Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-11 / 187. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG — 1957. augusztus 11., vasárnap ff EBDEIEI L O P 11 éé piiiiiiiiiiimiiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiimiiM!miiiiiimimitiiii>iiimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiii iMiiiimiiiiiimiiiiiiiiiitiimiiitMíKiiiiiiiiiiiinmiiiutmmimiiiimmmmimiiiiüimiiiaiiimmiitimiiiiiifiiiitiiiimiiiiiiiiiiiil Az Újkígyósi Földművesszövet- kezetnél szinte szállóigévé váll egy éppen nem becsületet dicsőítő dolog: érdemes lopni. Hogy honr rran e nagy bátorság, erre sok-sok példát tudnak mondani az Újkí­gyósa Földművesszövetkezet dolgo­zói. Elejében, amikor hallottuk, bizony elcsodálkoztunk, hogy ilyen nyíltan beszélnek, éppen nem dicsekvésre méltó cselekedet ről. De ahogyan nekünk elbeszél­te az ügyvezető elnök, a párt alap­szervezeti titkár, a könyvelő elv* társ és mások, bizony azt szűrtük le, hogy nem dicsőség, de egyesek-1 nek hasznuk vált belőle. Ugyany- nyira, hogy a többezer forintért, amit a közvagyonból elloptak bi­zony még a hajuk szála sem gör­bült meg. , Talán kezdjük a legnagyobb ügynél. Bartyik üzemágvezető első nagy hiánya 1955. augusztusában mutatkozott meg, mintegy 50 000 forint. Ez a leltár szerinte nem volt jó. Egy hónap múlva újra lel­tároztak és ekkor csodák csodájá­ra már az 50 000 forint hiány le­csökkent 7000 forintra. Hogy ho­gyan erre csak a leltározás után jöttek rá, amikor a leblombázott hordókban a pálinka vízzé változott A fennálló 7006 forintot pedig, mint kálót jóváírták; Bartyikraak, Ebbe azután, már az igazgatóság nem egyezett bele. Később, két és fél hónap' múltra újra leltároztak. Ekkor már csaknem megduplá­zódott az augusztusi összeg Ugyanis több mint 90 000 forint hiányt mu­tattak ki. Ekkor még nem volt végleges, mert a társszövetkezetek részére kiadott göngyölegről feltár még nem készült. A végleges lel­tárnál 103 ezer forint hiányt mu­tattak ki. Ebből a hiányból a meg­engedett legnagyobb kálót a csak­nem 40 000 forintot javára írták* még így is 83813 forint tényleges hiánya ront atkozott. A rendelet értelmében’ erre egy havi illetmé­nyét visszatartotta a vezetőség és Bartytkot azonnali hatállyal elbo- csájtották. A feljelentés ellene wwwwywwvwwww A tanácsok és s pártbizottságok ssegítsége ■'* ***** a mezökovácsházi KISZ szervezeteknek Mezőkováesházán a járási és a községi tanács s a pártbizottsá­gok figyelmet érdemlőn támo­gatják az ifjúsági szervezeteket. A pártbizottságok megfelelő ter­meket bocsátottak a fiatalság ren­delkezésére, a községi tanácsülés pedig tízezer forintot szavazott meg a KISZ-szervezet céljaira. Az összeg egy részéből lemezját­szót és 75 hanglemezt vásároltak a községi KISZ-szervezetnek, a- zonkívül az egyik tsz zeneértők hiányában használaton kívüli, teljes zenekarra való fúvós hang­szereit a fiataloknak ajándékoz­ták. A járási tanács KlSZ-szerve- zetének 15 tagját pedig — na­gyobbrészt a tanács anyagi hoz­zájárulásával tíznapos balatön- földvári üdülésben részesítik jó munkájuk jutalmául. megtörtént 1956. áprilisban. Ekkor a bíróság bűntényt nem állapított meg, de ezzel nem volt befejezve a Bartyik ügy. A község dolgozói nem nyugodtak ebbe bele. Az ügyet, újból átadták a bíróságnak. S most augusztus 5-én újra tár­gyalták a Baa-tyik ügyet Gyulán. Az ügyet bizonyítékok hiányában elejtették. A földművesszövetkeze- tet pedig 700 forint perköltségre kötelezték. A fölöm űveaszövetke»- zet a Bartyik ügyben új pert indí­tott Ehhez az ügyhöz még annyit kell hozzátenni, hegy Bartyik moot építtetett egy új házat, amely csaknem 100 000 forint értékű. S ezt látják az újkígyósi dolgozók, csak éppen azok nem, akik a bizo­nyítékokat keresik. Csatlós Béla, ruházati boltveze­tő is hosszabb ideig élősködőit a földművesszövetkezet vagyonából. Úgy annyira, hogy már ö is meg­irigyelte Bartyik nagyiéban éléséi és ő is követte példáját Igaz nem épített házat, minek kínlódjon ve­le, amikor készein is kap. ö házat vett a szerzett pénzen. Neki csu­kát Bánfi Péter baromfifelvásárló is belekóstolt a máséba. Előbb csak 3500 forintot „léptetett** meg Igaz, ő azzal védekezik, hogy ott­hon a szekrényben hánykolódott el. Amikor a hiányt kimutatták neki, fogadta, hogy július 30-ig rendezi. Nem is volt itt semmi kü­lönösebb. Kifizette a közel 4400 forintot. A szövetkezet vezetősége e tetteiért szabályosan felmondott neki, még kétheti fizetést is folyó­sított, hogy szépszerével menjen el a szövetkezettől, s ne legyen több lehetősége arra, hogy a kö­zös vagyonból eltulajdonítson. Bánfi Péter jogtalannak- tartotta a szövetkezet humánus eljárását, ezért a területi egyeztető bizott­sághoz fordult. A bizottság pedig csak az egyik felet, Bánfi Pétert hallgatta meg és így intézkedett. Bánfi Pétert visszahelyezte mun­kakörébe. Ezzel az eljárással a földművesBzövetkezet vezetősége nem értett egyet. Danida, a ruházati bolt vezetője is úgy érezte, ha másnak lehet és semmi baja nem esik belőle, akkor ő sem marad le a többitől. Miért legyen ő makulátlanabb a többi­től. ö nem a szövetkezetei károsí­totta meg, nem a közösség zsebé­ből lopta a pénzt, hanem egyes emberekéből, a dolgozókat károsí­totta meg, árdrágított A dolgozók tettek feljelentést, i hogy Darida boltjában minden, j drágább, mint másutt. Ez idéztíf elő az első leltárt, majd a másodi­kat, harmadikat. Egy alkalommal 14 000 forint hiányt mutattak ki neki. Ezt az összeget már másnap be is fizette. Hogy honnan vette a pénzt? Az üzlet kasszájából. Per­sze ez újabb leltárt követelt, ami- | kor kitudódott, hogy a hiány visz-1 szafizetésére a pénzt az üzlet pénz-1 tárából lopta. Még nem ért véget a díszes tár­saság névsora. Hiányos is lenne, ha Bacsa Ferenc hentes nem egé­szítené ki. Neki is csaknem 2006 forimtcs hiánya van. Hogy miből?* Csak egy-két példát, mindjárt rá lehet jönni, hogy miből. Bacsa Fe­renc .amikor a kocsmában mula­tott, nem pénzt adott ám a cigá­nyoknak, hanem egy-egy szál kol­bászt dobott a cimbalomra A szövetkezet sózott szalonnáját eladta a szövetkezetnek mint mellékterméket, s az érte kapott pénzt a saját zsebébe süly- ly esztette. Soroljuk még? Talán nem érde­mes. Még egyet meg kell jegyezni, hogy az elmúlt évben az Újkígyóst Fcddművesszövetkezetnél 97 000 formt kálót írták jóvá. Az idén el­ső félévben még negyedrésze sincs a tavalyinak. Most joggal gondol­pán 21 891,80 forint terheli a lel- j hatja kedves olvasó, hogy a bűnö­sök, akik a közösség vagyonát dor- bézolták, már valahol a hűvösön ülnek. A legnagyobb meglepetés­re nem így van. Semmi báníódá- suk nem esett azóta és azillewji^e- sefc — a szövetkezet vezetőin Kí­vül — egyáltalán nem háborodjak fel azon, hogy csak így' csákiszal- ma módjára kezelik a közös va­gyont. — Cs. E. — HÍREK Az orosházi szövetkezetben, határozták, létesítenek. Kossuth Termelő- a KISZ-tagok el­hagy kultúrotthont A murjtölatokat kis részben a termelőszövetkezet anyagi támogatásából nagyobb részben azonban társadalmi mun­kával végzik el. Tervüket még a tél beállta előtt akarják megva­lósítani. » A KISZ orosházi város területi szervezetének tagjai, Gyopároson vízitelep építését kezdték el. Eb­ben a munkában kb. nyolcvan fiatal vesz részt. A fiatalok ter­vezik, hogy a gyopárosi tavakon vízísportolni fognak. A vízijár- tassági vizsgát is itt teszik majd le. gondolat a cigányokról Egy évtizeddel ez­előtt, ha valaki azt imádta: cigány, már a kiejtésben is benne volt a megalá­zás. Ha valakire meg­semmisítő jelzőt akar­tak mondani, kőny- nyen odamondták: ci­gány. Ez alatt aztán érthetett mindenki a- mit akart. Érthette azt, hogy tolvaj, csavargó és min­den olyant, ami az emberi társadalom sa­lakja, szennye. Ennek okairól nem kívánunk részletesebben szólni, csupán annyit, hogy a tőkés társadalom ve­lejárói az ilyen jelen­ségek. A tőkés társa­dalomban nem is le­hetett ez másként, hi­szen ott minden a tőke szolgálatában van, az ember csak eszköze annak, mint bármi más. Ez­ért nincs még kísér­let sem arra, hogy valamilyen társadal­mi réteg mégoly rossz gazdasági, kulturális . helyzetén változtassa­nak. Különben erre mindenki emlékszik, Tíz-tizenkét eszten­dő nem nagy idő, egy kultúrájában elma­radt réteget nem le­het az általános tárt sadalmi szintre fel- emelni ennyi idő a- latt, hiszen a megrög­zött erkölcsi normák sokáig hatnak. Még­is, ha a cigányság életét figyelemmel kí­sérjük, a fejlődés szembetűnő. Vegyük az 1479 lakosú Gesz­tet, melyből 68 a ci­gány. Aligha merült fel még gondolatban is valakinek közülük régen, hogy a község ügyeinek intézésében vegyenek részt. Ma Geszten van közülük tanácstag. A fiatalok közül ketten KISZ-ta- gok. Van közöttük, aki sertést hizlal, ami annak a bizonyítéka hogy a mezőgazdasági dolgozók életkörül­ményei mindjobban hatnak rájuk. Már o- lyasmít is szóvá tet­tek, hogy jó lenne az állatforgalmi cólgazda Ságban belőlük egy brigádot alakítani és úgy dolgoznának. Most nem arról van szó, hogy az elgondo­lás mennyire helyes, nem rejt-e ez is ma­gában elkülönülési veszélyt, hogy talán egészségesebb, ha mi­nél jobban elvegyül­nek munka közben a többi lakos közé. Most csak azt a tényt húz­zuk alá, hogy a cigá­nyok figyelme mind­jobban a munkára terelődik és ntmcsu- pán az „öröklött" mesterségre, a vályog­vetésre, hanem a köz­ség jellegének megfe­lelően a mezőgazda-1 Ságra. Ezt különben az is bizonyítja, hogy a községből nősült férfiak szeretnek, ott letelepedni, mert munkához jutnak. És szerintük ez a leglé­nyegesebb, ebből fa­kad az általános gaz­dasági, politikai és kulturális felemelke­désük, társadalmunk általános szintjének az elérése. Bár igaz az, hogy az ifjabb nemzedék között ke­vesebb az analfabéta, mégis szükséges a céltudatos nevelésük. Ezért nagyon helyes a községi tanács részé­ről az elgondolás, hogy havonta a ci­gányság életkörülmé­nyeinek a kialakulá- sárói tartanak elő­adást és arról, hogyan lehetne teljesen új életkörülményeket ki- alakítaniok. Csak üd­vözölni lehet a geszti tanács VB olyan el­gondolásait, hogy a községi orvos a tisz­taságról tart előadást, továbbá: jobban meg­követelik ezután, hogy az iskolába rendszeresen járja­nak el a cigánycsalá­dok gyermekei, min­dig pontosan vigyék el gyermekeiket a kü­lönböző betegségeket megelőző oltásokra. Ezentúl pedig egy-két olyan családot, akik becsületesen dolgoz­nak, épületfaanyag­gal kívánják segíteni a község kezelésében lévő erdőből, hogy fo­kozatosan a lakásvi­szonyaik is megvál­tozzanak. Igaz, hogy ma már nem a 1 társadalom salakját, szennyét je­lenti a cigány szó, de még mindig van kü- lönösHkesernyés íze És mi mindezt azért tettük szóvá, hogy csale céltuda­tos munkával szüntethetjük meg tel-» jesen azokat a különb­ségeket, amelyek még megvannak e réteg és a többi lakosok kö­zött. —€1 Időjárás Várható időjárás vasárnap es­tig: Felhőátvonulások, ma sok, holnap kevesebb helyen záporeső, zivatar. Időnként élénk nyugati, északnyugati szél. A nappali hő­mérséklet Keleten és Délen csök­ken, máshol alig változik. Várha­tó legalacsonyabb hőmérséklet éj­jel: 14—17 fok, legmagasabb nap­pali hőmérséklet vasárnap 23—26 fok között helyenkint 26 fok fe­lett. • OLCSÓBB LETT az IBUSZ ál­tal szervezett balatonfüredi „fillé­res kirándulás” részvételi díja. Az indulás augusztus 18-án lesz, a részvételi díj 50 forintra csök­kent. Jelenetkezni az IBUSZ-nál lehet. • TŰZ ÜTÖTT KI szombatra vir­radóra a békéscsabai Csaba Szál­lóban. Az emelet 3. szoba lakói c'garettacsikket dobtak cl, mely elalvásuk után tüzet fogott és meggyulladt a paplan és ágybe­tét. Emberéletben nem esett kár. • FILMANKÉTOT RENDEZ­TEK Gyulán, augusztus 8-án, a Petőfi Moziban, melynek során bemutatták a „Hirosima gyer­mekei” c. japán filmet. A Ha- záfias Népfront áltál szervezett filmankétnak igen nagy sikere volt. • Társaskirándulást szervez au­gusztus 19—20-án Aggtelekre az IBUSZ. Részvételi díj 150 forint, mely fedezi az útiköltséget, szál­lást és étkezést. • TÁNCVIZSGÁT rendeznek au­gusztus 18-án a gyomai járási művelődési otthonban az általá­nos iskolából kikerült fiatalok részvételével. A Békéscsabai Pamutszövőben I millió 600 ezer folyóméter ze- fíring és 260 ezer méter apamoli­nó anyagot szőnek a harmadik és utolsó negyedévben. • A gyermekparalízisről tartott előadást augusztus 10-én, szomba­ton este Tímár Sándor orvos, az endrődi községi művelődési ott­honban. KISZ alapszervezet alakult az endrődi Béke és a Búzakalász Termelőszövetkezetekben. • Dunántúli körútra ment a Me- zőhegyesi Törzsállattenyésztő ÁI- llami Gazdaság kultúrcsoportja, A mezőhegyesiek Bábolnán és Badacsonyban is fellépnek tánc­csoportjukkal. • Légoltalmi kiállitást rendeznek szeptember közepén a Békéscabai Munkácsy Mihály Múzeumban. Ugyanitt állítják ki októberben a Békés megyei festők tárlatát. * Elkészült A nagyvilágon e kí­vül... címmel — az ausztriai Wochenschau, Welenews és az UNESCO Filmsection felvételei­nek felhasználásával — a külföldi lágerekben élő disszidensek életét bemutató riport film. (MrpI) kisebb tételekben. Márciusban csak 898 forintot tulajdonított ma­gának. Alig két hónap múlva már

Next

/
Oldalképek
Tartalom