Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-31 / 203. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NEPÜJSAG 1957. augusztus 3L, szombat TUDÓSÍTÁS ♦♦mm»«»» % wwm a Sarkadi Cukorgyárból KICSI ÜZLET ­BORSOS ARAK Nem reprezentatív, sőt mégcsak nem is osztályon felüli helyiség. Szerény kis üzletecske, III. o. minősítéssel Békéscsabán a Sztá­lin úton. Vendégei dolgozók, bér­ből, fizetésből élő kisemberek. Szerény, egyszerű berendezés, mindössze néhány fogyasztási cikk, az azonban elképesztően borsos áron. A vendéglátó vállalat u. .inO\«t ÍGOK: íj, vízisí, össze­csukható ródli, bambusz sétabot Ősapáink mesterségét idézik fel azok az eszközök, amelyeket legújabban a Rákospalotai Sport- szerárugyárban készítenek. A Magyar Honvédelmi Sportszövet­ség megrendelésére íjjakat készí­tenek, hogy újra felelevenítsék ezt az ősi sportágat. Egy másik most elterjedő új sport kedvelői részére vizi sít és vizilapot gyár­tanak. Télire összecsukható, könnyen szállítható ródlit, a tu­risztika kedvelői részére 15 000 hajlított sétabotot készítenek. Kí­sérleteznek bambusz sétabotok előállításával is. kezelésében lévő Tejivóról van szó. Szinte hihetetlen, hogy 1957- ben állami felügyelet mellett ilyen nyilvános „zsebmetszés” folyjon. A 3 forintos tejet 5,40-ért, a 6.60-as vajat 9,70-ért, a 4 forintos sajtot 6,90-ért kapni. Ügynevezett kakaót is kiszolgálnak itt, lite­renként 14 forintos árért. Ha az alapanyagot számolom, akkor a kakaónál a tej kb 9,40-be esik. A tejfel literjét 28 forintért adják. S ilyen árkalkuláció mellett sem rentábilis az üzlet — mondja Balázs Ilona, az üzlet felszolgáló­ja. A felsorolt árakhoz ezenkívül még 5 százalékot is hozzászámol­nak. A panaszkönyv lapjai arról ta­núskodnak, hogy a vendégek hiá­ba. panaszkodnak, az árakkal szemben hiába tesznek nap, mint nap észrevételt, az süket fülekre talál. Az a véleményünk, hogy ezen sürgősen változtatni kell, és az üzletet olyan vállalatnak kell át­adni, amelyik olcsóbb árkalkulá­ció mellett is rentábilissá tudja tenni, és végre a békéscsabai Tej­ivót ténylegesen a dolgozók szol­gálatába kell állítani. Csaba A rendszeres termelés csak szep­tember 4-én kezdődik a gyárban, s ezért most kevés embert lehet látni az üzem területén. Csak a karbantartók dolgoznak még, utolsó simításokat végezve a gépe­ken, hogy induláskor ne legyen fennakadás. Az üzemi bizottság elnökétől tudtuk meg, hogy az üzemben az ellenforradalom miatt két hónappal később kezdték meg a karbantartásokat, de így is időre elkészültek. A fő­próbát augusztus 22—23-án tar­tották meg. Az volt az általános vélemény, hogy ilyen hibamentes főpróba az üzemben már hosszú évek óta nem volt. Csak a nagyobb munkákról tá­jékoztattak bennünket. Ilyen volt például 8 darab diffúzió felsőrész lecserélése, egy új tápkazán fel­szerelése, a bepárlók, vákumok újracsövezése, a kazánháziban a szánrostélyok meghosszabbítása, valamint a salakpince kibővítése, a nagynyomású kazánok alatt víz­csövek, a diffúzióban a nyerscu- korlé keringésének meggyorsítása érdekében 8 átemelő szivattyú felszerelése, a salakkaparó és a gyáron belüli nagyvasúti sanháló- zat átépítése. Mindezeket a munkákat a za­élRY RÓZA : Tihanyról, • erről a mesóbeillő, szép félszi­getről már sokat hallottak Kon­doroson, ezért kétszeres kíván­csisággal várták, hogy kikössön a hajó. Az eső szemerkélt, csú­nya, ködös idő volt, nemigen le­hetett messzire látni. A gondo­san szegélyezett szerpentinútom ballgava, a leányok többször tü­relmetlenül el-elkiáltották ma­gukat, a híres tihanyi visszhan­got szerették volna hallani. Út­közben azonban nem hallatszik vissza a hang, a visszhangto- romy pedig zárva volt. Ilyen körülmények között is felejthetetlen volt ez a kirándu­lás. A magaslatról nézve, a kö­dös tájban új megvilágításban bontakozott ki a Balaton. A lá­tóhatáron belül a víz és a le­vegő színe összeolvadt s egyet­len óriási ködtengernek tetszett a táj, ameddig a szem ellátott. A hegyaljában kócoshajú, napbarnított arcú, mezítlábas kisfruska szalad az érkezők elé s apró, kis kagylókat csörget­ve a zsebeiben, kiabálja: „kecs­kekörmöket tessék’*, eladók a „kecskekörmök’*. „Tíz fillérért elmondom a kecskeköröm me­séjét*’. Feleletet sem várva, máris hadarja: ...Egyszer, vala­mikor réges-régen élt itten e«v aranyhajú királylány... Ha valaki életében először jár Tihanyban, a gondos körülte­kintés után odahaza gondolat­ban maga elé tudja képzelni ezt a lenyűgöző iáját. A hegyte­tőről a Balatonnal ellenkező irányba nézve, a bokroktól és cserjéktől zöldelő domtxTdala- kon piroscserepes, szebbnél- szebb kőházak sorakoznak, mintha csak őrt állnának a ter- jnész<»tpdta csodás, szép vidék vartalan termelés és a dolgozók egészségesebb munkakörülmé­nyeinek megteremtése érdekében tették meg. A próbaüzem idején azonban még felfedeztek egy kisebb hibát. A szénszállító csigák nem felel­tek meg az üzemi követelmények­nek. Az egyébként egy hónapig tartó munkát a dolgozók 10 nap alatt éjjel-nappal végzik majd el, hogy mire megindul a termelés, a szénszállításán se legyen fenn­akadás. Első hallásra ez nem is tűnik fel soknak. Ha azt nézzük viszont, hogy például egy-egy bepárlónál 3000 csövet kellett kicserélni, vagy a vasút átrendezésénél az egész hálózatot átépíteni, kibővíteni, s mindezt két hónappal kevesebb idő alatt; akkor látjuk csak, hogy milyen nagy munkát végeztek a gyár dolgozói. — s* — HIRDETMÉNY A MÄV építésvezetősége által vég­zendő új vágányépítési munkák miatt a Tábor utcai vasúti útátjáró szep­tember 2-, 3-, 4- és 5-én a forgalomból el lesz zárva. Békéscsaba, 1957 augusztus 23. Békéscsaba Város Tanácsa VB ipari osztálya. TrTTTTTVTVrVTWTVTTTVT» felett. Az ablakokban és udvaro­kon mindenütt nyíló virágok színpompáznak, a kertben pedig gyümölcstől roskadoznak a fák.- Lenn, a mélyben tengerszemhez hasonló tavacska kék vizét lát­ni, a parton hatalmas szalma­kazlak és frissen rakott búza asztagok között cséplőgép búg, a zsákokba vastagon ömlik a pirosló búzaszem. A Tihanyi Természetrajzi és Szépművészeti Múzeum megte­kintése sokat nyújt a magyar történelemből is a látogatóknak. Az élethű domborzati és gra­fikai művekből megismerni a Balaton keletkezését, az ősök életét, bútorait, ruházatait és a különböző szerszámokat, régi szőlöpréseket, stto, stb. Az egyik szobában félhangosan olvasták az első magyarul megjelent szö­veget, a több, mint nyolcszáz évvel ezelőtt kiadott tihanyi apátság alapító levelét, amiről nem sokan hallottak ezelőtt. A tihanyi apátság gazdag fényűzéssel berendezett, hűvös temploma szintén értékes mű­emlék. Egyöntetű vélemény, hogy ez az t sem volt hiába­való. Balatonalmádi szintén a legszebb balatoni üdü­lők közé tartozik. Festőién szép fekvése, gazdagon termő szőlők­kel és gyümölcsfákkal ékeske­dő hegyvidéke felejthetetlen lát­vány. Két óra hosszat tartott a sétaút ezen a környéken. A kő­bányánál és egy-egy félig kész új ház előtt meg-megálltak a kondorosiak, érdeklődtek, szá­molgattak, hogy vajon mennyi­be kerülne egy ilyen ház épí­tése odahaza, beleszámítva a kő szállítási költségeit is. Az élel­mes elnök már azon törte a fe­jét, hogy érdemes lenne-e követ vásárolni a tavaszon épülő új magtárhoz, legfeljebb a tsz tag­jai kitermelnék a követ és a Sa­jót ^előrukkol szállítanák az ál­lomásra, mert a kőépület örök­időkre szólna. A kondorosiak figyelmét nem kerülte el az a tény, hogy Sió­fokon is van egy termelőszövet­kezet. Egyik ünnepnap reggelén az Űj Barázda Tsz központja felé vezetett az útjuk s betér­tek néhány percre megismer­kedni a távoli szövetkezetiekkel. A Magvető Tsz tagjai gazda szemmel tekintettek szét. A gondosan ápolt szőlő, a gömbö­lyű hízóik és a bent lévő tagok jó hangulata igen megnyerte tetszésüket. Részletesen érdek­lődtek aziránt, hogy Siófokon hogyan használják ki a rendkí­vüli lehetőségeket, van-e stand­juk, közvetlenül értékesítik-e a zöldséget, gyümölcsöt, hízót stb? Elégedetten és minden irigység nélkül” hallgatták, hogy a siómenti kertészetükből mi­lyen sok értékes zöldséget áru­sítanak, hogy a Balaton part­ján friss lacipecsenyét, hurkát és kolbászt sütnek s havonta több, mint húsz forint munka­egység előleget osztanak. Nagyon jól érezték magukat a Balatonon. Minden nap új él­ménnyel gazdagodtak, sok szé­pet láttak, hallottak. Amikor az elnök bejelentette, hogy holnap lesz az indulás hazafelé, vegyes érzelmekkel vették tudomásul. Különösen az idősebhek vágy­tak már haza. „honvágyuk’* volt szőkébb hazájuk iránt. So­kat emlegették a munkát is: va­jon, mit csinálnak odahaza? Fel­szedték-e már azt a sok burgo­nyát, vajon érik-e már a do­hány, nem hiányzik-e a mun­káskéz stb. A lányok is vágytak már haza, de maradni is szí­vesen maradtak volna, hisz szó­rakoztató lépten-nyomon akadt s mi tagadás, jól teltek az esték. Végre elérkezett a nagy pilla­nat: Pudapest felé robogott ve­lük a vonat. A fővárosban újabb szórako­zási lehetőség várta az alföldi lányokat. A körúton sokáig né­zegették a csillogó kirakatokat, jól fúrödtek a Széchenyi fürdő melegvizében s délután a Vá­rosligetbe látogattak el. Felül­tek a hullámvasútra, fülsiketí­tő sikongásokkal élvezték a „Ro­bogó” kényelmes kocsijának ide-oda csapódását, még a köny- nyeik is kicsordultak, úgy ne­vettek az „Elvarázsolt kastély” különböző modorban torzító tük­rei előtt s behunyt szemmel sik­lottak tova a kellemesen ringó keringőn. Megcsodálták a mű­vészien ábrázolt János vitéz me­séjét, a barlang vasúton és so­kat sétáltak a liget ősrégi fái alatt. Estére hullafáradtan, de bol­dog mosollyal ajkukon érkez­tek meg a Keleti-pályaudvarra s sikerült beszállási idő előtt kényelmesen ej helyezkedni e- gyik fülkébe. Némelyik hama­rosan mély álomba merült, a másiknak szünet nélkül odaha­za járt az esze s az izgalomtól nem jött álom a szemére, de volt olyan is, aki hallgatón né­zett maga elé s ismét átélte gon­dolatban — ki tudja hányad­szor — az elmúlt napok élmé­nyeit. Reggel hat órára futott be velük a vonat Kondorosra. Nem írták meg pontosan, hogy mikor érkeznek, így hát meg­lepetésszerűen toppantak be a rövid, de kellemes időre „otha- gyott“ családi fészekbe. Az ott­honiak egymás szavába vágva érdeklődtek: hogy telt. az idő. hogy érezted magad, mit láttál a Balatonon, érdemes volt-e el­menni? s feleletet sem várva, boldogan vették át a balatoni cifrakendőt, a díszes kagylót, vagy egyéb apró ajándékot. A szövetkezettel valósággal összeforrt tagságnak jól esik is­mét itthon lenni. Megpihenve, felfrissülve kezdenek ismét munkához, de azt a nem egé­szen két hetet, amit a Balato-r non töltöttek, soha-soha nem fogják elfeledni. Sokáig mesél­nek élményeikről s hálásak a- zoknak, akinek először ötlött eszükbe üdülés lehetősége. IKAMI A BALATON! (Folytatás) ■I I HE K M« szomuaton délután 18 óráig és holnap, vasárnap délelőtt 9—13 óráig a nagyobb városokban; Orosházán, Békéscsabán, Gyulán és járási székhelyeken a papír és írószer szaküzletek a vásárlók rendelkezésére állnak. • 5000 forint anyagi támogatást szavazott meg augusztus 21-én a megyei tanáes végrehajtó bizott­sága a Békés megyei Eszperantó Bizottság részére. Ebből az ősz­szegből október 20-án Orosházán eszperantó kiállítást rendeznek, majd megkezdik a „Békés megye nevezetességei” című eszperantó nyelvű ismertető sorozat kiadását. A jövő év nyarán Gyopáros-für- dőn tartják meg a hetedik dél- magyarországi eszperantó találko­zói, melynek kiadásait az említett összegből fedezik. Műanyag megmunkáló gépeket gyárt és exportál az Orosházi Vasipari Ksz. * Járva silózó kombájnnal készí­tik elő silózásra a züldtakarmányt a Gyulai Állami Gazdaságban. A járva silózó gépet a helybeli gép­állomástól vették igénybe. A Szarvasi Gépállomás körze­tében négy átalakított cséplőszek- lénnyel csépelik az áfífömagira-' kát. ' ~>n '•-> ■»->.. • Kultúrcsoportot szerveznek a nagyszénást KISZ fiatalok. A 80 főre tervezett együttesben ének­kari, tánc és színjátszócsoport működik. * Szedik a cukorrépát Kétegyhá- za és Elek határában a szövetke­zeti, valamint az egyénileg gaz­dálkodó parasztok. Az első szállít­mányt pénteken adták át a cu­korgyári megbízottnak. 1 062 000 forintos forgalmat bo­nyolított le az állami és szövetke­zeti kerpjtifedcicjil augusztus 10— 20-án megtartott mezőkovácsházi járási mezőgazdasági kiállításon. 32 kiváló tenyészkost bocsát a Tenyészállatforgalmi Vállalat rendelkezésére ebben az évben a Töviskesi Állami Gazdaság. • Kultúrpolitikai továbbképzési tartottak augusztus 25—26-án Sar­kadon, a járási kultúrotthon igazi gatók és népművelési ügyvezetők részére. A továbbképzésen tizen­négyen vettek részt. A megnyitó előadást Bogi elvtárs, a járási ta­nács végrehajtó bizottságának eU nőké tartotta. • Kiadják a Békás megyei műsor- kalauzt. Az Er*el hónap alkalmá­val első ízben szeptember 3-án jelenik meg ez a füzet, mely me­gyénk valamennyi kulturális^szer- véaek szeptember havi program­járól felvilágosítást ad. A műsor­kalauzt a megyei tanács művelő­dési osztálya jelenteti meg. .Orvosi ügyeletes szolgálat Bé­késcsabán: Augusztus 31-én déli 12 órától szeptember 2-án reggel 8 óráig dr. Lopusnyi Pál. Bartók Béla u. 29, az V. kerületben dr< Dobiz Zoltán, Orosházi u. 53.

Next

/
Oldalképek
Tartalom