Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-08 / 184. szám

1957. augusztus 8., csütörtök BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSÄG 5 iiiiiimiiiiiiu Külföldi hírek Elcsattant az első pólón az Altrincham-ügyben London (Reuter) Lord Altrinc ham, akinek Erzsébet királynőt bíráló cikke heves vitára adott okot Angliában, kedden este egy televíziós interjú során a többi között kijelentette: „Nagyon saj­nálom, ha bárki azt gondolná, hogy ellenséges érzülettel viselte­tem a királynő iránt.” Lord Altrincham hangoztatta, hogy cikkében változást akart előidézni az udvar légkörében. „Bármennyire nem szívesen teszi is az ember, nincs más választása, minthogy a főnököt bírálja, mert csakis a főnök tud túlhaladni a rossz dolgokon.” Amikor Lord Altrincham az interjú után elhagyta a televíziós stúdió épületét, egy ismeretlen fé ri lépett oda hozzá és pofonvágta, ezeknek a szavaknak a kíséretében: „Ez a magáé, amiért megsér­tette a királynőt." A férfit bekísérték a közeli rendőrségre. (MTI) A Moszkvában tárgyaló nyugatnémet küldöttség vezetője csütörtökön utazik vissza a szovjet fővárosba Berlin (MTI) Lahr nagyköv et, a Moszkvában tárgyaló nyu­gatnémet küldöttség vezetője, aki jelentéstételre a múlt hé­ten Bonnba utazott, csütörtökön tért vissza a szovjet főváros­ba. A nagykövet hétfőn beszámolt a tárgyalások menetéről Adenauer kancelárnak és Brentano külügyminiszternek. AyugaMiémetország hamarosan felveszi a kapcsolatokat a Lengyel Népköztársasággal? Berlin (MTI) Amint a nyugat berlini Tages Spiegel jelenti, Adenauer kancellár közölte, hogy a Német Szövetségi Köztársaság a napokban felveszi a kapcsolatokat a Lengyel Népköztársasággal. Valószínűnek tartják, hogy a két ország először kölcsönösen ál­landó kereskedelmi kirendeltséget fog felállítani. £ Tito elnök Brioniban fogadta a Grúz Kommunista Párt vezetőit Brioni (Tanjug) Joszip Broz Tito, a Jugoszláv Kommunista Szövetségének főtitkára kedden Brioniban fogadta a Grúz Kom­munista Párt vezetőit. Később Tito elnök és felesége ebéden látta vendégül Mzsava- nadzet, a Grúz Kommunista Párt Központi Bizottságának első tikárát és a többi grúz pártvezetőt. (MTI) Lángszóróval irtják az arankát Zalában A zalai földeken nagyon elszaporodott a lucernaföldek vesze­delmes élősdije, az aranka. A gazdák a fertőzött részeket lekaszálják s az arankatöveket kivágják. A pacsai növényvédő állomás munká­sai az állami gazdaságokban és a nagyobb lucernásokban lángszó­róval irtják a veszedelmes növényt. Az erős láng az aranka gyö­kerét is kiégeti. Jegyzéke Berlin. (MTI) A nyugatnémet kormány a múlt hetekben jegy­zékben fordult Belgium, Luxem­burg, Hollandia, Nagy-Bntannia, Franciaország, Norvégia, Dánia, Görögország, Ausztria, Olaszor­szág és Svájc kormányához, s felkérte őket, hogy gondoskodja­nak önmaguk a náci rendszer ál­dozatairól és károsultjairól. A nyu­gatnémet javaslatot mindegyik kormány visszautasította, követel­ve, hogy a nácizmus áldozatainak a Német Szövetségi Köztársaság fizessen kártérítést. (MTI) Megkezdték iiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiimimiiiiniii a gabonaelőleg osztását A kamuti Rákóczi Tsz-ben mint­egy másfél hete állandóan dolgo­zik két cséplőgép. A tsz saját cséplőmunkacsapatának tagjai ed­dig mintegy ezerhétszáz mázsa búzát eresztettek a zsákokba, a- miből csaknem 684 mázsát adó­ban, 200 mázsát pedig a tsz-tagok saját részükről szerződésre adtak az államnak. Nyolcszáz mázsát abból a célból raktároztak, hogy abból 300 mázsa maradjon a jö­vő évi vetésre, a többit pedig a zárszámadás utáni osztozkodás rendezésére biztosították. Szerdán a cséplőgépek mellett megkezdték a munkaegység után járó búzarészesedés osztását s a tervezettnek ötven százalékát ad­ják most ki a jó, eddig 11,7 má­zsa holdamként! átlagtermésű bú­zájukból 10 kilogrammot adnak munkaegységenként a tagoknak. Balogh Sándor tehenész húzaosz- talékából 20 mázsát adott .el az államinak, s az érte járó összegből többek között kerékpárt vesz. Szekeres Sándor sertésgondozó pedig 15 mázsa felajánlott gabo­náért kapott pénzt a felvásárlási szervtől. Á Viharsarok asszonyai az ifjúságért || Békés megyében eddig csaknem nyolcvan nőtanács alakult újjá az ellenforradalom óta. A megye asz- szonyai anyai szeretettel és áldo­zatkészséggel nyújtják segítő ke­züket az ifjúságnak. Pártfogásuk* ba vették az árván maradt fává-» rosi gyermekeket s másfél hónap alatt körülbelül 45 000 forintot gyűjtöttek össze. Ebből az összeg­ből a budapesti Ságvári Endre Le­ányotthonban elhelyezett árvák ta­níttatásához, ruházásához és nya- raltatásához adnak segítséget) Tanév végén a kiváló előmenetelű iskolásokat könyvjutalmakban ré­szesítették, közreműködtek a tan­évzáró ünnepségek rendezésében s előmozdították a táborozásokat, A gyermekváros felépítésére többszázezer forint értékű tégla-1 jegy eladását vállalták a Viharsa­rok asszonyai, ezenkívül műsoros esteket, bálákat is rendeznek. A Körösök völgyének liba- és kacsa- tenyésztő falvaiban a gyomai, a dévaványai és a köröstarcsai asz- szonyok kezdeményezésére meg­kezdték a tollgyűjtést a leendő gyermekváros ágyneműihez. A csanádapácai nőtanács tagjai pél­dául egy ágyhoz szükséges párna és paplan készítését ajánlották fel. Szem előtt tartják a nagyobb gyermekek nevelésének kérdéseit is. A békéscsabai nőtanács a helyi Balassi Bálint Művelődési Otthon­ba szerdán délután 280 édesapát hívtak meg. Az apák ankétjén szakemberek közreműködésével fehér asztal mellett beszélték meg, hogyan segítsék és támogas­sák serdülőkorú fiúgyermeküket a, szülők. (MTI) Hatezer éves múlt túrul a közönség elé, ha be­lépnek a békési múzeumba. A múzeum, augusztus 4-én nyílt meg a járási kultúr- házban. A múzeum anyagá­nak összegyűjtése 20 éves munka eredménye. Békés és környékének népe 20 év alatt minden ellenszolgálta­tás nélkül gyűjtötte össze az értékes néprajzi és arche­ológiái tárgyakat. A múze­umban kb. 1200 néprajzi és 350 archeológiái tárgy van kiállítva. Ezeken kívül 80 levelezőlap, 250 fénykép és kb. 700 darab papír- és réz­pénz gyűjtemény, sok régi okmány és hírlap látható, az üvegszekrényekben. A mú­zeum vezetője dr. Durkó La­jos nyugalmazott gimnáziu­mi tanár elmondja, hogy a múzeumot még tovább le­hetne fejleszteni, ha kapná­nak még helyiséget, mert a meglévő két terem kicsinek bizonyult. Sok múzeumi tár­gyat nem tudtak elhelyezni. A múzeumlátogatók táborá­val együtt reméljük, hogy a községi tanács mindent megtesz, a múzeum tovább­fejlesztése érdekében. UHlll .............................un....................................................................... Há rommillió lakásépítkexési hitelt adtak ki eddig megyénkben Kormányunk az állami lakásépítkezés mellett nagy segít­séget nyújt azok számára is, a'cik saját erejükből, saját meg- talcarításaik felhasználásával kívánnak otthont alapítani. Az állami segítséget: az építési kölcsönt egyre többen veszik igény­be hazánkban. Megyénkben az év első felében 114 építkező kapott hitelt, közel 3 millió forint összegben. I Gyógypedagógiai inárképző Főiskola pályázatot hirdet o. pedagógiai, a logika és az álta­lános lélektan tárgykörének elő­adására, adjunktusi állásra. A főiskola pályázatot hirdet a logopédiai tanszéken tanársegédi állásra. A tanársegéd feladata: részvétel a tudományos oktató­nevelő munkában, a logopédiai gyakorlatok ellátása, valamint részvétel az elméleti és gyakorlati fonetika-kollégiumokkal kapcso­latos előadások megtartásában. Az Egri Pedagógiai Főiskola pályázatot hirdet rajztanszékén betöltendő főiskolai adjunktusi állásra. A Pécsi Pedagógiai Főis­kola a délszláv tanszéken egy ta­nársegédi állásra hirdet pályáza­tot. A Nehézipari Műszaki Egyetem pályázatot hirdet testnevelési tan­székén betöltendő két testnevelő tanári állásra. A Szegedi Tudo­mányegyetem bölcsészet-tudomá- nyi kara a germán filológiai tanszéken 1957 szeptember 1-től betöltendő decensi állásra hirdet pályázatot. A Szegedi Tudomány Egyetem természettudományi kara a Bollyai Intézetben és a földtani tanszéken egy-egy tanársegédi ál­lást kíván betölteni. A pályáza­tokhoz szükséges felvilágosítást az illető főiskolákon, illetve egye­temeken adják meg. ogjjs a kéhzájz. közül... A bukaresti 9. számú magyar nyelvű vegyes középiskola igaz­gatói szobájában azon tanako­dunk, melyik tanulót válasszam riportom hőséül. Sok időnk nincs, július elseje van, ezen a napon kezdődtek meg az ország egész te­rületén, tehát itt is, az érettségi vizsgák. A kedves, fiatal igazgatónő egy. másután lapozza fel az osztály­könyveket, nem tudja, kit ajánl­jon, sok, nagyon sok a jó tanuló gyerek, aki megérdemelné, hogy írjanak róla... Bejön a magyar ta­nárnő, gyors tanácskozás. A t nulók közül számosán eltávoztak a fővárosból, ki pionír táborba, ki üdülőbe, ki a i-.agymamához. Nem lesz könnyű. Végre egy mentő öt­let! Lemegyünk a földszintre, ahol az egyik teremben egy csór rt mama sürög-forog az asztalok kö­rül. Az érettségizők számára ké­szítik a büfét. A szendvicsek, sü­temények mellé egy-egy zöldág is jut, mintegy emelni az ünnepé­lyes esemény fényét..: Gömbölyű, mosolygó mamát mutat be a tanárnő: Hollandus néni, a szülői bizottság elnöke, fe­hér kötényben tesz-vesz és míg beszél, félszeme a tálakon van. Hatodikos fia és nyolcadikos lá­nya járnak ide. Most éppen na­gyon el van foglalva, de, ha eset­leg délután ellátogatnék hozzá­juk... Délután az egész há­zat sikerült felverni álmából, a mamán kívül, aki az udvaron a nagymosást vezényli. (Három nap múlva utaznak el szabadságra mindannyian, muszáj mindent rendbe tenni!) Míg ülök az ebédlőben és azon gondolkozom, melyik gyerekkel foglalkozzam, az asztalon füzetet pillantok meg: Hollandus Erzsé­bet, nyolcadik oszt. tanuló. Le­gyen hát Erzsébet. Hősnőm pirosra mosdott arccal, szorosra font, vizes hajjal kerül elő a fürdőszobából. Nyúlánk, ví- dámszerű, pujkatojás képű, 14 éves csitri, kíváncsian méreget, nem érti, miért pont rá vagyok kíváncsi, mikor „tetszik tudni, mi kétszázan vagyunk az iskolában és én velem nincs semmi érdekes." Na jó. Kezdjük talán azzal, ho­gyan végezted az évet? Pillanatra elborul az arca, vagy csak nekem tűnik úgy? Aztán mesélni kezd; Az úgy volt, hogy eddig színötös volt az értesítő, csak az utolsó fél­évben, kicsit, hát igen, a fejébe szállt a dicsőség, több időt töltött a zongoránál, többet járt az ope­rába, a természetrajz múzeumba és úgy esett, hogy három négyes is becsúszott az év végére..; Jövő­re éberebb lesz, nem fog előfor­dulni ilyesmi, bármekkora is le­gyen a kísértés..; Kedvenc tantárgy? Rámnéz, ki­csit csodálkozik. A természetrajz? Hát nem az előbb mondta, hogy a kelletnél is többet bújta a mú­zeumot? Nincs is annál szebb, ő tanárnőnek készül, minden diák­jába beoltja majd a természet iránti szeretetek Jóska, az öccse, aki idáig csend­ben hallgatta, most savanyúan jegyzi meg, hogy Erzsiké „mániás" a múzeu­mával, legszívesebben minden va­sárnap elcipelné őt is, és „tessék elképzelni, még latinul is tudja mindenfélének a nevét”. A kezdetben kissé szertartásos légkör megenyhült, mindannyian beszélünk, megérkezik közben a legnagyobb testvér, Matild is. Na­gyon ismerős valahonnan, de csak a végén derült ki, hogy azonos Onofrei Matilda operaénekesmő- vel, akinek nemrég Puccini „Bo- hémélet”-ében tapsoltunk: Muset- tet alakította szép sikerrel. Férje a filmharmöniániak tagja, román. A gyermekek belemelegedtek a bezsélgetésbe, Jóska a Pionír tá­borról beszél, Hcmorodról, ahova készül, Erzsiké a* egyik Miami gazdaságba tett látogatásáról. S hát a háztartásban, segít a le­ányka? Míg felteszem a kérdést, villámgyorsan eszembe jutnak gyermekkorom végnélküli falvé­dői, az összemaszatolt, soha be nem fejezett kötések, a magvalás- ra váró szilvahegyek.;; Hollandus néni válaszol, kicsit bizonytalanul, Erzsiké az asztalon lévő hamutartókat rakosgatja; Nem mondja, szokott segíteni, mi­kor ráér, de gyakran előfordul, hogy portörlés közben bele-belefeledkezik egy-egy érde­kesebb könyvbe... Istenem, az ves­se rá az első követ, akit 14 éves korában nem kapott el Jókai „Kő­szívű embere..." Tudok már szinte mindent Hol­landus Sámuel bukaresti magyar hivatalnok családjáról, aki Ko­lozsvárról került a fővárosba, munkahelyén megbecsülik, aki az RNK iránti forró szeretet mellett, a kalasszikus és a jelenkori ma­gyar kultúra szeretetére, megbe­csülésére neveli gyermekeit. S ezt megteheti annál is inkább, mert olyan rendszerben, olyan ország­ban él, ahol a nemzetiségi politika nemcsak üres szólam, hanem ma­gyar nyelvű oktatás, újságok, színház, könyvkiadás minden for­májában nyilvánul meg, < hol nemzetiségre való tekintet nélkül mindenkiről egyformán gondos­kodnak. Elbúcsúzúzom a családtól, Er­zsikétől, az „egy a kétszáz ma­gyar tanuló közül“ és arra a 25 évvel ezelőtti pofonra gondolok, amit azért kaptam, mert egyszei a- iskolában magyarul szólaltam meg..; De jó, hogy Erzsikének soha nem lesznek ilyen emlékei! Benedek Anna

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom