Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-19 / 271. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 1957. november 19., kedd Fejlődésünk üteme alté! függ, hogyan tudunk mégjobban összeforrni a dsigozé tömegekkel (Folytatás az 1. oldalról.) n& faj, a vér lángnyelveivel van írva”, mint mondja — az Egyesült Államokig, ahol elég az Amerika- ellenes tevékenységet vizegáló bi- eottság működésére, vagy a gya­lázatos néger-üldözésekre gondol­ná, A kapitalizmus létének min­den évtizede embermilliókba ke­rült a társadalomnak. Az első imperialista világhábo­rú huszonöt millió, a második világháború hatvan millió ha­lottjába és sebesültjébe kerttM az emberiségnek. Ezekben meg­mutatkozik a jelenkori kapita­lizmus vad állati jellege. A kapitalizmusban néhány ezer. vagy tízezer burzsoá gyakorolja a hatalmat, a törvények az ő érde­keiket védik. A szocializmusban a hatalmat többszázezren gyakorol­ják milliók érdekében, néhány e- zer, vagy tízezer rovására. Itt a többség számára van szabadság, de a kapitalista kizsákmányolók számára nincs és többé nem is lesz. Ezután arra mutatott rá Ma­rosán elvtárs, hogy az ellenforra­dalom maradványai elleni harc­ban legfontosabb a következetes­ség és az alapos körültekintés. A 3tövetkeztesseg itt azt jelenti, hogy kíméletlenül harcoljunk az ellen­forradalom maradványai ellen mindaddig, amíg csak léteznek. Ezt a szigorúságot a tömegek tá­mogatják, mert érdekeik védelmél látják benne. Szükséges, hogy a pártszervezetek úgy fogják fel az ellenforadalom maradványai elle­ni harcot, mint amit eredménye­sen csak az egész nép bevonásá­val és aktivizálásával tudunk el­végezni. Ehhez az kell, hogy a pártonkívüliek nagy többsége e- gyátértsen mindazokkal az intéz­kedésekkel, amelyeket az ellenfor­radalom maradványainak teljes felszámolása érdekében teszünk. Ehhez ki kell küszöbölnünk az el­lenforradalom maradványai elleni harc során elkövetett hibákat, nem szabad becsületes embere­ket, de megtévesztett és hibá­kat elkövetett embereket sem az ellen forradalmárokkal egy kalap alá vonni, mert ez csak az el­lenforradalmárok táltorát erősíti és a mienket gyengíti. Megbocsátani is tudnunk kell, de fokozni kell az éberséget mind a pártban, mind a népben, s határo­zottan fel kell göngyölíteni az el­lenség minden még meglévő had­állását. Ezután az állami szervek szere­péről szólott a párt tömegkapcso­latának alakulásában. fi üfQiefárdüftatúráisan az állami munka területén is érvényesülnie kell a pártvezetésnek A kommunistáknak harcolniok kell az állami szervekben fellelhe­tő és a széles tömegek mindenna­pi életét sokszor megkeserítő hi­bák ellen. Egyik ilyen káros jelen­ség az utóbbi időbeli nagymérték­ben elharapózott spekuláció: és korrupció. Ez a kérdés1 wem pusz­tán adminisztratív, rendőrségi vagy bírósági ügy, fontos politikai felad 51 ez. Az ellenforradalmi, né-j pun* el szembenálló elemek tévé-1 kenységüket mindinkább gazda­sági területre teszik át. A deklasz- szált kapitalista erők fertőzik a mi szocialista gazdasági életünket. Ez ellen széles területre kiterjedő tömegpolitikai agitációs munkát kell folytatni. A párt és a tömegek kapcsolatának igen fontos másik közvetett formája a tömegszerve­zeteken keresztül érvényesülő kapcsolat, amelynek jelentősége az ellenforradalom óta nőtt. a ftmegszervezeieküek a párt irányításával kell működniük ® veztés módja azonban itt csak meggyőzés lehet. A tömegszerve- zeíek pártvezetése azonban nem jelenti azt, hogy olyan igényeket támasszunk a tömegszervezetek­ben dolgozókkal, mint a pártta­gokkal szemben. Ezután Marosán elvtárs egymás után foglalkozott a tömegszerveze- tek feladataival. Legfontosabb t/, .Hónkra a szakszervezetek, mert a legfontosabb területen,.a terme­lés frontján kötik össze a pártot a munkásosztállyal, s mert a mint­egy kétmillió munkást magukban foglaló szakszervezetek a kommu­nizmus előiskolái. Ez azt a felada­tot rója a kommunistákra, hogy aktívan dolgozzanak a szakszer­j vezetékben, tegyék azt tekintélyes, ' népszerű szervezetté, juttassák bennük érvényre a párt vezetését és így sorakoztassák fel a szerve­zet dolgozókat a párt mögé. Egye­sek azt akarták, hogy a szakszer- j vezet ne politizáljon, ne foglalkoz­zék termelési kérdésekkel, csupán érdekvédelmi szerv legyen. Maro­sán elvtárs számokkal, termelési eredményekkel mutatott rá az el­lenforradalom rágalmaira, hogy a tömegek a pártot, a munkás-pa­raszt kormányt nem támogatják, maguk a dolgozók adják meg a választ, tettekkel, munkájukkal. De az elért nagyszerű eredmények mellett vannak hiányosságok is. fi Riüiikafegyelesn megszilárdulása nem a kívánt ütemű Nagyfokú nemtörődömség tapasz­talható még a társadalmi tulaj­don megóvásával kapcsolatban. Mindezek a hiányosságok is arra ösztönzik a pártot, hogy erősítsék befolyásukat a dolgozó tömegek között, megmutassák a dolgozók­nak az összefüggést mai munká­juk és a közeli, valamint távolab­bi jövő perspektívája között. A leghatározottabban vissza kell te­hát vernünk azt a revizionista tá­madást, hogy a szakszervezet csu­pán érdekvédelmi szerv legyen. A szakszervezetek a párt politiká­jának segítői legyenek. Meg kell teremteni a lehetőséget arra, hogy a dolgozók a szakszervezetek se­gítségével jobban beleszólhassa­nak a termelés irányításába, s ez- »el megakadályozzuk, hogy a régi hibás szemlélet ismét úrrá le­gyen. Az üzemi demokrácia tovább­fejlesztése a szocialista építő­munka terén gazdag tapasztala­tokkal rendelkező szakszerve­zeteknek megtisztelő kötelesség. Szólott ezután az üzemi tanácsok megalakításáról, mellyel egyide­jűleg megszüntetik a hivatásuk betöltésére képtelen munkástaná­csokat. Továbbiakban arról beszélt, hogy másik nagy tömegszerveze­tünkre, a Kommunista Ifjúsági Szövetségre is hatalmas feladatok hárulnak. Meg kell hódítania az ifjúság ma még ingadozó töme­geit. Fgolalkozniok keli az ifjúsági még megoldatlan, égető problé­máival, be kell bizonyítania, hogy a magyar ifjúság jövőjét csak a népi demokratikus rendszer tud­ja biztosítani. Emellett első fel­adata a KISZ-nek, hogy a szellemi felvilágosítással és a neveléssel párhuzamosan általános nevelő munka is folyjék a fiatalok kö­zött. Ha ezen a téren eredményt értünk el, ezért a szülők és az idő­sebbek nagyon meg fognak be­csülni bennünket. Majd rámuta­tott Marosán elvtárs, hogy vissza kell szerezni a fizikai munka tiszteletét és megbecsülését. Az elleníorardalom leverése a reakciós erők elleni harc ered­ményei, konszolidációnk lehető­vé teszi, hogy nagy mértékbe« kiszélesítsük és megerősítsük a szocializmus alapján álló né­pünk erkölcsi, politikai egysé­gét, hazánk felvirágzását szol­gáló nemzeti összefogást, a Ha­zafias Népfront mozgalmat. A népfront-mozgalom társadalmi és politikai alapja a munikés-pa- raszt szövetség ápolása és erősíté­se, de fontos szerepet kell betöl­tenie a középrétegek körében is. Az ellenforradalmi események után előrehaladásunknak fontos feltétele, hogy megnyerjük őket a népi demokrácia, a szocializmus számára. A Hazafias Népfront e- gyik legfontosabb feladata, hogy biztosítsa a dolgozó tömegek rész­vételét az országos, valamint he­lyi politikai, gazdasági, kulturális és egyéb kérdések megoldásában. A népfront a kommunisták és a kommunistákkal együttműködő pártonkívüliek közös szervezete, még pedig a kommunisták irányí­tásával. A pártszervek, a kommu­nisták támaszkodjanak a népfront szerveire, igényeljék segítségüket, közreműködésüket minden fontos feladat megoldásához. Ne féljenek az esetleges vitáiktól a népfront keretein belül. Hirdessék bátran a párt nézeteit és politikáját, le­gyenek türelmesek, szerények a- zokkal a dolgozóikkal szemben, a- kik még nem látnak mindent vi­lágosan, nem m'nden kérdésben értenek velünk egyet. A nőmozgalomról elmondotta, hogy egyike a legfontosabb tömeg- szervezeteknek. Ismertette a nők közötti politikai munka jelentős tradícióit hazánkban, majd rá­mutatott, hogy szinte alapkérdés, a dolgozó nők tömegeit megnyer­ni a párt politikáiénak támogatá­sára. A nők közötti tömegpolitikai munka zöme elsősorban a kom­munista nőkre hárul. Ezért a párt- szervezetek ne fél szívvel „adja­nak” egy-egy aktívát a nőmuníká- ra, hanem ellenkezőleg, a kom­munista nőkre támaszkodva vé­gezzék politikai tömeamunkái ii- kat. A lényeg az, bocy a nőkhöz legközelebb álló célkitűzésekkel és eszközökkel, de amelyek vésü! és összességükben a szocializmus épí­tésének irárvában hatnak, meg- nverüik a nők széles tömeeeit. fi tömegekkel vaM kaiscsatotiwk fontos tényezői a tanácsok is — állapította meg Marosán elv­társ. — Az általános belpolitikai konszolidáció a megszilárduló bi­zalom, kedvező előfeltételeket te­remtett a tanácsok és a lakosság kapcsolataira. A tanácsok nagy része azonban eddig nem tudta ezt ■kihasználni, s ebben szerepet ját­szott a tanácsok pártirányításának hiányossága is. A szakszervezete­ken kívül a tanács szinte az egyet­len tömegszervezet, amelyet még mindig nem használunk ki egész­ségesen és jól. Különösen nagy szerepe lehetne a tanácsoknak a dolgozó parasztsággal való kap­csolat megteremtésében. A taná­csokon keresztül érvényesül és kell érvényesülnie a demokratikus élet kiszélesítésének és elmélyíté­sének. A tanácsok jó munkája so­kat tehet azért, hogy a falun jól menjenek a dolgok, de csak a ta­nács munkája kevés a munkás­paraszt szövetség megerősítéséhez, kiszélesítéséhez, a pártnak, a munkásosztálynak nagy erőfeszí­téseket kell tennie. Ez a szövetség hosszú évek során alakult ki. A proletár hatalom, a párt sikerei erősítették, míg a falusa politiká­ban elkövetett hibák gyengítették azt. A munkás-paraszt szövetség az 1956. évi ellenforradalmi tárnak dás során kemény próbát állt ki s bebizonyította erejét. Az MSZMP megértette a szövetség erősítésé­nek fontosságát, s ezárt a forra­dalmi munkás-paraszt kormány szinte születése első pillanatától kezdve módszeresen arra töreke­dett, hegy minden olyan körül­ményt megszüntessen, amely a szövetség erősítését zavarta. A munkás-paraszt szövetség megerősítésének alapelveit a párt kidolgozta, a Központi Bi­zottság agrártézisekről szóló ha­tározata országosan nagy egyet­értésre talált, de sajnos nagyon sok községben és városban nem jutott el a leg- érdekeltebbekhez, a dolgozó pa­rasztokhoz. fi falusi naiitikai tömeqímsnka fontos föladta a iermetoszifrettoU tagok és a kilépettek viszonyának rendezése Hangsúlyozta Marosán elvtárs. hogy szövetkezeti gazdaságainkat vonzó, erős gazdasággá kell fej­leszteni, ennek egyik súlyos gátja a megnyilvánuló szakember-elle- nesség, majd ismertette a föld­művesszövetkezetek jelentőségét melyet sokan falusi állami keres­kedelmi vállalatnak tekintettek csupán, holott a földművesszövet­kezetek paraszti szervezetek, a szövetkezés előiskoláj a. Ahhoz, hogy a földművesszövetikezef va­lóban megfeleljen feladatának, fo­kozni kell a termelés megszerve­zésére irányuló tevékenységét. Is­mertette a paraszti lakosság nagy többségét kitevő egyéni paraszt­ság körében folytatott felvilágosí­tó munka fontosságát. Fontos fel­adat tudatosítani, hogy a dolgozó parasztnak a jelenlegi viszonyok között érdemes gazdaságát fejlesz­teni, saját beruházásokat eszkö­zölni ,de a párt falusi politikai tö­megmunkájának arra is ki kell terjednie, hogy mozgósítsa az e- gyénileg dolgozó parasztokat is az ellenséges híresztelések visszave­résére. Ezután arról szólt Marosán György, hogy ma még sok becsü­letes ember tétovázik, akinek mel­lettünk lenne a helye. Rámutatva, hogy milyen tényezők akadályoz­zák a tömegkapcsolatok szélesedé­sét és elmélyülését, első akadály­ként az önelégültséget említette meg, azt a nézetet, hogy elég erő­sek vagyunk, aki eddig nem állt mellénk, arra nincs is szükség. Másodszor sokan azt hangoztat­ják, kezünkben van a hatalom, s mindent meg tudunk oldani ad­minisztratív úton. Nem veszik fi­gyelembe, hogy még a helyes ad­minisztratív intézkedések is káro­sak lehetnek, ha nem kíséri őket politikai felvilágosítás. Harmad­szor akadálya a jó tömegkapcso­latnak a kommunisták és párton- lcívüliek viszonyának helytelen szemlélete is. A kommunistáknak semmivel több állampolgári joguk nincs, mint a pártonkívüliclmek. Az­zal kell kiválniuk a tömegek kö­zül, hogy több feladatot vállal­nak magukra és minden tekin­tetben példaképül szolgálnak a pártonkívülieknek. Negyedszer olyan légkört kell teremtenünk, amelyben min­den becsületes, . jószándékú ember félelem nélkül el­mondhatja véleményét akkor is, ha az nem egyezik meg a miénk­kel, ugyanakkor nem maradhat válasz nélkül egyetlen reakciós, revizionista vagy szektás nézet sem. így alakulhat ki a párt és a tömegek közötti kölcsönös biza­lom útja. Az októberi fegyveres felkelés elleni csata már egy éve eldőlt — mondotta Marosán elvtárs. — El­dőlt az is, hogy Magyarországon munkáshatalom maradt és szoci­alizmust építünk. De még nem minden fejben gyűlt teljes vilá­gosság. Ennek érdekében hatal­mas nevelőmunkát kell tehát folytatnunk. A tavaly decemberi első utcai kommunista tüntetéstől ez év októberig nagy volt az út, de az eredmények is óriásiak. A kommunisták november 4-e után a legnagyobb nehézségek­kel küzdve tudták maguk mel­lé állítani az igazi osztálybű tömegeket, ámde pártunknak csak akkor lesz tekintélye, von­zóereje, ha tagjai feddhetetlen életet élnek. Az egyéni érdekeket a párt érde­ke alá kell rendelni. Száműzni kell a pártból az önteltséget, az elvakult optimizmust, csakúgy, mint a „minden rossz” pesszimis-^B la szemléletet. Ezután arról be-^ szélt Marosán György, hogy a pártmunkások mellett igen nagy a sajtó, a rádió dolgozóinak, a szellemi élet területén munkál­kodóknak a feladata. Nevelőmun­kájukkal az eddiginél sokkal job­ban kell hozzájárulmok ahhoz, hogy a párt tömegkapcsolata el­mélyültebb és szélesebb legyen. A sajtónak és a rádiónak az a fel adata, hogy naponta tolmácsolja a párt szavát, magyarázza a kor­mány politikáját a tömegeknek. Lelkesítsen a szocializmus építé­sére, bírája azokat a hibákat, a- melyek gátolják előrehaladásun­kat, leplezze le a jobboldali, a szektás és általában a káros né­zeteket és segítsen helyes útr^ vezetni a tévelygőket, a megté­vesztett embereket. Az újság és a rádió legyen eleven és színes, a mi igazságunk és becsületessé­günk tükrében mindig a maga ha­tása alatt igyekezzék tartani a dolgozó nép millióit. Lépjen fel kezdeményezően, legyen szószóló­ja az újnak, az elevennek és a frissnek. Ezután a kommunisták példa­mutató magatartásának követel­ményeiről szólt Marosán elvtárs, s beszédét ezekkel a szavakkal fe­jezte be: Párttagnak lenni nem kötelező. Aki elhatározta, hogy a párt tag­ja lesz, kommunista pártmunkás lesz, annak számolnia kell az­zal, hogy életének nagy részét fel kell áldoznia a közös ügy szolgálatában. A közügyekkel való foglalkozás bonyolult és felelősségteljes fel­adat, óriási türelmet igényel. Az embereket felvilágosítani, apró- cseprő ügyeiket elintézni, tudni nemet mondani ott, ahol kell. de segíteni, ahol mások nem nyújtot­tak segítő kezet — ez mind a kommunisták feladata. Nagy eredményeket értünk el a tömegkapcsolatok fejlesztésében egy év alatt, de távolról sem ele­gendőt. Fejlődésünk üteme attól függ, hogyan tudunk még jobban összeforrni a dolgozó tömegekkel. Ezért dolgozni, munkálkodni min­den kommunistának legfőbb kö­telessége! (MTI) a

Next

/
Oldalképek
Tartalom