Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-26 / 251. szám
Bf.KÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 1951. október 26., szombat MROL ÍRTAK OLVASÓINK A NAPOKBAN? j Emlékeim a sötét napokról mese ij»ng^^^Kerül 1956. október 29-en, meg aznap este, amikor az ellenforradalmi bizottmány megalakult községünkben, „hivatalosan" közölték velem: csak „további intézkedésig” maradhatok nevelő. Tudtam, hogy ez a „további intézkedés” nemso- ikáig várat magára, hiszen az „új hatalom" birtokosai, volt horthysta katonatisztek, kulákok, ku- pecek és csatlósaik lettek. Másnap reggel — 30-án —, mint ahogy ez falun lenni szokott mindenki tudott az ellenforradalom ezen intézkedéséről, még tanulóim is. És ez fájt legjobban nekem. Éreztem, hogy a közelgő elválás gondolata megsebzi a gyermekszíveket, hiszen évek során hozzámnőttek, apró problémáikkal hozzám jöttek, együtt voltam velük az iskolában, a szakköri foglalkozásokon, hazafelé menet az utcán, vidám számcsatákon a határban s az úttörő tábortüzek fényénél. Ezen a szomorú reggelen az ötödikben volt az első órám. Nyomott hangulat fogadott, amint beléptem az osztályba. Naplóbeírás után végignéztem a padokban ülő gyermekeim sorain, s mosolyogni próbáltam, hogy feloldjam a nyomott Hangulatot. Sajnos nem nagyon si- Került. Alig ért véget az óra, röpködtek felém a kérdések:' „Igaz, hogy .Pista bácsi nem fog tanítani bennünket? És miért nem?” S a miért nyomóban egy-egy könnycsepp csillant meg a gyerekek szemében: drága, feledhetetlen gyöngyszemek a sötét napokban. A „további intézkedés" napja november 18-án érkezet el. A nevelőket értekezletre hívta az ellenforradalom által kinevezett „új Igazgató”. A leváltott kommunista t »azoatóval együtt megéreztük, hogy ezen az értekezleten valami rendkívüli történik. Néhány perccel az értekezlet kezdete előtt szinte egyszerre indultunk el az ötödik osztály tanterme felé. Becsuktuk magunk mögött az ajtót, s megbeszéltük, sőt megfogadtuk, hogy bármi történjék, mi hűek maradunk kommunista voltunkhoz és semmi olyan javaslatot nem támogatunk, semmi olyan utasítás teljesítését nem vállaljuk, ami ellentétes a munkás-paraszt kormány intézkedéseivel. „Nem len*' nénk igazi kommunisták, igazi ne* velők, nem szeretnénk igazán tanulóifjúságunkat és az ő jövőjük ellen vétenénk, ha nem így cselekednénk” — fogadtuk meg mielőtt az értekezletre bementünk. Az értekezleten az elnök és a „szónokok" uszító beszédeket mondtak a Szovjetunió és a munkás-paraszt kormány ellen, sztrájkra buzdították a nevelőket s fellépésükkel a félelem légkörét megteremtve személyenkénti „színvallásra” kényszerítették a jelenlévőket. Az értekezleten a hangoskodók saját szájuk íze szerint mindent elfogadtattak a megfélemlített nevelőkkel. Kettőnket pedig, mint „hajthatatlan, konok Sztálinistákat" eltávolítottak a nevelők soraiból. Tilos volt ezentúl az iskola környékén tartózkodnunk, a tanulókkal bárhol is beszélhetnünk. Ettől kezdve volt tanítványaink egy része csak titokban látogathatott meg bennünket lakásainkon. Soha nem felejtem: annyi kedves üdvöz- '180SÍ, ".iíátörító'' üzenetet nem kaptam a gyerekektől, ifjú tanulóinktól, mint azokban a nehéz napokban. S ez nagyon, nagyon jólesett. 1957. május utolsó hetében, egy szép napsütéses délutánon 18 iskolásfiú gyülekezett az iskola épülete előtt már egy órával a megbeszélt időpont előtt. Rám várakoztak. Az volt a kívánságuk, hogy alakítsuk meg újból az úttörőcsapatot. Legyenek újra összejövetelek, kirándulások, számcsaták, vidám- műsorral egybekötött tábortüzek, legyen újra vidám úttörőélet. S hozzátették: ellenforradalom soha- soha többé ne legyen! Gyenge István nevelő. Pusztaföldvár. BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ Okt. 26-án este fél 8 órakor: cigánybáró Petőfi bérlet 1 sz, Orvosi ügyeletes szolgálat Békéscsabán 1957. október 26-án déli 12 órától 28-án reggel 8 óriág dr. Lo- pusnyi Pál, Bartók Béla u. 29; az V. kerületben dr. Szikszai István, Kolozsvári u. 24. sz. a. tart ügyeletes szolgálatot. Az orvosi ügye letes szolgálat kizárólag életveszély, elsősegély, vagy orvosi beavatkozás esetén vehető igénybe. Földmiívesszövetkezeti könyvterjesztés egy éve Október 1-én volt egy éve, hogy a megyénkben a járási székhelyeken lévő könyvesboltok a földművesszövetkezeti járási központok kezelésébe kerültek. Célunk az volt ezzel, hogy a falusi könyvterjesztést a könyvesbolt bizományosain keresztül előbbre vigyük. Ez hatalmas feladatot rótt az fmsz-i hálózatra, elsősorban a földművesszövetkezeti járási központok dolgozóira. Hogy ezen nehézségeket leküzdöttük, bizonyítja az, hogy megyénkben már 135 könyvbizományos dolgozik. Könyvbizományost állítottunk be minden szövetkezetnél, de megtalálhatók a bizományosok a nagyobb üzemeknél, iskoláknál és több államf gazdaság és gépállomás területén. A bizományosokon keresztül forgalomba hozott „Kincses Könyv”-eket, olcsó könyvtár könyveit, szakácskönyveket, különböző mezőgazdasági szakkönyveket, szépirodalmi és meséskönyveket a vidéki dolgozó parasztság örömmel és szívesen vásárolja meg. Hogy a falusi könyvterjesztésnek az FJK könyvesboltokon keresztül folyó munkája eddig is eredményeket hozott, bizonyítja az, hogy ebben az évben 30—40 százalékkal több könyvet hoztunk forgalomba, mint az elmúlt évben. Most, amikor a könyvkiadás és a könyvesboltok ellátása feljavult, továbbra is azon leszünk, hogy a vidéki könyv-bizományosok számának növelésével, a kiadásra kerülő könyveket a lehető leggyorsabban eljuttassuk minden egye6 vidéki dolgozó kezeihez. Hudák Lajos, a MÉSZÖV könyvelőadója, MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 24—30: Örök visszatérés. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4. 6. 8 órakor. . BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 24—20: A szív újra dobog. Kezdés: h.: fél 6, fél 0, v,: fél 4, fél 0, fél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 24—21: Scuderi kisasszony. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, ERKEL MOZI, GYULA Okt. 2$—30: Ganga. Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4, 8, 8 órakor* PETŐFI MOZI, GYULA Okt. 24—29: Gerolstein! kaland. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, V.: fél 4 fél 6 és fél 8 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Okt. 24—38: Áruló jel. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, és fél 8 órakor. BÉKE MOZI, OROSHÁZA Okt. 24—29: Láz. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3. 5, 7 órakor. BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Okt. 24—28: Az én lányom. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Okt. 24—27: Két óceán titka. Kezdés: h.: 6. 8, v.: 4, 8, a órakor, SZABADSÁG MOZI, GYOMA Okt. 28—28: Visszaélés. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. VÖRÖS OKTÓBER MOZI, MEZOKOVACSHAZA Okt. 28—28: Kölni kapitány. Kezdés: h.: 7. V.: 3, 5, 7 órakor. 1 -Uv« i. n i m SARKAD Okt. 26—28: Kapitány és hőse. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor. A ári Oroszországban nemcsak a termelőeszközökre, a g> arakra és a földekre tették rá a kezüket a tőkések és a földesurak, hanem hatalmukba kerítették a kultúrát is. A kultúra kincsestárát csak az Októberi Forra- ^Malom nyitotta meg a szovjet nép előtt. S a nép, amelynek háromnegyed része a forradalom előtt írástudatlan volt, — virágzó tudományt és művészetet alkotott. Tegyünk egy kis sétát a szovjet országban, kövessük nyomon a kultúra virágzását. Első utunk a könyvtárakba vezetett. Először látogassunk el a moszkvai állami V. I. Lenin Könyvtárba, amely a világ egyik legnagyobb könyvtára. Tavaly például 144 000 látogató fordult meg a könyvtár termeiben és mintegy 10 millió könyvet adtak ki. A könyvtárban — amely 20 millió példányt tartalmaz — a világ 160 nyelvén találhatunk könyveket: Ugyanilyen nagy fejlődésről tanúskodnak sétánk további állomásai, a leningrádi „Sztaltikov Scsedrin” közkönyvtár, amelynek könyvállománya a szovjet hatalom 40 éve alatt megnégyszereződött, vagy a kievi Állami Könyvtár, a moszkvai Egyetemi Könyvtár és a Központi Politechnikai Könyvtár is, amely 50 000 ritka, 'vagy egyedi példánnyal büszkélkedhet. Utunk során megállapíthatjuk, hogy nemcsak a városokban, hanem a falvakban is megszaporodtak a könyvtárak. Míg a forradalom előtt mindössze 11000 falusi közkönyvtár (4 miliő könyvvel) működött, addig ma már 119 000 (300 millió példánnyal.) A szovjet könyvtárak irodalmi propagandamunkát is végeznek. Az elmúlt évben 27 000 irodalmi estet és olvasó-konferenciát rendeztek. Meglátogattuk a múzeumokat is „Kulturális” sétánk közben nem feledkezhetünk meg a világhírű szovjet múzeumokról, amelyek méltó helyet foglalnak el az emberiség művészi értékei között. Az Az Ermitázs, a leningrádi Orosz Múzeum, a moszkvai Tretyakov-galéria, — mind-mind a szovjet kultúra büszkeségei. Az Ermitázs csak az Októberi Forradalom után vált a nép közkincsévé, mert 1764-ben — amikor megalakult —, csupán az udvart szolgálta. A híres Téli Palota épületét bocsátották a könyvtár rendelkezésére. Nagyon kevés Moszkvába látogató szalasztja el a Tretyakov képtár megtekintését. Ez az orosz művészet legnagyobb nemzeti múzema. Ma már mintegy 40 000 festmény, grafika és szobor gyönyörködteti a napi több mint 4000 látogatót. Á negyven éves szovjet kultúra Ha csupán e két nagy múzeum fejlődéséről ítélünk, akkor is hű képet kapunk a szovjet múzeumok 40 éves fejlődéséről. S még jobban érzékltetei ezt egy adat: minden 5, jelenleg működő múzeum közül négyet a szovjet hatalom éveiben építettek. Nagy érdeklődésnek örvend — látogassunk mi is oda — az 1918-ban alapított moszkvai Munkavédelmi Múzeum. A látogatók között idős munkásokat is találunk, saját tapasztalataikkal is igazolják a kiállítás hitelességét. Az egyes termekben bemutatják, hogyan fejlődött a munkavédelem és az ennek megfelelő technika a szovjet hatalom éveiben. Az idős munkások pedig elmondják, hogy a cári Oroszországban senki sem törődött a munkások egészségével. Néhány szó a színházakról A szovjet ember kulturális életéhez szorosan hozzátartoznak a színházak. Nem véletlen tehát, hogy a forradalom előtti időkhöz képest a színházak száma csaknem 2.5-szeresére emelkedett. A színházak évente millióknak nyújtanak színvonalas szórakozást, városokban és falvakban egyaránt. A forradalom előtt a különböző nemzetiségek —tad- zsikok, turkmének, kirgizek, baskirok, csuvasok — nem is álmodtak arról, hogy valaha saját színházuk lesz. Ma már azonban minden köztársaságban, területen és határvidéken több színház működik, amelyekben a nép anyanyelvén tartanak előadásokat. A színházak a Szovjetunió népeinek mintegy 40 nyelvén játszanak. A szovjet színművészet büszkesége a moszkvai Nagy Színház. Művészeti kollektívája az orosz színpadi- és zaneművészeti haladó, realista hagyományainak továbbfejlesztésében szerzett nagy érdemeket. A Nagy Színház kiemelkedő sikerei szoros kapcsolatban állnak a színpad oly nagyszerű művészeinek tevékenységével, mint Saljapin, Szobinov és Nyezsdanov alakításai. A balettkar hírnevét Szemjonova, Ulanova, Lepasinszk.i- ja, Pliszeckaja és más művészek öregbítették. A szovjet színházművészet fejlesztésében nagy szerepet játszik a moszkvai Művész- és Kis Színház, a lenin^rádi Kirov és Puskin Színház. Kiváló színészgárdák alakultak Novoszibirszkben, Szverdlovszkban, Ki- evben és más városokban. Tanul az egész ország Sétánk végén beszélgessünk egy kicsit a 40 éves szovjet kultúra egyik legszembetűnőbb eredményéről, a közoktatás fejlődéséről. Kezdjük a „legkisebbekkel”. 1916-ban Oroszországban mindössze 285 olyan intézmény volt, amelyben a még nem iskolaköteles gyermekeket nevelték. Ezeidoe 7400 gyermek járt. Jelenleg a Szovjetunióban több mint 22 000 bölcsőde működik, amelyekben mintegy 1 millió gyermekkel foglalkoznak. A hatodik ötéves tervben a városi bocsődék férőhelyét 46.2, a falusiakét pedig 31.7 százalékkal növelik. Az 1914—15-ös tanévben Oroszországban 123 700 iskolába 9656 ezer tanuló járt. Az 1955—56-os tanévben 213 000 iskola működött. A forradalom előtt, olyan iskolafajták, mint a munkásfiatalok iskolája, a dolgozók iskolája — teljesen ismeretlenek voltak. 1957-ben 78.9 milliárd rubelt fordítanak a közoktatás céljaira, vagyis 5.8 milliárddal többet, mint tavaly. Tavaly új tanintézeti formát — iskolai internétusokat vezettek be. 1956 szeptember 1-én 56 000 diák 300 iskolai internátusbán kezdte meg tanulmányait. Idén a tanulók száma 165 000-re emelkedik, 1960-ra pedig mintegy 1 millióra. A munkás- és parasztfiatalok iskolájában a hallgatók hetenként 3—4-szer, munka után sajátítják el az általános- és középiskola anyagát. 1956-ban a fenti iskolafajtákban 1 853 000 fiatal tanult. A forradalom előtt Oroszországban 105 főiskola működött. Ez a szám a szovjet hatalom évei alatt 765-re emelkedett. Tavaly a szovjet főiskolákon, a levelezőket is beleértve, 2 millió hallgató tanult. A Szovjetunióban több mint 22 önálló levelező főiskola és mintegy 630 levelező tagozat működik. A levelező főiskolákon és tagozatokon 640 000-en tanulnak: A szakmunkásképzés legfőképpen a munkaerőtartalékok iskoláiban folyik. Jelenleg 3152 ilyen tanintézet működik, működik, amelyek évente 750 000 magasszakképzettségű szakembert képeznek ki. A középfokú szakmai képzettséget nyújtó tanintézetekben tavaly mintegy 2 millió hallgató tanult. Jelenleg mintegy 4000 ilyen technikum működik.
