Békés Megyei Népújság, 1957. november (2. évfolyam, 256-281. szám)

1957-11-01 / 256. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1957. november 1., péntek Ä pártoktatás naplójából jf Készüljenek fel jobban a propagandisták a párt oktatásra Az 1957—58-as pártoktatási év ^ szervezése során a párttag­ság jelentős része, de még a párt- vezetőségek körében is elterjedt az a helytelen nézet, hogy a kü­lönböző oktatási formákat az el­múlt évekhez hasonlóan, egy-egy lépcsőfoknak tekintették. Ebből adódott az, hogy az időszerű kér­dések tanfolyamát és a marxiz­mus—leninizmus kérdései tamfo- folyamát úgy tekintették, mint kezdő, legalacsonyabb fokú for­mákat, ahol a propagandisták nem lesznék különösebb nehézség elé állítva. Ennek tudható be, hogy az időszerű .kérdések tanfolyamának járási propagandistái úgy jöttek be a megyei konferenciára, hogy csupán átfutották az útmutatót, figyelmen kívül hagyták a köte­lező és javasolt irodalmakat, mondván, hogy az eddigi ismere­tük úgyis magasan felülmúlja az időszerű kérdések tanfolyamának anyagát. Ezek az elvtársak elfe­lejtkeztek arról, hogy mint a párt­munka minden területén, úgy a propaganda munkában is új mun­kamódszerekre van szükség. Nem elég csupán az egyes párt- és kor­mányhatározatok ismerete, emel­lett elengedhetetlenül szükséges az anyaggal összefüggő elméleti kérdések tisztánlátása is. A me­gyei és járási propagandista kon­ferenciákon kiderült, hogy az elv­társak jelentős részé nemcsak a javasolt klasszikus forrás mun­kákat nem tanulmányozták, de elmulasztották a propagaíid^álf, és pártmunkások legfontosabb fo­lyóiratát, a Pártélet-et is átnéz­ni. Ezért fordulhatott elő az, hogy olyan fontos elméleti kérdésekhez, mint a revizionizmus, szektaria- nizmus, dogmatizmus, az elvtársak jóformán hozzá sem tudtak szólni, holott nem kellett volna más, csak elolvasni a Pártélet kettes számá­ban megjelent Kiss György elv­társ ezzel kapcsolatos konzultá­ció^ ritekét. gok téves nézet és bizonyta- 'anság volt tapasztalható a konferenciákon az egyéb elméleti kérdéseknél is. Sok vita folyt töb­bek között a forrndniom és ellen­forradalom meghatározása körül. Itt is megmutatkozott a felkészü­lés hiánya. Egy-egy alapvető elvi kérdés vitája során az is kiderült, hogy a propagandisták az útmutatót sem tanulmányozták megfelelően. Erre mutat, hogy az ellenforrada­lom kirobbanásának okait nem tudták megfelelően mérlegelni, holott az 1956. december 8-i hatá­rozat erre világos választ ad. Haj­lamosak voltak az elvtársak a konferenciák során arra, hogy az ellenforradalmat kirobbantó oko­kat egyforma súllyal kezeljék. Megzavarta az elvtársakat ennél a kérdésnél az, hogy az okokat egymástól nem függetlenül, hanem összefüggésükben, kölcsönhatá­sukban kell vizsgálni. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az okok egy­formán esnek a latba. Az MSZMP 1956. december 8-i határozata vi­lágosan kimondja az okok felso­rolásánál, hogy: „döntő és alap­vető szerepet játszott a nemzetkö­zi imperializmus, amelynek céljai túlmentek a magyar kérdésen.” Tehát az okok közül ez a legsú­lyosabb, ami természetes is, hi­szen köztudomású, hogy a nem­zetközi imperializmus a magyar- országi ellenforradalom kirobban­tásával az egész szocialista tábor ellen kezdte meg támadását. időszerű kérdések politikai tanfolyama tehát nem lép­csőfok a pártoktatás rendszerében. Résztvevői lehetnek olyanak, a- kik most kapcsolódnak be először a pártoktatásba, valamint kép­zettebb elvtársak is. A propagandistákon múlik, hogy az egyes tanfolyamok mennyire válnak aktívakká, milyen lesz a vitakészség. Ha a propagandista elmélyülteti tanulmányozza az anyagot és anyaggal összefüggő elméleti kérdéseket, rendszeresen olvassa a párt sajtóját és a párt­munkások kézikönyvét, a Pártéle­tet, akkor a hallgatói konferenciák színvonalasak, a marxizmus—le- ninizmus elsajátítása szempontjá­ból eredményesek lesznek. N. S. November 5-én megkezdődnek megyénkben a politikai tanfolyamok A marxizmus—leninizmus kérdései tanfolyamok résztvevő i az első témából előadást hallgatnak, majd ezután megbeszélik, ho­gyan tanuljanak tervszerűen ebben az oktatási évben. Az időszerű kérdések tanfolyamán is lesz előadás az első téma első részéből, azonban ezen az oktatáson az előadás után megvitat­ják a tananyagot. Ez nem jelenti azt, hogy egyes hallgatók kényel­mességből csak az előadásra várjanak. Az előadás utáni vita szín­vonala megköveteli a hallgatóktól, hogy a pártértckezlet anyagának idevonatkozó részét ismerjék. Az önálló tanulók tanulása november 2-án kezdődik. Novem­ber elején az önálló tanulók a járási pártbizottságokon konzultációs tanácskozást tartanak a konzultációval megbízott megyei eivtár- sakkal. » Az első konzultáción a tanulás módszereit és tervéi beszélik meg. Mozgó „téglagyár66 Érdekes új gépi szerkezetet, va­lóságos „mozgó téglagyárat" ké­szítettek a Pest megyei Tanács építőanyagipari vállalatánál. A konstrukció tulajdonképpen egy­szerű téglaprés, amelyet gumike­rekes talpra szereltek. Az egész berendezést Zet vontatja, s az is üzemelteti a gépet. Az új géppel készült tégla a préselés után azonnal használha­tó. A Pest megyei Építőanyagipari Vállalat nagykőrösi üzemében o- lyan mészhidrátot készítettek, a- mely az anyaghoz keverve, feles­legessé teszi a tégla égetését. Az így gyártott tégla éppen olyan szilárd, éppen úgy tartja a vako­latot, mint az égetett. A mészihid- rátból nem kell nagy mennyiség, a préshez kapcsolt pótkocsiban szállítják. Mi úfság €k nagyvilágban ? Az Egyesült Nemzetek középkeleti vitája — A szíriai határozati javaslat Az ENSZ közgyűlés szerdán folytatta vitáját a szíriai—török határmenti feszültségről. Ferid Zeineddine, Szíria képviselője javasolta ténymegállapító bizottság alakítását azzal a cél­lal, hogy az helyszíni vizsgálatot folytasson a szíriai—török határ térségében kialakult helyzetről mind Szíria, mind pedig Törökország területén, A bizottság hét tagállam képviselőiből állna, közülük kettő—kettőt Szíria, illetve Törökország jelöl majd ki, hármat pedig'Szíria és Törökország közös megegyezéssel a határozat elfogadásától számított három napon belül. A bizottság siessen a helyszínre és e határozat elfogadásától számított két héten belül ter­jesszen elő a közgyűlésnek és a Biztonsági Tanácsnak előzetes jelentést a helyzetről. Zieneddine kifejtette, a helyzet lényege az, hogy a szíriai határ közelében összevont török csa­patok fenyegetik Szíria biztonságit. Ezek a csapatok „rendkívül mozgékonyak” és készen állnak a cselekvésre. Hangsúlyozta, nem az a kérdés, hogy Szíriának, vagy Törökországnak vannak-e fegyverei, vagy támaszpontjai, avagy hogy Szíria, illetve Törökország az egyik, vagy másik tábor mellett áll, avagy egyik mellett sem. A probléma lényege az, hogy Törökország fegyveres gépezete ugrásra ké­szen áll Szíria ellen. A szíriai delegátus hangsúlyozta, kormánya rendkívül fontosnak tartja, hogy a közgyűlés sür­gősen cselekedjék. Utalt arra, hogy a bizottság kiküldése még nem zárná ki a feszültség enyhítésére irányuló tárgyalások lehetőségét. Röviddel a szíriai határozati javaslat előterjesztése után Koto Macudair, a japán nagykövet egy másik határozati javaslatot tsrjeáitett elő Japán, Kanada, Dánia, Norvégia, Paraguay ,Peru és Spanyolország nevében. Ezt a határozati javaslatot az Egyesült Államok is támogatja. A második ha­tározati javaslat megbízná Hammarskjöld főtitkárt azzal a feladattal, hogy próbáljon közvetíteni Szí­ria és Törökország között. Krisna Menőn indiai hadügyminiszter, India képviselője kijelentette, hogy vizsgálatot kell folytatni mind Szíriában, mind-Törökországban, s mindkét orszárnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy a bizottság területére léphessen. Menőn azt javasolta, hogy Törökország és Szíria képviselője — a főtitkár jószolgálatait felhasználva — azonnal üljön össze és próbáljon megegyezésre jutni vala­milyen ténymegállapító eljárásban. ,-VSW^V^SAA^WW^A^yV^A/WWWWSAAAAAAA/WSA/WSAAA/N^WWWWSWVV^WW A szovjet gazdasági küldöttség vezetője elutazott Szíriából Damaszkusz. (TASZSZ) Dzsaba- ra, a szíriai legfőbb gazdasági ta­nács elnöke kedden fogadást ren­dezett P. V. Nyikityin és a szovjet gazdasági küldöttség tiszteletére. A fogadáson- a szíriai miniszter- elnök Dzsabarát és Nyikityint ma­gas szíriai érdemrenddel tüntette ki. KÜLFÖLDI HÍREK ————■WW —■——i ii i i London (MTI) A londoni Sand'eri s Wells Operaház fényes sikerrel adta elő Bartók „A kékszakállú herceg vára” című operáját. Ez volt az opera első angliai színpadi bemutatója. A Times hosszú és lelkes hangú ismertetésében hangsúlyozza Bartók remekművének hatalmas erejét és csodálatos képzelőtehet­ségét. „Bartók zenéje olyan páratlanul felemelő hatású művészi él­mény, hogy még a legkevésbé haladó ízlésű zeneértő sem mulaszthat­ja el ezt az új előadást” — írja a lap. Peking (Új Kína) Szerdán kéthónapos „kínai körút után haminrlult Pe- kingből a debreceni népi táncegyüttes. A magyar művészek kilenc nagy kínai városban több mint huszonötezer ember előtt léptek fel. P. V. Nyikityin, szovjet gazda­sági küldöttség vezetője szerda reggel Damaszkuszból Kairóba re­pült, innen folytatja útját Moszk­va felé. (MTI) Kairo (Űj Kína) Az afrikai—ázsiai szolidaritási értekezlet Kairóban megtartott előkészítő bizottsági ülésen résztvett nyolc küldöttség ve­zetői a szíriai küldöttség meghívására Szíriába utaztak. A küldöttek Indiát, Japánt, Egyiptomot, Kínát, Kamerunt, Mongóliát, a Szovjet­uniót és Algériát képviselik. A háttér — a Közel-Kelet olaja *.. A hírek egyre aggasztóbbak, amelyek a Közel-Keletről érkeznek. Az események hátterében nem nehéz felfedezni a fúró­tornyokat, az olajkutakaí, az arab-világ gazdagon fizető kincsét a „fekete ara­nyat”. A Közel-Kelet és az olaj összetar­tozó fogalmak. Éppen ezért a Közel-keleti események alakulásában nagy szerepet játszik az USA olaj-diplomáciája. A közelkeleti olajmezők a világ olajtar­talékának több mint a felét jelentik. A szakértők becslése szerint még óriási a feltáratlan olajkirics. 1949-ben a biztos és feltárható olajtartalékokat 32 milliárd tonnára becsülték. Wallace Pratt, a Stan­dard Oil Company főgeológusa szerint több mint 250 milliárd barrel (1 barrel— kb 137 kilogramm) olaj fekszik a Közel- Kelet homoksivatagjai alatt. Amerikai vé­lemények szerint a Közel-Kelet olajkincse 500 milliárd dollárt ér. Az amerikaiak az olaj-érdekeltségek több, mint 23 százalékát tartják kezükben a vegyesvállalatoknál. De vannak telje­sen amerikai érdekeltségek. Kuwait — a Perzsa öböl északnyugati partvidékén el­terülő parányi kis ország — olajának ki­aknázását 1946-ban kezdték meg s a kis ország olajtermelése magamögött hagyta Irak, Irán olajtermelését. Évi 55 millió tonna olaj a termelés .amelyet nyolc ha­józási társaság és nyolc repülő társaság szállít el. Szaud-Arábia olaja is teljes egészében az amerikai társaságok birto­kában van. A Standard Oil Company of California és a Texas Oil Corporátion nyertek koncessziót például a Bahrein­szigeteken is. Tehát az amerikai tőkés olajtársaságok teljesen berendezkedtek a nagy üzlet lebo­nyolításához. Figyelembe kell venni azt is. hogy — statisztikai adatok szerint — az USA szükségletének 82 százalékát kö­zelkeleti olaj fedezi. Mik azok a sajátos okok, amelyek mi­att most az amerikai imperialisták Szíriá­ra „vetették tekintetüket”? rián .amelyeken az amerikai ARAMCO és Fontos kőolajvezetékek haladnak át Szí- a britt érdekeltségű Iraq Petroleum Com­pany mamuttársaságok Iránból és Irakból eljuttatják a kőolajukat a Földközi tenger mentén fekvő kikötőkbe, ahonnan az ér­tékes nyersanyagot tartályhalyók szállít­ják. Ehhez hozzátehetjük, hogy a két társaság 800 millió dolláros befektetéssel újabb olajvezetékeket szándékoznak épí­teni — azonban számukra nem elég meg­bízható a jelenlegi szíriai kormány füg­getlen, semleges politikája s ezért is ér­dekeltek a jelenlegi kormány' megbuktatá­sában. Ugyanis attól tartanak, hogy Szí­ria bármikor lezárhatja ezeket az olajve­zetékeket — s akkor az olaj szétfolyhat a sivatagban... Az USA agressziós lépéseinek egyik igen fontos oka, hogy a Közel-Kelet or­szágaiban nem sikerült megalapozni az Eisenhower-doktrina sikerét s ha most az amerikai politika Szíriánál is meghátrál — súlyos megpróbáltatások sorozata kö­vetkeznék be. Tehát a sokat emlegetett Dullesi-szakadékpolitika eszközeivel sakk­ban kell tartani a közelkeleti országokat, nehogy — a Szuezi csatorna példájára — kedvet kapjanak földjük olajkincseinek ál­lamosítására. Mindez sok mindent megmagyaráz • de csak az érem egyik oldala! A másik oldal az arab országok népeinek egyre sjlödŐ nemzeti öntudata, a sivatag fiainak ébredése. Az arab országok népeinek ellenállásán úgy gondoljuk vngy tóbb, de szétíoszlik az ötszázmilliárd dolláros üzlet...

Next

/
Oldalképek
Tartalom