Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-18 / 244. szám
1987. október 18., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 5 A múlt inasai és a jelen ipari tanulói Endrődön Ki ne emlékezne — különösen ez idősebb nemzedék közül — a eöldkötényes, szurtosképű, örökké álmos kis suszterinasra. Két évtizeddel ezelőtt Endrődön is majdnem harmincán voltak. Keserves napokat éltek ők át. Ha hiibáaott, bizony nem sok jó várt a zöldkö- tényes suszterinasra. Az amúgyis sovány reggeli és ebéd helyett nem egyszer kemény láibszijjal osztogatta a mester az „adagot”, de abból aztán bőségesen. S a gyerek szüleinek még fizetnie is kellett, hogy a kis suszterinas 4—5 év alatt megtanulja a mesterséget — ha sokszor tanulásnak lehetett ezt mondani. Jórészük több időt töltött a házimunkáiban, mint a háromlábú vargaszéken. Ez volt a múlt. A múlt, melyről csak olykor hallanak a fiatalok néhány Ifi* epizódot Pedig beszélni kellene róla 6okait, nagyon sokat, hogy a ma fiataljai is lássák azt a nagy változást, a- mely a felszabadulás óta a mi kis országunkban végbement. Uhrin Györggyel, az Endrődi Cipész KTSZ ipari tanulóinak e- gvik oktatójával beszélgettem a napokiban, ö tizenhét éve dolgozik a szakmában és 10 éve tagja a szövetkezetnek. Az utóbbi években sztahanovista jelvényt kapott és a szakma kiváló dolgozója lett. Nem lábszíjjal és pofonnal neveli ő a jövendő cipészeit — mint tették —, hanem jó szóval, nagy-nagy türelemmel — emberi módon. S a tanítvány? Nem afféle zöld- Jcötényes, sápadt arcú suszterinas már. Még csak nem is legény, hanem leány a javéiból, csinos, szőkehajú, karcsú teremtés: Szabó Évának hívják, aki a 16 évesek minden bájával, szépségével felvértezve áll a szabóasztal előtt s gyors, ügyes mozdulatokkal készíti elő a tűzésre kiszabott felsőrészeket. —• Ő a legjobb tanulónk — mondja Sárhegyi András, a szövetkezet elnöke. Igazi mesterember lesz belőle. Mit mond a tanítvány — Szabó Éva? — A két év alatt, nagyon megszerettem ezt a mesterséget, pedig kezdetben idegenkedtem tőle. Ügy gondoltam nem lányoknak való ez a szakma. Igaz, a környezet is idegen volt számomra. Ma már nem adnám cserébe más mesterségért. Biztosítva látom jövőmet is. Ügy határoztam, a szakvizsga után továbbra is ebben a kollektívában maradok. — Mesélt-e a Gyurka bácsi a régi inasévekről — kérdeztem. — Mesélt bizony! Munba közben elmondta nem is egyszer, hogy ő már virradat előtt kezébe vette a suszterkalapácsot és sosem hagyta abba a munkát este 9—10 óránál előbb. Mi pedig napi nyolc óránál sohasem dolgozunk többet. És nemhogy mi fizetnénk a mesternek, hanem a tanításon kívül még nekünk fizetnek, ami az ebédpénzzel együtt eléri a havi 420 forintot. Mi, harmadéves tanulók, hamarosan átállunk a teljesítménybérezésre, s az általunk készített munka értékének 60 százalékát megkapjuk. Ez havonként mintegy 7—800 forintot jelent majd. Ha igyekszünk, még ennél is többet. De vannak itt olyanok, akik még alig két hónapja tanulók Gellai Katalin, Katona Irma, Gi- ricz Klára, Farkasinszkd Éva, Kru- csó Mária, Imre István, Bukva Imre és a többiek, ök még csak most próbálgatják a szakma legelemibb részének elsajátítását, de máris beilleszkedtek a szövetkezet rendjébe. — Jelenleg 19 tanulónk van — mondja Sárhegyi elvtárs. Közülük 10 leány. Hatan már harmadévesek, tizenhárom fiatalt pedig augusztus 19-én szerződtetünk le. ' *— A szövetkezet tízéves fennállása óta miért csak most került sor ilyen nagyszámú ipari tanuló szerződtetésére? — kérdeztem Sárhegyi elvtárstól. — Kezdetben, őszintén szólva elhanyagoltuk. Másrészt meg azon dolgoztunk, hogy a szövetkezet úgy anyagilag, mint szakmailag erősödjön meg. Csak a múlt évben jöttünk rá, hogy sürgősen gondoskodni kell szakképzett utánpótlásról, mert a kiöregedett tagokat, nem leszünk képesek helyettesíteni. Jövőre még több fiatalt akarunk szerződtetni ipari tanulónak. Ezt a célt szolgálja az is, hogy két hónapon belül, külön tanműhelyét kapnak a fiatalok, ahol minden szaknak külön oktatója lesz. Ha már a fiatalokról beszélünk, nézzük meg, hogy az ifjúsági szervezettel milyen kapcsolatot tartanak a szövetkezet tanulói — Sajnos a tizenkilenc közül csak három tagja a KISZ-nek — adja a választ Sárhegyi elvtárs. — Pedig szeretnének a többiek is a kiszesekkel szórakozni ,de a községi KISZ-szervezet vezetősége nem foglalkozik velük. Igaz, már két esetben is eljöttek, amikor anyagi támogatásról volt szó, de azt nem tették meg egyszer sem, hogy a munkahelyen meglátogassák fiataljainkat és elbeszélgessenek velük. Szóltam á járási KISZ-bizottságnak is, ahol megígérték ugyan a segítséget, de ez a mai napig is ígéret maradt. Ügy gondolom, olyan fiatalokkal, mint amilyenek az Endrődi Cipész Ktsz-nél vannak, érdemes foglalkozni. Hiszen már mindany- nyiójuknak a KISZ-ben volna a helye. Szakmájukat pedig tanulják meg úgy, hogy a szövetkezet min- denik tagja büszke legyen reájuk. Sztanyik Károly Olvasd A NÉPÚJSÁGOT Álljunk meg egy szóra. Miért drága a kevert? (Tudósítónktól.) A vendéglátó egységekben általában igen kedvelt ital a kevert. Szeretik a fogyasztók, mert — különösen az őszi időkben — kellemesen felmelegíti az embert és mégsem olyan „karcos” erős, mint a tömény szesz, a kisüsti pálinkák, vagy a rum. Van még egy előnye, de ez már nem a fogyasztónak, hanem az eladónak kellemes. Tudvalévő dolog, hogy a kevert 50 százalék rum és 50 százalék likőr keverékbő készül. Azonban az is tudvalévő, hogy a rum és a likőr ára különböző, a likőr olcsóbb, mint a rum. Nos tehát, hogy az eladónak is kellemes legyen, nem kell egyéb csak valamicskével a li- kőrhányadot megtoldani és kész a haszon, a rum és a likőr árdifferenciája máris’ zsebbe kerülhet. Vannak helyek, ahol úgy gon-, dolkoznak: „ha kevert, hát had legyen kevert” és minden található szeszt összekevernek, mint pl. a Füzesgyarmati Földművesszövetkezet központi szeszraktárában tették, ahol hét fajta árut kevertek össze a közelmúltban. Valószínű, valami újfajta „coktél”-al akarták meglepni vendégeiket. Hiba az volt, hogy az ár nem volt megfelelő. A legtöbb vendég jól ismeri a rum és a likőr árát külön-külön. Ha azonban hirtelen utána számolna, sok esetben meglepetések érnék, hogy hogyan lehetséges a 80 Ft-os rum és a 64 Ft-os likőrből 86 forint a kevert ára, mint az Újkígyósi Földművesszövetkezet cukrászdájában tapasztalhatták a vendégek. Talán legügyesebben mégis a Mezőhegyesi Fogyasztási Szövetkezet egyik mozgóárusának felesége, Liker Lajosné, édesanyjával, a 2-es sz. vegyesbolt vezetőjével közösen oldották meg a kevert problémáját. Egyszerű a recept — és tehermentesíti a likőrgyárakat is. — Vegyünk 5 liter cseresznye- pálinkát, 5 liter kommersz rumot, 4 kg kristálycukrot, 3 likör-esen- ciát, 6 pohár vizet, az egészet keverjük össze és máris kész a kevert pálinka. Tekintve, hogy munkát is fektetünk bele — a munkabért fel kell számolni —az egész kész masszát 80 forintért literenként forgalomba lehet hozni; Mielőtt azonban a receptet leutánozná valaki, kérdezze meg Li- kernét, hogy érdemes-e? Nem ke- rül-e többe a leves, mint a hús? Ugyanis jelen esetben az Állami Kereskedelmi Felügyelőség nem vette újításnak a kevert összeállításának új módját és méltóképpen felelősségre vonta. Szükséges, hogy a vendéglátó- ipar dolgozói valamennyien, úgy, mint a becsületes többség ezt teszi, ügyeljenek a kevert összeállítására, mert ezt így kívánják a dolgozó fogyasztók. TTTTTTTTTTTTVTTTTWWTTTTrrrTTTTTTWTTT TTTTTTTT» T T TT T T «TTTTTTTTTTTTV 0jímdek ÜM mmdemtdfii éieíÜKkíúl Mi a fontosabb a KIK-nek ? Békéscsabán, a Szátlin út és Lepény Pál utca sarkán lévő, nem is valami impozáns ház udvarán nagy a sürgés-forgás. A KIK egyik brigádja fáskamrákat épít. Az ízléses és valószínűleg nagy költséget igénylő téglaépítményben kilenc fáskamra készül. A házat külsőleg is tatarozzák, de ha a laikus esztétikai összehasonlítást tesz a ház és fáskamra épülete között, bizony a verseny inkább ez utóbbi javára dől el. A ház Szátlin út felé eső részén néhány üzlet látható. Legnagyobb helyet a Moziüzemi Vállalat műszaki részlege foglalja el. A házban ezenkívül még néhány maszek üzlet van. Feltételezhető, hogy a fáskamrákat a Moziüzemi Vállalat kérésére építi a KIK. Lehet, hogy a maszek Özeteknek Is szükségük van fáskamrára, bár az udvar egy részén jelenleg is látható fából, deszkából tákolt építmény, melyben tüzelő van. Nem mondhatjuk, hogy új fáskamrákra nincs szükség. Nagy baj, ha a tüzelő megázik, a fagytól szétporlad, vagy még rosszabb, ha ellopják. Ez a kérdés tehát nem vitatható. Menjünk azonban lejjebb a Lepény Pál utcán és nézzünk, be a 7. sz. házba. Hatalmas régi kuláktanyából átalakított konyha-szobás lakást láthatunk itt először is, melyben egy négytagú család lakik. Két felnőtt és két apró gyermek a lakás boldogtalan lakója. A felnőttek már nem egyszer sírva kérték, hogy hozzák rendbe a lakást, mert tönkremennek a gyerekek. A KIK megnézte, mégegyszer megnézte, belátta, mégegyszer belátta, mégegyszer megígérte, vigasztalta, stb. őket. Aztán hetek hónapok (sok hónap) múltak és végül?... Igen az ember azt várná, hogy végülis történik valami. Történt is... három házzal feljebb gyönyörű fáskamra-palotát építenek, hogy megvédjék az esőtől, hótol, fagytól, lopástól az emberek, a társadalom féltő kincsét... a tüzelőt. Ismételjük, nem mondjuk azt, hogy annak a néhány üzletnek nincs szüksége fáskamrára. De talán valami fontossági sorrendet kellene megállapítani és azt minden belátás, ígérgetés, vigasztalás nélkül be is tartani. Ha pedig a fontossági sorend megállapítása nehezen megy, akkor szíveskedjen a KIK az embert nézni. — Por — Boldog gyermekkor öregedő ember már, aki e sorokat írja. S hogy a gyermekkor boldogságát láthassa, élvezhesse, résztvett a murányi úttörők nemrég megrendezett első őszi kirándulásán. * A kukoricásokban .munkálkodó nép a messzeiha.ngzó dalra, a gyerekek vidám csacsogására lett figyelmes. Az egyik öreg elő is bújt, mert azt hitte, hogy a dobozd nagyerdőből érkeztek meg a varjak s végig akarják boronáim az őszi szántásokat. A sor végén a szerelékes kocsi haladt: az év elején vette az igazgatóbácsi a „málha” részére. Gyereklovak húzták, de majd széjjel is szórták a kondérokat. A fogós feladatok végrehajtása után fáradtan ért a csapat a kiserdőbe, a fák alá, amelynek levelei már jórészt leereszkedtek az anyaföldre. — Főzéshez látni, gyerekek! — harsant fel a csapatvezető bácsi hangja. Az öt kondér.nak gyorsan tűzpa- dot készítenek a fiúk. A lányok a burgonyát pucolták. Recsegett a száraz gally, pattogott a friss tűz, pirult a zsírban a .hagyma. Apró gyemieklányok voltak a szaiká- csolk. Amott két bátor fiú orrukkal bírálgatták, hogy kié lesz jobb, ízlésesebb, a lányok, vagy az ők főztjük-e? Ha beteg gyerek akadt volna köztük, az is felvidult volna az üstben főtt krumplipaprikástól. A jóllakott embernek dupla az ereje, kétszeres a kedve — szokták mondani. Hát ennek voltunk tanúi mosogatás után. Megeredt a nóta, dongott a szilvafák közt a futball. Kipirultak a gyermekarcok: a tüdő tanyai levegővel, a szív élményekkel telt meg. A szemekből pedig hála sugárzott, amiért egyhónapi iskolába járás u- tán ilyen felejthetetlen napot tölthettek együtt. Azokról a gyermekekről, akik a nyári járvány miatt országjárásra nem mehettek, akik csak a kis falu határán belül tölthettek szabadságukat, valóiban gondoskodni kellett. És ez a kirándulás a gyerekekről való gondoskodást bizonyította... Kiss József nevelő, Murony. Veszélyes kerítés a Szabolcs utcában Békéscsabán, a Szabolcs utcában aligha jár tanácstag. Ugyanis, ha járna, meglátná, hogy a vásártér szúrós, maklóra sövényként^-' se hogyan veszélyezteti az ember testi épségét és ruháját. Pedig arra szigorú rendelet van, hogy a vásárterek és temetők mellett — ahol gyalogjáró van — olyan sövénykerítést, ami az ember testi épségét és ruháját veszélyezteti, a járdától csak két méterrel 'beljebb szabad alkalmazni. De, ha mégis muszáj ilyen kerítést alkalmazni, akkor a nyári hónapokban rendszeresen le kell vágni az ilyen kerítés szétágazó gallyait, hogy az ember testi épségét ne veszélyeztesse. Az említett helyen az ágas-bogas kerítés igen veszélyes. Csak örömmel fogadnák az arra lakók, ha a szúrós sö- vényikerítést — a tanács intézkedésére — eltávolítanák addig, a- míg súlyosabb szerencsétlenséget nem okoz. Liliam György Békéscsaba, III., Károlyi u. 13; Születés — házasság — halálozás és Illés Erzsébet fia György, Duzs Ferenc és Vezsenyi Julian« Szarvasi anyakönyvi hírek: Születés: Németh Pál és Pri- belsziki Zsuzsanna leánya Erzsébet, Hainó Pál és Mlincsek Mária fia Ferenc, Antal Mihály és Ben- csik Mária fia .Mihály Pál, Csabai Ádám és Figyi Erzsébet fia Ádám, Szilágyi Imre és Hegedűs Ida fia Imre, Kovács Mátyás és Pricz Edit Etelka leánya Edit Nóra, Vereb András és Szilágyi Anna leánya Anna. Házasság: Murányi István és Dankó Judit, Hanzó Pál és Kraj- csovics Mária, Máté Pál és Ple- sovszky Katalin, Szécsd József és Korim Erzsébet, Kovács Gábor Gergely és Szirony Anna Mária. Halálozás: Janecskó Pálné sz. Lestyan Zsuzsanna 38 éves, Frankó András 86 éves, Krnyjak Pálné sz. Vaskor Mária 32 éves. Békési anyakönyvi hírek Szülelés: Bíró Attila Kálmán na leánya Márta Erzsébet, Balázs Gábor és Kiss Julianna fia András, Püski János és Nánási Eszter Ilona fia János Mihály, Bakucz Gábor és Kovács Anna fia Gábor János, Pusztai Gábor és Hídvégi Eszter fia Gábor. BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG Szerkeszti a szerkesztő bizottság Kiadja az MSZMP Békés megyei Végrehajtóbizottsága. Szerkesztőség: Békéscsaba, József Attila u. 4., I. emelet Telefon: 22—96 Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba. Felelős nyomdav.: Kendra György
