Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-02 / 230. szám

1 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. október 2., szerda KISZ MEGYEI KÜLDÖTTGYŰLÉS BÉKÉSCSABÁN Vasárnap Békés megye fiatal­jainak legjobbjai, mintegy kétszá­zan, találkoztak a Békéscsabai karnevál művelődért otthonában, hogy megbeszéljék * KISZ-«zerve- zetek féléves munkájának eredmé­nyeit, a Jövőbeni feladatokat és megválasszák az országos értekez­let küldötteit. A gyűlésen megjelentek az MSZMP Békés megyei és békés­csabai intéző bizottságénak, a ta­nácsoknak és a KISZ Központi Vezetőségének képviselői. A ta­nácskozást ünnepélyes zászló-sza­lag avatás előzte meg. Az első se­A DISZ alapjábanvéve egészséges ifjúsági szervezet volt. Ezért visz- szia kell utasítani minden alapta­lan rágalmat, amit rászórnak — mondotta. A márciusi KISZ zászlóbontás óta megteremtődött megyénkben is az ifjúság szervezeti egysége. Az eltelt hat hónap alatt százöt­lyemszalagot Kulich Gyula édes­anyja: özvegy Kulich Mdhályné zászlóanya kötötte a Békés me­gyei KISZ bizottság gyönyörű se­lyem zászlójára, amelyet a végén teljesen betakartak az ifjúsági szervezetek piros és kék szinti szalagai. Ezután úttörők vonultak a terembe dobpergés és kürtszó köziben, s köszöntötték a KISZ küldötteket. Ezután Gonda József, a KISZ megyei bizottságának titkára szá­molt be az ifjúsági szövetség Bé­kés megyében megtett féléves út­járól és a tennivalókról. ven KISZ-ezervezet alakult Békés megyében, mintegy ötezer taggal, s elértük, hogy községeinkben mindenütt létrejöttek ifjúsági szervezeteink. Nagy gondot for­dítottunk a vezetőképzésre is, most fejeződtek be mintegy négy­száz ifjúsági vezető részvételével a vezetőképző táborok. rők közé és tanítsák őket, külö­nösen a hetedik, nyolcadik osztá­lyosokat, hogy így folyamatosan átvezessék őket a KISZ-be. A medgycsegyházi KISZ-titkár, aki nevelő, helyteleníti, hogy 35 ne­velő közül egyedüli tagja a KISZ- nek és az iskolában is csak egye­dül foglalkozik az úttörőkkel. Na­gyobb részt kellene vállalnlok a pedagógusoknak a KISZ és az út­törő munkából. Kalász Zsófia, a békéscsabai V. kerületi KISZ titkára felszólalá­sában helyesen beszélt arról, a KISZ munkájára jellemző, hogy egyszerre sokat akarnak megvalósítani A türelmetlenség jellemző rájuk szeretnénk jobban megismerni a felsőbb KISZ vezetők munkáját. Ezért jó lett volna, ha a KISZ megyei bizottsága hamarabb ad­Az 1953-tól kezdődő gyakori politikai változások zavart okoztak az ifjúságban Szervezeteinkre az a Jellemző, hogy egyre egészségesebb élet kezd bennük kibontakozni. de árnyoldalai is vannak. Szerve­zetünknél megmutatkozik a befe­lé fordulás, öncélúság. Több KISZ a! apszervezetben a tagjelöltfelvé­telre jelentkezőktől még azt is megkérdezik: „Mikor oltották u- toljára.” Nagyon fontosnak tart­juk, a tagfelvételeknél olyan lég­kört teremtsünk, érezzék a fiata­lok, hogy a Kommunista Ifjúsági Szövetségbe lépnek. Vitassuk meg LM CIS. HIUOl lwyi jvww 1 tünk, de ezért nagyon keményen kell dolgoznunk, s meg kell terem­teni a fizikai munka becsületét. Majd ismertette a KISZ feladatát a kommunista erkölcs kialakítása^ ban, a lányok és az úttörők foglal­koztatásában és nevelésében. A beszámolót követő vitában számos ifjúsági vezető szólalt fel. Valamennyi hozzászólásból ki­tűnt, hogy még jobbá, még szebbé akarják termi az ifjúsági mozgal­mat. De az is megmutatkozott, hogy őrzik, féltik az ifjúsági szer­vezet tisztaságát. Olyan ifjúsági szövetséget akarnak, ahol valóban kommunista nevelés folyik. Ahol nem találnak melegágyat a külön­böző helytelen nézetek. Eseten­ként szektásak a fiatalok, de van olyan jelenség is, ahol a békülé- kenység jele tapasztalható. Erre több példát mondott a Békés me­gyei katonai kiegészítő parancs­nokság küldötte, aki arról beszélt, hogy Mezőkovácsházán, de a gyu­lai járásban is találkozott olyan fiatallal, kinek mellén ott díszlett a KISZ-jelvény és amikor érdek­lődött kilétéről, kitűnt, hogy a kényes kérdéseket is, de éjfélbe nyúló vitáknak és agyonkérdezge- téseknek nem vagyunk híve — hangsúlyozta — majd így folytat­ta:— Helyesnek tartjuk, ha mi­nél több nyílt taggyűlést és érde­kes előadásokkal ifjúsági napokat rendeznek KISZ szervezeteink, a- hova az egész falu ifjúságét meg­hívják. ben lesznek, lazul a szervezetük és nem töltik be a KISZ feladatát, amelyre hivatva vannak. Erről be­szélt Stefán Mihály fiatal tanító, aki a KISZ alakulásakor Kondo­roson tanított. Elmondta, hogy hú­szán alakították meg a KISZ-t, a- hol a község fiataljainak színe-ja- va volt jelen. Akkor úgy határoz­tak, hogy elegen vannak, megold­ják így is a feladatokat. Az idő a- zonban mást igazolt. Szélesebb szervezetté kell válnia a KISZ- nek. A jókat is nevelni kell, hogy a legjobbak közé tartozzanak. S ez a KISZ feladata. Stefán Mihály elvtáns hozzászó­lása további részében az úttörők és a fiatalok neveléséről szólt. Ino- kai Jámo6, a megyei úttörő titkár a direkt nevelés árnyoldalait pél­dákkal mutatta be. Sok új neve­lési módszere van a megújhodott úttörőmozgalomnak, ami helyes. Ezek a módszerek olyanok, amely­ből a KISZ vezetők is tanulhat­nak. Nemcsak tanulni, de taníta­ná is kell az úttörőket. A KISZ fia­talok járjanak el többet az úttö­ja ki az egyéves ütemtervét, hogy azt alapszervezetenként is megvi­tatták volna. Magony Erzsébet, az orosházi a- lapszervezet tagja a lányok prob­lémájáról szólt. A legtöbb szerve­zetben — ahogy ez a felszólalásból is kitűnt — kevés a lány. Ez azt mutatja, hogy nem foglalkoznak velük megfelelően. Mi már május­ban megalakítottuk a lánycsopor­tot. Azóta sokat foglalkoztattuk ő- ket. Most is tervünkben van, hogy még otthonosabbá, csinosabbá tesszük szervezetünket, hogy még vonzóbb legyen a lányok és a fia­talasszonyok számára. Tervünk­ben van, hogy szabó-, varró-, fő­zőtanfolyamot szervezünk. Háztar­tási problémákkal foglalkozunk szervezünk orvosi előadásokat kü­lön a lányoknak, asszonyoknak, de külön a fiúknak is. Most egy na­gyobb szabású divatbemutatóra készülünk. Egyszóval foglalkozunk a lányokkal és ez az oka annak, hogy szeretnek a lányok a szerve­zetbe jönni. A felszólalók többsége helyes ja­vaslataikkal segítették a KISZ- szervezet további mnkáját. A gyű­lés résztvevőd magukévá tették a KISZ megyei szervező bizottság akcióprogramját, majd 11 küldöt­tet választottak az első országos KISZ értekezletre, valamint meg­választották a KISZ megyei szer­vező bizottságét és a végrehajtó bizottságot. Cí. E. „VICCBŐL mondotta Nyíltan kell beszélni arról is a fiatalok előtt, hogy lesz-e életszínvonal emelkedés résztvett a pártházak feldúlásában, a pártiratok elégetésében. Az ilyen egyéneknek semmi keresnivalója nincs a KISZ-ben. Meg kell néz­ni, hogy kit vesznek maguk közé a fiatalok — hívta fel a figyelmet. A felszólalóik többsége azonban a másik veszélyre mutatott rá, a- mely jellemző az ifjúsági szerve­zetekre. Ez a befelé fordulás. Vannak szervezetek, amelyek március, illetve április elején alakultak és keveset mentek azóta előre Ügy érezték, hogy 20—25-en ele­gen vannak s attól félnek, ha töb­Egy értekezleten hallottam a következő esetet: A gyulai hús­üzemben egyik napon több dol­gozó Izgatottan kereste fel a párttitkárt és kérdéssel fordul­tak feléje. Igaz-e, hogy tizenhét dolgozó kerül elbocsájtásra? A kérdés meglepte a titkárt, mert tudott arról, hogy ilyen elbo­csátási terve nincs az üzem ve­zetőségének. Válaszával meg­nyugtatta a dolgozókat. Ezután hozzáfogtak, hogy megkeressék a nyugtalanító hír forrását. A hír fonalát felgöngyölítet­ték és a végén megtalálták s forrását, a húsüzem egyik mun­kásának személyében, aki kije­lentette, hogy viccből mondotta, amit mondott. Az üzem vezető­sége a rossz vicc feltalálóját fe­gyelmi büntetésben részesítette, megvonták tőle a kedvezmé­nyeket. Az eset tanulsága, hogy min­dig csak olyan vicceket mond­junk, amin a becsületes mun­kás nevetni tud. Ellenkező eset­ben a „vicc‘’-monUó könnyen megjárhatja. Más oldalról pedig: legyünk éberek s ^viccből" ártókkal szemben is. iiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiiniiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiinn KAIRÓ _____________ Egyipt omban szovjet tudó /nányos expedíció érkezett. A szovjet tudósokat az egyiptomi tudományos körök képviselői és a szovjet nagykövetség tisztviselői fogadták. A szovjet tu­dományos küldöttség Asszuán vidékére utazik s itt végzi majd tudományos munkáját. BERLIN____________ Az a bizalmi válság, amely a nyugatnémet magasrangú tiszti­kar és Strauss hadügyminiszter között Müller-Hillebrand tábornok, a hadsereg személyzeti főnökének elbocsátása miatt kitört — to­vább éleződik. A hadsereg magasrangú tisztjei megjelentek a hadügyminisztériumban és felvilágosítást követeltek a miniszter­től a tábornok elbocsátása ügyében. PÁRIZS ■___________ Né hány hetes „viszonylagos nyugalom” után az algériai váro­sokban szombaton és vasárnap ismét „véres hétvége”, volt. Oran- ban, Mostaganemben és Philippeville-ben több bombamerénylet történt, és ezek összesen harminc sebesültet és egy halottat kö­veteltek. BRÜSSZEL__________ A Drapeau Rouge közlése szerint szeptember 29-én Brüsszel­ben ülést tartott a Belga Kommunista Párt Központi Bizottsága. Az ülésen von Mörkerke és Gaston Moulin beszámolt a Szov­jetunióban, illetve Csehszlovákiában járt küldöttségek tárgyalá­sairól. WASHINGTON Az Amerikai Külügyminisztérium szóvivője hétfőn kijelentet­te, hogy Franciaország eddig még nem tett lépéseket az Egyesült Államoknál a Tuniszba irányuló fegyverszállítások kérdésében — jelenti a Reuter. Lincoln White újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette: nincs tudomása arról, hogy Pine au francia külügyminiszter — mint jelentették — felhívást intézett volna a nyugati szövetsége­sekhez a tuniszi fegyverszállítások beszüntetésére. MOSZKVA__________ Moszkvától m integy 30 kilométerre, Gorki helység köze­lében van Lenin emlékmúzeuma. A szovjet állam megterem­tője többször pihent a Gorki-i kastélyban, majd az élete utolsó szakaszában már állandóan itt élt, és itt is halt meg 1924 január 21-én. Lenin egykori otthonában emlékmúzeumot rendeztek be, amelyben összegyűjtötték az o tt-tartózkodásához fűződő em­lékeket, dokumentumokat, egykori használati tárgyait. írjon még sok levelet a párt lapjának Takóné elvtársnő Az októberi események óta sajnos nem sok volt levelezőnk el találkoztunk személyesen. Takó elvtársnő is azok közé tartozik, aki­vel több mint egy éve beszélgettünk személyesen. Ezzel magyaráz­ható, hogy nemrég, amikor a Sarkidi Földművesszövetkezet irodád­ban az ellenforradalom után kilenc hónapra újra meleg kézszorítás­sal üdvözöltük egymást, bizony volt bőven beszélgetnivalónk. Kelle­mes érzés volt újra találkozni az 55 éves Takónéval, aki a felsza­badulás óta erejét nem kímélve igen sokat tett a munkás-paraszt ha­talomért. S ami követendő példa lehet számunkra: ez az elvtársnő az ellenforradalmi meghurcolás után sem csügged egy pillanatra sem, pedig kétszer kísérték be a fegyveres ellenforradalmárok Ta- kónét az ellenforradalmi tanácshoz. De amikor kiengedték, s haza­ment újra szervezte a pártot, gyűjtötte maga köré az asszonyokat. Takónét nem tévesztette meg az októberi esemény. Nem feled­te, hogy negyven éves koráig mennyit szenvedett, mennyit nyo­morgóit szüleivel együtt a gróf Almássi birtokán. S az ellenforrada­lom legsötétebb napjaiban is az járt az eszében, hogy férjének a II. világháborúban idegen érdekekért, őrült imperialista célokért kellett valahol meghalnia, itt hagyva árván gyermekeit... A mikor a párt fegyverbe szólította a kommunistákat, Takóné két fia az elsők között állt csatasorba a néphatalom védelmére, mint karhatalmisták. Az ötvenöt éves elvtársnő pedig mint tántorít­hatatlan kommunista az első naptól kezdve ott volt, ahol a leg­nehezebb munka várt rá. Február első napjaiban már több, mint ötven sarkadi asszony jött össze szavára, ahol megalakították a nő­tanácsot és őt a nőtanács elnökévé választották. Persze ezt megelőz­ve a párt járási ideiglenes intéző bizottságának tagjává választot­ták. Takóné elvtársnő jelenleg is mint pártbizottsági tag dolgozik. Az 55 éves Takóné a pártbizottsági tagságon, a nőtanács el­nökségén kívül a földművesszövetkezetnél, mint személyügyi előadó fáradságot nem ismerve tevékenykedik. Es e megannyi feladaton kívül még arra is jut ideje, hogy időnként — mint a párt megyei lapjának levelezője — írjon a község kommunistáiról, az asszonyok munkájáról, egyszóval a községben történt eseményekről. Amikor a sajtóval való levelezésről beszélgettünk, arra kért bennünket Takóné elvtársnő, segítsünk neki: írjuk meg az újságban, hogy a nőtanács­nak az októberi események óta miért nincs helyisége, miért nem se­gítenek ezen a község, a járás vezetői. Mert őt ez nagyon bántja. Íme megírtuk és azt üzenjük Sarkad község és járás vezetőinek segítsenek Takóné elvtársnő kérésén, hisz közös ügy, hogy az asz- szonyok megtalálják második otthonukat a községben. Takóné elvtársnőnek pedig azt kívánjuk, hogy még sok-sok éven át segítse olyan fiatalos akarással a párt, a nőtanács és a sajtó le­velezés munkáját, mint ahogyan azt a felszabadulás óta olyan fá­radhatatlanul tette. BALKUS IMRE

Next

/
Oldalképek
Tartalom