Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-08 / 184. szám

2

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1957. augusztus «„ csütörtök

A béke és barátság nagygyűlése a szovjet fővárosban

Moszkva. A Magyar Távirati Iroda tudósítói jelentik Moszkvából:

Soha többé háborút! Soha többé atomháborút!" — Ezekkel a Jelszavakkal gyülekezett sok tízezer moszkvai és a Világifjúsági Találkozó résztvevői, többezer delegátus a szovjet főváros egyik

legnagyobb terén, a Menyezsna- ján, hogy a hirosimai első atom- támadás 12. évfordulója alkalmából kifejezze a világ ifjúságának tiltakozását az atomkisérletek és az egész emberiség jövőjét fenyegető háborús próbálkozások elten.

Ssáxearek töltötték meg a hatalmún teret,

amikor felcsendültek a Békeinduló hangjai.

Fiatal japán leány lépett a díszemelvényre: Sizoko Nagato, a VIT e japán küldötte, aki 12 évvel ezelőtt átélte a hirosimai atom támadást. A hatalmas tömeg néma csendben hallgatta Sizoko Nagatot.

minden részéből össaesereglfitt fiatalok, diáitok! Örülök, hogy ezen a béke és barátság jegyében megrendezett nagygyűlésen, amelyet. a Hirosimát és Nagaszakit ért atomtámadés 12. évfordulóján tartanak, ilyen «ok fiatal gyűlt össze — kezdte szavait, majd elmondotta, hogy

■Kedves barátaim! A világ amely több mint SOOMO ember életét oltotta ki. Az első atomtá- madás megölte Sizoko Nagato anyját és testvéreit, elpusztította otthonát és súlyosan megsebesítette őt ás.

A japán küldött emlékeztetett arra, hogy az atomtámadás -következtében még ma is sorra pusztulnak japán férfiak és nők, azok, akik az atombomba felrobbantásakor megsebesültek. A városokban ma is ott van a rombolás nyoma, az atomtámadás nyomán elpusztult házak.

— Mindezeket látva, nem lehet szó nélkül hagyni az atombomba- kísérletekei. Nem lehet nem törekedni arra, hagy megakadályozzuk az atom-» a még veszélyesebb hid- Togénbonttoa további gyártását, — folytatta Sizoko Nagato. Ázatom. és hádrogénfegyverekkel folyó kísérletek súlyosan veszélyeztetik az emberiséget. Ezeket a kísérleteket azonnal abba kell hagyni.

Beszéde további részében arra hívta fel a "VXT-en ös&zesereglett fiatalokat, hogy

egyesítsék erőiket a béke védelmében,

a tömegpusztító fegyverek és az azokkal folytatott kísérletek azonnali eltiltásáért. r*wft «ibh» * Síjén békében a

gozzek az emberiség! — fejezik be nagyhatású beszédét a japán küldött, akit ezután öt világrész ifjúságának képviselőd köszöntöttek.

Mély hatást gyakorolt a gyűlés résztvevőire, amikor Zoja Kosz- mogyemjaanszkajanak, a hős szovjet partizánleónynak édesanyja megajándékozta Sizoko Nagatot.

A nagygyűlés résztvevői gyászszünettel emlékeztek meg azokról a japánokról, akiknek életét 12 évvel ezelőtt az atomtámadás kioldottál''"'

A Német Szövetségi Köztársaság fiataljai által énekeit békaedal után Edward Jan angol delegátus lépett a mikrofon elé hazája küldöttsége nevében.

A VI. V'ilágifjúsági Találkozót olyan időben rendezzük — mondotta többek közsött —, «unitkor

Rész letek

Leninmk Jl szabadság és egyenlőség jelszavával való KpMfaiP

a hidrogénbomba szörnyű veszélye fenyeget.

Ha valaha alkalmaznák ezeket a fegyvereket, elpusztítanák, megsemmisítenék mindazt, amit az

emberiség sok száz éves munkával alkotott. Ezért követeli hazám népe, ifjúsága a világ minden békeszerető emberével együtt az öszszas atom- és hidrogén fegyver kísérletek beszüntetését, a tömeg- pusztító fegyverek eltiltását.

A gyűlésein több ország küldöttei szólaltak fel. A szovjet Ifjúság szavát Atekszej Mareszjev, a Szovjetunió hőse tolmácsolta. (MTI)

• ••••««•*•••(•««•«•« •••<• •••••*•<«••• • • • • • Zorin kérdéseket tett fel

fl nyugati ellenőrzési javaslatokról a Leszerelési Albizottság keddi ülésén

■ | világosítást kért a légi- és száraz- ; i földi megfigyelési övezetekre vo- i j natkozó legutóbbi nyugati javas- • I latokról; (MTI)

fi Daily Teieyraph az amerikai szenátusnak a négerek ügyében hozott legújabb döntéséről

London (MTI) A Daily Telegraph éleshangú vezércikkben ■foglalkozik az Egyesült Államok szenátusának legújabb döntésével, amely megadta a kegyelemdöfést Eisenhower törvényjavaslatának. A cikk kifejti, hogy az amerikai szenátorok leckéztetni szoktak más országokat a szabadságról és a demokráciáról, » most ,■ feltűnő módon bort isznak, miközben vizet prédikálnak.

y "szimetnyiivánítás.

Käszönetünket -fejezzük ki mindazoknak az elvtársaknak, rokonoknak, barátoknak és ismerősöknek, akik drága jó férjem, édesapánk, szeretett gyermekünk

BRAUN PÉTER elvtárs temetésén résztvettek és fájdalmunkat enyhítették.

Braun Petemé és családja Braun András és családja Zagyva István ■és családja

1

Már volt alkalmam rámutatni arra, hogy annak a politikai álláspontnak, amelyre bizonyos demokraták és szocialisták velünk szemben helyezkednek, a legelterjedtebb igazolása, legelterjedtebb védelme a demokráciára való hivatkozás. Ennek az álláspontnak leghatározottabb képviselője az európai irodalomban, mint önök természetesen tudják, Kauteky, a

II. Lntemacionálé szellemi vezére, aki mindmáig a berni Intema- cionálénak. „A bolsevikok olyan módszert választottak, amely megszegi a demokrácia elveit, a bolsevikek a diktatúra módszerét választottéit, ezért ügyük nem igaz ügy’1 — ezt mondja Kautsky. Ez az érv ezerszer, meg miliiószor szerepelt mindenütt és állandóan az egész sajtóban és az általam megnevezett lapokban. Ezt hajtogatja állandóan az egész értelmiség is, néha pedig félig tudatosan szajkózzák érveléseikben a nyárspolgárok. „A demokrácia — szabadság, egyenlőség, a többség döntése: mi is .lehetne előrébb való a szabadságnál, az egyenlőségnél, a többség döntésénél!

Ha ti, bolsevikek, eltértek ettől, »St emellett nem átallottá- tok nyiltan kijelenteni, hogy ti előbbre valók vagytok a szabadságnál is, az egyenlőségnél is, a többség döntésénél is. akkor ne csodálkozzatok azon és ne panaszkodjatok amiatt, hogy bitorlóknak, erőszakoskodóknak nevezünk benneteket!“

Mi ezen a legkevésbé sem csodálkozunk, mert mi elsősorban világosságot akarunk, és csak arra számítunk, hogy z élenjáró dolgozók. valpban világosan tudatára ébrednek Helyzetüknek. Igen, mi mindenkor mondtuk és mondjuk programunkban, pártprogramunkban! hogy nem hagyjuk magunkat félrevezetni olyan pompásan hangzó jelszavakkal, mint szabadság, egyenlőség, a többség akarata, és hogy azokat, akik demokratáknak, a tiszte demokrácia híveinek, a következetes demokrácia híveinek nevezik magukat és ezit közvetlenül vagy közvetve sisembeállítják a proletariátus diktatúrájával — Kolcsak cinkosainak tekintjük.

Igyekezzenek tisztába jönni a dologgal, ezzel tisztába kell jönni. Az-e valóban a tiszta-demokraták bűne, hogy a tiszta demokráciát hirdetik, védelmezik azt a bitorlókkal szemben, vagy az a bűnük, hogy a vagyonos osztályok pártján, Kolcsak pártján vannak?

Kezdjük a szabadság kérdésének tisztázásával. A szabadság, szó se róla, minden forradalom szempontjából, akár szocialista, akár demokratikus forradalom, igen-igen lényege« jelszó. A mi programunk azonban kijelenti: a szabadság, ha ellenkezik a munkának a tőke elnyomása alól való felszabadít.ásóval, csalás. És önök között mindenki, aki olvasta Marxot, — sőt, úgy gondolom, hagy mindenki, aki legalább egy, Marxot népszerűsítő ismertető munkát olvasott — tudja, hogy Marx életének, irodalmi tevékenységének és tudományos kutatásainak nagy részét éppen annak szentelte, hogy kigúnyolja a szabadságot, az egyenlőséget, a többség akaratát és a mindenféle Bentha- meket, akik minderről rengeteget összeírtak és bebizonyítsa, hágj’ ezek a frázisok az árutulajdonos szabadságára'' a tőke szabadságának érdekeit szolgálják, « a tőke ezt a szabadságot, arra használja fel, hogy elnyomja-a dolgozó tömgeket.

Mi azt mondjuk mindenkinek, hogy aki abban a pillanatban, aamerikai urak, csalás, ha ellentét- bein van .a munkának a tőke uralma alól való felszabadításával; Önök .megfeledkeztek egy csekélységről, civilizált urak. Megfeledkeztek arról, hogy szabadságunk egy olyan alkotmányban van lefektetve, amely törvényesíti a magántulajdont. Ez a dolog lényeg.

Mi azt mondjuk, hogy a kapitalisták gyülekezési szabadsága a legnagyobb bűntett .a dolgozókkal szemben — ez az ellenforradalmárok gyülekezési szabadsága. Mi azt mondjuk a burzsoá értelmiségi uraknak, azoknak az uraknak, akik a demokrácia hívei: önök hazudnak, amikor azt a vádat emelik ellenünk, hogy megszegjük a szabadság elvét! Amikor az önök nagy burzsoá forradalmárai Angliában 1649-ben, Franciaországban 1792—17B3-ban végrehajtották a forradalmat, nem adtak gyülekezési szabadságot a mo- narchistáknak. A francia ferradaL mat éppen azért nevezik nagynak, mert nem ismerte az 1848-as forradalmak közül sokra jellemző ingadozást, felemásságot, szószátyár- kodást, mert tettekben megnyilvánuló forradalom volt, amely, miután megdöntötte a monarchis- tá'kat, következetesen elnyomta őket. Ugyanígy fogunk elbánni mi is a tőkés urakkal, mert tudjuk, hogy a dolgozóknak a tőke elnyomása alól va1' felszabadításához meg kell fosztani a kapitalistákat a gyülekezési szabadságtól, el kell venni, vagy körül kell nyirbálni „szabadságukat". Ez a munkának a töke elnyomása alól való felszabadítását stelgálja; ez azt az igazi szabadságot szolgálja, a- mikor nem lesznek ■ olyan épületek, amelyekben egy-: család-él, és amelyek egyesek — földbirtokosok, kapitalisták, vagy valamely részvénytársaság . — birtokában vannak. Amikor így lesz, amikor az emberek már el is fogják felejteni, hogy társadalmi célokat szolgáló épületek valakinek a tulajdonában lehetnek, akkor mi a teljes „szabadság” mellett leszünk. Amikor a világon csak dolgozók lesznek és az emberek már( emlékezni se fognak rá, hogy a társadalomnak nem-dolgozó tagja is lehetett — ez még nem lesz olyan hamar s ez a burzsoá urak és a burzsoá intellektuel urak bűne —, akkor mi a gyülekezési szabadság mellett leszünk mindenki számára, ma azonban a gyülekezési szabadság — a kapitalisták, az ellenforradalmárok gyülekezési szabadsága. Mi harcolunk ellenük, ellenállást fejtünk ki velük szemben és kijelentjük, hogy ezt a szabadságot eltöröljük...

mikor az egész világon, vagy a- kár egy országban a tőke hatalmának megdöntéséig jutott .a dolog, aki egy olyan történelmi pillanatban, amikor előtérbe nyomul az elnyomott dolgozó osztályok harca a tőke tel jes megdöntéséért, az árutermelés teljes megszüntetéséért, hogy .mindenki, aki egy ilyen politikai helyzetben a „szabadság" szót általánosságban használja, aki ennek a szabadságnak jegyében szembefordul a.proletariátus diktatúrájával — az semmi egyebet nem tesz, mint segít a kizsákmányolóknak, az a kizsákmányolok híve, mert a szabadság, ha nem rendeljük alá a munka felszabadítása, a tőke igája alól való felszabadítása érdekeinek, mint az pórt programunkban .nyíltam kijelentettük — csalás. Lehet, hogy ez fölösleges a program formai felépítése szempontjából, de lényegbevágóan fon-1 tos egész propagandánk és agitá- ciónk szempontjából, s proletár- harc és a proletárhatalom alapjainak szempontjából. Mi nagyon jól tudjuk, hogy harcolnunk kell a világtőke ellen, nagyon jól tudjuk, hogy a világtőkére annakidején a szabadság megteremtésének feladata várt, hogy a világtőke lerázta a feudális rabságot, hogy polgári szabadságot teremtett, nagyon jól tudjuk, hogy világtörténelmi haladást jelentett És mi kijelentjük, hogy általában a kapitalizmus ellen, a köztársasági kapitalizmus ellen indul—ik harcba, — természetesen tudjuk, hogy a kapitalizmus a szabadság zászlaját fogja kitűzni velünk szemben. S mi válaszolunk neki. Szükségesnek tartottuk, hogy ..ezt a, választ prőpramunkban ‘ adjui meg: minden szabadság csalás, hé ellenkezik a münSä'felszabadításának, a tőke elnyomása alól való felszabadításának érdekeivel.

De talán ez nem js lehetséges? Talán nem is lehet ellentét a szabadság és a munkának a tőke elnyomása alól való felszabadítása között? Vagy ék szemügyre valamennyi nyugateurópai országot, amelyben megfordultak, vagy a- melyről legalábbis olvastak. Minden könyvben úgy festették le ezeknek az országoknak rendjét, mint a legszabadabb rendszert, és most ezek a nyugateurópai civilizált országok — Franciaország, Anglia, Amerika —.magasra emelték ezt a zászlót, és „a szabadság nevében“ a bolsevikok ellen vonulnak. A közelmúlt napokban — a francia lapok most ritkán jutnak el hozzánk, mert minden oldalról be vagyunk kertivé, de szikratáviratok eljutnák, a levegőt mégsem lehet megszállni, fogjuk a külföldi szikxatáviratokat —, a napokban alkalmam volt olvasni •egy szikratáviratot, amelyet a francia rabló-kormány röpített világgá: amikor Franciaország a bolsevikok ellen megy és támogatja ellenfeleiket, most is mint ezelőtt, mindenek fölé helyezi a Franciaországot jellemző „magasztos szabadsógeszményt”. Ezzel minden lépésnél találkozunk, ez ellenünk folytatott vitáik alaptónusa.

És mit neveznek ők szabadságnak? Ezek a civilizált franciák, angolok és amerikaiak szabadságnak nevezik már azt is, ha gyülekezési szabadság van. Csak benne legyen az alkotmányban: „Gyülekezési szabadság minden állampolgárnak”. „Ez — mondják ők — a szabadság tartalma, ez a szabadság legfőbb megnyilvánulása. Már pedig ti, bolsevikek, megszegtétek a gyülekezési szabadság élvét.“

Igen — válaszoljuk mi —az önök szabadsága angol, francia és

A szovjet Bők felhívása az Egyesüli Államok és Anglia valamennyi nőszervezetéhez

Moszkva. (TAS25STK) A Szovjet Nők Bizottsága felhívást intézett az Egyesült Államok és Anglia valamennyi nőszervezetéhez. Felhívásában rámutat az atomháború egyre reálisabbá váló veszélyére.

A népek egyre inkább tudatára ébrednek, hogy nem késlekedhetnek, cselekedniük kell.

A felhívás felszólítja az amerikai és az angol asszonyokat és leányokat, tegyenek meg minden tőlük telhetőt, hogy hallgassanak a népek anyák hangjára, az és retet szavára. (MTI)

12 évvel ezelőtt Hirosima és \ugassuki felett robbant fel az első hét atombomba,

London. (MTI) Nyugati hírügynökségek jelentései szerint az ENSZ Leszerelési Albizottságában Zarin szovjet küldött kedden fel-