Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-28 / 200. szám

189T augusztus 28., »verdat BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 3 c (MTI) megnyitót tartanak. »vetkezet kukacaival? pénzben van, tehát el kell adni — gondolták a földművesszövet­kezetben egyesek. Elvégre a húst szeretik az emberek és a kuka- i cok sem fából vannak, mert ugye kérem mégsem lehet, hogy saját hanyagságára ráfizessen az eleki földművesszövetkezet. Egy kis üz­leti sakkhúzás, és olcsóbb lett a füstölt hús Eleken. Így sem kel­lett. Szórványosan vették ugyan, de a mázsák nem fogytak. A földművesszövetkezetben azonban nem engedtek a negyvennyolcból és a kapitalista üzleti szellemből. Elhatározták, hogy ha a fene fe­nét eszik is, ha az emberek ku­kacot esznek is, el kell adni. Ha nem veszik meg Eleken, eladják Budapesten, hiszen a „szegény pestiek”- az élvezettől úgyis le­hunyt szemekkel fogyasztják majd a finom vidéki füstölt sze­leteket... Eddig bonyolódott az ügy, ben­ne a kukacok sorsa, amikor mint a derült égből a villámcsapás, ki­bújt a szög a zsákból, pontosab­ban Reményi Julianna eleki lakos lakásán az általa vásárolt füstölt húsból előmásztak a kukacok. Vesztükre, mert rövid percek a- latt a tanácsházán is bemutatás­ra kerültek, mint gyanús, nem kívánatos elemek, sőt újságíró­szemek is megcsodálták piciny, vékony, hurkaalakú, kopasz lé­nyüket. Állítom! Semmivel sem írottak utálatosabbak azoknál az embereknél, akik tudtak létezé- níkről és mégis emberi fogyasz­tásra áruba bocsájto'ták őket. Boda Zoltán Jtgyztilap&k a békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Termelőszövetkezet tnádeazácá UfatyűtUtöl 1. Szombaton délután öt órakor kezdődött a közgyűlés. Jónéhány beszámoló hangzott el, s ezekből - . -két adatot arra, hogy népgaz- :-ági szempontból mekkora je- intőségű is ez a szövetkezet, am- ͧMi is inkább, mivel készítraénye- pT tekintélyes része exportra ke­rül, amiért nemes valuta* kap az állam. A szövetkezet tagjai az első fél­évben csaknem tízmilKő forintos termelési értéket értek ef. Az első félévi nyeresége: 517 940 forintot tesz ki. De jóival nagyobb lehetett volna, ha jobbam ügyelnek a kö­zös vágyómra, ugyanis amint a be­számolókból is kiderült, több mint 30© ezer forint leltári hiány mu­tatkozik. A hiány feltárását az el­lenőrző bizottság megkezdte. Hozzászólásokban arról is hal­lottunk, hogy s munkafegyelem megszilárdítása sem közömbös, különösen a fiatalok egy részénél. Bár jó eredményeket értek eL a munkában, azért -akad még tenni­való. Tavaly júliusban az egy fő­re eső termelési érték 1862 forint volt, az idén júliusban 79 forinttal kevesebb. Ugyanakkor a kifizetett munkabérek magasabbak a múlt évinél. Nincs KISZ-szervezet — ezt is többen hányoltálk és jogosan. 3. A közgyűlés alatt — igaz soká tartott, este kilenc óráig — sokan az udvaron hangoskodtak, s ezzel zavarták a tagság munkáját. Ezt sem lehet valamilyen helyes mód­szernek nevezni 4. A közgyűlés után szórakoztató műsort láthattunk. S utána pedig — a vacsora után — jókedvű, szó­rakozó embersokaságot. (P- P-> Gondozzuk az istállótrágYázott talajt Több állami gazdaságban, termelőszövetkezetben és egyéni pa­raszt gazdaságában most hordják ki az istállótrágyát a szántóföld­re. Az állami gazdaságok területén egy nap csak annyi istállótrá­gyát hordanak ki, amennyit délután, illetve éjszaka le is szántanak. Termelőszövetkezeteinkben és az egyénileg gazdálkodóknál több he­lyen betekig kupacokban tárolják a trágyát. így az eső, a szél, a nap kiszárítja a trágyát és az abban lévő baktériumok élettevé­kenysége is csökken. Amikor a kilúgozott trágyát leszántják, ott kö­vetik el legtöbb helyen a hibát, hogy a leszántott istállótrágya föld­jét nem tömörítik. A rögök közötti hézagokban a szél állandó eir- kulálásban tartja a levegőt és aa amúgyis kevés nedvességet tar­talmazó talaj és trágya teljesen kiszárad, nem bomlik rí az őszi mélyszántás (október-november hónap) megkezdéséig. A jelenlegi szélsőséges időjárás valamennyi termelőt arra sar­kall, hogy a trágya leszántása után járasson könnyebb hengert és fogast a záró talajréteg létrehozására, mely megvédi a fölszántott területet a kiszáradástól. A fűszerpaprika kezeléséről A fokozatosan fejlődő és érő paprika szedése két-károm, kivé­teles esetben négy ízben történik. Legértékesebb a két első szedés. Ezekbe csak olyan terméseket szabad beleszedni, amelyek a tö- vön már mindkét oldalon megpir osodtak. A későbbi szedésekbe, fagy elől mentve, már félérett terméseket is beleszedhetünk. Ha a paprikacső szedés, behordás, vagy fűzés közén megsérül, a füzér­ben később megromlik (a mesterséges szárításnak ezért igen nagy a jelentősége). A mesterséges szárítás előtt hasznos az utóérlelés. Ezt lehetőleg napon végezzük. By énkor aránylag rövid idő alatt — egy hónap — a csövespaprika festéktartalma és valószínű, hogy a zamatanyaga is tetemesen növekszik (a sérült paprikákat célszerű mesterségesen mindjárt a szedés után szárítani.) A paprikát — behordás és fíkzés között — tanácsos néhány napig szikkasztani, amíg a kocsány összeráncolódik és fűzőtűvel berepedés nélkül átszúrható. A paprika szikkasztását ha a ter­més bő és kevés a helyiség, akkor t5—20 centiméteres vastagságú rétegben tárolva (egy-két nap) megoldhatjuk. A legelők fásítási előkészületeiről Szerte megyénkben igen nagykiterjedésű szikes legelők van­nak. Ezek zöme csak kora tavasszal ad kevés főtermést, később koplaltatókká válnak. Méhkeréken a legletetési bizottság a következőket tette a le­gelő javítására: csoportos fásítással a legelő talajs-zerkeztét néhány éven belül kedvezően befolyásolta. A fásxtott rész környékén 30—40 méteres körzetben a fű még a nyári melegben — az úgynevezett kánikulában — sem pusztult ki. Sarikadkereszt-úr, Gyulavári és a többi község legeltetési bizottságának, ahol nagykiterjedésű lege­lők — koplaltatok — találhatók, érdemes lémmé tervet készíteni a legelők fásítására és a szükséges facsemetéket mihamarabb meg kellene rendelni. ERKEL emlék-hónap szcptGutbcrbűn Gyulcin A Hazafias Népfront helyi bi­zottságának három évvel ezelőtti kezdeményezésére a város nagy tanyája ez a nyárfás 9 Mégha nyárfás vol­na csak hagyján, de nincs e körül egy bo­kor sem, de giz-gaz nyakig érő az igen. A parknak, vagy virá­goskertnek csúfolt parcellán a világ ösz- szes gurdiny különle­gességei megtalálha­tók. s talán ebben vrn különös érdekessége, mert hiába, ilyen faj­tiszta bojtorjángot, ciekányfarkot, vagy keserűlaput, nem mindenütt talál az ember. Nem bizony és ez itt van Békés­csabán a város szívé­ben, az irodaház előtti részen. Tehát nem nyárfás, ezt megálla­pítottuk, de hogy ta­nyai nívóra tett szert ez az épület, afelől nem lehet senkinek aggálya. Ugorjunk csak fel az első eme­letre egy percre. A hosszú, néha sötét fo­lyosón tarka kép fo­gad. Egy öreg mamóka épp most bukott has­ra az ajtóm előtt egy meglazult cementlap­ban. Panaszra igyeke­zett hozzám valami nyugdíj ügyben s bi­zony ijedtében, vagy fájdalmában-e, összes mondókáját elfelejtet­te. Néhány lépéssel arrébb az egyik ce­mentlap darabbal Viktóriát játszanak a művelődési osztály aj­tói előtt várakozó pe­dagógusok. Most ép­pen 1:0 a nős embe­rek javára. Arrébb néhány lépéssel? egy gödörben a házmester macskája dorombol csöndes magányában. Vajúdik a szegény pá­ra. Milyen kegyes hozzá a sors, itt talált legalkalmasabb helyet a fiadzásm. Az egyik: zenebarát ember pe­dig finom bakugrá­sokkal a Rákóczi in­dulót dobogja ki az isteni hangot ad,á meglazult cementig.po­lcon. Hát kell ennél barátságosabb tanya még akkor is ha nin7. csen körülötte nyárfa? Istenemre mondom — nem. S ha tudnám ki a gazdája, úgy éljek,, a nevét is ideírtam volna. Deák szülöttének, Erkel Ferencnek tisz­teletére minden, évben kulturális eseményekben bővelkedő emlék­hónapot tartanak Gyulán. A már hagyományossá váló Er­kel emlék-hónapot az idén szep­temberben rendezik meg, amelyet augusztus harmincegyedikén, szombaton este a város Nyári Szín­házában az Állami Népiegyüttes kórusának közreműködésével a nagy zeneszerzőnkről szóló elő­adással nyitnak meg. A továbbiak­ban az ÁiLami Népiegyüttes Sza­badtéri Színpadon bemutatja a „Kisbojáir” című háromfelvonásos táncjátékát, majd a fővárosi mű­vészekkel opera- és operett estet, műsoros Móricz Zsi gmond irodalmi emlék-estet, képzőművészeti és Erkel emlék-kiállítást rendeznek, valamin: fellép a hetvenéves Er­kel dalárda is. Országos sakkver­senyt is terveznek, mert Erkel Fe­renc korának egyik legjobb és leg- szenvedélyesebb sakkozója volt. Szóbakerült az is, hogy a Békés megyei Jókai Színház egy héten át állandóan Gyulán vendégszerepei azidőbem. A Városi Tanács most rendbehozatja Erkel Ferenc felesé­gének az egyik helybeli temetőben levő sírját is. Gyulán kívül a megye számos helyéi® is megemlékeznek külön­böző hangversenyeken nemzeti o- peránk megteremtőjéről. (MTI.) Az állami gazdaságok növény­termesztési nagydíját a Mezőhe- gyesi Törzsállattenyésztő Állami Gazdaságnak ítélték oda a mező- kovácsházi járási mezőgazdasági kiállításon (aug. 18—20). • Tizenhatezer forint forgalmat bonyolított le Ilonáik napján a bé­késcsabai virágüzlet. Legkereset­tebb virágok a ficusok, begóniák, ciklámenek, a vásottak közül: a gladiolus, szekfű es rózsa volt. • A gyulai járás földterületének 48,1 százalékán a szocialista szek­torok (tsz, tszcs, állami gazdaság, tangazdaság, cél gazdaság, községi vállalatok) gazdálkodnak. • SZEPTEMBERBEN a Békés­csabai Vas- és Edényboltban (Sztálin úti benzinkútnál) meg­kezdik a helybeli lakatos ktsz által gyártott kombinált (villany, szén, fal) fűtéses asztaltűzhely árusítását. 9 A nagyszénás! Lenin Tsz-ben 12,40 mázsa holdainkénti búzater­mést takarítottak be. A 85 holdas áxpavetés terület átlagtermése őszi árpából 14,35 mázsa, tavaszi árpából pedig 18,33 mázsa volt. • A FŰSZERT. vállalatok idei, országos versenyéből (23 vállalat versenyzett) a Békés megyei ke­rült ki győztesen. Pusztai öld v áron eddig tizenhat vagon szabadforgalmú búzát vá­sárolt fel a TV kirendeltség. Eb­ben a községben a tsz-tagok eddig még igen kis mennyiségű ke­nyérgabonát adtak el az államnak. • A Békéscsabai Kisker. 6-os szá­mú árudája (Sztálin úti kitérő) a nyári vásár idején (augusztus 15- től 20-ig) 10 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint az azt megelőző 10 napban. A nyári vásár idején legkeresettebb cik­kek a téli kötöttáruk és az ágyne­mű-félék voltak. • A legutóbbi orosházi gabona­piacon. 40©—450 mázsa búza fel­hozatalból 180 mázsát az orosházi terményforgalmi kirendeltség 205 forintért vásárolt meg. • TÖBB MINT HÉTEZER művé­szi fényképfelvételt készített eb­ben az évben a Békéscsabai Fényképész Kisipari Termelőszö­vetkezet. * Búzavetőmag csereakció lesz még ebben az évben megyénkben. Eddigi adatok alapján 600 vagon Bánkúti (1201-es és 1205-ös) mi­nőségi vetőmagot bocsátanak a termelők rendelkezésére a megye Terményforgalmi Vállalat telepei. 9 Tatarozzák a békéscsabai 93-as sz. KISKER, csemegeüzletet. A tatarozás befejeztével ebben sz árudában — először Békéscsabán —1 bevezetik a gyors kiszolgálási módszert.

Next

/
Oldalképek
Tartalom