Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-14 / 189. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK. PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPJA 1951. AUGUSZTUS 14., SZERDA Ára 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 189. SZÁM v^> '•&' W^' t> * Mai számunkból: Párttagok és pártonkívüliek együtt a közös célért----------H— Ho vá menjünk dolgozni ? Egy délután a „fehér házban" .., * * * $ $ 4 * * * * * { * * * * A revizionizmus A marxizmus alapvető tételei ellen és a forradalmi munkásmoz­galom céljaival szemben a múlt század közepétől eszmei harc f lyik. Ez a harc az 1890-es évekig abban jelentkezett, hogy a marx­izmus ellenségei a munkásmozgal­mon kívül támadták a marxizmus elvét és gyakorlatát. Az 1890-es évektől a harc formái megváltoz­tak, mivel az ellenséges eszmék támadásai ellenére is, a marxiz­mus fokozatosan teret hódított Európában. Ezért a burzsoázia az eszmei harc olyan módszerét ala­kította ki, hogy a munkásmozgal­mon belül hozott létre marxista- ellenes csoportokat. Ekkor már nem csupán a mozgalmon kívül támadták a marxizmus egyes té­teleit, hanem a mozgalmon belül vettek egyes csoportok revizió alá alapvető tételeket. A revizionisták tagadták a pro­letár forradalom és a proletárdik­tatúra szükségességét és azt állí­tották, hogy a. kapitalizmus béké­sen átalakul szocializmussá. Ta­gadták a forradalmi harc szük­ségességét és az volt a céljuk, hogy a munkásmogalom forradal­mi élét elvegyék és az egész ka­pitalizmus elleni harcot kisebb előnyök kiharcolására korlátoz­nák. Ez pedig azt jelenti, hogy a munkásosztály lemond a forrada­lomról, tehát az uralkodó osztály változatlanul a burzsoázia marad. Ez az alapvető tény is világosan mutatja, hogy a revizionizmus el­lenséges, reakciós irányzat, amely kizárólag a burzsoázia érdekeit szolgálja. Az oroszországi munkásmozga­lomban, majd a Szovjetunió Kom­munista Pártjában széleskörű harcot kellett folytatni a revizio­nizmus ellen. Martov, Bucharín, Trockij és más revizionisták a pártot sokszor megkísérelték le- íéríteni a helyes útról még a for­radalom győzelme után is. Azt hangoztatták, hogy kapitalista környezetben egy országban nem lehet a szocializmust felépíteni, az Iparosítás feleslegesa SZU-bam, a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésének csak évtizedek múltán lesznek meg a 'eltételei. Ha a SZUKP engedett volna a marxi- lenini elvekből, ha nem zúzta volna szét a revizionista frakció­kat, akkor valóban nem épülhe­tett volna fel a szocializmus Oroszországban. A magyar munkásmozgalom­ban is megtaláljuk a revizioniz­mus jellegzetes képviselőit a századfordulót követően. A j,sárga intemacionálé” politikai pártjai revizio’- 'zmusának, a tő­kés háborús érdekeket szolgáló szociálsovinizmusnak eszmei ha­tása betört a magyar munkás- mozgalomba is. fi. Kommunisták Magyarországi tártjának megalakulásával kez­dődött meg hazánkban a revizio­nizmus elleni elméleti harc szer­vezett formában. A Tanácsközitár- Bsság leverése utóin a jobboldali —az osztályárulás elmélete szociáldemokraták előtérbe kerü­lése és a KMP illegalitásba kény­szerítése következtében a revizio­nizmus megerősödött. A szociálde­mokrata pórt jobboldali vezetésé­ben kialakult revizionizmus a fel- szabadulást követően is fennállott egészen az SZDP és az MKP egye­süléséig. A fordulat éve után az MDP-ben is kibontakozott egy revizionista irányzat, amelynek magvát Nagy Imre és csoportja képezte. Nagy Imre és társainak reviziotnizmusa természetesen nem 1956. októberében kezdődött, ha­nem már jóval előbb, az 1949- es évek végén, amikor a kispa­raszti tulajdoninál és a mezőgaz­daság szocialista átszervezésével kapcsolatosan antimarxista néze­teket vallottak. Nagy Imre né­zeteinek lényege abban volt, hogy a kapitalista falu fejlődésében au­tomatikusan követi a várost, te­hát a kisparaszti gazdaságok kül­ső behatás nélkül is a szocializmus felé fejlődnek. (Ezt az elgondolást az 1926-as években a SZU-ban is hangoztatták a revizionisták.) Nagy Imre nézetei a párton be­lül éles bírálatot váltottak ki. En­nek hatására tételeit látszólag visszavonta, azonban az emléke­zetes 1953. ,évi korámnyprogram eltorzítása következtében tűnt ki, hogy Nagy Imre önkritikája lát­szólagos volt. Amint az MSZMP országos pártértekezlete is megállapította, az 1953. júniusi párthatározat és a kormányprogram elveiben he­lyes volt. Azonban ezt a határo­zatot Nagy Imre, mint a Minisz­tertanács elnöke, megvalósítása során eltorzította és egyéni cél­jai érvényesítésére használta fel. Intézkedéseinek lényege abban volt, hogy 1. a proletárdiktatúrát gyengí­tette a párt vezető szerepének tudatos háttérbcszorításával, a Hazafias Népfront szerepének elvtelen meghatározásával, 2. a nemzeti egység revizionista értelmezésével legteremtette a lehetőséget az osztályellenség megerősödéséhez, a munkásosz­tály hatalma gyengítéséhez, 3. a szocialista iparosítást indo­kolatlanul háttérbe szorította, s ezzel a gazdasági mechanizmus bázisát gyengítette, 4. a mezőgazdaságban korábbi revizionista nézetei érvényesíté­sével a szocialista átszervezést jelentősen visszavetette. Ennek a tudatosan revizionista politikának volt a következménye, hogy a proletárdiktatúra 1953. év­ben jelentősen meggyengült és ezt követően a legfelsőbb állami ve­zetésben is érvényesültek helyte­len elgondolások. Az MDP Köz­ponti Vezetősége 1954. márciusá­ban hozott határozata és Nagy Imre pártból való kizárása ellené­re sem tudott azonban eredményes harcot vívni a revizionizmussal szemben. Ennek az volt az oka, hogy a Rákosi elvtársék által gya­korolt pártvezetés káros módsze­reiben sem ekkor, sem később nem állott be megfelelő változás. Hiányzott a pártvezetés egysége, a revizionizmus ellen szektás ta­lajon állva folyt a harc, a szektás vezetés elleni harcot pedig a re­vizionisták kisajátították maguk­nak; Erre megvolt a lehetőség, mert a párttagok bizalma a vezetésben megrendült és Nagy Imréék a szektás pártvezetés elleni harc álarcában léphettek fel anélkül, hogy kispolgári, revizionista néze­tek felfedésére kényszerítették volna őket a körülmények. Ezt a helyzetet nem volt nehéz kihasz- nálniok pártellenes elgondolásaik érvényesítéséért, Lényegében csu­pán az ellenforradalmi események menete mutatta meg, hogy Nagy Imréék célja nem a szocializmus építése, hanem egy polgári de­mokratikus rend kialakítása, a- mely végkövetkezményében fa­siszta diktatúrává vált volna Ma­gyarországon. Az ellenforradalom eseményei rántották le az álarcot a revizio­nisták valódi céljairól. Nagy Imre, mint a revizionizmus el­méleti és gyakorlati vezetője mindvégig tevékeny szerepet játszott a pártellenes cselekmé­nyek sorozatában. Ismeretesek azok a tények, ame­lyek Nagy Imre és társai intézke­dései alapján bekövetkeztek az ellenforradalom idején. A véres ellenforradalomnak szabadság- harccá való kikiáltása, a párt so­rainak dezorganizálása, az úgyne­vezett semlegesség kihirdetése, no­vember 4-én pedig a nyugati csa­patok beavatkozásának kérése, mind azt bizonyítja, hogy Nagy Imre és társai november első nap­jaiban a revizionizmus talajáról továbbcsúsztak és az ellenforrada­lom támogatóivá váltak. A revizionizmus, amelyet a pár­ton belül Nagy Imréék képvisel­tek, következményeiben mérhetet­len károkat okozott a magyar és a nemzetközi munkásmozgalomnak. A magyar népet a szocializmus építésében jelentősen visszavetet­te, a nemzetközi munkásmozga­lomnak pedig azzal okozott kárt, hogy lehetőséget adott az imperia­lizmusnak a magyaroszági népi demokratikus rendszer megdönté­sére. Nem rajtuk múlott, hogy ez nem sikerült. Az ellenforradalom fegyveres leverése nem azonos a revizio­nizmus megsemmisítésével. Esz­mei vonalon következetes har­cot kell folytatni a revizioniz­mus ellen továbbra is. A „nem­zeti kommunizmus’“ antimarxis­ta nézetei még mindig eleven talajra találnak, különösen a kispolgári rétegekben. Az MSZMP országos pártérte­kezlete ráirányította a figyelmet a revizionizmus elleni harc szüksé­gességére azzal, hogy a jelenlegi főveszélyként a revizionista, jobb­oldali elhajlásit jelölte meg. U- gyanakkor azonban a szektás, dog- (FolyU.tás a 2. oldalon.) Mi ÚJSÁG A BÉKÉSCSABAI RUHAGYÁRBAN ^ Az üzemben a fiatalok augusz­tus 10-én, szombaton befejzetck a VIT tiszteletére indított szocia­lista munkaversenyüket. A ver­seny május 16-án kezdődött. Az­óta harminnyole fiatal vetélkedett a legjobb eredményekért. A szo­cialista munkaverseny utolsó sza­kaszában már többen elérték, hogy száz százalékos minőségi munkát végeztek, mely azt jelenti, hogy egyetlen visszvetésük sem volt. Többek között kitűnő ered­ményt értek el Lavrinyecz Anna, Kulcsár Rozália, Pilinszki Mária, Darabos Zsófia, és Medovarszky Mária, utóbbinak a verseny előtt 14 visszevetése volt, azonban a munkaversenyben kitett magáért és elérte, hogy száz százalékos mi­nőségi munkát végzett. Lőrincz Máriának a verseny első dekád- jában hét visszavetése volt, azon­ban ezután olyan jól dolgozott, hogy a következő dekádokban egyszer sem kapott vissza munka­darabokat. Száz százalékos minő­ségi munkát végzett Gyeraj Mi­hály is. A munkaversenyben résztvevők közül huszonötén kap­nak céljutalmat. A céljutalmakat a fiatalság ké­relmére a KISZ üzemi szerveze­tének taggyűlésén fogják kioszta­ni. Az üzemben a jövőre vonatko­zóan elhatározták, hogy a szocia­lista munkaversenyt a régi hibák­tól mentesen, új módon tovább­szervezik. Az útkeresés egyik formája, hogy versenyt kezdenek az ugyan­azon munkareszortokban dolgozók között. A munkaversenyben a leg­jobb eredményeket elérő dolgo­zók céljutalomban részesülnek. A verseny során a minőség javítása, az önköltség csökkentése többek között azt is fogja eredményezni, hogy év végén a dolgozók több nyereségrészesedésben részesül-, nek. A reszort szerint kezdeménye­zett munkaverseny év végéig fog tartani. Az üzem dolgozói és vezetői a második féléves terv teljesítését más módon is kívánják segíteni. A pártszervezet javaslatára pon­tos, sokoldalú intézekedési tervet készítettek, a második féléves tervfeladatok végrehajtására az üzem vezetői. Az intézkedési terv tartalmazza mindazokat a felada- tikat, melyet a második félévben el kell végezni, hogy a termelés növekedjen, a minőség javuljon és csökkenjen az önköltség. Az in­tézkedési terv tartalmazza a zo- ciális intézkedéseket is, melyek a dolgozók munkakörülményeit kí­vánják javítani. Az intézkedési terv, a munkaversennyel kapcso­latos feladatokat is tártál azza. A feladatok végrehajtásának fontos zál ga, hogy a pártszervezet az üzem dolgozóival együtt eredmé­nyesen, jól dolgozzon. Hogy jól dolgoznak az üzemben a párt tag­jai annak a termelési eredmények mellett egyik jele az is, hogy töb­ben mennek a pártszervezetbe és kérik felvételüket a pártba. Há­rom hét alatt nyolcán jelentkez­tek felvételre, valamennyi jelent­kező fizikai munkás, elsősorban nők, KISZ-tagok, volt MDP-ta- gok, a legtöbbjük fiatal. Az üzem dolgozói készülnek au­gusztus 20-ra. A Hazafias Nép­front kezdeményezése augusztus 20. megünneplésével kapcsolatban azt tervezik, hogy 19-én munkás* paraszt találkozót rendeznek, mely alkalommal harminc dolgozó pa­rasztot látnak vendégül. A talál­kozó alkalmával a vendégeknek bemutatják az üzemet, a gépe­ket. A ruhagyáriaknak lesz mivel büszkélkedni a vendégek elölt,- hiszen az első féléves tervüket túlteljesítették és a második fél­év első hónapjának kis lemaradá­sából tanulva, mindent elkészí­tettek, hogy a második félévben is teljesítsék a tervet. A nagykun-napok m «»iimiLMMiiMiíii»' Augusztus 15-e, csütörtök: A Felső-Tiszántúl öntözési prob­lémáiról és a rizstelepekről dél­előtt 9 órakor tart előadást a kis­újszállási mozihelyiségben Mi- hályfalvi István kutató. Délután 3 órakor lesz az előadással kapcsola­tos öntözési bemutató a kísérleti gazdaságban. Augusztus 16-a, péntek: Délelőtt 10 órakor lesz a heti lottósorsolás a mozihelyiségben. A nagyüzemi gazdálkodás előnyeiről délelőtt 11 órakór tart előadást ugyancsak a mozihelyiségben Ma­gyar! András, a földművelésügyi miniszter első helyettese. Délután 4 órakor a résztvevők meglátogat­ják a termelőszövetkezeteiket, este 8 órakor a kisújszállási városi fú­vószenekar térzenét ad. Augusztus 18-a, szombat: Ugyancsak előadással kezdődik a nap, ahol Szikszai Pál a nagy­üzemi mezőgazdaság gépesítésének jelentőségéről fog beszélni. „Ma­gyarország kukoricatermelése” címen délelőtt 10 órakor' lesz elő­adás a gimnáziumban, melyet Fa­ragó Ferenc egyetemi adjunktus tart. Délután 2 órakor gyakorlati bemutatót tartanak a Csorbái Ál­lami Gazdaságban, délután 3 óra­kor pedig birkózó verseny lesz a nagykunvárosok birkózóinak rész­vételével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom