Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-06 / 182. szám

4 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1051. augusztus 6. .kedd Fiatal asszonyok, lányok találkozója A városi pártbizottság ajándékát, k gyönyörű zászlót meleg szeretettel fo­gadták a városi KISZ fiataljai. Július 28-án a város ifjúságának találkozó­ján a zászló átvételekor fogadták meg, hogy még lendületesebben, még harcosabban végzik mindennapi mun­kájukat úgy az ifjúsági szervezetben, mint munkahelyeiken. A megyei leány tál álkozón — amelyet július 28-án tartottak meg Békéscsabán — a megyei KISZ bizott­ság megbízásából Farkas Istvánná ünnepi beszédét tartja. Farkasné a megye fiatal asszonyainak és leá­nyainak nevében szólt a találkozó résztvevőihez. Beszé­dében hangsúlyozta: — Minket nőket borzalom tölt el, ha a háború veszélyéről hallunk. Napjainkban ezren és tízezren emelik fel tiltakozó szavukat az atomrobban­tások kísérletei ellen. Számunkra is itt az alkalom, hogy tiltakozzunk azok ellen, akik férjeink, kedvese­ink, fiaink életére törnek. Beszéde további részében a fiatal asszonyok és lá­nyok feladatát szabta meg a KISZ-ben. Az ifjúsági szövetségben a lányok legyenek azok, akik széppé, ott­honossá teszik szervezetüket s ne csak szórakozásra használják az ifjúsági szervezetet, de tanuljanak is s erre sok-sok lehetőség van ma, a fiatal asszonyoknak és lányoknak. A találkozón nemcsak fiatal asszonyok és lányok vettek részt, de ott voltak az édesanyák, nagymamák is. Az első képen az elnökség tagjai között ott lát­hatjuk Kulich Mihál vnét, a mártírhalált halt Kulich Gyula édesanyját. Második kép: A résztvevők nagy figyelemmel hall­gatják Farkasné előadását. A lánytalálkozó küldöttei között ott vannak (balról jobbra) Kovács Mária, Kon­doros, Mészáros Ilona, Mezőhegyesi Állami Gazdaság, Talmácsi Eta orosházi fiatal lányok is. Harmadik kép: Az érdekes találkozó gazdag műsor­ral ért véget. A képen látható táncosok az oros­házi Barnevál kultúr csoportjának tagjai. Kik ’Űzetik— adójukat Békéscsabán? Kiknem fizetik ...'Wt.—.■ ■ = | Az adó népi államunk egyik be­vételi forrása melyet a közös cé­lok megvalósítására a közös szük­ségletek kielégítésére fordítanak éppen úgy, mint minden másfajta bevételt is. Ez tehát azt jelenti, hogy az államnak befizetett min­denfajta adó valamilyen formában visszakerül az adózókhoz, az égésé társadalomihoz. (Kórházak, nap­közi otthonok, iskolák, utak, par* I kosítások, stb.) Mi a helyzet Békéscsabán az adózással ? Adófizetés teljesítés szempont­jából kiemelkedik a Petőfi Tsz, mely az ez évre eső adója jelentős részét már június 21-én kifizette, holott ezt a kötelezettségét két részben szeptember 1 és december 1-én kellett volna csak teljesítenie. Ugyancsak elismerés illeti a Kossuth Tsz-t. is, mely ennek a kötelezettségének eddig 50 száza­lékban eleget tett. Az Előre Ts?i eddig az adójának csak kisebb hányadát fizette ki. Nem rossz a helyzet az egyéni­leg dolgozó parasztoknál sem, a- kik az első félévi kötelezettségük­nek kb. 90 százalékban tettek ele­get. Kiemelkedő Áchim András, Sze­mere utca 19. sz. alatti négy holdas giazda, aki egész évre eső 2600 fo­rint adójából már 2000 forintot ki­fizetett. Ugyancsak dicséretre mél­tó Galántai János, tanya 2357/1. alatt lakó három holdas gazda, aki egész évi adóját már július 1- én rendezte. Vannak azonban olyanok is, akiknek súlyos elmaradásuk van Többek között Szaszák Pál, tanya 145. alatti lakos, 18 holdas gazda ez évi jövedelemadó hátraléka 4722 forint, ami azt jelenti, hogy ebben az évben még egy fillért sem fizetett. Még rosszabb a hely­zet Fábián András, tanya 282 sz. alatti közel 13 holdas egyéni gaz­dánál, akinek még a múlt évről 3078 forint tartozása van. Az idén pedig az első félévre eső 3728 fo- rirntból egy fillért sem fizettek led. Nem marad el tőlük Czanik Gás­pár, tanya 2001 sz. alatt lakó hat­holdas gazda sem, akinek a múlt évből 1931 forint adótartozása ma­radt, ez év első felében pedig 1300 forint 'adóhátraléka van még, Az egyéb adózóknál az adókész- ségi morál nem kielégítő. Különö­sen a kisiparosokra vonatkoztat­ható ez, ahol legtöbb a hátralék. Vannak, akik becsülettel eleget tesznek adófizetési kötelezettsé­güknek. Hankó Mihály, Széni László u. 5. alatt lakó címfestő, aki évek óta pontosan fizet, sőt túlfi­zet, amiért az évi előírás két szá­zalékát kapja térítési engedmény­ként. Ugyancsak Pontosan fizet Steigerwald Ernő, Ságvári u. 18. sz. alatt lakó hangszerkészítő: Gécs György cukrász, Zelenyánsz- ki András kőműves, aki túl is fi­j zetett. Házadóját pontosan fizeti Korcsok Pál, Szabolcsi u. 4. szj I alatti lakos, aki szintén túlfizetett. És akik nem tartják fontosnak adókötelezettségük teljesítését: Mulasztás terén kiem'éíS’ádfk' Buka András, Egressi u. 48. sz, alatt lakó asztalos, aki sem az el­múlt, sem ebben az évben még egy fillért sem fizetett. Elmaradt tartozása eddig 5650 forint. Ha­sonló a helyzet Farkas Imre, Po­zsonyi u. 20. sz. alatt lakó villany- szerelőnél, aki 7200 forint jövede­lemadóval és 2600 forint forgalmi- adóval tartozik. A tanács pénzügyi osztálya felhívására egyáltalán nem reagál és egyszerűen a tanács tájára sem megy. Nem különb P. Szász Gábor, Irányi u. 13 sz. alatt lakó asztalos sem, akinek az el­múlt és ez évi adóhátraléka együt­tesen közel 10 000 forint volt, ami­ből ez év márciusában 500 forin­tot törlesztett. Legsúlyosabb a helyzet ifj. Rocskár András, Csíki u. 25. sz. alatt lakó kőművesnél, a- kinek csupán a múlt évi jövede­lemadó elmaradása 16 562 forint, ez évben pedig 4397 forinttal tar­tozik még. A nagyfokú elmaradás miatt ezenkívül adópótlék címén fizetnie kell 2600 forintot. Július 10-én végre elszánta magát és be­fizetett 1200 forintot, ami azonban még az adópótlék felét sem tette ki. Ebből könnyen megállapíthat­juk, hogy termelőszövetkezeteink és dolgozó parasztságunk túlnyo­mó többsége becsülettel eleget tesz adófizetési kötelezettségének, míg a kisiparosok és háztulajdona- sok egy része nem tartja ezt ma­gára nézve kötelezőnek és igyek­szik kibújni alóla. Pásztor Bein Ne felejtsük soha 1945. augusztus 6-án békés, nyu­godt nap virradt Hirosima, japán városra. Az emberek munkába si­ettek, az asszonyok gyermeküket vezetve, bevásárolni indultak. Senki sem ügyelt arra a nagy magasságban megjelenő repülő­gépre, mely a város felett meg­jelent, de pár perc múlva borzal­mas robbanás reszketette meg a levegőt. Az amerikai repülők a már ka­tonailag megvert Japánra ledobták az első atombombát. A robbanás csaknem kétszázezer halálos áldo­zatot követelt, és az atomerő első nyilvános bemutatója volt a föl­dön. Ma, 12 évvel a hirosimai atom­bombarobbanás után nem mehe­tünk el szótlanul ez évforduló mellett. A nyugati nagyhatalmak az egész emberiség érdekeit, jövőjét semmibe véve, bűnös kísérleteket folytat az atombombával, E kísérletek napjainkban azt a veszélyt rejtik magukban, hogy az egész földet megfertőzik károk sugarakkal, a robbanáskor kelet­kezett rádióaktív hamuval, me­lyek eljutva a föld bármely pont­jára, megfertőzhetik a lakosságot. E veszély ellen emelték fel til­takozó szavukat a világ békesze­rető népei és követelik az atom­fegyverek betiltását. A siker érdekében az egész vi­lág népeinek segítségére van szük­ség. Ennek érdekében a békemoz­galom megújult erővel szervezi akcióit az egész világon. Ezen akcióknak egyik legjelen­tősebb állomása a Colombóban legutóbb megrendezett Béke-Vi- higtanáos ülése volt. Ezen a napon gondoljunk a 12 év előtti hirosimai atombomba­robbanás borzalmas pusztítására^ s ennek tudatában erősítsük tilta­kozásunkat, hogy a föld népeit megkíméljük a hasonló borzal­maktól. Tlmotity Istvánná Megyei Békebizottság titkára. f

Next

/
Oldalképek
Tartalom