Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-09 / 185. szám

UH. ftucu«2&tis 9„ péntek BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 7 jfönyvbarátok, figyelem J Új ksiyvek jelentek meg a magyar könyvpiacon Könyvkiadóink a héten több új könyvvel jelentek meg a könyv­piacon, kitűnő írók műveivel gaz­dagítva könyvesboltjainkat, a könyvbarátok könyvtárát. A Corvina Könyvkiadónál meg­jelent Shakespeare: A vihar című drámája, Dante: Isteni színjáték, és Nusics: A község gyermeke cí­mű művei. A Magvető Könyvkiadó a töb­bek között Károlyi Amy: Holdis­tennő című verseskötetét, Palotai Boris: Kegyetlen ifjúság című re­gényét, a Móra Könyvkiadó Só­lyom József és Zele Ferenc: Harc­ban az ellenforradalommal, a Szépirodalmi Könyvkiadó Krúdy Gyula: Az élet álom című elbeszé­lés kötetét, a Táncsics Könyvki­adó, Germanus Gyula: A félhold fakó fényében című utikaland- gyűjteményét jelentette meg. Végrendelete szerinti nyngovóhelyére kerül Gárdonyi Géza teteme A Hazafias Népfront Heves me­gyei bizottsága által Egerben meg­alakított Gárdonyi Géza Emlék­bizottság elhatározta, hogy a vá­ros nagy fiának földi maradvá­nyait, amelyek az egri vár egyik Bástyája mellett nyugszanak, ex- Ivumáltatja, s — amint azt Gár­donyi Géza végrendeletében kí­vánta, — volt háza kertjében te­metted el. Az exhumálás és a te­* metés szeptember végén, vagy ok­tóber. elején lesz. A szertartást Gárdonyi Géza kívánsága szerint csillagos este, fáklyafény mellett tartják meg. A temetés után gyűjtést indíta­nak, s először szobrot állítanak az írónak, majd a végleges sír fö- 1 lé mauzóleumot emelnek. Ismerd meg a légoltalmat! IV. Rádió aktív sugárzás Az atombomba robbanásakor egy új jelenséggel találkozunk, a su­gárzás hatással. Atomfegyverek alkalmazása esetén a rádióaktív sugárzás egy olyan különleges ve­szélyt jelent, mely az eddig ismert bombák alkalmazásánál nem lé­pett fel. Az alfa és béta sugarak anyagi részecskéknek kicsiny a hatótá­volságuk, az alfa részecskék a le­vegőben mindössze kb. 10 cm-t tudnak haladni a béta részecske hatótávolsága csak valamivel több. Ezeket már egy közönséges papír is elnyeli, Ezért nincs ko­molyabb jelentőségük. Ezek ve­szélyt csak akkor jelentenek, ha légzés útján, vagy nyílt seben ke­resztül kerülnek a szervezetbe. Az előzőktől eltérően, a gamma sugárzás nem tartalmaz anyagi részecskéket. Ez a röntgen suga­rakhoz hasonló, nagy áthatoló képességű, nagyobb hatótávolságú elektromágneses sugárzás. A bombarobbanás esetén beszé­lünk kezdeti és maradó sugár­zásról. A bomba robbanásától szá­mított kb. 1 percig tartó sugárzást nevezzük kezdeti mag-sugárzás­nak. A kezdeti mag-sugárzás a bomba levegőben való robbaná­sánál jelentős. 25-től 50. r. között: a vérben vénsejt változások lépnek fel, a munkaképesség megmarad. 100-tól 300 r. között: ez az egész testet érintő, mérsékelt adagú su­gárzás általában nem végzetes. 500 r.: ez közepes végzetes adag, mely a sérültek kb. 50 százaléká­nak halálát okozza. 600 r. fölött: ez végzetes adag, melynél a halál kb. két héten be­lül valószínűleg 100 százalékosan bekövetkezik. A legsúlyosabb esetekben, ami­kor a sugárzási adag több ezer r., a halál néhány óra alatt bekövet­kezhet. Az atombamba robbanáskor a sérültek nagy részét nem a su­gár-sérülés, illetve sugár-betegség okozza, hanem a légnyomás és a mechanikai energia másodlagos hatásai. A repülő romok, üveg­cserepek, összeomló építmények o- kozzák a sérülések legnagyobb részét. így jönnek létre a különbö­ző törések, nyílt-sebek, zúzódások, koponya-sérülések, és egyéb vég­zések. Fődre Lajos lg. szds, megyei tpk. I SZABADSÁG mozi Békéscsaba. Aug. 8—14: Két óceán titka. BRIGÁD MOZI Békéscsaba. Aug. 8—14: Hét lányom volt. BRIGÁD KERTMOZI Békéscsaba. Aug. 8—11: Kék sirály. TERV MOZI Békéscsaba. Aug. 8—18: Hajnalodlk. PARTIZÁN MOZI Orosháza. Aug. 8—14: Boszorkány. BÉKE MOZI Orosháza. Aug. 8—13: Külvárosi szálloda. TÁNCSICS MOZI I Szarvas. Aug. »—14: Oké ; Néró. PETŐM MOZI \ Gyula. Aug. 8-13: Vörös kocsma. ERKEL MOZI Aug. »—14: Egy ember frakkban. " VÖRÖS OKTOBER MOZI Mezőkováesháza. Aug. IS: A fiú. PETŐFI MOZI Sarkad. Aug. 7—í: Mexi­kó. SZABADSÁG MOZI Gyoma. Aug. 7—»: Ok voltak az elsők. BÁSTYA MOZI Békés. Aug. 8—14: Dan- kó Pista. egy életen at Meghitt beszélgetés dr. Oláh Emil főorvossal Egy pillanatra meg­áit az ajtóban, aztán barátságos mosolyá­nak kíséretében, ener­gikus mozdulattal a kezét nyújtja. Egy világhírű orvos áll előttem: Dr. Oláh Emil, a gyulai kór­ház egyik főorvosa. Kissé meghajtó alak­ján a szokásos fehér kömény, egykor még dús, barna haja 72 éves korára ezüst­té szürkült, a homlo­kán néhány ránc és Szemüveget visel. Egyszerűen, de na­gyon szépen berende­zett kis szobájában egyedül él a könyvek, a falra függesztett festmények és szekré­nyek társaságában. A széles, nyitott abla­kon a már fáradni kezdő nyár arany­sugarai záporoznak be és a sétány felől né­ha-néha a kertben sé­tálók nevetését, vagy a természet lágyan zsongó dallamait hinti be a bolyongó nyári szél... — Éppen jókor jött, kedves barátom! Ma érkezeit Rómából egy levél — mondja jó­kedvűen. Azt írják: hogy még ebben az évben négy munká­mat jelentetik meg olaszul, franciául, né­metül és angolul... Valóban jókor jöt­tem. Megtiszteltetés számomra, hogy ne­kem adta először át az örömhírt egy or­vos-tudós, aki fárad- hatalanul dolgozik és munkásságát hódolat­tal nyugtázza és érté­keli az egész tudomá­nyos. világ. Ha erről, az életéről kérdezem, akkor hangja lehalkul, maga elé néz... — Nincs olyan nap, hogy ne dolgozzák. Ma is hat ómkor már írtam. Sokait nagyot] sokat írok. Most egy monográfián dolgozom az „Acta Medici] Hungarica” című nemzetközi folyóirat számára a mezőgaz­dasági, szakmai szem­sérülésekről. Ez az ősz orvos mái) fiatal korától kezdvö megállás nélkül ku­tat, ír, előad, vitáz — mindig hoz fel vala­mi újat a homályból a világosságra... Hihetetlenül szor­galmas. Már 60 műve jelent meg összesen Magyarországon és külföldön és most is készen várja a meg­jelenést több új könyve!... — öröm van a munkámban — mond ja. Nincs senkim és semmim — egyedül a munka... Milyen különös azt mondani, hogy „nincs senkim“’... Az arca fájdalmasan eltorzul, s nehezen botorkálnak ki száján a szavak... A fia egy megden- burgi haláltáborban éhenhalt, húszéves lá­nyát Pesten a Váci utcában egy autóbusz) halálra gázolta és a felesége, aki nem bír­ta elviselni a mérhe­tetlen fájdalmat —< négy évvel ezelőtt ön­gyilkos lett... Szomo­rú tragédia. Az apa egyedül maradt és küzd azért, hogy sose legyenek ilyen tragé­diák, hogy az embe­rek arcáról soha ne hervadjon le a mo­soly. Tekintetét mereven rámszegezi, erősen a szemembe, mint aki azt hiszi, hogy majd a szeme el tudja mondani azt, amit a -szája nem tud,: vagy nem akar elmondani.. Néhány észrevehe­tően hosszú perc ti­tán a hétköznapi éle­téről kérdezem. Sze­reti a hosszú, kikap­csoló sétákat, a mozit a színházat. Járt mát külföldön is, de csak a felszabadulás előtt. Tudományának hó­dolt már Paris, Prá­ga, Becs és egy pil­lanatra Budapest is_ Fáj neki, hogy kül­földön jobban értéke­lik tudományos munkásságát, köny­veit, mint itthon, pe­dig ő itthon alcar dol­gozni, innen: Gyulá­ról akarja meggyőz­ni a világot arról hogy a trachoma elle­ni nemes küzdelem végülis diadalt arat! Betegei nagyon sze­retik és tisztelettel néznek fel rá. — Az én eljárásom­mal meg lehet gyó­gyítani mindenkit! — ezt mondja Dr. Oláh Emil, s mi hiszünk ne ki. — Nem „trachoma- csősz" vagyok, de sze­retném, ha mindenki a segítségünkre lenne Gyógyítsuk meg az egész világot! Most 72 éves és a jövőről ezt mondja nekem: — Sok olyan dol­gom van, amit még el kell végeznem... Búcsúzóul egy pil­lanatra még megáll az ajtóban, aztán ba­rátságos mosolyának kíséretében energikus mozdulattal a kezét/ nyújtja. Pallag János Az atombomba robbanása után eltelt egy perctől számított rádió­aktív sugárzást nevezzük maradó mag-sugárzásnak. Ez elsősorban a hasadási termékekből szárma­zik. A hasadási termékek gamma aktivitása igen nagy, de ez az ak­tivitás rohamosan csökken a fele­zési idő miatt. (Felezési időnek nevezzük azt az időtartamot, mely alatt egy adott mennyiségű rádió­aktív anyag — elem — fele el­bomlik rádióaktív sugárzás krbo- csájtása közben. A felezési idő anyagonként változik, a másod­pere kistöredék részétől millió évekig terjedhet.) A különböző rádióaktív sugár­zások hatása az emberi szervezet­re elsősorban a test sugár-elnyelő képességétől függ. Az elnyelt su­gármennyiséget sugáradagnak, vagy sugárdózisnak nevezzük. A íugáragadot röntgen egységekkel mérik, ezt az egységet r-rel jelö­lik. Ha rádióaktív sugárzás jut be g szervezetbe, ott különböző elváltozást okoz. Könnyebb, vagy súlyosabb sugár-sérülés, illetve su­gárbetegség következik be, attól függően, hogy a szervezetet mi­lyen sugárhatás érte, HL hány „r” egységet kapott. Ha a behatolt vugármenoyiség akkora, hogy egy szerven belül, vagy a bőr felszí­nén okoz helyi elváltozást, ezt sugár-sérülésnek nevezzük. Ha a behatolt sugármennyiség olyan mérvű, hogy nemcsak helyi el­változást okoz, hanem az egész szervezetet érinti, sugárbetegség­ről beszélünk. A japéni tapasztalatok, vala­mint az állatkísérletek alapján az egész test által kapott sugárzás adagoknak megfelelően, a sugár­betegségek alábbi fokozatait ál­lapították meg: 25 r. alatt: semmi változás nincs. Tiz új gyógyszer A Chinoin Gyár ebben az év­ben mintegy tíz új gyógyszert hozott forgalomba. A gyár tervei­ben még több újdonság készítése szerepel. Már hozzáláttak a Fo- nurit elnevezésű tabletták gyártá­sához. A gyógyszer a keringési zavarok következtében a szerve­zetben összegyűlt folyadék-meny- nyiséget oszlatja el. A kiváló ha­tású szer árusítását hamarosan megkezdik. PÉNTEK, AUGUSZTUS 9 Kossuth Rádió 8.10 Ré«zlete^^fíu«z.Jía Jenő Step*ú hanides Károly^* nettjeiből, 8.50 La­katos Vincze és zenekar* játszik, *.19 [ Szimfonikus táncok, ».59 .Idő-jelzés, [ 10.00 Hírek, 10.10 Hess el, sas! 10.39 A Belügyminisztérium Erkel Ferenc fúvószenekara játszik, 11.00 Légy hű Önmagadhoz, 11.30 Csajkovszkij: D-dur vonósnégyes, 11.S7 Technikai szünet; 11.59 Időjelzés, 12.lt Tánczene, 13.09 A belterjes gazdálkodás útján, 1X15 Verbunkosok, népdalok, 14.90 Úttörő híradó, 14.20 Operarészletek, 15.00 Mi­cimackó, mesejáték, 1MA0 Magyar san­zonok, 16.59 Múzeumi séta..., 17.00 Szív küldi szívnek szívesen 18.1# Könnyű zenekari hangverseny, 18.40 Az arany- rózsa, 19.19 Offenbaeh-est, 19.45 Min­dennapi kenyerünkért.!. 28.80 Esti kró­nika, 20.25 A VI VTT városából, Moszk­vából jelentjük, 23.00 Csillagos éj 0.10 Öá'ttÖk í 5;ÍÉI$»»snégyes. 14.2» Halló, itt Prága! Hanglemezek, 15.00 Zenekari hangverseny, 15.40 Sze­gény özvegy, Palotai Boris elbeszélés«, 15.58 Csóka Béla és zenekara játszik, 10.40 Fiúk a tilosban. Ifjúsági Rádió műsora, WM Fúvószene, 17.38 Don im­án Moliére komédiájának rádióválto­zata, 19.05 Mozart-szimfóniáfc, 19.45 Schumann írásaiból, 20.00 Népi együt­tesek műsorából, 20.10 Heti hangver­senykalauz, 21.05 Rafael Márta és Me­lis György Dunajevszkíj-fílmdalokat énekel. 21.30 Magyar nóták, csárdások, 22.00 Tánczene. (•••••«••••'••••••»•••••••••••••••••ti arról, hogy miért nem jár a színház Sarkadra Egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás tengeren is fül, a Feke­te-Körös mellett egy járási székhely. Lakik ott vagy tizenöt­ezer ember, dolgoznak naphosz- szat, és munka után szívesen el­mennek moziba, színházba. Mozi­ba el is mehetnek, de Thalia pap­jait és papnőit már nem láthatják régóta. A százegynéhány lelket befogadó mozihelyiség már nagyon elhanyagolt állapotban volt, any- nyira, hogy lassan filmvetítésre) sem lesz alkalmas, nemhogy szín- házelőadásra. Történt egyszer, hogy elhatároz­ták: az elhanyagolt helyiséget ki­csinosítják, kibővítik a gépházat, de nem sokáig örültek a szép terv- nek az emberek, a helyiség kapui végleg becsukódtak és befellegzett, a színházi tájelőadásoknak is. Teltek-múltak a hetek, hónapok. Néhány ember fúrt-faragott, fű- részelt, falazott, beköszöntött az ősz, a tél, a tavasz, majd három­negyed év után újra kinyitotta ka­puit a pompásan átalakított mozi­helyiség. Erkélyt azonban mégsem építettek, a gépházat ugyan kibőn vitették, de a régi elavult géppel vetítenek. Még ezt te elviselték volna az emberek, gondolván: végre a színház is eljön hozzánk! Már éppen azt beszélték milyen jó lesz megnézni annyi idő után az első színdarabot, amikor egy felfedező kijelentette: itt ugyan nem lesz tájelőadás! Hogy miért? Egyszerű: öltözőt nem építettek Úgyis lett. A színház nem járt ki tájelőadásra, csak nyáron tartott szabadtéri előadásokat. Majd a kultúrházban, ha felépül! Majd oda jön a színház a téli szezon- ban... Fura dolog mondhatjuk, mert ki látott olyan járási székhelyet, as hol nem lehet szín előadást tar­tami, mert nincs hol? Vagy lehet- ne valami más megoldást találni? Nagyon szeretné, ha sikerülne, minden sarkadi dolgozó ember és az is, aki ezt a tanmesét lejegyez­te. (K:Gy.\

Next

/
Oldalképek
Tartalom