Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-06 / 234. szám
1JMW. október 9., vasárnap BÉKÉS MEÖ1EI NÉPÜJSÁG 3 II füMmüvesszövetkezeti kereskedelem feladatai a IV. negyedévben Megyénk gazdasági jellege mi- 1 att magában hordja a szövetkezés adta lehetőségeit. Az elE últ 10 év alatt földművesszövet- ize ti bolthálózatunk nagyot fejlődött, Gomibamódra szaporodtak a ..vegyesboltok, szaküzletek, kis- áruházak. Ennek eredményeképpen az élelmiszer, az iparcikk ősz- áru forgalmának nagyobbik részét a földművesszövetkezetek bonyolítják le megyénkben. A földművesszövetkezetek azért tudták elérni ezeket az eredményeket, mert a falusi lakosság mögöttük áll, törődik az általuk megalakított szövetkezeteikkel és szívesen nyújt segítséget, támogatást a maga választott a földművesszövetkezeti vezetőknek. A IV. negyedévre földműves- szövetkezeteink legfőbb feladatul tűzték ki, hogy a legkisebb községbe is eljuttassák szocialista iparunk termékeit, amelyek a mezőgazdasági munkálatokat küny- nyitik meg és a kultúrát szolgáltatják. Olyan és annyi árut kell hogy eljuttassunk községeinkbe és falvainkba, amennyit az elmúlt 10 év alatt egyetlen negyedben sem kapott meg dolgozó parasztságunk. Ehhez a feladathoz kell, hogy felkészüljön a kereskedelmi hálózat | valamennyi' dolgozója. El kell a- f zártban ehhez mondanom néhány dolgot, ami gátló tényezőként jelentkezett földművesszövetkezeti kereskedelmünkben, valamint a velünk szoros kapcsolatban lévő vállalatoknál. Nyugodtan ki.jelení- hetem, hogy az ellenforradalom Okozta rázkódtatást, amely kereskedelmi árukészleteinkre kihatott, teljes, mértékben megszűnt, s készleteink nagymértékben meg,-» növekedtek ^természetesen vannak még hiánycikkeink, aminek okaira a későbbiek folyamán visszatérek). Ezért feltétlenül meg kell találnunk annak a módját, hogy dolgozó paraztságunknak minél nagyobb lehetőséget biztosítsunk készleteink megismerésére és megvásárlóira. Meg kell, hogy ■mondjam, nem minden szövetkezeti boltnál találhatjuk meg azt, de sok helyen még a jó akaratot sem az áru propagálására. M i hát a feladat? Kirakatok rendezése! — mert:. — egy jó kirakat felér egy eladóval. Vannak ugyan szép és ízléses kirakataink, mint gyomai, békési es mezőberényi földmű vasszövetkezat-einknél és másutt. Ugyanakkor több helyütt ezt a fontos propagandaeszközt teljesen figyelmen kívül hagyják, mint ahogy azt október 1-én a Bat- tonyai Földművesszövetkezetünk-) nél megtartott ellenőrzés alkalmá-í val tapasztaltuk, Nyílván a batto- nyatak is szívesen látnák a kira-t kaiban a szövetkezetünkbe érkezett újdonságokat és különlegessé-. geket. A fent említett példákon kívül az is baj, hogy vegyes- és fiókboltjaink kirakatai sem tükrözik megfelelőképpen az áruválasztékot, Igen sok kirakat üresen és gondozatlanul áll. A régi heti piacokon és országos vásárokon sokkalta nagyobb mértekben kellene szövetkezeteinknek .biztosítani felvonulásukat, hiszen dolgozó pa-, rasztságunk előszeretettel vásárol-) ja meg lilyen alkalomkor az őt érdeklő áruféleségeket. Itt kell megemlítenem, hogy ezeket a kitelepült egységeket árnyékként kell, hogy kövessék vendéglátóipari egységeink, mert hiszen a Laei7 konyhát igen kedveli parasztsá-i guruk. Ezekkel az egységekkel adó-) sok vagyunk. ^ öveim kell az eladás, kiszolgálás színvonalát. Az eladási módszerek javításával fokozható a szövetkezeti bolt iránti bizalom js. óhány sorban szeretnék itt foglalkozni a szaknagykereskedelmi vállalatok munkájával. A fent elmondott célkitűzéseink eredményes megvalósításához elengedhetetlenül szükséges, hogy áruellátásban az állami szervek és a nagykereskedelmi vállalatok I többet segítsenek. Mindent kövessenek el, hogy a gyártóművektöl a- zokl az árucikkek kerüljenek leszállításra, melyekre a lakosságnak szüksége van. Megmondom őszintén, nem szívesen vesszük a behelyettesítő cikkeket, habár a seakterület ezt mintegy szükséges rosszat — úgymond törvényesíti. Igen helyesen világítja meg figyelmeztető jelenségként a „Gazdasági Figyelő" szeptember 19-1 száma: „Ne engedje a kereskedelem, hogy az ipar mást szállítson, mint amit a fogyasztó kér!” Van még tennivaló az áru ü téma? kiszállítása körül is. Feltétlenül fel kell számolni a negyedévpéldául a j végi hajrákat. Különösképpen indokolt ez jelenleg az év utolsó negyedében. éháiny szót szövetkezeteink saját erejéről. Az ellenforradalom okozta károk miatt a meg- növekedett feladatok jó ellátásához újabb állami hitelt kellett igénybe venniök. Az államunk nyújtotta hitel visszafizetésére a széles körben elindított részjegy- alap-növelés sokat segít majd szövetkezeti hálózatunknak. Meggyőződésünk, hogy az ezzel kapcsolatos feladatok valóraváltásában a dolgozó parasztság a legmesszebbmenőkig támogatja -majd a földművesszövetkezetek vezetőségét. Biztosak vagyunk abban is, hogy a földművesszövetkezet kereskedelmi dolgozói a tőlük telhető legmesszebbmenő erőfeszítésükkel járuljak hozzá a IV. negyedévi feladatok sikeres ellátásához. Farkas János, MÉSZÖV kér. főoszt. vezető. FEIHIVÄS! A Békéscsabai Városi Tanács VB. mezőgazdasági osztálya felhívja azon földtulajdonosok figyelmét, akik földjüket az 1958-as gazdasági évre kisha- szonbérletbe, részesmüvelésre kívánják kiadni -1957 október 15-től december 1-ig — szerda és szombat délelőtt — félfogadási napon a megkötött szerződéseket láttamoztatás végett az osztályra benyújtani kötelesek. A haszon-bérletek, részasművelésre kötött szerződések csak abban az esetben érvényesek, ha a szerződő felek megállapodásukat Írásban foglalják a 19. tvr. 11; paragrafus (2) bekezdése a- lapján. A haszonbérleti. részesművelési szerződéseknek- tartalmaznia kell-: 1. A bérbeadó (részeséiűvehetői, va. ,------. .. X f(„., la mint a bérlő (részes) nevét, lakcímét és foglalkozását. 2. A bérlő (részes) saját és vele közös háztartásban élő családtagjának tulajdonában, vagy bármi címen használatban lévő föld területét. 3. A bérbe (részesművelésbe) adóit terület nagyságát, helyrajzi számát, művelési ágát és kataszteri tiszta jö védelmét: 4. A haszonbérlet időtartamát. 5. A haszonbérre (részre) vonatkozó megállapodást, valamint a szerződés sei kapcsolatos egyéb feltételeket, Békéscsaba Városi Tanács VB. mezőgazdasági osztálya. ^W»^tUHHWWiVHVtM.V\t\WV%WVVVUiU»W\HVUVVVVWtUVV\VtVWHV Mii tegyünk a leveles cukorrépa fej jel ? Mikor és hogyan ültessünk gyümölcs-; iát és egyéb facsemetét A telepítésnek legmegfelelőbb i- döszaka az ősz. Ezért mindent el kell követni, hogy kisebb, vágj' nagyobb telepítéseket feltétlenül az ősz folyamán bonyolítsuk le.Az ősz szel ültetett fák gyökerein már az ültetés után és a téli hónapok alatt is megindul a hegképződés, az őszi és téli csapadék alaposan a gyökerekhez tömi ti a földet és tavasz- szal már időben megindul a fa fejlődése is. A fának ha jó növekedést akarunk biztosítani, lehetőleg a gödröket 120x120 és 60—70 centiméter mélyre ássuk ki. A fel- sőlalajt egyik oldaira, az altalajt a másikra tegyük, s mielőtt a fákat ültetnénk, készítsünk egy kisebb gödörbe porhanyós földből ás mar- 'hatrágyából híg sarat, abba már- toga&suk a fák gyökereit, azonban előzőleg a roncsolt gyökeret éles ollóval metszők meg. Ültetés után a fák tövét a gödör környékéről ösaehúzotd földdel feltöltjük, a- mely megvédi a fa gyökerét a téli j fagytól. I A téli takar-mányellátásban tavasz leié az utóbbi években állandó zavarok voltak. Az állatállomány csak akkor biztosít nagy jövedelmet, ha az abraktakarmányok mellett olcsó tömegtakarmányokat is felhasználunk. Egyék i- lyen olcsó tömegtakarmány a reye- les cukorrépafej. E melléktermék értékesítésére az utóbbi években nem fordítottunk nagy gondot. A leveles cukorrépa-fejet a répaföldön szétszórtuk és alászántottuk. A múlt években néhány egyénileg gazdálkodó és termelőszövetkezet lesilózta, vagy zsombolyázta a leveles cu’korépafejet és az így tárolt takarmány etetésekor megálla pították, hogy a szarvasmarha sze! réti, jó étvággyal fogyasztja. A múlt évi példák alapján azt javasoljuk a termelőknek, hogy a cukorrépa felszedésekor e leveles részt tisztán, földmentesen kupacokba gyűjtsék össze, és zsombolyázák le. Erre a célra igen jól bevált a föld felett, desz-kapalánkck közé rakott zsombolyakészítési mód. Zsombolyázáskor a levegőt tiprás- sal szorítjuk ki a takarmányból és 40 c-m-es földréteget rakjunk a zsombolyázott takarmány tetejére, hogy ezzel is elejét vegyük á levegő nagyobb mérvű behatolásának és a kedvező erjedés feltételeinek kialakítását biztosítsuk. A zsombolyázott leveles cukorrépafej etetését a silózáshoz hasonló módon végezzük. Szép a konyhabútor LAKÁSÉPÍTÉS Ha megkérdeznénk Szarvason’ Demeter Mária és Lestár Mária ci-. pészipari tanulókat, hogy megtel: lelne-e részükre a helybeli ktsz-ek- ben előállított kiváló minőségű és elragadó szépségű konyhabútor, akkor „meghiszem” szavakkal vála- | szólnának. Ez az j elismerés érthető, mert a szövetkezet dolgozói tudásuk legjavával készítik az új konyhabútorokat. f “ Szeghalomban az idén tizennégy új házal építettek. Tíz há- zofi nagyjavítást végeztek. További tíz házat még ebben az év■ ■ - m így ata ...m ■ Q& ben felépítenek. Mindez száraz ■ statisztikai száréi csupán, dé á múlt év lakásépítési eredményeivel összehasonlítva, háromszor több lakást jelent ebben a községben az idén, mint a tavaly é- pített lakások száma. ELSŐ DÍJAS TEHÉN Keszthelyi Pál szarvasi lakosnak két tehene van. A képen látható tehenével a járási mezőgazdasági kiállításon első dí-' jat nyert. Tehenétől a legutóbbi 300 napban 8000 liter tejet fejt. ______________> MIKOR VESZIK ÁT a szerződött sertéseket Érdekli a gazdákat, hogy szer- : déskötés hónapjától számított kö- zödéses sertéseiket mikor veszi át, telező két hónapi tartási időszak a vállalat. Ezzel kapcsolatban kö- letelt és a sertés a szerződésben zöljük a Békés megyei Allatfor- kikötött legalacsonyabb átadási, galmi Vállalat tájékoztatását. j súlyt elérte, vagy meghaladta. „Azok a termelők, akik az 1957 Erre az átadási kedvezményre áe- —3S évi akcióban sertéshizlalási cember és január hónapban nem- vágy bacon-sertésnevelési szerző- , lesz lehetőség, ekkor kizárólag dést kötöttek, szerződött sertései- csak a megjelölt hónapra hetiteket 1957 október és november hó- mezeit sertéseket lehet ma id át- v.apban átadhatják, ha a szerző- I adni."
