Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-06 / 234. szám

Világ proletárjai egyesüljél**

MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA

1957. OKTOBER 6.. V ASÁRNAP

Ára 50 fillér

II. ÉVFOLYAM 234. SZÁM {

Mai számunkból:

V

Y

Kerüljünk még közelebb az emberekhez J

Készül a cukor Mezőhegyesen $

Fél évszázad a katedrán

A nyomtatott szó erejét aligha lehet lemérni. Gondoljunk a szépirodaim» művek embert alakító-formáló hatására. Egy-egy regény, noveílahős tulajdonságai -mennyire belei vódnak az olvasóba, mennyire hatnak emberi, erkölcsi magatartására. Ha pedig a politikai napilapok hatására gondolunk, melyek mindennapi megjelenésükkel a közvéleményt ilyen, vagy olyan irányban alakítják, politikai, gazdasági kérdéseket világítanak meg bizonyos nézőpontból, akkor mi sem természetesebb. hogy a mindenkori uralkodó osztály kezében a sajtó nélkülözhetetlen eszköz. Eszköz arra, hegy segítségével behatoljon ^a legkülönbözőbb rétegek közé pés elfogadtassa politikáját. Gondoljunk csak a nyugati sajtóorgánumokra. amelyek napról-napra dicsőítik a nyugati „életformát", napról-na-pra bizonygatják, menyire jó ah ,hogy Nyugat-Német- országban -k hadsereg élére újra Hitler tábornokai kerülnek, akik tengernyi szenvedést, gyászt zúdí- tcjrák a világ népeire.

. Ä kommunista párt sajtója pedig nem egyszerűen el akarja fogadtatni az uralkodóosztály, a munkásosztály politikáját, hanem megértetni igyekszik a munkásokkal. parasztokkal és a különböző dolgozó rétegekkel, hogy biztonságos életük csak a csocia- lizmusban. a szocializmust építő társadalomban lehet. Lényegében I.« kommunista újság nem más, mint a dolgozók ezreinek szószéke, ahonnan minden nap hallatják szavukat, ahonnan a nyilvánosság előtt védelmezhetik vívmányaikat, hirdethetik eredményeiket és ostorozhatják azokat a jelenségeket, melyek gátolják az előrehaladást. Olyan szószék a kommunista újság, amely minden eseményről hű tájékoztatást ad, amely nem takargatja a társadalomban előbukkanó fekélyeket, támogatja, biztatja mindazt, ami a legparányibb módon is előmozdítja a társadalmi haladást. Ezért a közvélemény alakításában rendkívül nagy.szerepe van a sajtónak, „enélkü! — mint Lenin mondja — lehetetlen rendszeres, elvileg következetes és átfogó propagandát és agitációt kifesteni."

Ó

riási szerépe van a közvélemény alakításában a helyi újságnak, Ez nem véletlen, hiszen a helyi lap a legközvetlenebb kapcsolatban van az emberekkel, akik naponként személyesen, levélben keresik fel a helyi újság szerkesztőségét. Hogy ez így van, természetes ez azt is jelenti, hogy a kommunista sajtóban bíznak az emberek. És ez nem kevesebbet jelent, mint azt. hogy a párt lapja, a dolgozók ezreinek tetsző dolgokat tár fel, vagy ilyen dolgokról mond véleményt, ítéletet. Olyan dolgokról, amelyek legközvetlenebbül érintik Őket, amelyek a mindennapi életbe hoznak örömet, vagy okoznak bosszúságot. Bizonnvára a párt megyei lapja iránti bizalom késztette a Mezőberénvi Téglagyár II. számú telepén dolgozó Schmidt Mihályt is. hogy levélben forduljon a Népújsághoz és elmondja.

augusztus 20-át fizetett szabadságként számolták el neki. A helyi pártvezetők és szakszervezeti vezetők rögvest megállapították, hogy panasza jogos, de a „testes" lélektelenség fala keményebbnek bizonyult náluk. Ezért fordult Schmidt Mihály az újsághoz. Különböző panaszokkal oapónta fordulnak az emberek a megyei laphoz, vagy személyesen, vagy levélben, mert látják, ha igazságot kell tenni — teljes erejével ott van a párt lapja.

De, ha „csak" a panaszokról szólnánk, igen szűknek mutatkoznánk meg a bizalom légkörét, a- mely körülveszi a párt. lapját, Állami, gazdasági és kulturális szervekben dolgozó emberek küldik hozzánk észrevételeiket, tolmácsolják egy-egy falu, üzem, egyes intézmények, szervek munkájának eredményeit és elmondják, mit kívánnak tenni a jövőben, hogy még eredményesebben dolgozzanak. Kiterjed a Népújság levelezőinek, tudósítóinak mindenre a figyelme. Varga Sándor főhadnagy a közelmúltban arról írt Szarvasról, hogy kb. 8 ezer forintnyi ' muzeális érték van elzárva a látogatók elől. A pártmunkások pedig a pártéletről adnak tájékoztatást, felhívják a szerkesztőség figyelmét a, párt- munka jó és roSiSz jelenségeire,

! maguk is kifejezik véleményüket, ! mi lenne a leghelyesebb eljárás az egyes jelenségek esetében.

írta: CSEREI PÁL

TWTindez, úgymond, kézenfekvő,

* á hiszen a kommunista lapnak az adja meg a népi jelleget, hogy a legszorosabb kapcsolatban van a tömegekkel. Ha nem így lenne, akkor eleve alkalmatlan volna szerepének betöltésére, nem lenne alkalmas eszköz a munkásosztálynak, hogy helyes i- rányba alakítsa a közvéleményt, befolyásolja az eseményeket. Vajon ki tagadná ,’nogy az ellenforradalmi események után közvetlenül a Népújság volt az egyetlen eszköze a megyében a pártnak, hogy eljuttassa szavát minden faluba, üzembe? Senki nem tagadhatja. hiszen az ellenforradalmi elemek uszító és terror eszközei megbénították a normális társadalmi érintkezést, s az újsággal szemben tehetetlenek voltak, mindenüvé eljutott, ezrek és ezrek olvasták. Ez csak természetes. hogy az újságban nap. mint nap tolmácsolt párt szava erőt, önbizalmat kölcsönzött nekik, a párt meg’áttatta velük, hogy mi volt a célja az. ellenforradalmároknak. megláttatta velük: egyedül csak az mentheti meg az. országot a pusztulástól s benne a népet a szenvedéstől, ha szembefordulnak az ellenforradalommal és támogatják a pártot, a munkás-paraszt hatalmat. És ki állítaná, hogy ma, amikor már kilábaltunk a súlyos politikai és gazdasági krízisből, amikor a politikai, gazdasági és kulturális életünk további fejlesztéséről van szó, hogy az újság, a helyi lap szerepe csökkent volna? Senki nem állíthatja, hiszen a szocializmus építő szakaszában ugyanolyan fontossággal bír az újság, mint az ellenforradalmi hordák elleni harcban. A különbség csak az, hogy akkor a nép ellenségeinek fegyveres megsemmisítésére szervezte az. embereket, most pedig az építő munkára. Az októberi-novemberi és a mostani eseményeket is a párt a munkásosztály nézőpcntj.'ból igyekszik befolyásolni. S hogy ez mennyire sikerült — a tömegek részéről jövő bizalom a fokmérője. Ez a bizalom pedig mindinkább növekszik, mind több és több becsületes ember keresi föl a szerkesztőséget, személyesen és levélben. Éz a bizalom nem kevesebbet jelent, mint azt, hogy az újság egyre jobban, teljesebben kifejezheti a néptömegek kívánságait; 'igenyelt. Módja van a lapnak, hogy az emberek érdeklődési körének, vágyainak megfelelően tolmácsolja, kommentárja az országos jelentőségű döntéséket. Ez jelenti végeredményben a közvélemény alakítását. .

Ennek ellenére vannak megyénkben vezetők, akik az újság tevékenységét nem kísérik figyelemmel. akik a pártnak e fontos tájékoztató eszközét nem hasznosítják, magyarán mondva: egyáltalán, vagy esalk nagyon ritkán

A DOLGOZÓK EGÉSZSÉGÉÉRT

— Képek a járványügyi intézetből —

D r. Sonkoly Kálmánt láthatjuk ezen a képen laboratóriumi munka közben.

A dolgozók rendszeres egészségügyi vizsgálatát is itt végzik.

Amikor felvételeinket készítettük, a vendéglátóipar 1 dolgozói jelentkeztek hun njrs- gálatra.

olvassák, veszik kezükbe a párt megyei lapját. Nem igénylik egyszerűen azt a nagy lehetőséget, a- mely nap, mint nap kínálkozik nekik, hogy szűk pátriájuk, községük, üzemük eseményein túl az egész megye eredményeiről is tájékozódnának. Arra van egy o- lyan eszköz, melyet közvetve hasznosíthatnánk, mondjuk a máslhol előforduló káros jelenségekről adott tájékoztatás alapján azt megelőzhetnék, vagy pedig a hasznos dolgokat elterjeszthetnék. Ezenkívül a közvetlen hasznosítás lehetősége is ott hever e- lőttük, hiszen, bármelyik' vezető — hasonlóan az „egyszerű’1 emberekhez — megírhatná az újságban munkájában szerzett tapasztalatait. ami nemcsak az adott területnek, hanem másoknak is hasznos lenne.

Olyan vezetők, akik nem veszik észre a pártnak ezt az erős fegyverét, megtalálhatók a pártbizottságokban, állami, gazdasági szervek, tömegszervezetek élén. Azt hisszük, hogy általánosságban az \ jellemző ezekre a vezetőkre, amit J a csabacsűdi tanácselnök mondott, hogy eddig „elhanyagolta” a dolgot, lényegében fi gyei men kívül hagyta, hogy előtte fekszik a párt harci eszköze .De mégiscsak furcsa az olyan eset, mint Körösladányban. hogy a megyei újság előfizetői között ott találjuk szeptember 9-én Somogyi József •tsz-brigádvezetőt, Tarhos Ilona tanácsdolgozót. Kántor Gyula szabót, de nem találjuk ott a községi párttitkárt. Vagy a szeghalmi járási párt-végrehajtóbizottság apparátusában dolgozó elvtársák közül egyedül Láda elvtárs fizet elő a Népújságra, olyan, mint O- ravecz élvtárs, aki az agitációs cs propaganda munkát irányítja, nem fizet elő. Fontos, hogy tsz- brigádvezető olvassa a megyei lapot? Igen, fontos. De mennyire tontos. hogy az agitáció és propaganda munka irányítója is olvassa a párt lapját.

\T inak estek, amikor egyes ^ vezetők azzal „ütik" el a dolgot, hogy nekik „nem kielégítő’' a helyi lap. Sajnos, amikor hallani szeretnönk, hogy miért, a válasz legtöbbször egyértelmű — .most nem tudok mondani különösebbet. mert mostanában nem olvastam”. Ez egyben szegénységi bizonyítvány is. hiszen olyasmiről véleményt mondani, amit kevésbé, vagy egyáltalán nem ismer valaki, nem más, mint — enyhén szólva — fellengzöség. Természetes. hogy a lap szerkesztősége minden irányú észrevételt elfogad, amely tényeken lapszik; ezt el is várja, és elsősorban a kommunista vezetőktől.

ügy véljük,hogy azok a vezetők., s akik előtt érintetlenül hevert, vagy hever még most is a megyei lap, a párt e fontos fegyvere, a közvélemény alakítója, i- génybe veszik azért, hogy építő munkánk mind sikeresebb legyem És aiemcsák úgy veszik igénybe, hogy közvetlenül maguk hasznosítják, hanem gondot fordítanak arra is, hogy minél nagyobb tömegekhez jusson el hog’ ezzel minél nagyobb tömegekhez szóljon a párt, nap. mint nap