Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-03 / 231. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1951. október S., csütörtök A jövőben 700 ezer mázsával több takarmányt takarítanak be a megyében i Szarvason szeptember 26—28-a között a megye* tanács mezőgaz­dasági osztálya rendezésében a községi legeltetési bizottság elnö­kei részére három napos értekez­A hároméves legelőga minden évben a legelők hőse szá­zalékát szerves, tizenkét százalé­kát pedig műtrágyázzák. A szer­vestrágyát az „egy kocsi trágya mozgalom” továbbfejlesztésével megyei viszonylatban szaporítja majd a takarmányter­mést. Ez a mennyiség 10—11 ezer darab 10 liter tejet termelő tehén 150 napi takarmányszükséglete, melytől a tehenek ezidő alatt 15 millió liter tejet termelnek. A hároméves megyei legelő­gazdálkodást tervben még több e- lőirányzott intézkedést is megbe­széltek. linden 500 holdnál nagyobb le­lettel rendelkező legeiteté- köteles villany pásztort és a szakaszos legelte- ' illetve a fektetéses trágyá- ; így biztosítani. 1 November 15-től április 1-ig még juhokkal sem szabad a lege­lőket járatni... A legelőket vetésforgóba állít­ják. Gyomán, Sarkadon, Mezőbe- rényben, Telekgerendáson jövőre már így gazdálkodik a legeltetési bizottság... i letet tartottak. A megbeszélésen- résztvevők az idei legelőgazdáiko- & dás eredményeit és megyénk le­- gelőgazdálkodásának három éves- tervét vitatták meg. üzdólkodósi terv szerint- ] biztosítják. A műtrágyázás költsé- _ j gét a fűbérből fedezik. Ezzel a legelőgazdálkodási mód­dal a fűhozamot 30 százalékkal nö- * vélik. Holdanként ez 6—7 mázsa 1 többlet fűtermést jelent, ami a 6—700 ezer mázsával A legelők felújításához szüksé­ges vetőmagot a megyében terme­lik meg. Erre a célra az ÖRKI faj­tiszta fűmagot bocsájt rendelke­zésre, melyet 17 legeltetési bizott­ság vett igénybe és magnak ter­mel. Három év alatt 4 ezer holdra növelik az öntözött rétek terüle­tét... Minden évben ezer hold lege­lőn végeznek társadalmi munká­val talajjavítást. A költségek egy- részét a fűbérből fedezik, másik részét társadalmi munkával pó­tolják. Ezeket a problémákat vitatták meg Szarvason a múlt hét végén. A legeltetési bizottságok e kérdés­sel kapcsolatos álláspontja bizto­síték arra, hogy jövőre a* ideinél is egészségesebb lesz megyénk le­gelőgazdálkodása. Dupsi A Békéscsabai TégJLaglagyár termelési híradójából Az ellenforradalom leverése il­lán a Békéscsabai Téglagyáriban szeptemberben jelent meg először a Termelési Híradó, mely a válla­lat dolgozóit a termelés helyzeté­ről, a munkaverseny eredményei­ről tudósítja. A szeptemberi hír­adóból többek között a következő­ket olvastuk: Augusztus hónapban a 3. sz. téglaprés dolgozói érték el a legjobb eredményt Tervüket 119 százalékra teljesítet­ték. Ez a tervtúlteljesítésük 255 ezer darab téglát jelent, melyből 7—8 családi házat lehet felépíteni. A 3. sz. téglaprés dolgozói a megérdemelt dicséret mellett ju­talomban is részesültek. A 253-as prések közül az 1-es cserépprés dolgozói érték el a legjobb ered­ményt, 101,95 százalékos teljesít­ményükkel. A Termelési Híradó bírálja a többi cserépprések dolgozóinak le­maradása miatt az üzem műszaki osztályát, a továbbiakban arról tudósít, hogy az 1. sz. szadagcse- répprés dolgozói 112,8 százalékos teljesítésükkel vezetnek a munka- vensenyben. Ezzel kapcsolatban a szerkeszitőbizottság kérdést tesz fel, hogy vajon a „Szakma Kiváló Dolgozója" jelvény birtokosai a Veteránok talüozója GÉPESÍTIK a fakitermelést a gyulai erdőkben A Gyulai Erdőgazdaságban — ahol új erdő telepítés és ápo­lás a főfeladat — a fakitermelés eddig kizárólag kézzel történt. Most három RMP—50-es benzin motoros láncfűrészt kaptak, s az új gazdasági évben már lényegesen gyorsabb és olcsóbb lesz ez a munka. Egy ember napi teljesítménye kézzel 0,6 köbméter, a mo­toros láncfűrészé pedig 30—35 köbméter — 7 dolgozó segítségé­vel. Kedden, a szakadó hideg eső ellenére ötven erdész és favágó vett részt a Gyulai Erdőgazdaság mályvád! erdészetében megren­dezett gépi fakitermelési bemutatón, amelyen a Bajai Erdőgazda­ság szakemberei — akik évek óta motoros láncfűrésszel dolgoz­nak — mutatták be ezt a munkaműveletet. A testvéri erdőgazdas ság küldöttei három napig maradnak Mályvádon, s messzemenő se­gítséget nyújtanak Békés megyei szaktársaiknak, akik örömmel fogadták a nehéz fizikai munkát könnyítő gépeket. A Hazafias Népfront Békést me­gyei Bizottsága a pártszervezetek támogatásával Békéscsabán •no­vember 6-án találkozót rendez a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom Békés megyei szemtanúi és tevékeny részvevői számára. Mint- egy ötven, a szocialista világrend kialakításáért egykor Oroszország­ban fegyverrel is küzdő idős har­cos baráti összejövetelét készítik élő. A találkozón — amelyre szov­jet vendégeket is meghívnak — több veterán feleleveníti a Lenin elvtárssal való személves találko­zását is. (MTI) 4. sz. prés dolgozói, hogyan ma­radhattak a versenyhelyezés sor- rendjének legvégére? A téglaége- tés kiváló teljesítőiéként említi ? híradó a II. sz, kemence dolgozod, a 119,7 százalékos teljesítményért. Jó eredményt értek el a IV. sz. kemence és a Herkules dolgozói is 114 százalékos teljesítmény ükkel. A selejtszázalék alakulásáról így ír a hiradó szerkesztőbizottsága: A selejt a múlt hónaphoz viszonyít­va csökkent, azonban még min­dig magas a százalék. Az égetett cserép selejtszázaléka 9,9 százalék, ez még jelentősen csökkenthető. A téglaselejt abból adódik, hogy vizes téglákat tesznek a kemencébe A hiradó ezután részletesen fog­lakozik a téglagyár gazdálkodási helyzetével. Végül közli Krecsmá- rik András verseny felhívását, mely így szól: „Népgazdaságunk helyzete meg­kívánja a legmesszebbmenő taka­rékosságot. Ez késztetett arra. hogy' szocialista versenyre hívjam gyárunk folyékony üzemanyagú vontató motorosait. A verseny pontjai: 1. Üzemanyag benzingázolaj fo­gyasztásának csökkentése a vonta­tás teljes ellátása mellett. 2. Kenőanyag takarékosság és a géphibák teljes megszűntetése. A Békéscsabai Téglagyár dolgo­zói a munkaverseny lendületének fokozásával készülnek november 7-e, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére-. A szakszervezet termelési tanácsa kidolgozta a ki­váló dolgozó cím elnyerésének fel­tételeit, a versenyben legjobb e- redményt elérő brigádok, az elis­merés mellett, anyagi jutalomban is részesülnek. Megtört, megöregedett kicsi ember Tokai Józsi bácsi a gyo­mai Alkotmány Tsz tagja. Öreg­sége talán akkor tűnt fel leg­jobban, amikor a megviselt, zsíros kalapját levette, és sze­münkbe tűnt hófehér haja. Ta- Ián észre is vette csodálkozásun­kat, amikor az ősz hajat figyel­tük, mert megsímogatta őszbe borult fejét és ezt mondta: — Ha azt mondanám, hogy én nem érzem magam öregnek, el is hinnék, de ha a hajam megné­zik, az elárulja, hogy eljárt fe­lettem az idő. Bizony sok min- dent megértem már életemben. Az első világháborúban már fia­tal gyerek létemre résztvettem. 1915-ben orosz fogságba estem. Ott ért a nagy esemény is az 1917-es Nagy Októberi Forrada­lom. Mint hadifogoly, később, mint szabad ember ott alapítot­tam családot. Ott ismerkedtem meg egy litván nővel, aki a fele­ségem lett. Én rövid pár év a- latt megszerettem az orosz né­pet. Nem is volt szándékomban, hogy visszajöjjek. 1921 őszén el­fogott a honvágy a szüleim, test­véreim után. De húzott az is, hogy feleségemet is bemutassam itthon. Útlevelet kértünk, hogy hazajöjjünk látogatóba. Meg is kaptuk. Elindultunk, de utunk három hónapba telt. Útközben született meg a kislányunk. A- mire hazaértünk lejárt az úitle­TOKAJÉKNÁL velünk is. Visszautazni sehogy- sem tudtunk. Itt rekedtünk. Mindenünk, ami volt ottmaradt. Feleségem nehezen szokott meg itt, még most sem tud jól ma­gyarul beszélni. Lekerültek a kicsi tanyai ház faláról a megsárgult katonaké­pek, az unoka és az ismerősök fényképei. Tokai néni egy régi módi, megsárgult fényképet mu­tat. — Tessék ezt nézni, enyém családom — ejti tört magyarság­gal. A képen három kozáksapkás fiú állt és egy kis lány ült kö­zépen. Régi a kép, de Tokai né­ninek emlékei frissen élnek még. — Forradalom volt akkor is, de nem olyan, mint itt október­ben. És akkor ők mind meghal­ni, agyonlőni zsiványok — mondja. Ahogyan nézi a képet, hull a könnye és a másik képen akad meg a szeme, ahol egy svájcisapkás apróság mereven néz. A kis unokám — mutatja be. — Úgy féltem, hogy ő is meg­hal tavaly — mutat a képre, mint ezek negyven évvel ezelőtt. — Nem engedjük azt, hogy neki bántódása is legyen — vi­gasztalja Tokai bácsi. Azután beszélni kezd. — Tavaly — nemsoká egy éve lesz annak, hogy — egyik éjjel hozzánk is kijöttek olyan min­denféle emberek és követelték, hogy adjam át nekik a vadász- fegyverem. Olyan nincs — mondtam nekik —, hogy éjjel átadjam a fegyvert. Készenlét­ben tartottam, s mondtam is ne­kik: ha valamelyik közeledik, azonnal átlövöm, mert én ezt senkinek nem adom oda. De rendelet volt, hogy a vadász- fegyvereket le kell adni. Nem tehettem én sem egyebet, hát egyik napon bevittem. Pedig, de nagy szükségünk lett volna rá, hiszen a mi vagyonúnkat is szét akarták hordani, mint a többi tsz-ét. Nem tudtam egyebet ten­ni, mint azt, hogy van nekem egy jó bárdom és azt erősítettem egy kapanyélre, s azzal vártam a váratlan vendégeket. Éjjel­nappal védtük a tsz-ünket. Nem is esett annak semmi bántódá­sa. Igaz, hogy nyolean-tízen ki­léptek, de ez csak egy kicsi ré­sze annak, ahányon vagyunk. 1948-ban alapító tagja voltam az Alkotmánynak. Azóta sokat fejlődött. Én úgy örülök, ha egy borjúval, vagy egy malaccal gyarapszik a gazdaságunk, olyan mintha a saját istállómban, vagy ólamban látnám. De nekem is van jócskán. Van tehén, bor­jú, száz számra menő aprójó­szág. Én úgy megszoktam már ezt az életet tíz év óta, hogy nem tudnám itthagyni. Idősek vagyunk mind a ketten, de amíg mozogni tudunk, ránk számít­hatnak. Nehéz megválni ettől az idős házaspártól. De az idő eljárt, itt kell hagyni a kis tanyai házat. Még mielőtt elindulnánk Tokai néni beszél, magyaráz. Igaz, hogy sokmindent nem értünk meg, amit mond. De egyszer megfog­ja a karom és visz magával. A ház előtt a kis kertben virágot szed. Szegfűt, rózsát, tátikát, meg többféle tarka virágot. Ne­kem adja. — Ez orosz szokás — mondja. A kedves nővendé­geknek virágot adnak távozás­kor. Megköszönjük a kedves vendéglátást. Tokaiaktól mán nem mint vendégek, de mint ré­gi ismerősök búcsúzunk. Csepkó Eta Három nemzedék búcsúztatta a műit héten Fdippingi Sámuelné békéscsabai tanítónőit, az erzsébeti helyi 5. számú általános iskolában a párt és a tanács képviselőinek jelenlétében. A kedves kis ünnep­ség méltó lezárása volt az idős pedagógus 39 évi szakadatlan em­bernevelő munkájánáak, melyből 34 esztendőt az erzsébethelyi isko­lában töltött el. 9 Október* 6-án, vasárnap, dél­előtt 9 órai kezdettel békéscsa- bán, az István Malom műv li'dís. otthonában Trapp Vendel mérnök Pneomatikus malmokról általában címmel előadást tart. • Október 3-án, azaz ma este 7 órakor a megyei TTIT helyiségé­ben, Békéscsabán írók és olvasók címen a Népújság szerkesztősége és az olvasók között közhasznú be­szélgetés lesz. • Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség ötszörös VIT-díjas köz­ponti művészegyüttesei felvételt hirdet az énekkarba, tánccsoport­ba, a harmonika-dzsesz és a raj­kózenekarba, Jelentkezhetnek mindazok a fiatalok, akik kedvet és tehetséget éreznek magukban a magasabb színvonalú művészi munkához. A vidéki fiatalok ré­szére kollégium elhelyezést bizto­sítanak. * Békés megye KISZ ifjúsága vá­rosokban, falvakban, üzemekben, művelődési otthonokban tsz-ek- ben hangulatos szüreti bálákat rendeznek októberben. Orosházán október 13-án lesz szüreti mulatság, melynek keretében fe- elevenítik a régi népszokásokat. • Mátrai Ásványbánya Vállalat tHnémeti rehér mészkőbányájá­ban vasárnap délb en az eddigi leg­nagyobb méretű bányarobbantást hajtották végre. A kilencven mé­ter magas mészkőhegy tetején 36 méter szélességben, hat, egyen­ként húsz méter mély, több mint 10 centiméter átmérőjű lyukakba 1.600 kilogram robbanóanyagot helyeztek. A robbanás következté­ben 5000 tonna mészkő hullott a bánya mélyére s ennek felhasz­nálásával kiváló minőségű fehér mészkövet küldhetnek a bánya dolgozói kohóinknak és cukorgyá­rainknak. m Ma, október 3-án számol be Dumitrás Mihály elvtárs, járási tanácselnök és a Békés megyei Eszperantó Bizottság elnöke a bi­zottság szokásos havi értekezle­tén, Békéscsabán Szovjetunió-beli útjáról, a moszkvai és kievi eszpe- rantistákkal folytatott megbeszé­léséről. • A Heves megyei Bekölc község­ben vasárnap új művelődési ott­hont avattak. * Készül Békés megye helytörté­neti térképe, mely szemléletesen ábrázolja majd megyénk városai­nak, községeinek irodalmi és tör­ténelmi vonatkozásait. Ez a tér­kép az általános iskola és a kö­zépiskolák tanárainak szemlélte­tő oktatását nagymértékben elő­segíti majd. Készítői pedagógusok Kőhalmi János, Tibori János és Virágh Ferenc középiskolai taná­rok.

Next

/
Oldalképek
Tartalom