Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-14 / 215. szám

T'l Világ proletárjai egyesüljetek! X-'C­MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1957. SZEPTEMBER 14., SZÓMBA! Ára 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 215. SZÁM Szombat-vasárnapi sportműsor ^ ~r ....1 Mai számunkból: Van még feladat az endrődi földművesszö/etkezetnél-------#-------­Tá rsadalmi tulajdon-védelmi bizottság alakult Békéscsabán ERŐSÍTSÜK a Kommunista Ifjúsági Szövetséget A Kommunista Ifjúsági Szövet­ség olyan eszköz a párt számára, melynek segítségével elmélyíti befolyását az ifjúságra. De tarta­lék is, hiszen új kádereket nevel a szocialista építés, az államigazga­tás, a kuitúrmunka és más terüle­tek számára. Nem közömbös tehát megyénkben sem, hogyan erősöd­nek, hogyan szaporodnak ezek a szervezetek. A párt nem mondhat le arról, hogy minden nagyobb ti­zemben, munkahelyen, minden községben az ifjúság legjobbjai a KISZ szervezetbe tömörüljenek, hogy politikailag és társadalmilag érettebbé, a társadalom hasznos tagjaivá váljanak. A pártszerveze­teknek is ennek tudatában kell se­gítenie őket. Ezért a jelenlegitől jobban kell, hogy érvényesüljön a KISZ-ben a párt vezető szerepe. A pártszervezetek segítsé­gével eddig is értek el eredményeket a KISZ szervezetek. Nem kell másról beszélnünk, mint arról, hogy a megyében csaknem mindenütt megalakultak, ahol ez­előtt jól működő DISZ szervezetek voltak. Jóllehet, . hogy taglétszá­muk jóval kevesebb, mint a DISZ- é volt, de itt hozzá keli tenni azt is, hogy a KISZ szervezetében és célkitűzésében is eltér a DISZ-től. Most a fiatalok elsősorban a társa­dalmi és kultúr munkában fejtik ki tevékenységüket. Szórakozás és szórakoztatás, kultúrházépítés és faluszépítés, kirándulás — ebből áll legtöbb helyén a KISZ szerve­zetek munkája. Ezzel viszont csak egvik funkciójukat töltik be: az ifjúság összefogását és csak félig a tömegkapcsolat ápolását. A KISZ nem lehet öncélú, magának való. Minden cselekedetét és egész munkáját a párt politikájának megértetése, a határozatok támo­gatása kell, hogy jellemezze az if­júság körében. Szükségük van a fiataloknak arra is, hogy politikai­lag felvilágosultakká, széleslátó- körüekké és sokoldalúan képzet­tekké válljanak. A fogékony ifjak sokat tanulhatnak a. kommunisták harcából, pártunk történetéből, a kommunista ifjak hősies viselke­déséből. Szükség van arra, hogy erről beszéljenek nekik éppúgy, mint arról, hogy ismerjék az idő­szerű politikai kérdéseket és tá­mogassák a párt törekvéseit, hatá­rozatait, amelyek a dolgozó nép érdekeit szolgálják. Szükség van most mindennél előbb arra hogy az igaz hazaszeretetre, a proletárin­ternacionalizmusra neveljék őket. Nem kell elfelejteni azt, hogy a KISZ jellegénél fogva tömegszer­vezet, ez pedig minden esetben maga után vonja, hogy tagjainak politikai képzettsége, ideológiai tisztánlátása meglehetősen széles határok között mozog. A tömeg­szervezeti jelleg megköveteli, hogy a becsületes fiatalok tömegeit ma­gunk mellé állítsuk, tudva azt, hogy a fiatalok ideológiai képzett­sége igen különböző lehet. Itt ve­tődik fel az a kérdés is, ki lehet a KISZ-nek tagja? Ma máir gyak­ran hallunk különböző „bevált1’ mércékről „kipróbált” sémákról Tény az, hogy még mindig meg­mutatkozik a szektásság, „csak a legjobbakat a KISZ-be". De van­nak olyan helyek is, ahol „beüte­mezték”, hogy a következő hóna­pokban hány taggal gyarapítják a szervezetet. A KISZ erősítéséből létszámkérdést csinálni bürokrati­kus, adminisztratív dolog, amely nem segíti elő az egészséges fejlő­dést. Ez a jelenség, különösen most a középiskolákban mutatko­zik meg, mert itt csak most van­nak alakulóban a szervezetek. Nagyon veszélyes a szektásság. a „csak a legjobbakat a KISZ-be”, mert egy sor becsületesen gondol­kozó, velünk a fő kérdésben egyetértő fiatalt elriasztunk ma­gunktól. A szektásság' túlzott kö­vetelményeket állít a fiatalok elé és szinte ifjúsági párttá akarja tenni a szövetséget. Az ilyen szer­vezet befelé fordul, lebecsüli a fia­talok kezdeményező készségét és nem törekszik azok többségének megnyerésére. Veszélyes ez azért is, mert a vezetőket könnyen be­képzeltté teszi az a tudat, hogy ők a legjobbak és ezáltal elszakadnak a fiatalok tömegeitől. Abban a kérdésiben, hogy ki le­het a KISZ tagja, olyan egységes álláspontot, amely mindenhol használható, nehéz találni. Azt a- zartban minden esetben elmond­hatjuk azoknak a fiataloknak, a- kik magukénak érzik a párt és a munkás-paraszt kormány harcát a szocializmus felépítéséért, a nép jólétének emeléséért,, magánéle­tükben becsületesek, igénylik a KISZ-t és vállalják a kollektív élettel járó munkát, az ifjúsági szövetségben a helyük. A harc, a- melyet a fiatalok jobb létéért, a szocialista hazáért vívunk, nem engedi meg, hogy a szektás mód­szerekkel kockára tegyük a fiata­lok tömegeinek rokonszenvét és segítőkészségét. Nem kétséges, hogy egyes ifjúsági vezetőket első­sorban a KISZ, valamint a társa­dalmi rendünk féltése és szeretete j késztet arra, hogy minden eszköz­zel óvja a szövetség tisztaságát, A jószándék azonban nem változtat e módszerek helytelenségén. Mindez nem azt jelenti, hogy nem akarunk semilyen követel­ményt sem állítani a szövetség tagjai elé. Egyetlen tagnak sem szabad elfelejteni, hogy a Kom­munista Ifjúsági Szövetség név kötelezi. Kötelez arra, hogy kom­munista módon éljen magánéleté­ben, munkájában egyaránt. Ahhoz pedig, hogy a feladatokat a KISZ szervezetei valóraváltsák. szükség van a párt segítségére. A KISZ szervezetek pedig igényeljék ezt a segítséget. Az ENSZ közgyűlésének ■■■■■ ■ ■■ 1 ■ i ■■ a w csütörtök esti ulese A bizottságnak nem sikerült elfo­gulatlan véleményeket kapnia a helyzetről, következtetéseit hallo­másból összeszedett anyagra és olyan valolmásokra építette, ame. lyek a szocializmust gyűlölő, úgy­nevezett tanúktól származnak. A jelentés szándékosan eltekin­tett nagyszámú olyan ténytől, amely rávilágított volna, hogy az ellenforradalom — a régi fa­siszta rendszer — visszaállításá­ra szolgáló kísérlet volt. Az Egyesült Államok, Francia- ország és Nagy-Britannia — nem csupán támogatta az ellenforra­dalmárokat, hanem anyagi és pénzügyi támogatást is nyújtott nekik — hangsúlyozta a csehszlo­vák küldött. A fasiszta agitátoro­kat különleges németországi tábo­rokban képezték ki az Egyesült Államok támogatásával; A Sza­bad Európa Rádió nem csupán lá- zító adásokat sugárzott, hanem katonai utasításokat is közvetített a felkelőknek; U Thant Burma állandó ENSZ képviselője kijelentette, hogy kül­döttsége „elvben“ elfogadja a ha­A nemzetközi sajtó az ENSZ rendkívül közgyűlésének vitájáról A bécsi lapok csütörtökön röviden számoltak be az ENSZ köz­gyűlésről, de ismertették a magyar kormány nyilatkozatát. Az osztrák lapok nem fűznek kommentárt a newyorki vitához. Ki­vétel ezúttal is csak a magyar-ellenes uszításában elöljáró Arbeiter Zeitung volt. A szovjet lapok részletesen foglalkoznak az ENSZ közgyűlés anyagával s behatóan ismertetik a magyar kormány nyilatkozatát. A Lityeraturnaja Gazeta Éva Priester osztrák írónőtől közöl cik­ket, aki megállapítja, hogy az ötös bizottság jelentése fecsegésektől, hazugságoktól hemzsegő fantaszttikus koholmány, amelyet hivata­los mezbe öltöztettek. Leszögezi, hogy a bizottság csak ellenforra­dalmárokat hallgatott ki és nem törődött a szemtanúk vallomásá­val. Figyelmen kívül hagyja a jelentés például, hogy októberben Ausztriából és Nyugat-Némelországból növekvő számban vetettek át a határon Magyarországba fasiszta szervezetek tagjait, nyilaso­kat, horthystákat, és SS-eket. A Vöröskereszt jelvénye mögé bújva jelentős fegyverszállítmányokat küldtek Magyarországra. — „MI, akik ekkor Magyarországon, vagy a magyar határon tartózkodtunk, láttuk ezeket a „szabadságharcosokat”, akik főleg Nyugat-Németországból kerültek elő. láttuk a Vöröskeresztesnek álcázott szállítmányokat.” A Hamburgban megjelenő Welt című tekintélyes nyugatnémet napilap vezércikkében azt írja, hogy ez a vita újabb feszültséget fog előidézni a világpolitikában. Különösen az Egyesült Államok­nak volt erre szüksége, mert a közgyűlés vitájának napirendjén olyan témák szerepelnek, mint a leszerelés, a Közel-Kelet, Algéria és Ciprus. Fennáll az az alapos aggodalom — írja a továbbiak­ban — hogy Dél-Amerika, Ázsia és Afrika népei a Szovjetunió té­ziseit fogadják majd el. A csütörtök es párizsi sajtóban a France Soir — a legna­gyobb lap — csupán az ENSZ közgyűlés algériai vitájának köze- ledtéről szóló közleményben utal az egyik mondatban a magyar ügy vitájára. (MTI) Az ENSZ közgyűlésének má­sodik csütörtöki ülésén Chulam Ahmed, Pakisztán küldötte han­goztatta, hogy kormánya rósztvett a határozati javaslat előterjeszté­sében és örömmel üdvözli az ötös bizottság munkáját. Követelte, „a külső erők” kivonását Magyaror­szágról és „a megtorló intézkedé­sek 'beszüntetését." Georges Skinner-Klee guatema- lai külügyminiszter felszólalásá­ban azt hangoztatta: Ahhoz, hogy az ENSZ alapokmánya „erőteljes és eredményes“ legyen, meg kell találni a magyar kérdés megoldá­sát.” Kormánya azért nem támo­gatja a határozati javaslatot, mert az .szerinte kifejezi az emberiség érzelmeit.” Ezután Costarica küldötte ka­pott szót, iaki kategorikusan kije­lentette, hogy a közgyűlésnek „ok­vetlenül” el keli fogadnia a hatá­rozati javaslatot. Josef Ullrich, a Csehszlovák Köztársaság küldötte hangoztat­ta, hogy az ENSZ beavatkozott egyik tagjának belső ügyeibe, és ezt haladéktalanul be kell szüntetnie. | tározatot, de szerencsétlen dolog­nak tartja, hogy a közgyűlést a legközelebbi rendes közgyűlés megnyitásához oly közeleső idő- j pontban hívták össze. , A burmai küldött rámutatott a kettős eljárásmódra, amelynek során a közgyűlést összehívták a „magyar ügy” tárgyalására, de nem tették ezt az algériai francia akciókat illetően. j Javasolta, hogy a határozatot mó* I dosítsák és „a «-zovjet akció felett i a közgyűlés csak sajnálkozását ' fejezze ki" ahelyett, hogy elítélné. „Nem hiszem, hogy ez ténylegesen gyengítené a határozatot, de ami a különleges képviselő küldetését illeti, esetleg különbséget jelent­het siker és kudarc között“ —> mondotta. A burmai küldöttnek válaszolva Van Vajthajakon közgyűlési el­nök azt mondotta, hogy az algé­riai kérdést már letárgyalták, saj­nálja, hogy nem tartották fenn az újból összehívott ülésszak .napi­rendje számára. Ilyenformán nem forog fenn a „kettős eljárási mód” esete. Különbség van az algériai és a magyaroszági kérdés között” — állította. Guillaume Georges-Picot fran­cia küldött „meglepetését” fejezte ki, hogy U Thant burmai küldött megbélyegzi az algériai francia politikát, miután „ez a kérdés nem szerepel a napirenden.“ Georges-Picot azzal vádolta a magyar kormányt, hogy „ígéreteit megszegte” s ezért szerinte „a köz­gyűlés kötelessége megerősíteni a bizottság jelentését, követeim a szovjet csapatok kivonását és el­fogadni az országban végrehajtott szovjet akciókat elítélő határoza­tot.” A csütörtök délutáni ülést kö-, vetően Javíts newyorki demokra­tapárti szenátor vezetésével egy küldöttség „nemzetközi feliratot" nyújtott át Van Vajthajakon her­cegnek, a közgyűlés elnökének. A „felirat“ szovjetellenes rágalma­kat hangoztat, sőt arra is jogot formál, hogy beleszóljon a szovjet csapatok Magyarországon tartóz­kodásának kérdésébe. A herceg mindezek ellenére közölte a kül­döttséggel, hogy „a felirat telje­sen egyezik az ő felfogásával és a közgyűlés céljaival.” Mint ismeretes, előzetes jelenté« szerint az ENSZ rendkívüli,ülése csütörtököm három ülést is tartott volna. A feliratkozott szónokok azonban nem vállalkoztak az éj­szakai szónoklásra s így az ülés elmaradt. Nyugati hírforrások egyébként tudná vélik, hogy ha a közgyűlés pénekről szombatra vir­radó éjszaka sem tud határozatot hozni, úgy szombaton is ülést tart. (MTI)

Next

/
Oldalképek
Tartalom