Békés Megyei Népújság, 1957. augusztus (2. évfolyam, 178-203. szám)

1957-08-23 / 196. szám

IMI« augumstus SS.« péntek BÉKÉS MEGYEI NEpOJSAO 3 szakszervezeti élet Télire való felkészülés A termelő munka egyik felté­tele, hogy a dolgozók munkakö­rülményei megfelelőek legyenek. Ennek biztosítása a munkaadó fel­adata. Ezért a szakszervezet felhí­vással fordul minden munkaadó­hoz, hogy az alig másfél hónapi időszak alatt gondoskodjanak a dolgozók téli munkájának bizto­sításáról. A vállalatok, a szak­szervezeteik vizsgálják felül és tegyenek intézkedést, hogy mi­nél jobban és eredményesebben, a dolgozók igényeinek megfelelő munkakörülményt tudjanak te­remtene Milyen feladatokat kell megoldani? Elsődleges a tüzelőanyagról való gondoskodás, a kályhák, füstcsö­vek állapotának, a fűtőkazánok fe­lülvizsgálata, amihez hozzájön a megfelelő mennyiségű és minősé­gű tüzelő beszerzése. Gondolni keil arra is, hogy befagyás ellen a tároló tartályok és csövek védve legyenek: az ajtók hasadékait és réseit betömjék, a vetemedéseket kijavítsák, a törött ablakokat pe­dig beüvegeztessék, mert mindez összefügg a télire való felkészü­léssel. A megyében, de országosan is nagyon sok baleset történik a közlekedési útvonalak nem meg­felelő biztonságából. Szükséges te­hát, hogy a közlekedési útvonalak sírnák, egyenletesek legyeik, hogy a víz, sár, jég ne álljon meg rajtuk, mert ezáltal megteremthe­tő a biztonságos közlekedés. Szükségesnek tartjuk szóvá ten­ni a szarvasi DEÖNT Vállalat ne­hézségeit is, ahol már négy éve a dolgozók munkájuk többségét a szabadban végzik a legnagyobb hóban és sárban. A vállalat ilyen körülmények között férőhely hiá­nyában csökkentett munkaerővel végzi a gépjavítást és nem egy esetben késve is. A szarvasi tanácd kiszámíthatná, hogy a vállalat munkája mit eredményezett a nép­gazdaságnak, magának Szarvas­nak is, s akkor biztos találna meg­oldást. hogy e tűrhetetlen állapo­Békéssámsoni ^egyzetlapok 1. Száll a dal, csapong a jókedv, mindenki vidám, jókedvű. A tót­komlóst 3-as számú cséplőbrigád tiszteletére rendeztek bálát a na­pokban Békéssámsonban. Az egy­öntetű vélemény: mindenki jól szórakozott! Nehéz, becsülettel végzett mun­ka után jöttek össze közös mulat­ságra a komlósi cséplőmunkások és a sámsoniak. A barátkozás jól sikerült, és elhatározták, hogy ilyen bálát máskor is rendeznek. 2. De nem tejfel fenékig minden Sámsonban sem. Jobban mondva nem mindenki szereti úgy dolgo­zótársait, ahogy a komlósi cséplő- brigád tagjait megszerették a sám­soniak. Miért mondjuk ezt? Egyszerű: itt a példa, az ok. A földművesszö­vetkezet kisvendéglőjének büféjé­ben egy kicsit drágábban számol­gattak, adtak el bizonyos dolgokat, mint azt a rendelet előírja. So-* roljuk, hogy mit? Tessék: a turis­takrémet 8,70 forint helyett 9,30 forintért, nyelvkrémet 5.90 forint helyett 6,30-ért, az olajos halat SZMT munkavéd. felügyelő. 11,20 forinrt helyett 12 forintért! Szegeden megkezdték a paprika feldolcgo: :ását A Szegedi Paprikafeldolgozó Vállalat központi üzemében a kör­nyékbeli termelőszövetkezetekből megérkezett az idei első piros pap­rika-szállítmány. A vállalat jól felkészült az új termés feldolgo­zására. Az üzemhez tartozó hét paprikamalom gépeit generáloz- ták. A központi kísérleti üzemben csaknem egymillió forintos költ­szalagszárítógépet szereltek fel, a- melyeknek kapacitása háromszo­rosa a réginek. Nemsokára, ami­kor tömegesen érkezik a paprika, üzembehelyezik az ötven új fűző­gépet, s a meglévő állandó mun­kások mellé hétszáz új dolgozót vesznek fel. Az idén a becslések szerint mintegy másfélezer vagon paprika feldolgozására számíta­séggel két új nagyteljesítményű nak, Nem szép dolog, még akkor sem, ha — esetleg — nem tudatos volt az árdrágítás. Miért fizessenek a dolgozók 10 százalékkal többet, ha erre semmi rendelet nincs?! 3. Ügy látszik, Sámsonban nem számolnak pontosan. A csókáspusz. tai vegyesboltban 10 dekagramm élesztőt 1,70 forint helyett 2 fo­rintért adott el Fruska András boltvezető. Különben még az is jegyzet lapra kívánkozik, hogy ez a vegyesbolt elhanyagolt, piszkos Sürgős változást követelünk a csó- káspusztaiak nevében is! 4. A békéssámsoni kultúrház szín­játszó csoportja rövidesen újra megkezdi próbáit, és új műsoraik­kal rendszeres látogatásokat tesznek a tanyavilágban. A cso­port tavaly is igen sok előadást tartott, és mindenütt örömmel fo­gadták megjelenésüket. Űj műsortervük összeállítását most végzik. 5. Még egy néhány jegyzetsor a békéssámsoni állomásról. Hát ké­rem, ez kritikán aluli! Egy régi. rossz vagon van beásva a sínek mellett már évek óta. az a forgal­mi iroda, az a váró. a málházó, és ki tudja még, micsoda. Bővebben most nem írunk róla. majd legközelebb,. Még ceak any- nyit, hogy a sámsoniak már na­gyon sokszor kérték, hogy legalább egy ici-pici kis állomásocskát épít­senek oda. Eddig még semmi nem történt. Vajon ezután másként lesz-e?... SASS ERVIN . ............................................................................................................................................................................is** »"n*Mimii*ir ‘1 Mim iii*yr|iiin punon hihihi in ll)||(lnn ST . PIRVU: cd eiata Imiiben... Riport a termésbetakaritásról Korán reggel érkez­tem Salonta (Nagysza­lonta) városkába. A hajnali órákban még minden csöndes volt, az emberek még pi­henlek. Csak egy-egy korán ébredő kakas kukorékolása törte meg a hajnali csön­det, szinte megadta a jelt az ébredésre. A- mikor az állami gaz­daság központja felé haladtam, arra gon­doltam, hogy túlkorán jövök és majd vár­nom kell... De téved­tem. Már a kapu előtt hallottam a tehergép­kocsik zúgását, a traktorokét, a szeke­rekét, amelyek tele emberekkel indultak ki a mezőre. Itt már régen vége volt az éj­szakának. Körülnéz­tem, hogy merre megy ez a valóságos konvoj. Az egyik poros teher­gépkocsiról valaki fe­lém kiált: — A mezőre megy? Gyorsan én is fel­szálltam. A kocsi el. haladt a többi kocsik mellett, utóiért azo­kat, a vezető nagyobb sebességre vált. ...Szenvedélyesen szeretem a falvakat, a mezőket. Szeretem a tavaszt, amikor a nap sugarára a fűszálak kisarjadmak, szeretem a termésben gazdag őszt a maga aranyló kukoricatábláival. De most, a nyár kellős közepén, itt a meg­érett kenyér óceánjá­nak szélén a mező so­hasem tud elvarázsol­ni, sohasem képes tet­szésemet megnyerni. Hol vannak a kom­bájnok és az aratógé­pek? Ügy látszik, hogy a főagronómus észreveszi, hogy írnia. min gondolkodom. — Ebben az évben nehéz munkánk lesz. Nézze meg a búzát! A búzatáblák felé néztem. Leverte a szél és az eső, szinte a földig verte, mint a fáradt ember úgy ha­jolt le. Egyes helye­ken teljesen összeku- szálódott. Hogyan le­het a gépekkel ide bemenni? Lehetetlen. Még kaszával sem le­het learatni. így tör­tént meg, hogy újra elővették a sarlót, bár a nagy szocialista me­zőgazdasági egységek­ben már múzeumi tárgynak tekintik ezt az ősi szerszámot. Jó mélyen bementem a több mint 600 hektár­nyi búzatáblába és beszédbe elegyedtem az emberekkel. — Jó a búza ? Az egyik arató te­nyerébe vett egy bú- zákalászt, szétmor­zsolta, majd felém mutatva így szólt: — Kitűnő! — Elkészülnek-e időre? — Hát hogyne ké­szülnénk! Nézzen csak körül!... Kezével körbe mu­tatott. Az aratómun­kások százai dolgoz­tak. A napfényben megcsillantak a sar­lók. mint valamilyen gyémántszemek. Egy. re sokasodtak az a- ranyló kévék, egye­nes sorokban hever­tek a tarlón. Holnap a kombájn kürtője fa­lánkul elnyeli a kévé­ket. A zsákok már készen állnak. Sok zsákra van szükség, Hektáronként leg­alább 2500 kg várha­tó. Az őszi árpa többet is adott, hektáronként 2600 kg-ot. azaz 400 kg-mal többet az elő­irányzott mennyiség­nél. Már majdnem ki is csépelték. A Sa- lontai Állami Gazda­ság ebben az évben nagy lépést tett a fej­lődés útján, összesen 1034 hektárt vetettek be rizzsel, 83 hektárra emelték a konyhaker­tészetet, 80 hektárt vetettek be zabbal, 70 hektárt repcével, bur­gonyával és cukorré­pával, 670 hektárt ta­karmányfélékkel, u- gyanekkor 200 hektárt tesznek ki a kaszálók. Majdnem 38 féle nö­vényt termesztenek, s ebben az évben bő termés várható. Hát a kukorica? A főmérnök, azaz a fő­agronómus tekinte­tén egy röpke árnyék suhan át. A kukoricával ne­hezebb a helyzet. Eső! Eső kellene! (Amikor ezeket a sorokat írom, éppen esik az eső.) Odamegyünk a 639 hektárnyi kukorica- tábla szélére. Egy enyhe kis szellő meg- zörrenti a magasra nőtt növények leve­leit. Ugyanúgy, mint a többi kapásnövé. nyéknél, itt is időben, gondosan végzik a ka­pálást. A július 6-i helyzet: Elvégezték a három kapálást. *— Milyen kukorica- termésre számítanak? — Hektáronként legalább 4000 kg-ra, Van különleges faj­tánk is: 150 hektárt vetettünk be kétszeres hybriddel. Az öntözött kukori­catáblát gyorsan meg lehet különböztetni. A kukorica itt fejlet­tebb. Az öntözési eljá­rás egyszerű. Egy mo­torral hajtott szivaty- tyú révén kerül a víz egy csatornából a szántóföldre. Közele­dünk. Omut Gheorgke és Mados tmre, a két napbarnított és jóked­vű fiatal legény most összehúzott szemmel figyeli az eget. Ők in­dítják meg a vizet, ha erre rendelkezést kap­nak. Itt nincs jelentő­sége az esőhiánynak. A gazdaság vezetősége arra törekszik, hogy minél nagyobb terüle­ten bevezesse az öntö­zést. Nagyon érdekeltek a rizsföldek, Meg akar­tam nézni. A főagro- nómusnak azonban dolga volt és elment. Egyedül is oda talál­tam. A rizsföldeket könnyű megismerni. Négyszögöles parcel­lák álló vízzel. Egy hosszú csatorna, a Kö­rösök táplálják, bizto­sítja a szükséges ned­vességet. Az állami gazdaság már az elmúlt évben 2040 kg-os termés- eredményt ért el a rizsföldeken. Ebben az évben ezt az ered­ményt túlszárnyalja. * ...Az istállóknál ér az este. Megálltam hosszabb ideig a ka­rámnál. A gazdaság­nak majdnem 5000 darab merinó juha van. Az utolsó nyí­rásnál 5,5 kg gyapjú volt az eredmény. Ez rekord-eredmény­nek számít. Amikor visszatértek Salonta felé, a nap már eltűnt a láthatáron. Még egy pillanatra megálltam az aratóknál. Ügy néz ki, hogy az éjszaka vihar lesz. A munkát folytatják. Csaknem háromszáz vagon ter­ményt csépeltek el saját erejükből a Muronyi Állami Gazdaság dol­gozói. A cséplést augusztus 18-án délre fejezték be a gazdaságban. • Szegedi halászlé konzervet ké­szítenek Szegeden. A többféle ti­szai halból, pontyból, harcsából pirospaprikás, hagymás, bő zsíros lében eredeti halász módra elké­szített étel megfelelően kidolgozott technológiai eljárással, konzerv formájában is megőrzi jellegzetes ízét, zamatát. Az új konzervből egyelőre csak néhány száz minta- dobozzal készítenek, s ha beválik, megkezdik tömeges gyártását a Szegedi Konzervgyárban. • Termő fügefa Békéscsabán. Vandlik Pál kertész, Kastély utcai házának udvarán bő termést ho­zott az idén a fügefa. A két méter magasságú cserjéről száznál több szem édes gyümölcsöt szüreteltek s már a második fügetermés érik, a fügefán ugyanis évenként há­romszor fejlődik gyümölcs. • Többtízezer férfi és fiú átmeneti kabátot gyártanak a Zalaeger: zegi Ruhagyárban. A gyár vezetőinek ígérete szerint gondoskodnak bő vatasztekpáf1 is. meaeovr ♦ A csudaballai pásztornapokat augusztus 31-én és szeptember 1-én rendezik meg. A rendező gyomai legeltetési bizottság és Ká­dár Lajos FMSZ vendéglős több­ezer résztvevőre számít. • Magyar Rádió és Televízióra vál­toztatta a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány a Ma­gyar Rádió Intézet nevét. • A Fővárosi Növény- és Állat- kertben augusztus 20-án megnyílt a „Kilencven éves az Állatkert'' című kiállítás, amely naponta dél­előtt 10—12 és délután 2—4 óra között díjmentesen megtekinthető. * „Egy másodperc története” cím­mel érdekesnek ígérkező film ké­szül. Nagyteljesítményű lassító géppel — másodpercenként 24 kocka helyett'ezer kocka felvételé­vel — bemutatja, hogyan lehet szemléltetővé tenni 1 másodperc eseményét. Ilyen lassító gépet használnak az állatok rendkívül gyors mozgásának, reagálásának emberi szemmel megfigyelhető észlelésére. A filmet Kollányi Ágoston rendezi. * Szeptember 8-án Gyulán, a Kas­tély-kerti szabadtéri színpadon a Kisbojtár című három felvoná- sos táncjátékot mutatja be a Ma­gyar Állami Népiegyüttes. A dísz­előadással kezdődnek meg az Er­kel Hónap kulturális rendezvé­nyei. Nagysikerű békéscsabai vendég- szereplése után Gyulán tart elő­adásokat a Budapesti Nagycirkusz. • Badacsonyban új. kármentős bo­rozót nyitottak, amelyben a vidék valamennyi jó bora kapható Sok problémát okozott a megyében a fűtés olyan munkahelyeken, ahol az anyag, vagy a munkafolyamat ezt gátolja. De van már jó tapaszta­latunk is. Ezért kérjük, hogy kö­vessék ezt, létesítsenek az ilyen helyeken megfelelő melegedő he­lyiségeket, ahová a dolgozók időn­ként bemehessenek melegedni, vagy a másik lehetőség, kisebb mértékben tegyék zárttá (pénztá­rak), a munkahelyeket, hogy a közvetlen hideg ne érje a dolgo­zót. tot megszűntesse. A dolgozó emberről való gon­doskodás mindannyiunk feladata, lelkiismeretes munkát, felelősség- érzést kíván. A szákszervezeték segítsék a gazdaságvezetőket, de követeljék is meg, a törvényben biztosított dolgozó emberről való gondoskodást. DnÁknl EL'

Next

/
Oldalképek
Tartalom