Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-18 / 193. szám

BÉKÉS MÉGYE! NÉPCJSAG 1951. augusztus 19., vasárnap | Partéiét ★ H | Megnyílt „Különös ember“ Megyénk egyik községéből kü­lönös levelet kaptunk. A levél írója felhívja a figyelmünket, hogy a helyi pártszervezetben ko­moly bajok vannak, hogy ott ná­luk a pátrban „már mind benne vannak a tolvajok, a karrieristák, a kofák, a kupecok és azok, akik az ellenforradalom alatt meg­szöktek a harc elől.“ A levél író­ja szerint ezek az emberek az­után frakciót alkotnak, mely el­len a becsületes emberek mit sem tehetnek. Ezért nem is lépett be a pártba. A továbbiakban megír­ja, hogy a községben olyanok kap­nak nyugdíjat, akik nem érdem­lik meg. Bizonyítékként megemlíti a le- véríró, hogy M. K. ellen régebben feljelentést tettek munkatársai, hogy a fizetésükből ellopott, O. M.-nek is az a bűne, hogy lopá­sért feljelentették. Felkerestük a levél íróját és többekkel beszél­gettünk. így alakult ki az a véle­ményük, hogy egy különös ember­rel van dolgunk, aki érzéseiben u- gyan a pártért aggódik, azonban esetenként mint most is beszédei­vel, írásaival, cselekedeteivel nem az érzéseit szolgálja. A leg­nagyobb baj az, hogy ezt felvilá­gosításunk ellenére sem hajlandó egyelőre elismerni. A vizsgálatunk során kiderült, hogy a levélíró becsületes, osz­tályhű, párthű embereket vádol, jóllehet, mint minden embernek, nekik is vannak hibáik. A köz­ségben jól ismerik Szvitán Já­nost, Garai Pált, a Bencsik csa­ládot, Mórocz Jánost, Lestyán Andrást, Józsa Istvánt, Valki Lászlót, ifj. Sárkány Györgyöt és Jánost, Tarján Jánost és sorol­hatnánk a többit, akik'a ftífrt hé-i lyi szervezetének tagjai, munká­sok, vezetők, egy részük a helyi munkásőrség tagjai, őket és a többieket vádolja a levélíró, ami­kor azt mondja, hogy olyanok vannak a pártban, akikkel ő, az „igazán kommunista” nem haj­landó együttműködni. Lám, hova jut el egy ember, a- kí nem tud ura lenni önön sértő­< < < < < < i i < döttségének. Mert erről van szó. A helybeliek tudomása szerint nincsenek tolvajok, kupecek és egyéb, a levélíró által titulált e- gyének a pártszervezetben. Vi­szont azt mindenki egyöntetűen vallja, hogy a levélíró régebben megsértődött és az eset óta int­rikálja a pártszervezet tagjait. Az ilyen magatartás a kispolgá­ri és burzsoá ideológia tükröződé­se a munkásmozgalomban, mely­nek megnyilvánulási formája többek között a bosszúállás: „Te megbíráltál engem, majd én talá­lok okot, hogy belédkössek és bosszút állok rajtad. A bosszú­vágy nem ismeri el sem az osz­tályérdeket, sem a párt érdekeit. Nem az ellenséges osztályok el­len, hanem saját elvtársaink el­len irányul. A bosszúvágy mint a méreg árt a szervezetnek és csökkenti harckészségét. Az ilyen nézeteknek másik megnyilvánulá­si formája a passzivitás és a mun­kától való elhúzódás. Egyesek ha valami nem tetszik nekik, passzí­vakká válnak, mint jelen esetben is a „levélírónk", aki megvan sér­tődve, ezért nem kérte felvételét a pártba. Elhúzódik és ugyanak­kor saját kommunista mivoltjára hivatkozik, lényegében nem se­gíti a pártszervezet munkáját, nem hajlandó a mozgalomban to­vább dolgozni. A jelen esetben, amikor olyan emberekről van szó, akiről a helyi pártbizottság titkárhelyettesének is az a véle­ménye, hogy barátjának tekinti, de több dologban nem ért vele e- gyet, többek között azzal, amit le­velében is ír. Ilyen emberre el­sősorban neveléssel kell hatni. Hívják a pártszervezet elé, adja­nak neki módot arra, hogy el- moíídjá' véleményét és így egye­nes nyíltsággal, becsületesen tisz­tázzák azokat a kérdéseket, ami­ben úgy látják, hogy nincsen ne­ki igaza. Értessék meg vele, hogy a vélt sérelmek orvoslása nem a bosszúállás útján kell történjen, — mert ez árt a párt helyi szer­vezetének —, hanem pártszerű formában. ,, B. Z. < < < < < < < *4 A csehszlovák termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése 1957-ben Mind Csehországban, mind pé­ti g Szolvákiában egyre több kis- ís középparaszt tér át a termelő- izö vet kezet! gazdálkodásra. Szlo­vákia területén különösen az utób­bi hetekben lépett be sok egyéni­leg gazdálkodó paraszt a termelő- izövetkezetekbe. Számos termelő­szövetkezeti járás alakult. 1951 elejétől Szlovákia területén több mint 130 termelőszövetkezetet ala­kítottak. Még gyorsabb ütemben fejlődik a szövetkezeti mozgalom a cseh területeken. Igen szembetűnő a fejlődés Ceske Budejovice vidé­kén, ahol alig akad olyan nap, hogy ne alakulna új termelőszö­vetkezet. Míg 1956. májusában és júniusában összesen 2 termelőszö­vetkezet alakult, addig ez év má­jusában és júniusában csaknem 30 az újonnan alakult szövetkeze­tek száma. Az év elejétől csupán Ceske Budejovice területén több mint 151 új közös gazdaságot ala­kítottak. Ceske Budejovice terü­letét O’omouc területe követi, ahol 49 az újonnan alakult szövetkeze­tek száma, a harmadik helyen ál­ló bmoi területen összesen 28 szö­vetkezet alakult 1951. januárjától. Szlovákiában Eperjes területe 36 új szövetkezettel halad az élen. Szorosan mögé zárkózik a beszter­cebányai és a kassai terület. A csehszolvák földművelésügyi minisztérium jelentése szerint Csehszolvákia területén ebben az évben összesen 528 új termelőszö­vetkezetet alakítottak. A szövet­kezetek taglétszáma meghaladja a 13 400-at, s területe eléri a 15 281 hektárt. Állandóan emelkedik a meglévő szövetkezetek tagjainak száma és földterületének nagysá­ga. A régebben alakult szövetke­zetekbe csaknem 12 000 paraszt lépett be, akik együttesen több mint 28100 hektár kiterjedésű földdel növelték a közös gazdasá­got. A csehszlovák termelőszövet­kezetek ebben az évben több mint 104 000 hektárnyi területtel gyara­podtak. a DÍVSZ IV. kongresszusa Pénteken reggel Brúnó Berni­ni, a DÍVSZ elnökének rövid be­vezető beszédével megnyílt a De­mokratikus Ifjúsági Világszövetség IV. kongresszusa. Az ENSZ főtit­kára nevében és megbízásából Bratcsikov, az ENSZ képviselője köszöntötte a kongresszus résztve­vőit és rajtuk keresztül a világ if­júságát. Sok sikert kívánt a kong­resszusnak a népek békéjét és biz­tonságát szolgáló munkájában. Ezután Bruno Bernini, a De­mokratikus Ifjúsági Világszövet­ség elnöke tartott beszámolót. Az ifjúság a jelenlegi világban és a DÍVSZ feladatai címmel. Brúnó Bernini bevezetőben megemlékezett a Moszkvai VIT páratlan sikeréről. Hangsúlyozta, hogy a kongresszusnak számos fontos kérdéssel kell foglalkoznia, így az ifjúsági szervezetek együtt­működésének, az atom és hidro­génfegyverkísérletek beszünteté­sének, és az atomerő békés fel- használásából származó előnyök­nek a kérdésével. Az előadó közölte, hogy a har­madik kongresszus óta a világ kü­lönböző részeiből 59 szervezet lé­pett be a DIVSZ-be. Jelenleg ; mintegy 85 millió ifjút és leányt egyesítő több mint 200 szervezet tagja a világszövetségnek. Bruno Bernini a következőkkel zárta beszámolóját: — Felhívunk mindenkit — küldötteket és megfigyelőket egy­aránt — munkálkodjanak vállvet­ve, hogy a kongresszus munkájá­nak bezárásaképpen a leggyümöl­csözőbb határozatokat hozhassa az ifjúság a barátság és a világbéke érdekében. (MTI) Mit tett és tesz a város szebbé tétele érdekében a Békéscsabai Tanács? A Békéscsabai Városi Tanács] műszaki osztálya elkészítette a | város szebbé és egészségesebbé! tételére az 1957—58-as évre a ter­vét. Az alábbiakban kivonatokat közlünk a terv 1957. évre vonat­kozó részéből: Köztisztasági vonaton A kővel burkolt utak tisztántar­tása már most is folyamatban van, melyeknek egy részét naponta két alkáTőrrimaí sepertetnek és locsol­ják, Ugyancsak folyamatban van a vízlevezető árkok kitakarítása. Ennek érdekében új seprőgépet is beállítottak. Népszórakoztatás szempontjából továbbfejlesztik a már meglévő állatkertet és a vidámparkot; Gyógyfardő lesz Békéscsabái Ebben az évben a fürdőt és & strandfürdőt átszervezték és beál­lították a vízgyógyfürdőt. Mivel városunk forgalma állandóan nő, számos utca kövezését, vagy bur­kolását végezték él. A járdákat pedig a téglás gyalogjáró helyett cement gyalogjáróval cserélték fel. Ugyancsak ebben az évben 4000 négyzetméter új betonjárdát épít­tetek Békéscsabán. A parkok terén A meglévő parkok karbantartó-" sát és szebbé tételét már meg­kezdték, több mint 120 ezer virág- palántát ültettek ki eddig. A régi piacteret, mintegy ezernyolcszáz négyzetméter területen talajcseré­vel füvesítették. Az erzsébethelyi elhanyagolt liget rendezését és kerítéssel való ellátását már meg­kezdték. A társadalmi és bérmun­kával mintegy 8 ezer darab ut­cai sorfát ültetek ki. Ezeket a munkálatokat fokozatosan tovább­fejlesztik; Kisújszállásra ináalá kilönvmatok menetrendje augusztus 20-án Békéscsaba ind: £.02 Kisújszállás Ind: 16.35 Kisújszállás érk: 9.20 Békéscsaba érk: 20.25 A különvonathoz csatlakozik Elek és Eőkősházai Elek Ind: 4.00 Lőkösháza ind: 4.30 Az elekl és lőkösházl utasok Békéscsabáról a menetrendszerinti 628. sz. vonattal Békéscsabáról 22.2» oerces indulással utazhatnak haza. Orosháza ind: 3.16 Kisújszállás ind: 16.55 Kisújszállás érk: 8.26 Orosháza érk: 22.27 E különvonat szedi fel Nagyszénás, Kisszénás, Kondoros és Csabacsüd utasait. A vonat indulási ideje: Nagyszénás ind: 3.58 Kondoros ind: 4-18 Kisszénás ind: 4.41 Szarvas ind: 4.55 Kisújszállás érk: 7.40 Kisújszállás Ind: 17.25 Szarvas érk: 20.24 E vonat a Szarvas helyben felszálló utasokat és az esetleg Mezőtúrról visszamaradt utasokat szállítja. Vésztő ind: 4.41 Kisújszállás ind: 16.15 Szeghalom ind: 5.20 Körösladány ind: 5.39 Kisújszállás érk: 7.47 Vésztő érk: 19.40 Gyoma ind: 6.26 Kisújszállás ind: 17:35 Kisújszállás érk: 8.33 Gyoma érk: 19.44 A vonat a Gyoma helyben induló utasok részére közlekedik. Dévaványa ind: 4.59 Ez naponként közlekedő menetrendszerinti vonat, amely tengelyszámig megerősítve továbbítja a dévaványai és ecsegfalvi utasokat. MEGJEGYZÉS: Békéscsabáról a 3.40-kor Induló menetrendszerinti vo­nattal is lehet utazni. A különvonatok útjába nem eső állomások (községek) utasait gépkocsi­val szállítják a vonat indulási helyére s ott csatlakoznak. A menetjegyeket egyénileg és csoportosan lehet megvásárolni. HIRKK Ismereti*., jeszio filmet készíted a Magyar Vöröskereszt a ffi/er- mekpamlizissel kapcsolatos leg­fontosabb tudnivalókról. A 11 per­ces filmet a közeljövőben vidéken is bemutatják. Kazári leánytáncot és kisnyéki csárdást tanult be a gyomai Kato­na JÓ2sef járási művelődési otthon népi tánccsoportja. A táncokat az augusztus 20-i ünnepségeken mu­tatják be. • Nylon-zsacskóval lett öngyilkos egy 30 éves holland kereskedő. A zacskót a fejére húzta, összehúz­ta a zsinórt és megfulladt. Megjelent dohányárudáinkban a régóta várt Symphónia cigaretta, darabonként 18 filléres árban. A dohányosok véleménye szerint az új gyártmány igen jó, kellemes aromájú. A megyei Vöröskereszt értesíti a véradókat, hogy augusztus 19 én,! hétfőn az ünnepre való tekintet! el a vérvétel szünetel. Legközelebbi véradás 21-én lesz. Tűzoltószertárt és kocsiszínt épí­tett a geszti községi tanács. Ez- n- kívül a falusi borbélynak is remdJ behoztak egy új lakást. • Románia felszabadulásának 13. évfordulója alkalmából ünnepi ro­mán filmbemutatót tartanak ha­zánkban augusztus 22-én. Ezeken a bemutatókon a Rombadőlt fel­legvár című román filmet vetítik, amely egy család reményeinek, vágyainak, csalódásainak drámai történetét mondja el. Békéssámson község határában a mai napon mindenütt befejezték a cséplést. Az egyéni gazdáknak 8—9 mázsás, a Vörös Csillag Tsz- nek 14—15 mázsás gabanaátlaga van. A dévaványai öttagú pásztó- ze­nekar új, helyi gyűjtésű n, »* kát gyakorol, melyekkel rövidesen közönség elé lép. * Tiszavirág címen színes, rövid film készül a Tisza évenként meg­ismétlődő látványos eseményéről, a Tiszavirágzásról. A film készíté­sét már tavaly tervbe vették és az idén fejezik be. A felvételeket Barcs Sándor készítette. Egzotikus vadállatok kiállítását rendezik meg az őszi hónapokban a békéscsabai Munkácsy Mi hálj” múzeumban. * Békéssámson községben a köz­ségfejlesztési tervben százezer fo­rintot fordítanak a villanyhálózat további fejlesztésére. A tervezett fejlesztés egy részét még ebben az évben elvégzik. • Sarkadon három kilométer hosz- szú vízvezeték rendszert építettek ki az egyik ártézi kút bekötéséveL A vízvezeték minden második ut­casarkon csappal van ellátva. Tervbe vették a csőhálózat további kiépítését is. — KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS mindazoknak, akik drága, felejt­hetetlen feleségem, drága édes­anyánk temetésén részt, vettek és részvétüket nyilvánították. Sajti család. Csorvás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom