Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)
1957-10-25 / 250. szám
1997. október 35., péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSAG 2 ŐSZINTÉN - IGAZÁN A Békéscsabai Ruhagyárban e- léggé vegyes a hangulat. Ugyanis a közeljövőben a munka intenzitásában módosítást hajtanak végre. Hogy miért vált szükségessé, csak egy-két tényt. Egy jelentésben ezt olvashatjuk: „A Békéscsabai Ruhagyárban 1956 harmadik negyedévéhez viszonyítva 6- ránként 6 fillér elfutás van.” „Mi ez a 6 fillér? — gondolja az olvasó. — Az igazán nem sok.” Hogy ez a hat fillér milyen szédületes magasra tud nőni hetek, hónapok alatt, azt csak az tudja, aki számol. S hogy mennyire befolyásolja a gazdaságosságot, a nyereségrészesedést, a számok, a tények igazolják. Éppen e számok, tények mutatják, nagyon is szükségessé vált a munkaintenzitás módosítása a Békéscsabai Ruhagyárban, mert létkérdés, hogy rendet és fegyelmet teremtsünk a gazdasági élet minden területén. Igaz, van aki úgy vélekedik: „Mondjátok meg őszintén, hogy még jobban ki a- kartok használni bennünket.” Persze ezeket a szavakat azok mondják, akiknek munkaerkól- csében lenne egy s más tenniva- Igenís, a munkaintenzitás nö- léséről van szó. Mert itt, a Békéscsabai Ruhagyárban szükség van rá. Lazák a normák, az idő legtöbb részét ellazsálják, jólehet, hogy esetenként nem is a saját hibáikból. Jól tudják a ruhagyári munkások, hogy munkaidejük csak egy bizonyos hányadát töltik munkával, a többit semmittevéssel. Ülnek a gépek mellett és beszélgetnek. Annyira alacsonyra, vették még annak idején a normákat, hogy naponta 150 százalékot nyugodtan tudnának teljesíteni. Mit jelentene ez, ha már eddig is engedték volna? Azt, hogy normális munkaintenzitással négy nap alatt teljesítenék az üzem egész heti előirányzatát s a nmaradó két napban karba te- tnék a kezüket. Mondani sem ell, ez drágítaná az áruk önkölt- gét. Az eddigi normák pedig csak erre alkalmasak. A sok ál- a kihasználatlan energiában em jelent mást, mint a nemzst- jazdaság megkárosítását, hogy éljék az önköltséget, incs arról szó a Ruhagyárban hogy kapitalista módon, kapitalista méretekre növeljék a munka intenzitását. Csupán becsületes, fegyelmezett munkát, a képességek legjobb kifejtését kivánja meg a népi demokratikus állam minden dolgozójától. Ez nem csupán jámbor óhaj Meg kell találni egyrészt az ösztönzés, másrészt a fegyelmezés legjobb eszközeit. S ezek nem valami csodaszerek, hanem egészen köznapi dolgok. Ami az ösztönzést illeti, legjobb az igazságos bérezés, a jó normák, az igazságos besorolások. Igaz, a rossz normák és a rossz bérrendszer is ösztönöz — csakhogy a lazsálásra, a fegyelemsértésre. S legalább ilyen fotnos a jó szervezettség, a jó anyagellátás is. Most valóban meg kell változtatni az anyagellátást is. Ha a munkaintenzitás növekszik, akkor a munkás megköveteli a folyamatos anyagellátást. S ha ez meglesz, akkor a kereset nem csökken, sőt mindenki annyit teljesít, a- mennyit akar. Nem lesz panasz, hogy többet csináltam volna, ha több anyagot kapnék. A felelősség mindenkire vonatkozik. Addig, míg a munkás csak azt látja, hogy az ő béréből levonnak, mert késett, őt felelősségre vonják, de a műszaki vezetőt, vagy az igazgatót nem ,aki valami hibát követett el a vezetésben — joggal mondhatja, miért csak mindig ő- róla beszélnek. Legyen kemény és következetes a fegyelmezés, „befelé” és „kifelé” egyaránt. Hogy igazság legyen az üzemben, Örködniök kell az ottani kommunistáknak Mondják meg mindenkinek a színtiszta igazságot, érthetően, a maga valóságában tárják fel azt, hogy miért van szükség a munka intenzitásának a növelésére. De mielőtt erről beszélnek, fontos, hogy maguk“ győződjenek meg ennek fontosságáról. A maguk módjával, példamutatással, őszinte a- gitációval járuljanak hozzá, hogy az üzem minél gazdaságosabban tudjon termelni, hiszen ez az a- lapja az évvégi nyereségrészesedésnek. Most még nem valami kecsegtető ez a kép, igaz eddig van már minimálisan hat munkanapra eső nyereségvisszatérítés. De hogy 8—10, vagy ennél több napra nyereségvisszatérítést kapjanak, szükséges, hogy minél gazdaságosabban termeljenek. Nem kell külön hangsúlyoznunk, de elmondhatjuk, hogy a megspórolt hatfilléreket, amelyek óránként eddig feketén elúsztak volna, az a nyereségrészesedés osztásakor visszakerül a dolgozók pénztárcájába. Csepkó Eta A mesterséges hold létrejötte és az űrhajózás fejlődése cimmel, « Magyar Honvédelmi Sportszövetség 1957. október 25-én 18 órakor a Balassi Kultúrotthon nagytermében előadást tart. Előadó: Nagy István György mérnök, a Haditechnikai Intézet munkatársa, az űrhajózás szakcsoport tagja. ÜZENETEK nát adtak a népgazdaságnak, ad« dig tavaly már 3.3 milliárd pudot; Az állattenyésztés egyik legnagyobb feladata a húshozam növelésében rejlik. Az átlagos húshozam 1950—199«. években 33 százalékkal növekedett. A szovho- zokban például 1953 január 1-től 195« október 1-ig 4 millióról 3.1 millióra emelkedett a sertések száma. Az állattenyésztés sikereit részben a takarmánybázis megszilárdításának köszönhetik. A takarmánynövények vetésterülete jelenleg 12-szerese az 1913. évinek. A gyapjutermelés 1950-hez viszonyítva 45 százalékkal emelkedett. A kolhozrendszer jólétet hozott a szovjet parasztságnak. A termés- eredmények növekedése, a mező- gazdasági cikkek begyűjtési árának emelése, stb. mind-mind hozzájárult az életszínvonal emelkedéséhez. A Szovjetunióban tavaly az egy főre eső nemzeti jövedelem 1913- hoz viszonyítva 13-szorosára emelkedett (az Egyesült Államokban alig kétszeresére, Angliában és Franciaországban 1,6-szereséreJi, A nemzeti jövedelem mintegy há« romnegyed részét az egyéni szükségletek kielégítésére, egynegyed részét pedig a szocialista termelés; bővítésére és más össznépi érdekű intézkedésekre fordítják. Egy paraszt pénzbem és természetbeni jövedelme — az adók levonásával — 1913-hoz viszonyítva, tavaly összehasonlítható árakon számítva, ,4.4-szeresére növekedett. A parasztság a cári Oroszországban kénytelen volt jövedelmének 20 százalékát a különféle adókra és dézsmákra fordítani. Jelenleg a kolhozparasztokra kiszabott adók nem haladják meg jövedelmük 4 százalékát sem. Megközelítő számítások szerint az állam tavaly egy parasztnak — nyugdíjak, segélyek, ingyenes juttatások, stb, formájában — 38-szor többet juttatott, mint a cári Oroszország 1913-ban. A szovjet parasztság kulturális színvonalának fejlődését a következő adatok bizonyítják: A forradalom előtti Oroszországban a 9 éven felüli lakosság 76 százaléka írástudatlan volt. Az írástudatlanok nagy része természetesen falun élt. Jelenleg a Szovjetunióban mindenki tud írni és olvasni, tehát még a legkisebb falvakban is. A forradalom után az ország több mint 40 nemzetisége kialakította saját írásbeliségét. A forradalom előtt a falvakban mindössze 11 000 népkönyvtárt találhattunk, amelyek összesen 4 millió könyvvel rendelkeztek. Jelenleg a Szovjetunióban több mint 119 000 falusi könyvtár működik, több, mint 300 millió könyvvel. 1900-ra még a legkisebb faluban is könyvtáraikat szerveznek. A falu villamosítása lehetővé tette a falusi mozihálózat szélesítését. Tavaly mintegy 50 000 filmvetítő berendezés dolgozott falun, a forradalom előtt mindössze 142. A szovjet falvakban mintegy 100 színházat, 115 000 kultúrháaatj klubot és olvasótermet szerveztek. Így például az egyik tadasik faluban lévő Vorosilov-kolhoz nemrégiben emeletes kultúrpalotát ka- jott, amelyben 1200 személyes né* aőtór, 250 férőhelyes olvasóterem » kényelme» társalgó van. Békéscsabai utazók aláírású levélíróknak üzenjük: Tekintettel arra, hogy a levélben három olyan problémát Írtak meg, melyekre közvetlenül a szerkesztőség nem tud választ adni — panaszukat eredetiben elküldtük az Autóközlekedési Vállalat igazgatójának. Ha a választ megkapjuk, azt szerkesztői üzenetekben közöljük. Palkó Lajos, Battonya: A napokban küldött levelében azt kérdi: augusztus 34-én, mint tsz-ta- got a közös munkában érte a betegség, s jár-e részére baleseti kártalanítás? Keddi lapunk első oldalán jelent meg erre vonatkozólag egy rendelet, azonban — mi\ik ármány répa prizmázási bemutató Mezőhegyesen (Hazánk egyik legjelentősebb ta- |rmónyrépamag-termő vidéke ágyarbánhegyes környéke. É- vente ezer és ezer mázsa jó csíraképességű 90—95 százalékos {isztaságú répamagot szállítanak |nen az ország más vidékeire és földre. A Bánhegyes-kÖrnyéki ik örömmel termelik ezt a jól ielmező növényt, amiből hol- ént 10—12 ezer forint bevé- ' számíthatnak. r répamagtermelés alapja a jó ványnevelés é» annak gondos tárolása. Ennek érdekében a IWfiZÖMAG Vállalat Magyarbán- hegyesen takarmányrépa-dugvány prizmázési bemutatót rendezett Temesvári Béla régi magtermelő dugvényrépa-földjén. A 1 prizmézás legfontosabb tudnivalóiról, Shmilliár Manó, a Sopron- horpácsi Kutató Intézet tudományos munkatársa tájékoztatta a 1 vel a levélben mást is kérdez — a pontosság miatt panaszát eredetileg elküldtük az SZTK békés csabai alközpontjához. Néhány nap múlva pontos felvilágosítást a- dunk. Nagy József, Tarhos: A megyei Állatforgalmi Vállalat kivizsgálta panaszát és jogosnak találta. U- gyanis megállapították, hogy felvásárló járt el tévesen, mert október óta új felvásárlási szerződéses árak vannak, s azt nem alkalmazta. A felvásárló — mint a- hogyan az a vizsgálat során be is bizonyosodott — nem tudta, hogy olyan esetben, amikor a termelő hosszabbítást kap, az előző szerződéses akcióban érvényesített átvé. teli árakat kell továbbra is alkalmazni. A vállalattól azt írták, hogy a 966 forint elszámolási kü- lönbözetet panaszosunknak kiküldték. írja meg, megkapta-e. A cári Oroszországban több mint 232 millió hektárnyi földterület volt a földesuraik, papok, ku- lákok kezében. A parasztoknak alig 135 miMió hektárjuk volt. A szovjet: hatalom első dekrétuma a főidről több mint 15« millió hektárnyi földel juttatott a parasztoknak. Ezenkívül a kolhozokba egyesült parasztság több mint 80 millió hektárnyi Mákföld megművelését kezdhette meg. A parasztok megszabadultak a dézsmáktól és a földvásárlási adótól. A kolhozoknak örökre és ingyen 653 millió hektárnyi földet adtak. Ezenkívül az állami föld- és erdőalapból 185 millió hektárt hosszúlejáratú használatra vettek át. 1956 elején a szovhozok és a kisegítő gazdaságok 91 millió hektárnyi területtel rendelkeztek. Néhány összehasonlító adat körvonalazza a szovjet falu útját az elmaradottságból a haladásig. A forradalom előtt a parasztok primitív eszközökkel művelték meg földjüket. 1910-es adatok szerint mindössze 7,8 millió faeke, 4,2 millió vaseke, s 17,7 millió faborona állt a parasztok rendelkezésére. 1957 elején a szovjet mezőgazdaság 1 577 200 traktorral (15 lóerősökre átszámítva), 385,1 ezer gabonakombájnnal rendelkezett. A kolhozgazdaságban döntő erőt képviselnek a gépállomások. Számuk állandóan növekszik. Míg 1 1928-ban csupán egy gépállomás működött, 1940-ben már 7069, jelenleg pedig 8742, A legkorszerűbb technikával ellátott gépállomások a kolhozok mezei munkájának több mint 80 százalékát végzik. A szocialista mezőgazdaság tudományos alapokra épül. A cári Oroszországban mindössze 53 kísérleti és szelekciós állomás, 130 mintatelep, 7 mezőgazdasági főiskola és 3 gépkísérleti állomás működött. Jelenleg a Szovjetunióban 3 mezőgazdasági akadémia, 138 tudományos kutatóintézet, 413 tudományos és szelekciós állomás, 224 kísérleti telep, 100 mezőgazda- sági főiskola, 22 gépkisérleti állomás, és 1553 kísérleti parcella található. A szakemberképzés iramát tekintve, a Szovjetunió túlszárnyalta valamennyi kapitalista országot. Csupán az ötödik ötéves terv idején 203 000 szakembert képeztek ki. (A cári Oroszországban 1909-től 1913-ig valamennyi mezőgazdasági közép- és felsőfokú szakiskola összesen 2100 szakembert adott.) Jelenleg a gépállomások gépész szakembereit 3 millióra becsülhetjük. A munka termelékenysége a forradalom előtti időkhöz viszonyítva, a szovjet mezőgazdaságban háromszorosára növekedett. 1929- . tői 1953-ig (kivéve a háborús éveket) a mezőgazdaságban a munka termelékenysége évente 6 százalékkal emelkedett, (az Egyesült 1 Államokban 1930-tól 1954-ig éven- 1 te átlagban valamivel több mint > két százalékkal). A mezőgazdaság áruhozamának - növekedése szemléltetően bízó- ' nyitotta a szocialista gazdasági ] rendszer fölényét. 1956-ban majd- 1 nem 2.7-szer szárnyalták túl a 1 földművelés 1913. évi össztermelé- i sét. Míg 1928-ban a kolhozok és 2 szovhozok 0.7 milliárd púd gabo- é A szovjet hatalom megvalósította a parasztok évszázados álmát jelenlevő termelési felelősöket éi termelőket. Többek között elmon dotta a kutató, hogy nagyon fon tos a földelés előtt alaposan lenn teni a kis répákat, hogy megóvjuk a száraz penésztől. A földtakaró vastagsága — főleg oldalt — el kell hogy érje az 1 métert, hogy a várható legnagyobb téli hidegben se fagyjon meg a répa. Hangsúlyozta azonban azt is, hogy gondoskodni kell a prizmák kellf szellőztetéséről is. A kártevők elleni védekezésre szintén felhívta a figyelmet, amit a gyakorlatban is bemutattak Temesvári frissen rakott prizmáján. A bemutatón sok jó tanácsot kaptak a termelők. Előreláthatólag Nagybánhe- gyesen, Magyarbánhegyesen és Kunágotán 200 holdnyi területen termelnek jövőre répamagot, a- honnan 20—22 vagonnyi termés várható. Mindenkit érhet baleset — avagy szerencse A Békési Nyomda 12 női dolgozója: Cselovszki Mihályné, Vidove- I nyecz Mária, Szabó Andorne, j Szék Pálné, Zsilék Jánosné, Erdős j Imréné, Bánszki Zsófia, Sebestyén i Rozália, Varga Erzsébet, Balogh Ilona, Viczián Mária és Czutor Vilmosné harminckilenc forint hatvan filléres kollektiv szelvénynyel 132 979 forintot nyertek. A szerencsés nyerőknek október 24-én adták át a békéscsabai totó- zóban a nv eremén vt
