Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)
1957-09-05 / 207. szám
i BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJ8ÁG 1957. szeptember 5., csütörtök ilmek műsoron A* én lányom — SZOVJET FILM — A film története a háború első napjaiban kezdődik, és bemutatja egy család gondokkal teli, de örömöket is rejtegető életét, és ■agy fiatal leány sonsát, aki elhagyja szüleit, de később mégis visz- SBSrtér a szülői házihoz. (Az orosházi Béke Mozi vetíti szeotember 1)9—25-ig.) Gerolsteini kaland — MAGYAR FILM — A híres operett filmen. Kitűnő szereposztása biztosítja a sikert. A film bemutatásra kerül Békéscsabán a Brigád Moziban szeptember 12—18-i.g, a Szabadság Moziban szeptember 12—14-ig, Orosházán a Béke Moziban szeptember 26-tól október 2-ig. Qy érmék bíróság — FRANCIA FILM — Gilbert Cesborn regénye nyomán készült a film, melyet rövidesen megyénkben is vetítenek. Népfront hír Szeptember 3-án megerősítették a Hazafias Népfront békési járási bizottságát. Jelenleg a békési járásban Mezőberényben. Mezőmegyeren, Kétsopronyban és Bé kés községben működik a Hazafias Népfrontnak községi elnöksége. Október 1-ig a járás valamennyi községében újjáalakítják a Hazafias Népfront elnökségeit. Egyik fontos feladatuk lesz, segíteni a járásban a tanács pótválasztásait. Békésen a Hazafias Népfrontnak a kultúrházban lesz irodahelyisége. FÉNYKÉPEZŐGÉPPEL Mezőkovácsházán Csodaszépek e- zek a koszorúba font búzakalászok, — mondja Bessenyei Ferenc, Imre fiának és Kun Jánosnak. — Meglátszik, hogy eredménnyel zárja termelési évét a mezőkovácsházi Űj Élet Tsz tagsága. A pavilonokban kiállított áruk első díjjal gazdagítják a tsz jó hírnevét. Bessenyeiék Mezőhegyesről jöttek — de ahogy mondják —. nem sajnálták a fáradságot, mert sok hasznos dolgot láttak. Ha már a tsz-eknél vagyunk, jffP nem mehetünk el figvelmetle- nül a végegyházi Szabadság í: Tsz Csillag nevű kis Nóniusz, I hatéves kancája mellett sem. Jó küleme, kiválóan konstatálja tájterületének. Kovácsházának lófajtáiát. Gondozója f: büszke rá, — hiszen első díjat nyert. MM| w&gffiv. 'Ä 1 1 ^ A tsz-ek mellett az állami ga zdaságok is szép eredménnyel dicsekedhettek. A Dombegyházi Állami Gazdaság Dáma nevű kiváló tehene felkeltette a látogatók érdeklődését. Gondozója, Koczka József. joggal mondja büszkén —, hogy gondozottja utolsó lakíá- cióban 4660 liter tejet termelt —, ezért megkapta az első díjat. A kiállításon nemcsak állatok, hanem egyéb kiállított árukat is találhattunk. A látogatók nem győzték eléggé dicsérni a Nagykamarás község növénytermesztési szakcsoportjának pavilonját. Mindez a szakcsoport tagjainak odaadó, szorgalmas munkáját dicséri. A kiállítást 15 000 dolgozó nézte meg, s többek véleménye szerint az elmúlt évhez viszonyítva nagy fejlődést mutatott. Eredményes arankaírtás új módszerrel Békés megyében, a Ballai Állami Gazdaság határában a második kaszálásból 100 holdas — szarvasi tájfajta — lucernaláblán fognak magot. Az értékes pillangós mag cséplését megkezdték s minden jel arra mutat, hogy két mázsán felüli átlagterméssel dicsekedhetnek s így két vagon magot exportálhatnak külföldre. A Ballai Állami Gazdaságban azért sikerült tiszta, első osztályú magot termelni, mert igen eredményes volt az új módszerű arankaírtás. Pétisó vizes oldatával két esetben gondosan megpermetezték az egész táblát s a veszedelmes, fertőző gyomot sikerült kiirtani. (MTI) „Csak" egy levél Kalapács Istvánnak, kedves muronyi levelezőnknek az írása fekszik előttem. így, szemre „csak” egy levél. Első olvasásra először arra gondol az ember, hogy Kalapács Istvánnak több dolga volt életében a földművelőszerszámmal, mint a tollal. Teljesen átadom magam az olvasásnak és a sorok közül előtűnik az ember, aki aggódó szeretettel csüng faluja életén. Levelében főként a muronyi kulturális állapotokról tájékoztat. Megírja, hogy a község valamikor a művelődésből teljesen ki volt zárva, de aztán a tanács összefogva a néppel, kultúrtermet hozott \ \ létre. Később felépült az állami gazdaság gyönyörű művelődési otthona s egyszerre megpezsdült az életnek ez a területe is: filmvetítések, színi előadások, tánc, muzsika váltakozik. A kultúrház környéke is megszépült. Eltűntek a gödrök, dudvák, hogy helyükbe gyepszőnyeg és virágágyak kerüljenek. Gazdasági vezetők és peda- I, gógusok neveit sorolja, akik törődnek a rájuk bízottak művelődésével. — De levélírónk nemcsak a szépet, az eredményeket, hanem a hiányoságokat, a javítanivalót is észreveszi. Inti a fiatalságot, hogy óvja a köztulajdont, ne taposson a virágokra, ne hajigálja a teremben a székeket, mert hiszen mindenben szüleik munkája, verejtéke van! Am a fiatalságban nem csak ezt látja meg, hanem a- zok szépre törő vágyait is. írja, hogy zongorázni, hegedülni szeret- | nének a volt béresek, cselédek gyermekei, unokái s e£t lehetővé kellene tenni Muronyban is. Levelezőnk érdeklődése nem zárul le a muronyi határ akácosaival. Kedvesen, élvezetesen, szívhez- szólóan írja le, hogy amikor csa- j |, ládjával a közelmúltban Budapes- j ten járt és a Keleti-pályaudvaron várakoztak, éppen akkor futott be a Német Demokratikus Köztársaságból egy vonat, tele hazatérő út- * 1 törőkkel. Csak ámult a Kalapács- | család, meg a várakozó szülők serege: a gyerekek német holmiban, vadonatúj bőröndökkel szálltak le, csokoládébarnára sülve, kövéren, jókedvűen. Karjukon az a- jándékba kapott német úttörő-jelvény, mely „égett”, mint a tűz, írja *: levelezőnk. Gyermekei menten (: rángatták a könyökéi, hogy hát ók I, mikor mehetnek Németországba ti- dülni? Pedig a csodálkozni való , csak ezulán következett: a váróteremben az érkezett gyerekek kinyittatták szüleikkel nehéz bőröndjeiket. Tömve voltak azok kötöttholmikkal és egyéb ruhaneművel, csokoládéval, süteménnyel, játékkal. Még fényképezőgép is volt, és nem akármilyen ám! Némely pajtás felhúzta karján a ruhát s mutatta a gyönyörű ajándékórát. íme kedves olvasók, a testvéri demokráciák közül egy, Kalapács István levelezőnk szemével, ahogy ő azt ott a Keleti-pályaudvaron az érkező úttörők arcán, külsején látta és nekünk megírta. Ugyanilyen élettelin emlékezett meg a muronyi kulturális életről és fog megemlékezni további leveleiben még sok-sok közérdekű, szép, hasznos dologról és eseményről. Példaként állítjuk mindenki elé Kalapács Istvánt, meg a többi levelezőnket! ök úgy érzik, hogy közös dolgainkról, megyénk minden becsületes dolgozójának, fiataljának és öregjének tudnia kell, legyenek azok a gyárak, a mezők, az iskolapadok vagy művelődési otthonok életéből való események, közlések, H. R.
