkal egy kalap alá vonni, mert ez csak az ellenforradalmárok táltorát erősíti és a mienket gyengíti. Megbocsátani is tudnunk kell, de fokozni kell az éberséget mind a pártban, mind a népben, s határozottan fel kell göngyölíteni az ellenség minden még meglévő hadállását. Ezután az állami szervek szerepéről szólott a párt tömegkapcsolatának alakulásában. fi üfQiefárdüftatúráisan az állami munka területén is érvényesülnie kell a pártvezetésnek A kommunistáknak harcolniok kell az állami szervekben fellelhető és a széles tömegek mindennapi életét sokszor megkeserítő hibák ellen. Egyik ilyen káros jelenség az utóbbi időbeli nagymértékben elharapózott spekuláció: és korrupció. Ez a kérdés1 wem pusztán adminisztratív, rendőrségi vagy bírósági ügy, fontos politikai felad 51 ez. Az ellenforradalmi, né-j pun* el szembenálló elemek tévé-1 kenységüket mindinkább gazdasági területre teszik át. A deklasz- szált kapitalista erők fertőzik a mi szocialista gazdasági életünket. Ez ellen széles területre kiterjedő tömegpolitikai agitációs munkát kell folytatni. A párt és a tömegek kapcsolatának igen fontos másik közvetett formája a tömegszervezeteken keresztül érvényesülő kapcsolat, amelynek jelentősége az ellenforradalom óta nőtt. a ftmegszervezeieküek a párt irányításával kell működniük ® veztés módja azonban itt csak meggyőzés lehet. A tömegszerve- zeíek pártvezetése azonban nem jelenti azt, hogy olyan igényeket támasszunk a tömegszervezetekben dolgozókkal, mint a párttagokkal szemben. Ezután Marosán elvtárs egymás után foglalkozott a tömegszerveze- tek feladataival. Legfontosabb t/, .Hónkra a szakszervezetek, mert a legfontosabb területen,.a termelés frontján kötik össze a pártot a munkásosztállyal, s mert a mintegy kétmillió munkást magukban foglaló szakszervezetek a kommunizmus előiskolái. Ez azt a feladatot rója a kommunistákra, hogy aktívan dolgozzanak a szakszerj vezetékben, tegyék azt tekintélyes, ' népszerű szervezetté, juttassák bennük érvényre a párt vezetését és így sorakoztassák fel a szervezet dolgozókat a párt mögé. Egyesek azt akarták, hogy a szakszer- j vezet ne politizáljon, ne foglalkozzék termelési kérdésekkel, csupán érdekvédelmi szerv legyen. Marosán elvtárs számokkal, termelési eredményekkel mutatott rá az ellenforradalom rágalmaira, hogy a tömegek a pártot, a munkás-paraszt kormányt nem támogatják, maguk a dolgozók adják meg a választ, tettekkel, munkájukkal. De az elért nagyszerű eredmények mellett vannak hiányosságok is. fi Riüiikafegyelesn megszilárdulása nem a kívánt ütemű Nagyfokú nemtörődömség tapasztalható még a társadalmi tulajdon megóvásával kapcsolatban. Mindezek a hiányosságok is arra ösztönzik a pártot, hogy erősítsék befolyásukat a dolgozó tömegek között, megmutassák a dolgozóknak az összefüggést mai munkájuk és a közeli, valamint távolabbi jövő perspektívája között. A leghatározottabban vissza kell tehát vernünk azt a revizionista támadást, hogy a szakszervezet csupán érdekvédelmi szerv legyen. A szakszervezetek a párt politikájának segítői legyenek. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a dolgozók a szakszervezetek segítségével jobban beleszólhassanak a termelés irányításába, s ez- »el megakadályozzuk, hogy a régi hibás szemlélet ismét úrrá legyen. Az üzemi demokrácia továbbfejlesztése a szocialista építőmunka terén gazdag tapasztalatokkal rendelkező szakszervezeteknek megtisztelő kötelesség. Szólott ezután az üzemi tanácsok megalakításáról, mellyel egyidejűleg megszüntetik a hivatásuk betöltésére képtelen munkástanácsokat. Továbbiakban arról beszélt, hogy másik nagy tömegszervezetünkre, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre is hatalmas feladatok hárulnak. Meg kell hódítania az ifjúság ma még ingadozó tömegeit. Fgolalkozniok keli az ifjúsági még megoldatlan, égető problémáival, be kell bizonyítania, hogy a magyar ifjúság jövőjét csak a népi demokratikus rendszer tudja biztosítani. Emellett első feladata a KISZ-nek, hogy a szellemi felvilágosítással és a neveléssel párhuzamosan általános nevelő munka is folyjék a fiatalok között. Ha ezen a téren eredményt értünk el, ezért a szülők és az idősebbek nagyon meg fognak becsülni bennünket. Majd rámutatott Marosán elvtárs, hogy vissza kell szerezni a fizikai munka tiszteletét és megbecsülését. Az elleníorardalom leverése a reakciós erők elleni harc eredményei, konszolidációnk lehetővé teszi, hogy nagy mértékbe« kiszélesítsük és megerősítsük a szocializmus alapján álló népünk erkölcsi, politikai egységét, hazánk felvirágzását szolgáló nemzeti összefogást, a Hazafias Népfront mozgalmat. A népfront-mozgalom társadalmi és politikai alapja a munikés-pa- raszt szövetség ápolása és erősítése, de fontos szerepet kell betöltenie a középrétegek körében is. Az ellenforradalmi események után előrehaladásunknak fontos feltétele, hogy megnyerjük őket a népi demokrácia, a szocializmus számára. A Hazafias Népfront e- gyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a dolgozó tömegek részvételét az országos, valamint helyi politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kérdések megoldásában. A népfront a kommunisták és a kommunistákkal együttműködő pártonkívüliek közös szervezete, még pedig a kommunisták irányításával. A pártszervek, a kommunisták támaszkodjanak a népfront szerveire, igényeljék segítségüket, közreműködésüket minden fontos feladat megoldásához. Ne féljenek az esetleges vitáiktól a népfront keretein belül. Hirdessék bátran a párt nézeteit és politikáját, legyenek türelmesek, szerények a- zokkal a dolgozóikkal szemben, a- kik még nem látnak mindent világosan, nem m'nden kérdésben értenek velünk egyet. A nőmozgalomról elmondotta, hogy egyike a legfontosabb tömeg- szervezeteknek. Ismertette a nők közötti politikai munka jelentős tradícióit hazánkban, majd rámutatott, hogy szinte alapkérdés, a dolgozó nők tömegeit megnyerni a párt politikáiénak támogatására. A nők közötti tömegpolitikai munka zöme elsősorban a kommunista nőkre hárul. Ezért a párt- szervezetek ne fél szívvel „adjanak” egy-egy aktívát a nőmuníká- ra, hanem ellenkezőleg, a kommunista nőkre támaszkodva végezzék politikai tömeamunkái ii- kat. A lényeg az, bocy a nőkhöz legközelebb álló célkitűzésekkel és eszközökkel, de amelyek vésü! és összességükben a szocializmus építésének irárvában hatnak, meg- nverüik a nők széles tömeeeit. fi tömegekkel vaM kaiscsatotiwk fontos tényezői a tanácsok is — állapította meg Marosán elvtárs. — Az általános belpolitikai konszolidáció a megszilárduló bizalom, kedvező előfeltételeket teremtett a tanácsok és a lakosság kapcsolataira. A tanácsok nagy része azonban eddig nem tudta ezt ■kihasználni, s ebben szerepet játszott a tanácsok pártirányításának hiányossága is. A szakszervezeteken kívül a tanács szinte az egyetlen tömegszervezet, amelyet még mindig nem használunk ki egészségesen és jól. Különösen nagy szerepe lehetne a tanácsoknak a dolgozó parasztsággal való kapcsolat megteremtésében. A tanácsokon keresztül érvényesül és kell érvényesülnie a demokratikus élet kiszélesítésének és elmélyítésének. A tanácsok jó munkája sokat tehet azért, hogy a falun jól menjenek a dolgok, de csak a tanács munkája kevés a munkásparaszt szövetség megerősítéséhez, kiszélesítéséhez, a pártnak, a munkásosztálynak nagy erőfeszítéseket kell tennie. Ez a szövetség hosszú évek során alakult ki. A proletár hatalom, a párt sikerei erősítették, míg a falusa politikában elkövetett hibák gyengítették azt. A munkás-paraszt szövetség az 1956. évi ellenforradalmi tárnak dás során kemény próbát állt ki s bebizonyította erejét. Az MSZMP megértette a szövetség erősítésének fontosságát, s ezárt a forradalmi munkás-paraszt kormány szinte születése első pillanatától kezdve módszeresen arra törekedett, hegy minden olyan körülményt megszüntessen, amely a szövetség erősítését zavarta. A munkás-paraszt szövetség megerősítésének alapelveit a párt kidolgozta, a Központi Bizottság agrártézisekről szóló határozata országosan nagy egyetértésre talált, de sajnos nagyon sok községben és városban nem jutott el a leg- érdekeltebbekhez, a dolgozó parasztokhoz. fi falusi naiitikai tömeqímsnka fontos föladta a iermetoszifrettoU tagok és a kilépettek viszonyának rendezése Hangsúlyozta Marosán elvtárs. hogy szövetkezeti gazdaságainkat vonzó, erős gazdasággá kell fejleszteni, ennek egyik súlyos gátja a megnyilvánuló szakember-elle- nesség, majd ismertette a földművesszövetkezetek jelentőségét melyet sokan falusi állami kereskedelmi vállalatnak tekintettek csupán, holott a földművesszövetkezetek paraszti szervezetek, a szövetkezés előiskoláj a. Ahhoz, hogy a földművesszövetikezef valóban megfeleljen feladatának, fokozni kell a termelés megszervezésére irányuló tevékenységét. Ismertette a paraszti lakosság nagy többségét kitevő egyéni parasztság körében folytatott felvilágosító munka fontosságát. Fontos feladat tudatosítani, hogy a dolgozó parasztnak a jelenlegi viszonyok között érdemes gazdaságát fejleszteni, saját beruházásokat eszközölni ,de a párt falusi politikai tömegmunkájának arra is ki kell terjednie, hogy mozgósítsa az e- gyénileg dolgozó parasztokat is az ellenséges híresztelések visszaverésére. Ezután arról szólt Marosán György, hogy ma még sok becsületes ember tétovázik, akinek mellettünk lenne a helye. Rámutatva, hogy milyen tényezők akadályozzák a tömegkapcsolatok szélesedését és elmélyülését, első akadályként az önelégültséget említette meg, azt a nézetet, hogy elég erősek vagyunk, aki eddig nem állt mellénk, arra nincs is szükség. Másodszor sokan azt hangoztatják, kezünkben van a hatalom, s mindent meg tudunk oldani adminisztratív úton. Nem veszik figyelembe, hogy még a helyes adminisztratív intézkedések is károsak lehetnek, ha nem kíséri őket politikai felvilágosítás. Harmadszor akadálya a jó tömegkapcsolatnak a kommunisták és párton- lcívüliek viszonyának helytelen szemlélete is. A kommunistáknak semmivel több állampolgári joguk nincs, mint a pártonkívüliclmek. Azzal kell kiválniuk a tömegek közül, hogy több feladatot vállalnak magukra és minden tekintetben példaképül szolgálnak a pártonkívülieknek. Negyedszer olyan légkört kell teremtenünk, amelyben minden becsületes, . jószándékú ember félelem nélkül elmondhatja véleményét akkor is, ha az nem egyezik meg a miénkkel, ugyanakkor nem maradhat válasz nélkül egyetlen reakciós, revizionista vagy szektás nézet sem. így alakulhat ki a párt és a tömegek közötti kölcsönös bizalom útja. Az októberi fegyveres felkelés elleni csata már egy éve eldőlt — mondotta Marosán elvtárs. — Eldőlt az is, hogy Magyarországon munkáshatalom maradt és szocializmust építünk. De még nem minden fejben gyűlt teljes világosság. Ennek érdekében hatalmas nevelőmunkát kell tehát folytatnunk. A tavaly decemberi első utcai kommunista tüntetéstől ez év októberig nagy volt az út, de az eredmények is óriásiak. A kommunisták november 4-e után a legnagyobb nehézségekkel küzdve tudták maguk mellé állítani az igazi osztálybű tömegeket, ámde pártunknak csak akkor lesz tekintélye, vonzóereje, ha tagjai feddhetetlen életet élnek. Az egyéni érdekeket a párt érdeke alá kell rendelni. Száműzni kell a pártból az önteltséget, az elvakult optimizmust, csakúgy, mint a „minden rossz” pesszimis-^B la szemléletet. Ezután arról be-^ szélt Marosán György, hogy a pártmunkások mellett igen nagy a sajtó, a rádió dolgozóinak, a szellemi élet területén munkálkodóknak a feladata. Nevelőmunkájukkal az eddiginél sokkal jobban kell hozzájárulmok ahhoz, hogy a párt tömegkapcsolata elmélyültebb és szélesebb legyen. A sajtónak és a rádiónak az a fel adata, hogy naponta tolmácsolja a párt szavát, magyarázza a kormány politikáját a tömegeknek. Lelkesítsen a szocializmus építésére, bírája azokat a hibákat, a- melyek gátolják előrehaladásunkat, leplezze le a jobboldali, a szektás és általában a káros nézeteket és segítsen helyes útr^ vezetni a tévelygőket, a megtévesztett embereket. Az újság és a rádió legyen eleven és színes, a mi igazságunk és becsületességünk tükrében mindig a maga hatása alatt igyekezzék tartani a dolgozó nép millióit. Lépjen fel kezdeményezően, legyen szószólója az újnak, az elevennek és a frissnek. Ezután a kommunisták példamutató magatartásának követelményeiről szólt Marosán elvtárs, s beszédét ezekkel a szavakkal fejezte be: Párttagnak lenni nem kötelező. Aki elhatározta, hogy a párt tagja lesz, kommunista pártmunkás lesz, annak számolnia kell azzal, hogy életének nagy részét fel kell áldoznia a közös ügy szolgálatában. A közügyekkel való foglalkozás bonyolult és felelősségteljes feladat, óriási türelmet igényel. Az embereket felvilágosítani, apró- cseprő ügyeiket elintézni, tudni nemet mondani ott, ahol kell. de segíteni, ahol mások nem nyújtottak segítő kezet — ez mind a kommunisták feladata. Nagy eredményeket értünk el a tömegkapcsolatok fejlesztésében egy év alatt, de távolról sem elegendőt. Fejlődésünk üteme attól függ, hogyan tudunk még jobban összeforrni a dolgozó tömegekkel. Ezért dolgozni, munkálkodni minden kommunistának legfőbb kötelessége! (MTI) a
