Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)
1957-08-06 / 182. szám
2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1937. augusztus 6. .kedd | Pártfelet * I Hz ellenségre célzott, de a pártot találta 'C' gondolatot szűntem le tanulságként, miután az Orosházi Hírlap július 25-i számában: „Az intrika ellen! — De hogyan?" című szerkesztőségi vezércikket elolvastam. Az első részben a szerző homályosan, röviden közli, hogy az intrika: „valótlan állítások, és a hibák eltúlozása”. — Néhány sorral odébb a cikkíró megemlíti, hogy az intrika téveszmékből fakad, mely téveszmék politikai képzettlenségből és az ellenség tudatos hatására keletkeznek. Ezután megtudjuk a cikkből, hogy az intrika elleni küzdelem legeredményesebb formája a felvilágosító munka. „Ha nem így lenne, akkor tagadnánk azt, hogy az intrikát meg lehet szüntetni,” — fejezd be a gondolatmenetet a szerző. Hasonlítsuk össze ezt a fejtegetést Marosán elvtárs beszédének idevonatkozó részével, melyet az országos pártértekezeleten mondott. „Ebből a betegségből a fecsegés, a szószátyárkodás, a pártszerűtlen suttogás, az elvtelen intrika és vádaskodás betegségéiből még nem gyógyultunk ki. Jelenlegi képviselőik főleg azok a karrierista elemek, akik az ellenforradalom után kivárták a hatalom megvédésének és megszilárdításának idejét, és rriost „íróasztal harcokat“ folytatnak. Szégyenükre legyen mondva, hogy intrikájuknak nem egy helyen áldozatul estek olyan elvtársak, akik november 4-e óta ingadozás nélkül harcoltak az ellenforradalom ellen. Bizony szép számmal vannak olyanok, akik saját kezdeti ingadozásukat a derekasan kiállt elvtársak elleni intrikával akarják „jóvátenni”. „...A kommunista nem lehet íróasztal-ember, nem harcolhat jobb állásért, magasabb beosztásért, mások ki túrásáért...” De úgylátszik vannak még pártunkban is egyesek, akik a pártot létrának akarják használni, magasabb állás, vagy jól jövedelmező íróasztal elnyeréséhez. Ezért intrikálnak, vádaskodnak. A leghatározottabban fel kell lépnünk velük szemben. Véget kell vetnünk a pártéletben annak a tűrhetetlen magatartásnak, hogy bárki is következmények nélkül vádaskodhasson. A vádaskodókkal és intri- kálókkal szemben szigorúan és keményen fogunk eljárni.” ^z összehasonlításból kitűnik, hogy az említett cikk írója felelőtlenül fecseg, amikor a felvilágosító munka elsődlegességéről beszél az intrikával szemben. A szerkesztő a következőkben pedig össze-vissza kavarja a bírálat és intrika ellentétes fogalmát, így ír: „Nálunk Orosházán a párttagság körében, de a pártonkívüliek körében is vitatott, hogy kinek kellene még munkahelyeikről ellen- forradalmi tevékenységük miatt távozniok. E kérdés tényszerű és elméleti letisztázása sokat segíthetne, erősen csökkenthetné az intrikát." A cikkíró tehát eljutott oda, hogy az intrika egyik okozójának említi, hogy nincs tisztázva „elméletileg és tényszerűen” ellenforradalom alatti tevékenységük miatt kiket kellene elbocsáj- tani. Az intrika egyik oka tehát a pártmunka hiányossága, jelen esetben pedig egy vélt hiányosság, mert a feltett kérdés igenis tisztázva van „elvileg is, és tényszerűen is“ — mintahogy a szerző kívánja. Lapozzuk fed a pártkonfe- rencia határozatait; A határozat első részének végefelé ezt olvashatjuk: munkáshatalom további ^ erősítése megköveteli, hogy kíméletlenül megbüntessük azokat, «akik bűncselekményeket kővettek el, és akik ma is aktívan harcolnak a népi hatalom ellen, Más elbírálásban kell azonban részesíteni azokat, akik cselekméi nyeik népellenes voltát felismerve és megbánva, készek és képesek segíteni az imperialisták és a hazai ellenforradalmárok népellenes törekvései elleni harcban. A pártértekezlet elítéli azt a helyenként tapasztalható káros gyakorlatot, hogy a kisebb hibát elkövető dolgozókkal szemben is úgy lépnek fel, mint a tudatos el- lenfonradalmárokkal szemben. A jószándékú, de megtévesztett dolgozóikkal szemben nem a megtorlás, hanem a megnyerés módszerét kell alkalmazni...” „Az ellenséggel szembeni kérlelhetetlenség és a megtévesztett, jószándékú emberek felvilágosítása a néphatalom további erősödésének egymással szorosan összefüggő alapvető fontosságú feladata.” Ezekután ha Orosházán mégis problémák vannak e kérdésben, ez a helyzet legfeljebb segítségre, vagy bírálatra adhat okot, de semmiesetre sem intrikára. cikk további részeiből a homályos, zűrzavaros gondolatok közül azt tudtam kihámozni, hogy a cikk szerzője akarva, vagy akaratlanul, de revízió alá veszi, támadja a párt szervezeti felépítését, centralizmusát és ezt a pártegység és a centralizmus védelmére hivatkozva teszi. így ír: „Ezért fontosnak látszik, hogy az alapszervezetekben élő párttagságnak összevont taggyűléseken módja és joga legyen rendszeresen foglalkozni és dönteni a város vezetéséi nek főbb kérdései felett. Ha a városi vezetés a legfontosabb személyi kérdésekben, a várost érintő fontos gazdasági, politikai, kulturális kérdésekben kikéri a tagság véleményét, akkor jobb döntéseket hozhat. Kihúzza az intrika lába alól a talajt. A párttagság akkor érzi majd, hogy neki jogai is vannak, hogy nem mindent egy szűk vezetés intéz el." A szerkeszi tői pont Orosházáról, arról a városról ír így, ahol havonta szoktak összevont taggyűlést tartani és a legutóbbi összevont taggyűlésen, jórészt személyi természetű kér-) elésekkel foglalkozott a gyűlés. S. J. elvtárs például azzal az állítással állt elő, hogy a városi pártbizottságon belül „íróasztal harc” folyik. Állítását semmi ténnyel nem tudta igazolni. Mások meg javasolták, mintahogy a cikk írója is teszi, hogy minden lényeges kérdést a rendszeresen tanácskozó összevont taggyűlés döntsöp el. Ezzel a működéssel elmosnák, valamennyi alapszervezet felelősségét. Ugyanez a sors várna a párt választott szervezeteire is. Az orosházi kommunisták helyesen cselekszenek, ha visszatérnek ahhoz a gyakorlathoz, amikor az ösz- szevont taggyűléseket negyedévenként tartották, ezentúl p>edig megadják a választott szerveknek a megfelelő bizalmat, melyet láthatóan valakik igyekeznek ott Orosházán gyengíteni, mert miér) ír az Orosházi Hírlap szerkesztője a továbbiakban így? baj ott kezdődhet, ha a vezetés helytelen döntést hozott. Az is lehet, hogy a döntés jó. (Még szerencse, hogy ez is lehet. Szerk.) de sok párttag nem ért ven le egyet, mert nem ismeri, nem, ismerheti oly sokoldalról a döntés okait. Találgatásra intrikára ad okot. Ilyenkor nem lehet mindig elég a centralizmus szükségességét és jogosságát hangoztatni. (Tehát van kibúvó a centralizmus alól. Szerk.) A múltban a centralizmusra hivatkozva sok hibát követtek el." „Magyarul" vigyázzatok emberek! A centralizmussal a múltban is sok baj volt és most is sok baj lehet belőle, ezért vezessék a pártot rendszeresen a párt tömegei. Az ossz párttagság gyűljön rendszeresen egybe és döntsenek elvileg a főbb kérdésekben, gyakorlat- bem pedig a kisebb kérdésekben is. Ezután már csak egy lépás és kimondhatjuk: nem kell küldött- értekezlet, nem kell pártbizottság, párt-végrehajtó bizottság és így tovább. Kész a párt szervezeti felépítésének revízió alá vétele, a a centralizmus elvének aláásása, elindulhatunk a pártélet anarchizmusának útján. Ki akarhatja ezt? Józan ember nem. Hogy teljes legyen a „zűrzavar“, még tegyük ide a következő sorokat, melyet az említettet cikkből idézünk: „A párton belül vannak és lesznek véleményeltérések a részletekben ez a magyarázata, hogy intrikák lehetségesek." E zavaros mondatra végül csak annyit, hogy ne keverjük össze az egészséges vitát és bírálatot az intrikával, különösen ne tegyük ezt egy újság vezércikkében. A pártértekezlet határozata szerint a vádaskodókkal és intri- kálókkal szemben szigorúan és keményen kell eljárnunk. És ez a megállapítás nem egyezik a cikkíró fejtegetéseivel. Ügy tudjuk. Orosházán már felfigyeltek az elvtársak arra, hogy a pártszervezetben egyesek részéről egészségtelen irányzat van kialakulóban, itt-otí hallani csoport ócskákról, frakciói ízű tevékenységről és intrikákról. Csak helyeselni lehet, ha keményen járnak el ezekben a kérdésekben, úgy ahogy azt a párthatározat is kimondja. Boda Zoltán Meghalt Braun Péter elvtár» Fájó szívvel vesszük tudomásul, hogy Braun Péter elvtárs augusztus 2-án délután 6.40 órakor fiatalon, 33 éves korában elhunyt. 1924. január 13-án született Mezőberényben. Az iskolái elvégzése után előbb mint kanász, majd cseléd lett A jobb életet a felszabadulás után ismerte meg. 1945-től traktoros, majd később a szövőgyárban dolgozott, 1952-ig. Még ebben az évben a Megyei Pártbizottságra került, az ipari osztályra. Munkáját mindenkor és mindenütt példamutatóan végezte. Nagyon szerette munkahelytét, a pártbizottságot, ahol előbb munkatárs, később mint osztályvezető dolgozott. Az ellenforradalom után, 1956. novemberében saját kérésére más munkakört választott, mivel betegsége megkövetelte a több nyugalmat. Betegségét évekig hordozta. Még kis kanász korában tették tönkre kulák gazdái. A több féle betegsége gyógyíthatatlanná vált, s ebbe augusztus 2-án belehalt. Munkájáról, hűségéről, akaraterejéről minden kommunista, párttag és pártonkivüll példát vehet. Braun Péter elvtársban egy hűséges, jó elvtársat veszített a párt Temetése ma délután 4 órakor lesz a mezőberényi temetőben. A Moszkvai Világifjúsági Találkozón vasárnap folytatódtak a különböző ifjúsági küldött• ségek találkozói Lelkes hangulatban zajlott le a Német Demokratikus Köztársaság és Lengyelország ifjúsági küldöttségének találkozója a mezőgazda- sági kiállításon, az NDK küldöttségének szállásán. Konrad Naumann, az NDK ifjúsága nevében üdvözölte a lengyel faitalokat. — Azt akarjuk — mondotta —, hogy minden ország fiatalsága békében és barátságban éljen. Azt kívánjuk, ogy tovább erősödA szovjet párt- és kormányküldöttség látogatása a Német Demokratikus Köztársaságban Moszkva. (TASZSZ) Amint már a sajtó közölte, Németország Szocialista Egyscgpártjának Központi Bizottsága és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya meg. hívta a Szovjetunió p>árt- és.kormányküldöttségét, hogy folyó év augusztusában látogasson el a Német Demokratikus Köztársaságba. A Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottsága és a Szovjetunió kormánya elfogadta a meghívást, s kinevezte a Német Demokratikus Köztársaságba baráti látogatásra utazó küldöttség tagjait. A küldöttség összetétele a következő: N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista gártja. Közpionti Bizottságának első titkára, A. I. Mikojan, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese, A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere, P. N. Kumikin, a Szovjetunió külkereskedelmi miniszterének helyettese, 1. V. Szpiridonov, a leningrádi városi pártbizottság titkára, V. V. Grisin, a Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke, Z. V. Mironov, a Moszkvai Városi Szovjet Végrehajtó Bizottságának elnökhelyettese, V. J. Szemicsaszt- nij, a Komszomol Központi Bizottságának titkára, G. M. Pusdtin, a Szovjetunió nagykövte a Német Demokratikus Köztársaságban. A Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége augusztus 27-én indul el Moszkvából a Német Demokratikus Köztársaságba. Jugoszláv küldöttség érkezett vasárnap délután Budapestre Vasárnap délután külön repülő- gépien a Ferihegyi repülőtérre érkezett Belgrádiról Dobrivoje Vi- dics külügyi helyettes államtitkár, Rudi Petovár altábornagy és Dalibor Soldatic rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, a jugoszláv külügyi államtitkárság protokoll osztályának vezetője. A küldöttség a hazánkban tartózkodó Ho Si Minh, a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a Vietnami Munkáspárt elnöke, valamint kísérete jugoszláviai látogatásának előkészítésére érkezett a magyar fővárosba. jenek a baráti kapcsolatok az Odera-Neisse békehatáron át. Veletek együtt mindent el akarunk követni a háború megakadályozásáért. A lengyel ifjúsági küldöttség nevében Jerzi Terei üdvözölte a német fiatalokat. — Célunk közös — mondotta —, a szocializmus felépítése és a béke megszilárdít tása. A Kirov utcai értekezleti teremben tizenöt ország fiatal szabói és kötszövő dolgozói találkoztak, hogy megbeszéljék a foglalkozásukkal, munkaviszonyaikkal ösz- szefüggő kérdéseket. Augusztus 4-én tovább folyt a VIT-en résztvevő fiatal pedagógusok már korábban megkezdődött találkozója is. Megvitatták a fiatal nemzedék nevelésének és oktatásának, a pedagógusképzésnek a kérdéseit, a pedagógusok helyzetét, a gyermekek egészség- védelmét, a korszerű nevelési módszerek alkalmazásának jelentőségét. A vitában francia, holland, mongol, magyar és olasz pedagógus-fiatalok vettek részt. Ax cts-'á szátnadatoU , a moszkvai VITÍ sikeréről A moszkvai VIT nemzetközi szervező bizottsága sajtókonferencián számol be a találkozó első eredményeiről. A konferencián a többi között elmondották, hogy aVIT- re eddig öt világrész, 127 országnak képviselői érkeztek meg. A résztvevők több mint ezer különböző nemzeti és nemzetközi szervezetet képviselnek. Számos ország a VIT-ek történetében a legnagyobb küldöttséggel vesz részt a moszkvai találkozón. így például Franciaországból kétezer, Angliából ezerötszáz, Finnországból kétezer, Olaszország hói ezerkilencszáz, a Német Szövetségi Köztársaságból 1100, Egyiptomból 550 delgátus érkezett Moszkvába. A VIT nemzetközi előkészítő bizottságának meghívására 350 világszerte ismert közéleti személyiség és híresség jött el, bogy megtekintse a VI. VIT eseményeit. Több mint 800 újságíró, rádiótudósító, filmes és televíziós riporter utazott Moszkvába, hogy beszámoljon a VIT eseményeiről. A VIT első hat napja sok érdekes eseményt hozott. Nagy sikerrel folyik a kulturális bemutatók sorozata. A küldöttek kérésére eddig több mint ezer kirándulást I ; szerveztek a moszkvai múzeumokba, üzemekbe, intézményekbe, Moszkva-kömyéki kolhozokba, ahol a világ ifjúságának küldöttei sok százezer szovjet fiatallal találkoznak. Igen nagy eredménnyel jártak a fesztivál kiállításai, nagy ( érdeklődés kiséri a nemzet- 1 közi filmfesztivált is. Erre eddig 40 ország hivatásos és mű- | kedvelő filmesei neveztek be. A zsűri eddig már körülbelül száz filmalkotást megtekintett. 1 A VIT hátralévő második hete még számos érdekes ese- | ményt tartogat. A nemzetközi szervező bizottság arra számít, hogy az elkövetkező napokban újabb küldöttek érkeznek Moszkvába.
