Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-15 / 216. szám

1937. szeptember 13., vasárnap BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 5 A nevelés új módszere a sARK ADI I. SZ. ISKOLÁBAN A napokban Sarkadon voltunk és felkerestük Dér Lajos elvtársat, a község I. sz. iskolájának igazga­tóját, mint lapunk régi levelező­jét. Az októberi nehéz napok óta még nem. találkoztunk személye­sen Dér elvtárssal és bizony jó érzés volt beszélgetni — hisz volt miről. A nevelés problémáiról is sok szó esett. Szóba került a .párt- határodat, a pártoktatás és még sok egyéb más. Megértettük egy­mást mindenben, sőt egyet is ér­tettünk. Nem elvtelen megalku­vásból következett ez, hanem ab­ból, hogy Dér elvtárs kommunista volt október 23 előtt és azóta is. Megannyi örömmel beszélt arról, hogy ő továbbra is előadó lesz az egyik politikai iskolán. Nehéz dolog lenne arra vállal­kozni, hogy hűen visszaadjuk itt az újság hasábjain azt a bizako­dást, amit az iskolai életről, kol­legáiról Dér elvtárs mondott. Be­szélgetésünk közepette mindunta­lan arra gondoltunk: ebben az is­kolában jó a nevelői kollektíva, megértik egymást és ide bátran küldhetik a szülőik gyermekeiket. De megtudtunk itt Dér elvtárs­tól még mást is, méghozzá olyan új dolgot, amit hiába keresnénk a megye akármelyik iskolájában. A iskolai év megkezdése előtt a minisztériumba hívatták Dér elv­társat, ahol tudomására hozták, hogy kísérletként szeretnék bő­vítésként bevezetni a sarkadi I. sz. iskolában az iskolai nevelés­nek egy olyan új formáját, mód­szerét, ami eddig még nem talál­ható meg az iskolákban. Ennek a megnevezése: erkölcsi nevelés az osztályfőnöki órán. S előkerültek a tervek, az úgynevezett temati­kák. Hogy csak néhányat említ­sünk belőle: A hazaszeretet helyes értelmezése; a szocialista erkölcs alapja és lényege; a fizikai és szellemi munka kölcsönös meg­becsülése; a közösségi élet marxista elemzése, stb. Ezek azok a témák, melyekről hetenként egyszer osztályfőnöki órán a gye­rekekkel egyszer beszélnek az osztályfőnökök. Dér elvtárs vál­lalta a minisztériumban ezt, még­hozzá örömmel. Vállalta, mert é- rezte — s erről beszélgetésünk kö­zepette is sok szó esett — hogy mennyire hiányzik a pedagógusok neveléséből ez. Még alig néhány nappal ezelőtt nyitották meg kapuikat az isko­lák, amikor Sarkadon jártunk és Dér elvtáissal beszélgettünk, így természetesen arról sem Dér elvtárs, sem a többi kollégája nem beszélhetett még, hogy a gyakor­latban milyen eredményt hozott az erkölcsi nevelés ilyen módsze­re. Azonban nagy reményeket lá­tott Dér elvtárs ebben. Hogy mennyire válik be ez a nevelési forma a sarkádi, I. sz. iskolában, arra kíváncsiak vagyunk mi is, de a megye valamennyi tanítója, ta­nára. Éppen ezért itt az újság ha­sábjain kérjük meg Dér Lajos elvtársat és a tantestület többi nevelőjét, írják meg tapasztalatai­kat az erkölcsi nevelésről a Nép­újság szerkesztőségének, hogy la­punk segítségével jusson el a me­gye valamennyi pedagógusáhQz. Várják ezt pedagógusaink a me­gye minden részében. — Balkus — ÜZENETEK kesztőségének a gyár eredményei­] Az Eleki téglagyár | munkásai, bányászai aláírással küldött levélírójának üzenjük: írjon máskor is a Népújság Szer­Szakszervezeti TANÁCSÜLÉS a munkavédelemről A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa szombaton tanácsülést tar­tott Békéscsabán, amelyen Prókai Ferenc SZMT munkavédelmi fel­ügyelő: „A megye munkavédelmi helyzetéről, további feladataink’* címmel számolt be. A tanácskozás résztvevői közül sokan felszólal­tak, elmondták javaslataikat, ho­gyan lehetne javítani az emberről való gondcakást, megelőzni a bal­eseteket. A vitában felszólalt Vas- Witteg Miklós, a Szaktanács al- elnöke is. (A tanáesülésre lapunk­ban még visszatérünk). ről, problémáiról, az emberek é- letéről, terveiről. Várjuk további tájékoztatását, és kívánunk az eleki Téglagyár munkásainak, bá­nyászainak jó egészséget, további munkasikereket. | A községi tanácsok [ anyakönywezetőmek: Arra ké­rünk minden községi tanács anya- könyvvezetőt, hogy a beküldött anyakönyvi hírekbe ne írják be a születés, a házasságkötés, a ha­lálozás időpontját, mert azt úgy­sem tudjuk közölni lapunkban. Továbbá az a szerkesztőség kéré­se, hogy a születési, a házasság­kötési és a halálozási közlést olyan sorrendben írják le, mint ahogyan' azt a lapba mi betesszük. Erről azért írunk, mert jóméhány anya­könyvi hírt teljesen át kell írni, hogy érthető és újságban közölhe­tő legyen. /hu^ehtd a Békés negyei müsorkaiauz Megyénk kulturális tájékoztató iro­dalma érdekes füzettel, a BÉKÉS MEGYEI MÜSORKALAUZZAL bővült. A nagy hiányt pótló kiadványt ezen­túl havonta rendszeres tájékozódáshoz juttatja megyénk művelődési esemé­nyek iránt érdeklődő lakosságát, fel­nőttet és fiatalt egyaránt. — Tartal­mazza a városokban és községéiben található minden kultúrális intézmény (színházak, mozik, művelődési házak) és otthonok, könyvtárak, múzeumok— kezdeti, illetve nyitvatartási idejét mű­sorát és minden ezzel kapcsolatos tud­nivalót. Kiállításokról és egyéb alkal­mi rendezvényekről is részletes tájé­koztatást nyújt. Rendszeresen közli mindenféle sportesemény (labdarúgás, atlétika, úszás, tenisz, birkózás) idejét, helyét. A megye fontosabb, nevezete­sebb történelmi tájait, emlékeit, ki­rándulóhelyeit, gyógy- és egyéb für­dőit és más nevezetességeit is feltün­teti a füzet, mely közvetlen szórako­zásul keresztrejtvényt is tartalmaz. A Békés megyei müsorkaiauz szín­házi- és mozielőadások alkalmával, továbbá járási művelődési házakban és az újságárusoknál kapható 1 forin­tos árban. j Százezrek temetője j Ezt a nevet adtam a Me- l zähe gyesi Állami Gazdaság gépjavító üzemének. Nem is ok nélkül. Százezrek vesz- nek itt el, gépekben, forin­• tokban. Százezrek mennek veszendőbe a közöny, a fele­lőtlen cselekedet követkéz- : tében. Drága gépeket emészt a rozsda és garázda kezek : teszik tönkre, juttatják 6- : két maholnap a szemétJ dombra. Szemük előtt ko- ; pik a holnap nagyobb ke- . nyere a jobb és gondtata- ] nabb élet ígérete. A sokból ragadjunk ki csak egyetlen : egyet. A javítóműhely zugá­ban elhagyatottan áll évek óta öt új 25 lóerős Jendras- sik motor. A kutya sem u- : gat ja meg, de az avatatlan ■ kéz már sok kárt tett benne, j : Az egyikről hiányoznak a '■ szeleprugók. A másikról? Arról is, meg a kipufogócső is, meg a porlasztó. A har­madikról? Ne folytassuk, ’ mind az ötnek hasonló sorsa lett. S mit szólnak ehhez az illetékesek? A műhelyveze- : tó: furfangos gyerekcsíny­nek tartja!? Az alapszerve- : zet párttitkára már más ; magyarázatot ad: Kellett az alkatrész a javításhoz!? S • az SZB-elnök? ö tárgyila- gosabb: így válaszol: csúf ■ munka; ha ez így megy to­vább, kikerülnek az ócska­vasba! Az utóbbi megáüapí- •; tás a helytálló és van benne • : logika. Csúf munka! Meg­toldom, bűnös kezek mun- ; kaja. S hogy van benne lo­gika? Igen, mert ha ez így megy tovább, a drága új ; szerszámok kipróbáiatlan : kerülnek az' ócskavas közé. : J; Születtek s a divatja múlt ;: ; gőzkazánokkal együtt ma- : holnap az olvasztókemence ; füzébe jutnak. De miért ők ‘ jussanak tűzbe? Miért nem ’ azok a munkások, a józa- ■ nabb felfogású emberek bi- , ; roló füzébe, akik lelkiisme- .: retfurdalás nélkül tesznek tönkre sok ezres értékeket? . Miért ne azok a vezeték, a- ; kik közömbösen nézik, hogy : egy néhány négyzetméter- ; ' nyi terület százezrek teme- i • • tője lett? — Deák — : EEY JÓ OLVASNIVALÓ Karel Capekt Az arany kagylótól az éjféli napig Illusztráció Capek, Karel: Az Arany Kagylótól az éjféli napig című könyvből. Capek a 30-as években beutazta egész Európát és élesszem fi megfigyelőként val­lott azokról .az országokról, ahol meg­fordult. A uépszerő szerző remek pilla­natképeket ad városokról és emberekről. A műnek érdekessége, hogy Capek saját illusztrációival hangsúlyoz egyes mozza­natokat. Ma kezdődik az Arany János emiékhét Nagykőrösön Arany János, a nagy magyar epikai* költő születésének 140., ha­lálának 75., és a nagykőrösi gim- Ü&ííúm fenruállárnóak 400. év­fordulója alkalmából ,rArttnV dár nos ünnepi hetet rendeznek Nagy- gőrösön. Az ünnepi hét több kima­gasló eseménnyel gazdagítja az emlékezést a magyar költészet e kimagasló alakjáról. Ma, kora dél, utóm. adják át rendeltetésének az Arany emlékmúzeumot, este pe­dig irodalmi esten emlékeznek, meg Arany Jánosról. Az emlék­hét megnyitóján Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke is megjele­nik. Az emlékhét ünnepségei iráni igen nagy az érdeklődés és sok^n részrtvesznek azon a környező me­gyékből is. irvtrurvirYir zolványban. Mondom neki, hogy kiesett a fénykép. Erre megnyu­godott, sőt segített is. Tőle tud- tam meg, hogy a tanács jogügyi előadója, akit sokan keresnek, a legteljesebb inkognitóban tar­tózkodik a tanácson még az „Útmutatón" sem szerepel a hi­vatala. ö árulta el, hogy ez a „ti-> tokzatos” kartács az I. emelet kettős szobájában tartózkodik. Elbúcsúztam Hankó elvtárstól és elindultam a kettes szoba fe­lé. Zárva volt. Mindenesetre a szoba mellett egy nagybetűs fel, irat azt hirdette, hogy ha pana­szom van, ott a panaszkönyv. Viszont a panaszkönyv helyett a felirat alatt csak egy szeget fe­deztem fel, melyen minden bi­zonnyal a panaszkönyvnek kel­lett volna lógnia. Nem lógott. Viszont a kis előszobában egy aggódó az arcán a panasz kife­jezésével várakozva álldogált egy idős asszony. A tanácselnö­köt várta. Elmondta, hogy teg­nap is várta. Órámra néztem, IX óra. Együtt indultunk keresni a tanácselnököt. Megtudtuk, hogy 9 órakor értekezletre ment, le­hetetlen megállapítani, mikor jön vissza. A néni tovább is várt és reménykedett. Én is re­ménykedtem, hogy egyszer majd bevezetik a tanácselnöki fogadé órát és az időpontot is feltünte­tik majd az új tanácselnök ajta­jára. S talán még azt is beveze­tik, ha valaki eltávozik az iro­dájából és nincs beosztottja, ak-i kor az ajtóra függesztik, mikor jön vissza és hova ment. További utam a lépcsőn veze­tett lefelé. Szemben velem egy nagyon öreg nénike erölködte magát fölfelé. Talpig fekete öl­tözéke friss gyászról beszélt. A- mikor mellém ért, megállt, neki-i támaszkodott a falnak. Hallót-1 tam, amint öregesen, sípolvá vette a lélegzetet. Gyűjtötte az új erőt a meredek úthoz, A földszintre érve hirtelen gondolattal visszafordultam. A lépcsősor végén találkoztunk is­mét az asszonnyal. Útjának célja felől érdeklődtem. A 12-es szobába küldöttek — mondotta. Együttélési igazolvány kellene nekem nyugdíj végett, mert meghalt az uram. Ezután együtt mentünk megkeresni a 12-es szobát. várnék Egyik ajtó előtt megálltunk, ö számolta lassan, öregesen betűzve az egymás melletti há­rom számot. Kilenc... tíz..; ti­zenegy... A következő ajtó lesz — mondotta. Odaértünk, ismét számolt; tizenhárom... tizen­négy..^ Rémülten nézett rám, és kétségbeesetten jegyezte meg: „Pont az nincsen.” Ké­sőbb kiderült, hogy igaza volt, pont 12-es számú iroda nincs a városi tanácson. Fő, hogy az útmutatón van. A kilences irodába léptünk be. A tanács illetékes dolgozó­ja röviden adta a választ. Né­nikém — mondotta — az együtt­élést két szomszédjában lakó tanúval igazolni kell. Ha ez megvan, akkor jöjjön el ismét és hozza magával a személyi i- gazolványát is. Az öregasszony most már végképp kétségbe­esett. Alig volt ereje a kijárat felé indulni. A folyosón értem utol. Visszahívtam. Elkértem tőle a személyi igazolványát. Sírva fakadt, kért, hogy segít­sek neki. A 81 éves Libik Já- nosné személyi igazolványában azt olvastam: „A férje Békés­csabán, 1957 szeptember 7-én meghalt. Családi állapota: öz­vegy. Békéscsaba, 1957 szep­tember 9-én.” Hiába — vetette közbe a tanács illetékes dolgo­zója — az együttélést két tanú­val igazolni kell, ettől nem tér­hetünk el. Van ismerőse a né­ninek a tanácson? — kérdezem. Van — mondja ő, és máris in­dulunk Pribelszki Pálhoz, a 14-es irodába, mert ott dolgo­zik. A 14-esben kiderül, hogy másutt, a légónál dolgozik. Á légónál azt mondották, tizenöt percre eltávozott, nem tudják hol van. Várakozás közben Li­bik né megmutatta férje fény­képét és sírt. Közben elmondot­ta, hogy Jaminában laknak és reméli, nem kell ismét befá­radnia öreg lábaival. Rövide­sen megjött Pribelszki Pál. Tíz perc múlva kopogni kezdett az írógép a 9-es irodában, készült az együttélési bizonyítvány; Van egy kérdésem: miért kel­lett az ügy elintézéséhez egy „illetéktelen” beavatkozása? El­köszöntem a „véletlen” ismerő­seimtől. A folyosón találkoztam a tanácselnököt váró asszony- nyaL Éppen megkondult az e- bédhez hívó harangszó. Ránéz­tem az idős, állva várakozóra és arra gondoltam, hogy a Bé­késcsabai Városi Tanácsban és tapasztalataim alapján mond­hatom, más tanácsapparátusok­ban is, sürgősen javítani kell a munkamódszeren. Még több szeretettel, még nagyobb meg­értéssel, baráti melegséggel kell elintézni a tanácshoz fordulók ügyét; Az utóbbi években az ügyintézés sokat fejlődött tanácsainkban, azonban úgy tapasztalni, hogy még sok a tennlvalé, a kulturáltabb munka érdekében. Remélem, hogy észrevételeim segítik az új tanács­elnök munkáját is abban, hogy olyan légkört alakítson ki appará­tusában, hogy mindenki szívesen forduljon ügye elintézése végett a tanácshoz, hogy a becsületes embe­rek a tanács dolgozóiban minden esetben barátokra találjanak. >i BODA ZOLTÁN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom