Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-25 / 198. szám

Világ proletárjai egyesüljetek! MUNKÁSOK, parasztok politikai napilapja 1951. AUGUSZTUS 25., VASÁRNAP Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 198. SZÁM Idő járásjelentés Elénk szél, záporok, zivatarok. Várható időjárás vasárnap estig: Fel- höátvonulások, ma néhány, holnap több helyen, elsősorban nyugaton zá­poreső, zivatar. Mérsékelt délnyugati; majd megélénkülő nyugati-északnyu­gati szél. Az éjszakai lehűlés mérsék­lődik. A nappali felmelegedés nyu­gaton már gyengül, keleten még fo­kozódik. Várható legalacsonyabb hőmérséklet ma éjjel 12—13, legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap reggel nyuga­ton 20—23, keleten 24—27 fok közötti .(MTI) ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ ^ -d* -d* ^ -t>' -<P' ^ -O" -G' ■&' O % * * * Mai számunkból: A tömegkapcsolat kérdéseiről Ti* pere a szeghalmi tanács mezőgazdasági osztályán Segítse minden fiatal pedagógus a KISZ munkáját Augusztus 31-én és szeptember 1-én rendezik meg Orosházán a járási mezőgazdasági kiállítást és vásárt Orosházán augusztus 31-én nyitják meg a járási mezőgazda- sági kiállítást és vásárt. A kiállí­táson áilatbemutatót és termény­kiállítást is láthatnak a látogatók. A vásár ideje alatt a mezőgazda- sági technikum udvarán szabad­téri színpadon magyarnóta- és népdalestel rendeznek, melyen Veres Károly népi zenekara, Utri Anna, Mindszenti István, Balázs János és Völcsei Rózsi — a Falu Rádió ismert Gergely bácsi,ia és Mari nénije, — Karácsonyi Mar­git és Rónai Egon szerepel. A mezőgazdasági kiállítás és vásár iránt az oroházi járás köz­ségeiben és Orosházán is nagy az érdkelődés. terven felül több mint tízezer gyümölcsös ládát készít a Gyulai Erdőgazdaság A Gyulai Erdőgazdaságban már befejezték az éves fakitermelési tervet, ezért a fűrészeket az elkö­vetkező hetekben arra használják fel, hogy gyümölcsládákat készí­tenek. Előreláthatólag október 1- ig több mint tízezer ládát adnak át az exportkereskedelemnek. Köze! 200 ezer forint utcák kövezésére Békéssámson község tanácsa a községfejlesztési keretből 193 000 forintot fordít a Dózsa utca kikövezésére. A munkálatokat már meg is kezdték, és az első terítést elvégezték a kövezőmunkások. Ezen kívül a Vörös Csillag termelőszövetkezet egy 3 kilométeres bekötőutat kap, melyet rövidesen át is adnak már a forgalomnak. iiii‘*****‘»iiiiii******‘iniiurA****iiiiiiHt^***iiiiiiiiii*"i|iiiiiiiinuiiiinniiiiiiiiill|liiiiiii Munkaerőgazdálkodás __ a gyulai Járásban »e» w» ww ****** *** Vízálló vályogtégla gyártásával kísérleteznek A MEGYÉBEN A járás területéhez tartozó nyolc községben jelenleg húszán van­TERVEZIK a jövő tavaszi ruhákat A divat irányítóinak mindig legalább fél évvel meg kell előz­niük a következő időszakot, ezért van az, hogy a Ruhaipari Tervező Vállalatnál már a jövő tavaszi ru- hamodelleket rajzolják. Most ál­lítják össze az új kollekciókat, a- melyékben 300 női, férfi és gyer­mekruha lesz. Ezeket szeptember 13-án mutatják be a kereskedelem szakembereinek, hogy már most kiválaszthassák, mit gyártsanak a konfekció üzemek a jövő év első negyedében, 1958 tavaszára. nak munka nélkül, többnyire csökkent munkaképességű dolgo­zók. Újkígyóson egyetlen munka- nélküli sincs, sőt munkaerőhiány van. Munkásokat keresnek mező- gazdasági munkára. A munkanél­küliek valamennyien, segélyben részesülnek. A járásban a külön­böző iskolákból kikerült új mun­kások, elsősorban nők, tizenketten még nem helyezkedtek el. Rövid idő alatt azonban ők is elhelyez­kedhetnek. Szeptemberben a gyu­lai textilfeldolgozó üzemben húsz­tól huszonöt évig alkalmaznak fiatalokat. A húsüzem pedig szep­tember 15-től vesz fel segédmun­kásokat; Segédmunkásokat és szakmunkásokat keres a Miskol­ci Magasépítő Vállalat is. A 'bá­nyavállalatok mindenkor felvesz­nék munkára jelentkezőket. Hétszáz személyes művelődési otthont építenek társadalmi összefogással Sarkadon Sar-kadot az idén jelentősen fej­leszti a járási és a helyi tanács és pártszervezet. Nemrégiben tizenöt kádas, zuhanyozó termes fürdőt nyitottak meg, a jobb vízellátásért cső vízvezetékrendszert építettek a községben, amellyel az artézi ku­tak vizét kilóméteres hosszúságban vezetik el a távolabbi utcákba. Számottevő a villanyhálózat bőví­tése, új járdák építése és a főútvo­nalak pormentesítése bitumenes burkolattal. A sarkadiak régi kívánságára nagy központi művelődési otthon építését is megvalósítják most, a lakosság széleskörű összefogásával. A Hazafias Népfront kezdeménye-» zésére megkezdték egy már életve­szélyes, nagy romos épület lebon­tását, amelynek anyagából felépí­tik a kétszáz személyes korszerű művelődési otthont. A Községi Táj nács az új épület tervének elkészí­téséért kettőszázezer forintot áldo­zott. A társadalmi munkában, a bontásban és az építési anyagok szállításában a pártbizottságoktól, a tanácsok munkatársaitól kezdve a cukorgyár, a kendergyár dolgo­zóiig, a ktsz. és tsz. tagokig, vala­mint az egyéni parasztokig min­denki részivé.«. (MTI,) A Békés megyei Tanács Bánya- és Épitőanyagipari Egyesülésé­nek szakemberei: Iványi Miklós építésvezető. Zöldhegyi József mű­szaki csoportvezető üzemmérnök és Csapiár András, a Békési Téglagyár művezetője az „Építőanyag’- című szaklapban közölt cikk alapján, az Angliában és Franciaországban használatos vízálló, vagy stabilizált vályogtégla készítésével kísérleteztek sikeresen az elmúlt hetekben a Békési Téglagyárban. A vízálló téglákat a vályogvetéshez hasonlóan, szalma, illetve pelyvás kötéssel készítették, A kellő agyagtartalmú anyaghoz meg­felelő, úgynevezett aktív, vagyis a keverés pillanatában oltott me- szet vegyítenek. A szaknyelven „kövérnek“ nevezett agyagnál sa­lakport is kevertek hozzá. A bevált kísérletek szerint a vízálló vályogtégla készítése aránylag olcsó s könnyen előállítható. Különösen jelentős volna a kisemberek egyéni építkezéseinél, mert földszintes és egyemeletes családi házak építkezéséhez kiválóan alkalmas. Falun például az építkezés helyén — ahol agyagos a talaj — elkészíthető, így a szál­lítás is kiküszöbölődik és égetni sem kel!. Szilárdsága vetekszik a harmadosztályú égetett tégláéval, a vizet nem veszi magába, ellen­áll az időjárás viszontagságainak. A normális téglához képest mint­egy huszonöt-harminc százalékos költségmegtakarítással gyártható s nagy előnye, hogy nagyobb méretű előregyártott elemként is ké­szíthető és még cementvakolásra is használható. A szakemberek szerint szabadalmaztatása igen gazdaságos vol­na, s ha megbízást kapnának, szívesen építenének ebből az építő­anyagból kísérletképpen prototípus házakat. (MTI) VÉGRE f a helyes úton é Orosházán a járási és városi tanács is támogatja a Petőfi kultúrházat Hónapok vitája oldódott meg a napokban Oroshá­zán. Nem egyszer írtunk már arról, hogy néma leg­gyümölcsözőbb és legszeren­csésebb vita alakult ki az orosházi városi és járási ta­nács között arról, hoey „kié legyen a művelődési ott­hon?’’ Nem akarjuk sorol­ni, hogy pro és kontra, mi­lyen véleménynyilvánítások hangzottak el, mert úgy érezzük, hogy mindez ma már a múlté és mindkét ál­lamhatalmi szerv végre fel­ismerte, hogy egyformán fe­lelős a sók sikert magáé­nak valló orosházi kultúr- ház fejlődéséért. A napokiban beszélgettünk Dimák Ferenc elvtái'ssal, a kultúrház igazgatójával, aki örömmel újságolta, a hírt: a városi tanács 50 ezer fo­rintot, a járási tanács pedig 15 ezer forintot szavazott meg a Petőfi kultvirház ta­tarozására. Gondolhatnánk, hogy a pénzösszegek megszavazása még nem minden és az iga­zi segítség ott kezdődik, ha megkezdik a tatarozást. — Már a színháztermet festik — mondja Dimák elv­társ — és a folyosót is! E- zenkívül a szakköri szobák átalakítását is tervbe vet­tük és a kultúrház utcai frontját is teljesen rendbe­hozzák. Öröm erről hírt adni és bizonyára öröm minden orosházi lakosnak, aki szí­vesen jár a kultúrházba elő­adásokra, ismeretterjesztő estékre, irodalmi estekre, — és vidám műsorokra. A rég­óta vajúdó kérdés tehát megoldódik. A kultúrház a kultúrának valóban méltó hajléka lesz és a napokban megalakult városi művelő­dési bizottság irányításával a jövőben sokkal inkább be­tölti majd feladatát, mint eddig. Van már mozi Cserepesen is1. A Békéssámson melletti oserepe- sí tanyavilág lakosainak régi kí­vánsága volt már az, hogy oda- kinn, náluk is rendezzenek filmve­títéseket. A békéssámsoni tanács az elmúlt hetekben megbeszélte ezt a kérést a Moziüzemd Vállalat­tal és megegyeztek, hogy Cserepe­sen, az olvasókörben minden héten kedden rendszeres mozielőadáso- kat tartanak. Az első vetítés au­gusztus 13-án volt, és a „Siker út­ján” című szovjet filmet vetítették. Az ünnepélyes megnyitóelőadáson több, mint 200 cserepesi lakos vett részt, és csak azért nem többen, mert az olvasókör nagytermébe — sajnos — nem fértek be többen. Jó szórakozást, cserepesiek! Sok vidám és tanulságos estét jelent majd a mozi, meglátják! KISZ helyiségavató Szeghalmon A KISZ szeghalmi szervezete augusztus 16-án szalonnasütéssel és tánccal egybekötött helyiségavar tót rendezett. Az új helységet az MSZMP községi szervezete adta át a fiataloknak. A helyiségavatás napján délután hat órakor már gyülekeztek a fiatalok, ki por­ronggyal, vagy újságpapírral, ki vödörrel, no meg kenyérrel szalon­nával érkeztek. Fürgén jártak a leánykezek, egy óra alatt kedves­sé, tisztává varázsolták a KISZ helységet, új otthonulcat, mely két kis szobából és egy nagy te­remből áll. A takarítás közben már terveztek is: egyik szobában a könyvtárat rendezik majd be, a másikban a szakkörök fognak dol­gozni és a nagyteremben szüreti bálát fognak rendezni. Igaz a „ki­nevezett” bálterem padlódeszkái bizony hibásak, ez azonban nem lesz akadály. A helyiségavatásra a pártszervezettől .is jelentek meg vendégek. Örömmel szemlélték a fiatalok sürgés-forgását. A fiúk rádióval lemezjátszóval jöttek és voltak akik a sörről is gondoskodtak. Rő-i zsét hoztak, nyársakat hegyezte mintha nem is szalonna, hanem ökörsütési-e készülnének. A tűz* oUóságtól is érkeztek fiatalok, most az egyszer azonban nem oU toltak, hanem gyújtottak. Nyársra került a szalonna, sercegve cső-1 pögött a zsír a karéj kenyérre. Megcsapolták a söröshordót. A sőt dús habja, a szalonna, a finom zsU roskenyér, vidám beszélgetés, tré< fák, tábortűz, zene tette felejthet tétlenné a fiatalok számára ezt at estét. Táncoltak, szórakoztak. Nem sokat kellett biztatni a vendége* két sem, ők is együtt járták a fia. falókkal a tüzes táncokat. Ilyen volt a KISZ helyiségavatá Szeghalmon. Meszlényl Lászlóné KISZ-iag,

Next

/
Oldalképek
Tartalom