Békés Megyei Népújság, 1957. október (2. évfolyam, 229-255. szám)

1957-10-22 / 247. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 1951. október 22., kedd KEDD, OKTÓBER 22 Kossuth Rádió 8.10 Vidéki népi zenekarok mu­zsikálnak. 8.40 Egy óra gyerme­keknek. 10.10 A zuglói tanácshá­zán. 10.20 Zenekari hangverseny. 11.00 Csendes Don. 11.20 Ajón- dékműsor kisipari termelőszövet­kezeteknek. 11.57 Technikai szü­net. 12.10 Könnyű zene délidőben. 13.00 A szemetesvödör. 13.10 Ope­rarészletek. 14.00 Keringök szár­nyán. 14.40 „Rovarok közelről.” 15.00 Sakk-matt. 15.10 Szomszéd népek zenéjéből. 16.10 Nagyerejű Gergő. 16.50 M, W. Sachse: Lírai szvit. 17.15 Űj sikerek útján... 17.30 Szív küldi szívnek szívesen. 18.10 Véleményt kérünk... 18.30 Színes percek... 18.40 Gyári sziré­na. 19.00 Filmzene. 19.15 Emlék­műsor Arany János halálának 75. évfordulóján. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 A Magyar Rádió nyilvános szóra­koztató hangversenye. 22.15 Glin­ka Spanyolországban. 22.50 Ope­rettegyüttesek. 23.10 Zenekari hangverseny. Petőfi Rádió 14.20 A cigánybáró. 15.00 Zon­goraszámok. 15.35 Oláh László és Kulcsár Ödön jegyzetei. 15.50 Nemzetközi kérdések. 16.50 Ta­kács Tibor versei. 17.00 A Tabá- nyi-zenekar játszik. 17.30 Rádió szabadegyetem. 18.00 Fúvószene­karok műsorából. 18.30 Dvorzsák: Zongoraötös. 19.05 1000 szó oro­szul. 19.15 Jani József és zeneka­ra játszik. 19.45 A munkásvéde­lemről. 20.00 Kamarazene. 21.05 Ha megáll a szív... 21.20 Fúvósze­ne. 21.40 Nairn sejk. 22.00 Opera­részletek. 22.30 Népdal-félóra. HIRDETMÉNY A Békés megyei Állami Erdőgazdaság erdésze­te Vésztőn, Pósteleken, Mályvádon és Bánkú- ton átvesz 1957. évi őszi szállításra egészséges, kocsányos TÖLGYMAKKOT két forintos árban kilogrammonként. A Délmagyarországi V egyianyagnagykereskedelmi Vállalat 2 .számú telepe, Békéscsaba, Orosházi út 103., értesíti vásárlóit, hogy október 30, 31 és november 1-én LELTÁROZÁST TART, mely leltározás ideje alatt az árukiadás szüne­tel. MOZIK MŰSORA SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 17—83: Csigalépcső. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4. 8. 8 órakor, BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Kezdés: h.: fél #, fél 8, v.: fél 4, fél 6, fél 8 órakor. TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Okt. 17—23: Dankó Pista Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, PETŐFI MOZI, GYULA Okt. 17—22: Kuruzsló. Kezdés: h.: fél 8, fél 8, v.: fél 4 fél t és fél 8 órakor. ERKEL MOZI. GYULA Okt. 20—23: Hetet egy csapásra. Kezdés: h.: 6, 8, V.: 4, 6. 8 órakorj béke mozi, oroshAza Okt. 17—22: Gyerroekbiróság. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHAZA Okt. 21—23: Két kapitány. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4, fél 6, és fél 8 órakor. BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Okt. 17—23: Koldusdiák. Kezdés: h.: 8, 8, v.: 4, 6, 8 órakor: TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Okt. 17—23: Aida. Kezdés: h.: 6,-8, V.: 4, 6, 8 órakor, SZABADSÁG mozi, gyoma Okt. 23—25: Testvérharc. Kezdés: h.: 8, v.: 4. 6 és 8 órakor: VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVACSHAZA Okt. 23—25: Viharban nőttek fel. Kezdés: h.: 7. v.: 3, 5, 7 órakor. PETŐFI MOZI, SARKAD Okt. 23—25: Forró mezők. Kezdés: h.: 8, V.: 4. 6 és 3 órakor. Hír de tmény A Gyulai Állami Erdőgazdaság közli, hogy 1957. év őszén és 1958. év tavaszán egyéniek részére fásítási anyagot csak pénzért szolgáltathat ki. Csemete ezre általában 120 Ft, Akác-nyár suháng ára db-ként 3 Ft, Egyéb suháng db-ként 5 Ft. Igényléseket Erdőgazdaság Gyula címre kell megadni. Vételárat a fásítási anyag át­vételekor az illetékes csemetekertben kell kifizetni. Gyomaiak, endrödiek, ügyelem! A Békés megyei Lapkiadó Vállalat antikvár könyvesboltja fo­lyó hó 23-án, szerdán, GYOMÁN, a könyvesboltban, délelőtt 8—12-ig ANTIKVÁR (HASZNÁLT) KÖNYVEKET VÁSÁROL. Nagyobb mennyiség előzetes bejelentése esetén házhoz me­gyünk. APRÓHIRDETÉSEK Síkkötőgép 56/7-es eladó. Békéscsaba, I., Vajda utca 1. Vezető szakácsot keres az Üjszalontaj A. G. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés a gazdaság központjában, ÍFjszalonta, szóban vagy írásban. Fejős kecske van eladó. Békéscsaba, Thessedik u. 10. Egy jó állapotban lévő Pannónia mo­torkerékpár van eladó. Mezőbei'ény, Arany János utca 5. szám alatt. Gyomai út 16. számú ház és az Ö- kerti Iskola mellett egy tanya és a la- posi kertben egy fertály szőlőskert két részben is eladó. Ugyanott egy 120-as Csepel motorkerékpár is van eladó. Érdeklődni: Gyomai út 16. sz. I Régi újságok között kutatva, egy félig tele jegyzetelt tömb akadt a kezembe. Ez valahogy elkerülte a többiek sorsát: nem használtuk el begyújtásra. Kö­zönbösen, érdeklődés nélkül la­poztam bele, mint valami kiol­vasott könyvbe, amely már nem ad semmi újat, érdekeset. De a szálkás betűkkel írt szavak, az .október végi feszültséget árasz­tották s pergő filmként idézték emlékezetembe a véres ősz, gyásszal és gyalázattal telített eseményeit. A feszültség jóval október e- lőtt kezdődött a budapesti Pe- tőfi-köri vitákkal egyidőben. A rendszerhez hű embereket ag­godalom töltötte el, s ha érzé­kenyen érintették is őket a tör­vénysértések és az elkövetett hi­bák, egyre gyakrabban hasonlí­tották össze az 1945. év előtti és utáni idők életkörülményeit: A szülő szereti gyermekét, vá- sottsága, testifogyatékossága el­lenére is. Nem csapja agyon a fiát, amiért az akarata ellenére felgyújtotta a szénakazlat, vagy a házat, még akkor sem, hogy­ha egy időre szinte koldus botra jutott. A Petőfi-köri viták, a Szabad Európa és az ellenséges emberek hangjától sokak előtt világossá vált, hogy az eredmé­nyéhez képest, kis hibái miatt egyesek agyon akarják csapni a munkásosztály hatalmát. Ez késztette az embereket a múlt és jelen összehasonlítására. így került az én jegyzetfüzetembe az, hogy 1947-ben Békésszent- andráson a DÉFOSZ 1200 állan­dó munkanélküli embert tartott nyilván, s hogy 1956-ban 100 fo­rintért sem igen akadt napszá­mos. Októberben ilyesmiről ripor­tot már nem volt érdemes írni. Tóth Gyula, a Viharsarok Népe szerkesztőbizottságának akkori vezető helyettese és Sándor Ist­ván tördelő szerkesztő már he­[ íqy tíUUctt j módosítva tekikel a budapesti események előtt „Az új szellem kibontakoz­tatását elősegítő“ cikkeket, hi­bákat hánytorgató riportokat követelt. Október 24-én már két táborra szakadt a szerkesztőség, de ez csak abban nyilvánult meg, hogy Kiss Béla, Örsi Tóth László és még néhányan azt hangoztatták: ök nem tudják, milyen szellemben írjanak. Az október 25-i számiban megjelent vezércikk, de különösen a 26-i számban megjelent belső vezér­cikk után — amely fegyverke­zésre mozgósította a kommu­nistákat a gyilkoló és fosztogató ellenforradalmi bitangok ellen — Tóth Gyulát, Kiss Bélát, ör­si Tóthot és Sándor Istvánt majd meg ütötte a guta. Tóth Gyula az asztalt verte Cserei Pál elv­társ, a főszerkesztő előtt, ami­ért az említett cikkeket megje­lentette. Már akkor kitűnt ró­luk, hogy jeli érméién, áll-kom- munisták, karrieristák. Később a sztrájkokra, rombolásra uszító ellenforradalmi Független Új­ság szerkesztésével teljesen le­hullt róluk a fátyol. Mit törőd­tek ők azzal, hogy a nép milliói nem azt akarják, amit a becs­telenségből kitűnőre vizsgázott Nagy Imre, az uradalomra és földbirtokra visszavágyó Mind­szenti, gróf Eszterházi, gróf Ap- ponyi, a Jókai Színház volt dra­maturgja, Kaskötő István és a Horthy-rendszer többi sakál ma­radványa. Nem azt akarták s erre van sok bizonyíték. Mit csi­náltak például az emberek a bu­dapesti események hírére End- rődön? Egy terjedelmes riport­ra való adatot jegyeztem fel ok­tóber 23-án. De már nem írhat­tam meg. Most röviden írom meg. Október 24-én reggel, mintha csak tüzet oltani siettek volna, úgy igyekeztek a községi párt- bizottságra a kommunisták: Fülöp Imre, a Búzakalász Tsz párttitkára, Bella Elek és Mel­lár Frigyes, a Béke Tsz párttit­kára, illetve brigádvezetője, to­vábbá Polónyi Imre, Sárhegyi András, Tanai elvtárs, és töb­ben mások, még Vaszkó Mihály, a legeltetési bizottság 60 éves pártonkívüli elnöke is. Mellár Frigyes elvtársnak az volt az el­ső szava: „a rádió által közölt hírek hatására őrséget szervez­tünk a tsz-ben.” Megkérdezte a községi pártbizottság titkárától: Helyesen tettük ezt Koloh elv­társ? — Helyesen Mellár elvtárs — felelte Koloh elvtárs. Minden tsz-ben és minden vállalatnál megszervezzük a fegyveres őr­séget. Meg is szervezték. Aznap éj­jel termelőszövetkezetben 15—■ 20 tag állt a vártára, vasvillá­val, vadászpuskával. Balogh Sándor egykori középparaszt is őrségben állt a tsz-ben. A tsz- ben, amelybe az ellenséges ele­mek szerint beerőszakolták a parasztokat. Fegyveresen cir­káltak éjjelente az utcán idős és ifjú Babos József, Uhrin György, Katona Ignác, Nehéz Imre, Gyuricza Imre és a töb­biek, mintegy 150-en. Miért? Azért, mert a budapesti esemé­nyekből nagyon is kiérezték a munkásosztály hatalmának el­söprésére való törekvést. S ha az ember szeret valamit, vagy valakit, akkor ragaszkodik hoz­zá a legjobban, amikor veszély­ben van, amikor el akarják ven­ni tőle. S az endrödiek szerették a munkások-parasztok államát, hibái ellenére is. Ellenben mély­ségesen gyűlölték a múltat, azt mondták: soha többé cselédsor­sot, csendőr sortüzet, munkanél­küliséget! Mindezek emléke o- lyan élesen vetődött agyukba, hogy szinte átélni vélték. Visz- szaemlékeztek, hogy a felsza­baduláskor 780 teljesen nincs­telen agrárproletár s mintegy 1000 olyan család volt Endrő- dön, amelynek egyetlen egy hold földje volt, annyi, ameny- myire — ahogy mondták: ráköp­hette nyomorúságos élete kese­rűségét. Sokan cselédként, bé­resként, napszámosként tenget­ték az életüket, s mintegy 1500 pedig az országban bolyongott kubikos talicskával. Ha egy kis keresethez jutották, akkor ku­koricakását, krumplit, vörös­hagymát, meg lebbencslevest et­tek, ha nem volt kereset, akkor birsalma levélből főzött teát it­tak és egy kis főtt szemes ku­koricát ettek hozzá, mint sok­szor hétszámra Búza Sándor 7 —8 gyermekével együtt. Aki ké­telkedik ebben, keresse fel Bú­za Sándort, elmondja ő akárki­nek, mert bármily csoda, átvé­szelte a nyomorúságos életet és még él. Akkor volt ok lázongás­ra, de Horthy csendőrei szem­rebbenés nélkül eresztették be­léjük a sortüzet. Most meg ren­geteg okuk van a rendszer meg­védésére, hiszen, ha mindent összehasonlítunk, a volt nincs­telenek ma jobban élnek, mint a múltban a 10—12 holdas pa­rasztok. * Ezeket a tényeket akartam megírni 1956. október végén, csak másképpen, harcra, helyt­állásra buzdítóan. S kellett vol­na a buzdítás az entteődieknek is minden becsületes embernek, de, sajnos, nem kaptak senkitől; Nagy Imre árulása elriasztotta bennük az erőt, az elszántságot, amellyel a témadó belső bitan­goknál nagyobb számú ellensé­get is le tudtak volna verni: Szinte bénultan voltak kényte­lenek végignézni, hogyan kapa­rintja kézbe Endrődön a hatal­mat a 80 holdas Vaszkó Mihály, Ugriri" Vendel ügyvéd és még néhány" hozzájuk hasonló. Ez október 28-án történt. Az­tán gyorsan peregtek az esemé­nyek. Vaszkó és társai beteleped­tek a tanácsházára. Dienes Iz- ra tanító, a volt csendőrökből és kulák-fattyúkból megszervezte a nemzetőrséget. Október 29-én a kulákok szinte ellepték a piac­teret és vérszomjasán követel­ték a párttitkár, a tanácselnök és az iskola igazgató kiadását. Ütom-útfélen fenyegették az egyszerű párttagokat is. Min­denhonnan leváltották, elzavar­ták őket. Indexre tették az ösz- szes könyveket. S mindez csak a kezdet volt. Kovács Dániel ku- lák szemet vetett a földműves­szövetkezet vasboltjára, ahol szemlét is tartott, mint a bolt jövendőbeli tulajdonosa. Köve­telte vissza egykori istállóját is a Dózsa Tsz-től, visszamenőleg napi 50 forint használati díjjal együtt (csekény 91 250 forint). Papp Imre zuhogó esőben za­varta ki egykori tanyájából a tsz-tagokat. Ezt tette Hunya Dé­nes és a többiek is. Az állandó fenyegetés hatására 4 tsz és 2 tszcs bomlott fel. Lehetne még hosszan sorolni, hogy mi történt. Röviden kife­jezve: „Jól beütött” az „Űj szel­lem”, amelynek a Viharsarok Népénél Kiss Béla, Tóth Gyula, Sándor István, oly kiváló pró­fétái voltak már október 23t előtt is. S amelynek a bölcsőjé­nél sok hozzájuk hasonló karri­erista bábáskodott. Legfőbb vesszőparipájuk a termelőszö­vetkezet volt, amélybe szerintük úgy kényszerítettete, préselték be mindenkit, az adóval, a be­szolgáltatással. Vajon min lova­golnának most, hiszen ez a vesz* szőparipájuk is eltört a többivel együtt, ugyanis a felbomlott ter­melőszövetkezet kevés kivétellel Endrődön is és máshol is újjá­alakult.

Next

/
Oldalképek
Tartalom