Békés Megyei Népújság, 1957. szeptember (2. évfolyam, 204-228. szám)

1957-09-24 / 223. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NEpOJSAG 1957. szeptember 24., kedd Pezsgő kulturális életet bucsán Ez a község úgy keletkezett, mondják az idevalósiak, hogy az uradalomnál állandósult mező- gazdasági proletárcsaládok sorra viskót építettek maguknak, Bu- osatelepet. Horthyék idejében persze a nép műveléséről, célsze­rű szórakoztatásáról szó sem volt. A baj, a gond elverésére maradt az ital. Más községekkel ellentétben, Bucsán sem ének-, sem zenekar, sem tánc- és színjátszó csoport nincs. Még a testkultúra is pang. A, bucsai művelődési állapotok egyszerűen elképesztőek. Erről a községről valahogyan megfeled­kezett a világ, s egy kissé maguk a bucsaiak is. Ha a faluban olyan közérdekű kezdeményezés vető­dik fe, melyhez négy fal is szük­séges, menten helyiséghiánnyal ütik el. A helyiségkérdés a bucsai­ak emberevő óriása. Ilye« lesújtó helyzetben miként nevelődik az ifjúság? — Szabó Mária, a fiatal könyvtáros meg­mondja: — Jóformán sehogy. A könyvtár: a Tanácsháza egyik hi­vatalos helyiségének a szekrénye, telve rég kiolvasott könyvekkel. Egyetlen tömegszórakoztató hely a kis mozi, no meg a két bucsai italbolt, honnan ráérő idejükben esténként tömegével tántorognak kifelé a jobb sorsra érdemes bu­csai ifjak, mert unalom elverésre hová mehetnek máshová mozi e- lőtt és után? — Erről így zeng a névtelen bucsai fűzfapoéta: — Bucsának csak egy a baja: Na­gyon sáros az utcája, túl korán nyit a kocsmája. — És a község lakossága, — sok forintot áldoz rája. — Sajnos, így igaz. A lá­nyok pedig otthon ücsörögnek, mert nem akarják kitenni magu­kat a beszeszezett ifjak durvasá­gainak. Szörnyű, hogy a KISZ, a Haza­fias Népfront, s a Nőtanács he­lyi szervei eddig nem alakulhat­tak meg helyiséghiány miatt. Va­lahányszor esküvő van Bucsán, a tanácselnök kivonul az irodájá­ból, mert ott történik a házasság- kötés. A járlatvezető megy ilyen­kor házassági jegyzőkönyvet ve­zetni. Ez sem a legkultúráltabb megoldás, mert ez az új párok ke­serűségére, sok ízléstelen vicce­lődésnek a szülője. Bucsán is akadályt legyőző dol­gozók élnek, csakúgy, mint az or­szág bármely részében. A helyi­séghiány nem lehet művelődésük sírásója! — A pedagógusok, a műveltség terjesztői miért tűrik ezt? özvegy Dubainé elvtársnő, iskolaigazgató, az ottani nevelők 23 éves átlagkorában véli a ne­hézséget, — nehéz őket összefog­ni. mert fiatalok. A hasonló körül­mények közt élő kamuti 20 éves pedagógusok miért lelkes népmű­velők? — vetem ellen. Földes, községi párttitkár elv­társsal egyetlen helyes megoldás­ra jutunk: — párt, tanácsi, peda­gógus és egyéb vonalon sürgősen összehívni minden bucsait, aki kul­túrára éhes, akinek községe kul­turális fejlődése szívügye! 1957- ben végre meg kell teremteni azt, amire a volt parasztproletá­rok és utódaik jogosultak, pezsgő kulturális életet! H. R. SZABADSÁG MOZI, BÉKÉSCSABA Szept. 19—35: Csodacsatár. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. BRIGÁD MOZI, BÉKÉSCSABA Szept. 19—35: A kötekedő Lia. Kezdés: h.: 5, 7, v.: 3, 5, 7 órakor: BRIGÁD KERTMOZI, BÉKÉSCSABA Szept. 19—35: Csodacsatár. Kezdés mindennap este 9 órakor, rossz Idő esetén a fedett moziban. KEDD, SZEPTEMBER 34 Kossuth Rádió 8.10 Ifj. Magyart Imre és zenekara játszik. 8.40 Indulók és dalok. 9.00 Egy óra gyermekeknek. 10.10 A Kossuth Könyvkiadó őszi programjáról. 10.20 Ajándékműsor kisipari termelőszövet­kezeteknek. 12.10 Zenés utazás. 13.00 Takács Imre verseiből. 13.10 Operarész­letek. 14.00 A Kisegyüttes játszik. 14.40 Epizódok a magyar labdarúgás törté­netéből. 15.Qfi_ Sakk-matt. 15.10 Színes népi muzsika. 16.10 Bob kapitány. 16.50 ír népzene. 17.15 Ankét az erkölcstan iskolai oktatásáról. 17.30 Szív küldi... 18.10 Véleményt kérünk! 18.20 A Royal Concert zenekar Frimi müveket ját­szik. 18.40 Gyári sziréna... 19.00 Peter Hoyer filmzenéiből. 19.25 Basilides Mária emlékezete. 19.54 Jó éjszakát, gyerekek! 20.00 Esti krónika. 20.25 A jazz mesterei. 20.55 Gyermeknevelés. 21.10 Operarészletek világhírű művé­szek előadásában. 21.30 A világiroda­lom humora. 22.15 Nyáresti séta Prá­gában. 23.10 Zenekari hangverseny, TERV MOZI, BÉKÉSCSABA Szept. 23—25: Forró szivek. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, PETŐFI MOZI, GYULA Szept, 19—24: Külvárosi szálloda. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, ERKEL MOZI, GYULA Szept. 80—25: Két óceán titka. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4 fél t és fél 8 órakor j BÁSTYA MOZI, BÉKÉS Szept. 19—25: Megosztott szív. Kezdés: h.: fél 7, fél 9, v.: fél 5, fél 7f és fél 9 órakor. TÁNCSICS MOZI, SZARVAS Szept. 19—35: Ganga. Kezdés: h.: 6, 8, v.: 4, 6, 8 órakor, BÉKE MOZI, OROSHÁZA Szept. 19—35: Az én lányom. Kezdés: h.: fél 6, fél 8, v.: fél 4. fél « és fél 8 órakor. PARTIZÁN MOZI, OROSHÁZA Szept. 19—25: Aida. Kezdés: h.: Ó, 8, v.: 4, 6, 8 órakor. VÖRÖS OKTOBER MOZI, MEZÖKOVÁCSHÁZA Szept. 25—27: Az én felelősségemre. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor, PETŐFI MOZI, SARKAD Szept. 25—27:- Idegen tollak. Kezdés: h.: £), v.: 4, 6 és 8 órakor. SZABADSÁG MOZI, GYOMA Szept. 25—27: Rumjancev ügy. Kezdés: h.: 8, v.: 4, 6 és 8 órakor, S —o—o—O—O—0—0­O—O — O—O—O—Ű — o—o—O—O—O—O — O—O—o—o—O—O— O—o— O—O— • 0—o — 0—0—O—o — o—o- 9—9—0 — 8—o—O—O—O—0 — 0—o—o—o—o—• e— A dolog akként folytatódott, hogy némelyek szerint elmebaj­ba estem, mások szerint cégé­res gonosztévővé züllöttem, de akadtak, , akik azt. állították, hogy delirium trémensznek, az iszákos ember őrülési rohamá­nak váltam — érthetetlenü,l — ál dozatává. Azért érthetelenülj mert városszerte tudták, hogy az Alkoholgyűlölők és Tejbe- grízevők Asztaltársaságának va­gyok évtizedek óta az utcabizal­mija. Ám, ami rajtam az utób­bi időben eluralkodott, nemcsak hétpróbás gengszterekre, elmé­jükben háborodottakra, de idült alkoholizmusban szenvedőkre is felettébb jellemző. — Dehát an­nak a kazalrakó szentjánosbo­gárkának a szép szerelmére, hol, hogyan kezdődött ez a história?! Gyönyörű nyári reggel volt. A fennkölt pacsirták és az áldott napsugarak szabadságom első napját üdvözölhették. Ügy érez­tem: köröttem mindenki boldog, még a temetési menet is! Érthe­tő, hiszen aszabadságos ember orrán egy óriási rózsaszínű szemüveg lovagol! Aztán, — délben jött a postás; öt is boldognak láttam. Át­adott egy levelet, s elkarikázotti A levélbeni kísérőlevélben azt üzenték munkahelyemről, hogy kivételesen és sürgősen intéz­zem el a főlevelében foglalta­kat, s ők szabadságomban zak­latni többé nem fognak. Utó­iratukban az volt, hogy nagyon vigyázzak, mert irtózatos fele­lősségű kulturális ügy az, ami­ben intézkednem kell, — ők nem is merték vállalni! Nyomban nekiestem a főlevél­nek, de még a végére sem ér­tem, s már kaptam a ruhaszá­rító kötél után, hogy legyen mi­ben megkapaszkodnom, de el­szakadt s alakom teljes hosszá­ban a porba hullt. — Micsoda ünneprontó tragédia! — kiált­hatná valaki. Én azonban utó­lag csupán annyit motyogok, hogy túlontúl enyhe kezdet. — Feltápászkodtam, a levelet át­adtam kerek szemeket meresztő életpáromnak, hátha rosszul lá­tok, s ő majd az igazat olvassa ki a sorokból. Átvette, végigfu­ÚJ REZSŐ: MIN tóttá, s csupán annyit mondott, brrrrr... s azzal leült. Szeren­csére idejében számítottam effé­le hatásra és sikerült széket löknöm alája. — ő ugyanis meglepetésében a legelemibb körültekintés nélkül ült le. A veszedelmesnek ígérkező olvas­mány tovább vándorolt a nagy­mamához, nagytatához, meg a gyerekhez. Brrrr... brrrr... — mondták ők is, s a puszta leve­gőre ültek rá. Az ólhoz men­tem, a Röfi coca orra elé tar­tottam az irományt. Attól kezd­ve étvágytalan lett, nem evett, s csak a legodaadóbb ápolásnak köszönheti, ha kövéren éri meg a levágást. A baljós események ellenére a levelet még vagy húszszor ol­vastam át. (Ugyanannyiszor mostak fel mély eszméletlensé­gemből!) A csüggedetlen ed­zés eredményeként azonban hu- szonegyedszerre roppant válto­záson mentem keresztül. Ez a változás kezdetben, most, ahogy innen a börtönrácsok mögül fel­idézgetem, elég lagymatag, mondhatni primitív kezdet volt. Hja! — a gyakorlatlanság! Ké­sőbb aztán belejöttem. Hajaj!..: Azon a pacsirtadalos nyári reggelen, a mozgalmas családi levélolvasást követően reggeli­zéshez láttam. Régi szokásomtól azonban — nyilván a levél ha­tására! — kissé eltértem. A fe­ketéhez, tej helyett kölnit ön­töttem, mondván elképedt hoz­zá tartozóimnak, hogy hát: — folyadék, folyadék, egyremegy. Sőt így illatot is reggelizhetem. — Később a kacsaúsztatóból hordtam a vizet a főzéshez. Kis­sé zöld volt, az igaz, és attól sem lett világosabb, hogy a döglött macskát kihajítottam belőle, dehát víz, — víz, mi­nek abból nagy ügyet csinálni; Aztán, nehogy otthon több ga­libát okozzak, boltba küldtek; Űtközben megállítottam egy szekeret, melyet két gyönyörű DENT BELEI pej húzott. Az egyiket kifogtam, s helyére egy csacsit meg egy bakkecskéL-kötöttem, mondván az ámuló szekeresnek, hogy iga­vonó, igavonó, mindegy és ol­csóbb is, mert ezek az igényte­len állatkák nem pusztítják a drága zabot. A népboltba érve, mindenkit félrelökve, se szó se beszéd, a zsírt, cukrot, lisztet, kolbászt, fehérneműt, mosóport, petrólelumot, fogpasztát, tejet, viharlámpát, lekvárt, rádiót, festéket, bort, csokoládét, féder- vejszt, szalmakalapot és min­dent, de mindent a bolt közepé­re hajítottam, vadul egymásba tapostam, gyúrtam, nyomtam, sulykoltam, törtem, zúztam, ka­vartam, s az újítók mámoros diadalával kiáltottam a megrö­könyödött. bolti dolgozók és a vevösereg felé: — Tessék elvtáinsak, elvtárs­nők! Tessék kedves vásárlókö­zönség az egyszerű, de nagysze­rű áru, melyhez nem kell e* dény, zacskó, náylonszatyor meg egyéb ördög, csak neki a fűrészt és ki-ki lefűrészeli a szükséges darabot, abban aztán minden benne van! — Ne tesse­nek kérem szájat tátani: áru, — áru! így is, meg úgy is! Sokan azt hihetik, hogy bol­ti tevékenységemmel mindennek a legtetejéhez érkeztem. Sajnajj és fájdalom, de ez még csak a kezdet volt. Ezen túlmenően ki­csiny városunkban temérdek egyszerűsítést és nagyszerűsí- tést hajtottam végre. Utána a járásba, a megyébe, majd orszá­gos botrányok után külföldre tettem át működésem színte­rét. A nemzetközi rendőrség éppen akkor csapott rám, mikor — „Bolygó az bolygó!...“’ — fel­kiáltással az egész naprendszert egyetlen égitestté akartam ka­lapálni. Ezt talán mégse. Ez már az ENSZ Biztonsági Taná­csába ütközik. Dá-dá rossz fiú, mondották és — lefogtak. Mikor bilincsbe verten ott álltam a nemzetközi bíróság-, előtt, s az ügyész olvasni kezd­te azt a pacsirtareggeles postás-- által hozott végzetes levelet, már tudtam mi várhat a tár­gyalóterem népére. Elordítottam magam: — Az ügyészt lefogni! Késő volt. Fél esztendeig tárj tott míg a masszát birákká, ül­nökké, fogházőrökké, tanúkká és közönséggé alakították visz-* sza. — Nem akarok senkit sem tragikus sorsommal tovább un­tatni, ezért az egész történetet lezárom, méghozzá — a titokza­tos levél szövegével: „A Bartók megyei Művelődé­si Osztály Vezetőségének, Kodályeyyháza Mélyen Művelt Elvtársak! — Közöljük Önökkel, hogy e hó 31-én, szombaton este az end- rődvárfalvai Étteremben szere­pel a gyulavadházi „Kinizsi Kázmér“ Sport és Cultur Club kéttagú tangóharmonika zene- kara, továbbá három tagú ének­triója. — Műsorra kerülné!!: Lehár Ferenc, Zerge Mihály, Bartók Béla, Kálmán Imre, Puccini, Durr Dani, Erkel Fe­renc, Lazac Tóni, Verdi, Gu* gyerák Buci, Fényes Szabolcs, Pacsér Zalán, Wágner Richárd, Pupák Vendel, Beethoven és e- gyéb opera, vígopera, dalmű, operett és slágerszerzőik közked­velt művei, valamint népszerű táncdalok, mambók, rumbák, csau-csauk, bogie-bogiek, azaz népi nevükön: vugibugik és mindezek közvetlen tánc-bemu­tatása. Ügy gondoljuk, hogy ez­zel népünk kultúrával való el­látása terén a legegyszerűbbtől a legmagasabbig minden rendű és rangú zenei igényt, kívánalmat és követelményt ki fogunk tud­ni elégíteni. Ehhez méltó ga­ranciát nyújtanak brilliánsan felkészült zenekari erőink és nem utolsó sorban kulturált é- nekesgárdánk. A műsor iránt faluszerte máris óriási az érdek­lődés! Különösen sokat vár kö­zönségünk Pityke Panna és / Gácsér Barnabás szólistáktól. Reméljük, nem hiába! Azt is reméljük, hogy az Elvtársak ott •fenn, a Megyei Művelődésen tel­jes mértékben akceptálják ön­zetlen kultúrharcunkat itt, puszta vidéken és avantgárdis törekvésünkben teljes tanácsi apparátusukkal támogatni fog­nak. Ellenkező esetben — ha kell! — elmegyünk a Minisz­tertanácsig is!!! — Éljen és vi­rágozzék a szocializmus zenei felépítése. Endrővárfa, őszelő-hó 29-én. Utóirat: Mellékelve öt darab tiszteletjegy á: 20.— Ft. Alázatos kultúrelvtársi üdvöz­lettel: Méz Amália, maszek megbízott.-—■Kedves barátom, te betyá­rul elrugaszkodtál a valóságtól, hallottam a tördelőszerkesztő cseppet sem hízelgő hangját, miközben az utánam hajított hu­moreszket, Grosicsot megszégye­nítő robinzonádával elkaptam. Kezdetben annyira bántott afl elutasítás, hogy alig találtam a szobámba. Később megnyugod­tam. Még későbben titáni dac költözött belém: — csak azért ds bebizonyítom! Kaptam a kéz­iratot és az alábbi dokumentu­mot, mely annakidején a humo- reszfk megírására bőszített, hoz­zácsapván, bátran visszamentem a törd. szerk.-hez. Már nem volt bent. Az egészet az aszta­lon hagytam. íme, a bizonyító levél: „— Közüljük, hogy e hét szombatján az endrődi étterem­ben vendégszerepei a gyulai MEDOSZ „Dózsa György Sport és Kultúr Club héttagú tánc* zenekara és nyolc tagú ének­kara. — Műsorra kerülnek: Le­hár és Kálmán operettekből, va­lamint Verdi operákból részle­tek, továbbá népszerű táncda­lok, mambók, rumbák és jele­netek. A műsor iránt máris nagy az érdeklődés. Különösen sokat vár a közönség Csőké Ilona, Gogh György, Somogyi István és Gombos István szólistáktól. Rerréljük, nem hiába!" És most — kíváncsian lesem, mi lesz?

Next

/
Oldalképek
Tartalom