Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-11 / 238. szám
4 BÉKÉS MEGYEI NÉPt'JSAG 1957. október 11., péntek Villanyt kap Kamut Kevés a fogyasztásmérő — átépítik Eékés község villamoshálózatát Most már látják J mityen fontos a termelési érteNife! cikket — a kockás áruféleségeket Aki figyelmesen szemléli a békési határt, feltűnik, hogy a frissen szántott barázdákon, a kukoricaföldeken gödröket ásnak a kamu ti országút közelében. Később villanyoszlopokat, betongyámokat hoznak, s minden gödör mellé leraknak egy-egy oszlopot, betongyámot. Cj vonalat építenek Békés és Kamut között a Délmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat békési üzemrészlegének dolgozói. — Az eredeti terv úgy szólt, hogy csupán a kam úti Rákóczi Termelőszövetkezetet villamosítják. A község lakossága igen lelkesen és odaadóan támogatja munkánkat. Társadalmi munkában vállalták a villanyoszlopok gödreinek ásását. Legjobban Mike állatorvos dolgozott. Jó példával járt a község lakossága előtt. Elsők között volt a gödörásásban, mozgósította a- zokat, akik valamilyen oknál fogva még nem ásták ki a vállalt villanyoszlop helyét. De resztvettek a munkában, s a jő példában a tanács dolgozói is, élükön a tanácselnökkel. Ha így halad a munka, akkor egy-két nap múlva már megkezdhetik az oszlopok állítását. Előreláthatólag december közepén kigyullad a villany Kamuim, • Az új fogyasztók és a DÁV között nem éppen a legróasá- sabb a hangulat. Azok, akik most kapcsoltatták be lakásaikat a hálózatba, azt akarják, hogy náluk is villanyvilágítás legyen. Ennek azonban van egy akadálya. Kevés fogyasztásmérőt kapnak, s így nem tudnak eleget tenni a fogyasztók jogos igényeinek. Havonta körülbelül ötven árammérőt kapnak, s osztanak szét. Elsőknek azok kapnak, akik már régebb óta várnak fogyasztásmérőre, s ez így helyes. A békési hálózat eléggé korszerűtlen, s az öt kilovoltos hálózat nem bírja a terhelést. Eddig a községben egy szabvány- talan áramrendszer volt, 190/110 feszültséggel. Bár az átépítésre nem volt „keretük", mégis megoldották a problémát. Bonyolult kötési mód árán felszabadult három és félkilométeres vonalszakasz, s e bontott anyagból építik meg az új húsz kilovoltos külső vonalat. Erre kapcsolják rá a már villamosított két műszakban dolgozó békési malmot. A malom szerelésének munkál még ebben az évben befejeződnek, s ugyanakkor a közelében lévő egészségházat is már erre az új hálózatra kötik. Az egész község belső villamoshálózatának átkötése 1961-ben készül el. A minap kissé csodálkozva hallottuk a Mezőberénvi Szövőgyárban, hogy az ellenforradalmi események óta még egyetlen termelési értekezletet sem tartottak. Talán nem volt olyan fontos dolog, amit az üzem dolgozóival közösen kellett volna megbeszélni? Lett volna... De mégsem került sor a termelési értekezletre, pedig azt a pártszervezet vezetősége több íziben is javasolta. És, hogy a javaslatból nem lett semmi, az annak tuljadonítható, hogy a gyár vezetői, a párt- és a szakszervezet között nem volt meg a jó együttegységes álláspont sem alakulhatott ki. Pedig termelési értekezletre kétségtelenül már korábban is szükség lett volna, hiszen a gyár dolgozóinak javaslatait meghallgatva, s azok hasznosítása sokat segíthet a termelésben. Ennek elmulasztása pedig természetesen zavarokhoz, zökkenőkhöz vezet. A harmadik negyedévben (22 gépen) hozzákezdtek a gyárban a körültekintő előkészületeket, nagy szaktudást igénylő, úgynevezett kockás árucikkek szövéséhez. Ez azonban nem ment zökkenők nél- •kül, arra elég azt megemlíteni, hogy augusztusban olyan nap is volt, amikor egyes készítményeknél mindössze 33 százalékos minőséget értek el. A dolgozókkal műszakonként, egyes részlegenként megbeszélték ugyan ezzel a munkával járó nehézségeket, de ez mégsem tudta pótolni a termelési értekezletet. Ezt a harmadik negyedév néhány adata is bizonyítja, amihez természetes, több tényező is hozzájárult. Az elmúlt hónapban a gyár dolgozói négyzetméterben 93.1, értékben 89.9 százalékra teljesítették tervüket A gyártmányok minősége sem alakult a legkedvezőbben, mert az előírt 88 százalék helyett csak 86,2 százalékot sikerült elérniük. mint a százalékokból is látható: van mit tenni, hogy a gyárban javuljon a mennyiségi és minőségi tervteljesítés. Különösen pedig ebben a negyedévben, amikor már 44 gépen I szövik az új, munkaigényesebb Mert egyáltalán nem mindegy, hogy a gyár mennyi és milyen minőségű árut ad a kereskedelemnek. Az ezzel járó feladatok megbeszélése pedig termelési értekezletre tartozik, ahol a dolgozók nemcsak arról értesülnek, milyen munka vár rájuk, de elmondhatják azt is, hogy ehhez milyen segítséget várnak a gyár vezetőitől. Ezenkívül a termelési értekezletnek az is a haszna, hogy a munkások érzik: van beleszólásuk gyáruk mimikájának intézésébe. Az ilyesfajta érzet pedig természetesen azzal jár, hogy igyekezetük is fokozódik, hiszen tapasztalják: rajtuk, az ő munkájúkkal valósulhatnak meg azok a tervek, a- melyektoől csak haszna lehet mind az egész kollektívának, mind pedig az egyénnek. A mezőtoerényiek tanultak az eddigiekből. Ezért határozták el, hogy rövidesen meg is tartják első termelési értekezletüket, mert ezt sürgetik a gyár előtt álló feladatok. Helytelen volt, hogy eddig erre nem került sor, hiszen eddigi gyakorlatuk egy kissé a dolgozók véleményének, alkotó vágyának lebecsülését jelentette. Az elkövetett hiba jóvátételére azonban megtették az első lépéseket, s ez pedig azt' igazolja, hogy mégiscsak szükségesnek tartják a termelési értekezletet, mint a gyár összes dolgozóinak hasznos tanácskozását. Ennek eredménye pedig bizonyára nem marad el a munkában, a tervteljesítésben sem. (P. P ) működés, s ennek következtében A VCsMÚok látják... Valamikor Hangya volt ennek a boltnak a helyén, ahol igazi hangyamódra gyűjtötték a munkásnegyed lakói zsebéből a filléreket, amit pengőhalmazokká vará- zsolna a tőkés részvényesek zsákjaiba hordtak össze. Ment is a bolt kifogástalanul — a részvényeseknek, akiket a haszonra való törekvés vezetett, nem pedig az a szándék, hogy a lakosság igényét minél jobban kieléy gítsék. Most ez a bolt a társadalom tulajdonában van. A bolt dolgozói beendetes, a vásárlók igényeit minél jobban kielégíteni szándékozó emberek. Ennek megfelelően nagy átalakítások történtek az üzlet berendezésében. Van áru az üzletben bőven, a naponta átlag 1000—1200 vásárlót nem éri meglepetés. A mérleg is pontos, senkit nem szándékoznak itt becsapni. Fábián Györgyné, Lőrinczi András, Tóth György és a többiek mind nagy odaadással, gyors és udvarias kiszolgálással látják ‘ét, "ä sokszor nem is könnyű feladatukat. Beszéltünk Krasz- kó Mátyás üzletvezetővel, aki a bolt egyik alapító tagja, Molcsán Mihályné pénztárosnövel és Tóth Györggyel e- gyütt. Kraszkó elvtárs elmondta, hogy jó az üzlet kollektívája. És mit szól a közönség? Ezt Kraszkó elvtárs nem tudta, de megmondtuk neki, hogy ők is megelégedettek és szívesen jönnek ide vásárolni. Még távolabbról is eljönnek, mert — azt mondják — megéri a fáradságot. Hát ennyit. Mi pedig ezúton is tudomásukra hozzuk a Madách utca 42. szám alatti 2-es számú áruda dolgozóinak, hogy a vásárlók figyelik és értékelik a munkájukat. P. B. Phenjan — a hős város ragyogó története Phenjan 1957. október 15-én ünnepli megalapításának 1530. évfordulóját. p henjan hosszú történelmi 1 múlttal rendelkezik, amelyre a koreai nép büszkeséggel tekint. Phen jamnak, mely a Te- dong-folyó mentén fekszik, már véges-régen, az őskorban is sok lakosa volt. Már a Kokunóiak is úgy gondolták, hogy a déli és nyugati országok szüntelen agresszív támadásai elleni védelem szempontjából Phenjan fontos stratégiai pontot jelent. Éppen ezért már jóval a főváros áthelyezése előtt, nagy erőfeszítéseket tettek Phenjan városgazdálkodása szempontjából. Phenjanban többször óriási méretű felépítési munkálatokat folytattak. A híres Kvan Ke Tho Uan király erős szárazföldi hadseregre támaszkodott és tengerészeiének is több flottája volt. Ezek Phen- janból a nyugati tengerparton át a messzi déli tengerekre hajóztak. Annakidején területük déli részére gyakran törtek be japán rablók, de azokat többször megsemmisítették. így Szilla államával és Pekze államával együttesen megvédték az országot a japánok betörésétől. Ezek az események Phenjan hosszú történetének egy ragyogó fejezetét képezik. 1 dőszámítás után 302 körül már Phenjan nagyméretű 1 várossá fejlődött. A Tedeng-folyóm keresztül nagy hidat építettek, a várost csatornával látták el és 9 nagy templomot építettek. A IV. és V. század elején már nem léteztek azok az erők, amelyek megtámadhatták volna Ko- kurió államát nyugatról és északról. A Kókurió állam attól a történelmi óhajtói vezetve, hogy három államát erős állammá fejlessze, lépéseket tett és 427-ben fővárosát Phenjamba helyezte át. Ez Zang Szu király uralkodásának 15-ik évében történt. Kezdték felfedezni a Tedong-folyó mentén lévő gazdag kincseket és Phenjan- bam sok kulturális intézményt építettek. A főváros áthelyezése u- tán felépítették a The Szoing Szán várfalat (melynek romjai jelenleg is meg vannak) és 24 300 csak hosszúságban kövekkel vették körül. Magassága átlag 13 csákót ért el. Egyszóval óriási méretű fal volt. (1 m = 3,3 csak). Ebben a falban tárolták a gabonát, fegyvereket, hogy szükség estén a nép számára ott biztonságot nyújtsanak és felkészüljenek az ellenség elleni ellenállásra. A fal alatt terül el az emlékműként megmaradt Anakun palota, melynek helye most is megvan. (Jelenleg ennek alapja a The Szong Szán hegy alján van). Abból a célból építették, hogy a Ko- kurió állam királya nyári palotaként használhassa. A palota hosz- szúsága 5162 csak, magassága 19 csak volt. A Csang An Szón falat Van király idejében 552-ben kezdték építeni, hosszú idő múltán fejezték be az építkezést. A jelenlegi phenjan! belső és külső fal körhosszúsága együttvéve, elérte kb. a 40 li-t (10 li = 4 km). Magassága pedig a 19 csak-ot. Mind a négy oldalon óriási méretű váPkapukat építettek. A kokuriói főváros áthelyezésével a távoli Vi országával, Japánnal és közeli Szilla államával, Szuk-Szin államával, Malgal államával és Ok Za államával és más országokkal a kereskedelmi és baráti kapcsolatok megteremtése céljából gyakran cserélték ki követeiket Így Phenjan a kulturális csere és kereskedelem központjává vált Keleten. Ilyen körülmények között a külföldi agresszorok úgy vélték, hogy ha Phenjant, az akkori Kokurió nagyhatalom fővárosát, megszállják, egész Korea területén uralkodni fognak. Éppen ezért állandóan arról ábrándoztak, hogy Phenjant el fogják foglalni. A Kokurió ellem legnagyobb méretű agresszív háború 611 augusztusában kezdődött a Szu állam III-ik intervenciója következtében. A Szü Jang Ze császár által tervezett háború példátlanul óriási méretű hadmozdulat volt. A hátvéddel együtt a résztvevők száma több mint 2 millió ember volt. A hadsereg hosszúsága elérte a 960 li-t. A nép Ultyi Mun Tok hadvezér és Ko Kon Mu hadvezér vezetésével térthetetlenül harcolt a túlerőben lévő ellenséggel szemben. Ultyi Mun Tok hadvezér bölcs stratégiája és taktikája következtében az ellenséget 30 li közelségig becsalták a várfal alá és döntő csapást mértek rá. Az ellenség teljes vereséget szenvedett. A hős kokuriói nép a visszavonuló ellenséget a Csöng Csőn folyóig üldözte és megsemmisítette. Az ellenség létszámából csak 2700-an értek élve a Lja Tun-ig. , A phenjani vár környékének harcában elért hadisiker a Szu állami dinasztiájának bukásához vezető fontos tényezővé vált, amely az elnyomást saját ügyének tekintett. Phenjan népe a Kokurió állam bukása idején az uralkodó osztály áruló és kapituláló , politikáját határozottan elítélte, és kitartóan harcolt a külföldi agresszorok ellen. , Phenjan népe mindig élenjárt az ország területének megvédéséért folytatott harcban és e harc élvonalán állva mindig megőrizte büszkeségét. Phenjan népének Kokurió idejéből való drága hagyó* «lányai a Korió állam idejében is tovább fejlődték, számtalan hőstettről és bátorságról tanúskodtak. A Konio állam idejében 1010- ben Korán állam megtámadta Kői niót. Thak Sza Zang és Zi Cse Mun stb.-ved az élen Szakjang (nyugati főváros, Korió idejében nevezeték így a mai Phenjant) népe nagy csapást mért az el leneég- re és ez a csapás a háború végső győzelmének fontos feltételévé vált. L’ bben a harcban Szakjang népe — férfiak és nőik, öregek és fiatalok — mind harcba indultak. Szakjang népe nemcsak a külföldi agresszorok legyőzésével tanúsított hősiességet, hanem a belföldön uralkodó osztály elnyomása elleni harcban is hagyományos hősiességet tanúsított. Ezért 1135-ben a Szakjang-r Mjo Csöng felkeléskor és az 1174-ben Zo Vi Csőn felkeléskor kezdődött parasztháborúban megmutatta a szaikjangi nép hősies harcának hagyományait. Az lm Din háború idejében, a- mikor a japánok megtámadták Koreát, az uralkodó osztály a királlyal az élen visszavonult I. Csu- ra (a Jaiu folyó mentén). Phenjan népe az ellenséget bezárta a phenjani várba, az utánpótlást lezárta, megszervezte a partizánokat és hirtelen támadással megakadályozta az északra támadó ellenség támadását. Ekkor történt Phenjanban Za*
