Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

6

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG

1057. július 21.. tutáá

NÉPÚJSÁG LOTTÓJA

1

t

5

t

13

1

17

1

23

i

25

i

33

1

36

1

42

i

46

1

50

i

53

1

59

i

65

i

69

1

71

t

80

1

89

t

7. hét 1. nap

«

Kedd, július 23

Kossuth Rádió

8.10 Népdalok. 8.40 Indulók és dalok. 9.00 A Gyermekrádió műsora. 10.10 Két festőről: Edvi Illésről és Gadánylról. 10.20 Zenekari hangverseny. 11.00 Svejk. Egy derék katona kalandjai a világháborúban, 11.20 Ajándékmüsor háziasszonyoknak és nagymamáknak,

11.10 Hanglemezek. 13.00 Nagy László versei. 13.10 Lengyel zenei hét, 14.00 Románc a klasszikus zenében. Előadás. 14.40 A Gyermekrádió rejtvény- műsora. 15.00 Fiatalok sakkiskolája.

15.10 Színes népi muzsika. 16.10 Ezüstgaras. Ifjúság irádiójáték. 17.15 A bizalom" története az Egyesült Izzóban; 17.30 Szív küldi.., 18.10 Magyar nóták, osárdások. 18.35 A Rádió ipari rovata Jelenti. 18.50 Karel Vlach zenekara JátVállalatunk felvesz 15—17 éves fiúkat

vájártanulónak

az Oroszlányi Vájártanuló Intézetbe. Felvételre jelentkez- . hetnek az 1940 január 1 és 1942 szeptember 1 közötti születésűek!

Tanulmányi idő 3 év.

16—17 éveseket 3 évre vesszük feli

Jelentkezni lehet augusztus hó 1-ig személyesen vagy írásban ' az MTH Oroszlányi 312. sz. i Eötvös Lóránd Vájártanuló Intézet igazgatójánál. A felvételt nyert tanulók az Intézet otthonában kapnak elhelyezést és teljes ellátást.

OROSZLÁNYI SZÉNBÁNYÁK

szik. 19.22 Medgyaszay Vilma előadóestje. ao.27 Kis kabaré. 20.55 Kamarazene-est. 22.41 Magyar népdalok. 23.10 Zenekari hangverseny. 0,10 Verbunkosok!

Petőfi Rádió

14.20 Szórakoztató zene. 14.55 Két- zongorás muzsika. 15.20 Gyávák. Illés Endre novellája; 15.50 Nemzetközi kérdések: 16.00 Operettrészletek. 16.50 Vapcarov verseiből. 17.00 Danny Kaye énekel. 17.30 A Rádió nyári szabad- egyeteme. 18.00 Fúvószenekarok műsorából. 18.20 Smetana: g-moll trió. 19.05 Az Ifjúsági Rádió nyelvtanfolyama. 10.15 Népi zene. 19.45 Martfűn a nagy tűz után, 20.00 Könnyű szovjet dalok. 20.20 Az elsikkasztott földreform. 20.40 Német táncok. 21.05 Hanglemezparádé. 21.50 Bemutatjuk az Állami Operaház stúdióelőadását.

* S5S r=r asz rác i-**/ asc sss sss r*»

APRÓHIRDETÉSEK

Az Újvárosi Állami Gazdaság tenyésztéséből származó holland import Hampshirei-Rhede Island kakasok eladásra kerülnek. Újvárosi Állami Gazdaság u. p. Gádoros.

Príma állapotban lévő piros Export Csepel igényesnek eladó. Örménykút, Tanya VII. kér. 480.

Egy Jókarban lévő tricikli eladó. Gábor Mihály, Orosháza, Bacsó Béla utca 6.

Jókarban lévő betegtólőlfocsi eladó. Békés, Csaba! üt 14.

Daráló, meghajtásra alkalmas, 24 lóerős traktor eladó: Kamuti Földmfl- v ^szövetkezetnél.

Békéscsaba, I., Kastély U; 48. számú udvari egyszoba-konyhás, mellékhelyiséggel rendelkező lakásomat ráfizetéssel elcserélném padozott, szobás hasonlóért; f

BÉKÉS MEGYEI NÉPŰJSÁG

Szerkeszti a szerkesztő bizottsági Kiadja a MSZMP Békás megyei Intézőbizottsága. Szerkesztőségi Békéscsaba, József Attila u. 4., I. emelet Telefon: 20—35, 22—96

Békés megyei Nyomdaipari Vállalat, Békéscsaba Felelős nyomdav.i Kendra György

Szerződéses

hízlalási

akciókat

indít július 1-től

az Állatforgalmi Vállalat

hízott- és baconsertésre, bika- és tinó, valamint üszöhízlalásra

Szerződést köthetnek mezőgazdasági tsz-ek, I—II. típusú termelőszövetkezeti csoportok, érvényes alapszabállyal működő egyszerűbb társulások, egyéni termelők és állattartók;

A’ hízottsertés átvételi ára 15 Ft-tól 18 Ft-ig; Az 5 darab és azon felüli sertés kötésekért azonos fajtajelleggel egy időben átadott sertésekért, melyeknél a falkán belül a legkisebb és a legnagyobb egyedi súlyú sertés között 20 kg-nál nagyobb különbség nincs, egyéni termelők 50 fillér, I—II: típusú termelőszövetkezeti csoportoknak és egyszerűbb társulásoknak 50 fillértől 1 Ft-ig, tsz-eknek 50 fillértől 2 Ft-ig mennyiségi felárat fizet kg-ként a vállalat:

A bika-, tinó- és üszőhízlalási akciókban az előző akciók vételáránál 1—3 Ft-al magasabb átvételi árat kap a termelő; Az akciókkal kapcsolatban részletes tájékoztatást a vállalat járási kirendeltségei és községi felvásárlók adnak:

BÉKÉS MEGYEI ÄLLATFORGALMI VÁLLALAT

Vasuta« bajnokság

Szegedi Vasutas—Békéscsabai MÄV Bocskai 2:0 (1:0)

Békéscsaba, 1000 néző. Vezette: Bélán.

Szegedi Vasutas: Uhrln — Tóth III.; Veres, Vlncze — Kasuba, Loezl — Böj- tös, Tóth II., Gytmesi, Becker. Edző: Kalocsai Géza.

MÁV Bocskai: Andó — Gyócsi, Sovány, Simon II. — Simon I., Mázán — Cslcsely, Kovács, Szarvas, Csontos, Pécsi. Edző: Szilasi Vilmos.

Nagy iramban kezdődik a mérkőzés, a tíz emberrel játszó Szeged fölénybe kerül és a 10. peroben Böjtös eredményes, 1:0. A hazai csapat többet támad, de a szegedi csapat védelme

mindent hárít. A félidő végéig a hazaiak feljönnek, de nem tudnak kiegyenlíteni, Uhrln nagyszerűen véd. Szünet után a hazai csapat tovább fölényben van, de csatársora nem tudja helyzeteit kihasználnátok az utolsó negyedórában a vendégek Böjtös góljával beállítják a végeredményt. A megfiatalított hazai csapat nem tudta a jobbnál jobb helyzeteit kihasználni, bár a szegedi ősapat sokkal teohnlkásabb volt és megérdemelten nyerte a mérkőzést.

Jók: Uhrln, Veres, Lóozl, Böjtös, Tóth n., Illetve Andó, Gyóosl, Simon

I. és n. Mázán;

Megyei ifjúsági labdarúgó-válogatottak tornája

Békés megye—Csongrád megye OtO

Orosháza, 1000 néző, vezette: Horváth (Szolnok).

Békés megye: Landi — Frankó, Szilágyi. Stefanik — Martincsek, Hankó, — Juhász, Megyeri, (Ficere), Sári, Kunos, Uhrin. Edző: Sajben János.

Csongrád megye: Enyedl — Kérdő, Kürtösi, Veres — Juhász, Ledovics — Reroényik, Bite. Blschoff, Karsai, Lajos. Edző: Nagy Antal.

Az első félidő nagy részében Csongrád megye támad, a Békés megyei védelem nagy munkában van, a 17. percben Frankó a gólvonalról fejel ki egy labdát. Bite egy beadást sarkalva küld kapura, de Landl a helyén van, Bisohofí távoli lövésekkel kísérletezik. A félidő utolsó perceiben Békés megye is támad, de eléggé erőtlenek ezek a támadások. Hankó húsz méteres szabadrúgását és Sári fejesét védi Enyedi.

A második félidőben változatossá válik a játék, de most is a védelmek játszanak jól mindkét oldalon, köny- nyen rombolják a nehézkes támadásokat.

Az erősebb testi felépítésű, gyorsabb játékosokból álló Csongrád megyei csapat nehéz ellenfél volt. A Békés megyei csapat védelme jól játszott, a fedezetek is főként a védekezésre fordítottak gondot. A osatársor játéka messze elmaradt a múlt vasárnapitól, ötlettelenül, szétesően játszott ez a sor.

Jók: Landi, Frankó, Szilágyi. Stefanik, illetve Enyediö Kérdő, Kürtösi, Vörös.

A Játékvezető jól vezetett.

egészségvédelem

— Dr. Bíró András könyv« nyomán — (Folytat*»)

V. A lélegzésről

Az emberek legnagyobb része nem tud helyesen lélegezni. Pedig a helye* lélegzés az egészségnek és az állóképességnek egyik legfontosabb a- lapfeltétele. A helyes lélegzést már gyermekkorban kellene megtanulni. Tudniillik a lélegzés a szervezet egyetlen negatív működése, melyet akaratunkkal és tudtunkkal befolyásolni tudunk.

Minden sportolónak meg kell tanulnia az Illető sportmozgásnak megfelelő helyez légzést. Mit jelent ez? A sportolónak tudnia kell, hogy milyen légzést végezzen a gyakorlatok megkezdése előtt, bemelegítéskor, a gyakorlatok végzése, a versenyzés alatt és után 1*. Ezért osak úgy tudjuk helyesen és eredmésyesen keresztülvinni, ha ismeri a légzés típusait és ismeri a tüdő szerepét a szervezettben légzés alkalmával végbemenő folyamatokat.

A légzés szerve a tüdő. Szerepe a szervezet gázcseréjének biztosítása. A gázcsere két helyen történik. A vér felveszi a tüdőbe az okxlgént. Ezt az oxigént a vér a vérerek útján szétviszi az egész szervezetben a szövetekhez ,ahol leadja az oxigént és helyébe felveszi a széndioxidot. Ezt a széndioxidot a vér vivőerek útján a tüdőbe szállítja, ott leadja és helyébe oxigént vesz fel. Ez alapon a légzést két részre oszthatjuk, külső és belső légzésre. Belső légzésnek nevezzük azt a részt, amely a vér és a szövetek között játszódik le. vagyis az oxigén-leadást és a iszéndioxid- felvételt. Külső légzésnek pedig azt a részt nevezzük, amely a tüdőholya- gocskák és a vér között játszódik le, vagyis a széndioxid-leadását és az oxigén felvételt.

A levegőnek a tüdőbe jutását a légzőmozgások biztosítják. A légzőmozgásokban részt vesznek a rekeszizom, a hasfai izmai, a bordaközötti izmok, a vállöv izmai és a tüdő rugalmas szövetei. A belélegzésnél a rekeszizom lefelé mozog, a külső bordaközti izmok összehúzódnak, a bordákat felfelé emelik és így a mellkas térfogata megnövekedik. Ilyenkor a mellkasiéi és a tüdő felülete között

negatív nyomású tér keletkezik. Ennek hatása alatt a tüdő kénytelen követni a melkas mozgásait és így jön létre a belégzés.

A kilégzésnél a rekeszizom és a küldös bordaközti izmok ellazulnak, a mellkas összeesik, a tüdő rugalmas elemei összehúzódnak és a levegőt kipréselik a tüdőből. Nyugalmi állapotban a kilégzésnél a kllégző Izmok nem veaznek részt, csak fokozottabb igénybevételnél, erőltetett kilégzésnél húzódnak össze a belső bordakörii izmok.

A testi munka végzésekor a szervezet oxigén-szükséglete megnövekszik, az égési folyamatok meggyorsulnak, több széndioxid termelődik. A tüdő, hogy ennek a fokozott követelménynek eleget tudjon tenni, emeli a légzésszámot és elmélyíti a légzést. Ilyenkor légzésben résztvesznek nemcsak a ki- ás belélekző Izmok, hanem az úgynevezett kisegítő légző izmok is.

Az ember nyugalmi helyzetben percenként átlagban I6-ot lélegzik. Nőknél és gyermekeknél ez a szám magasabb. Egy belélegzésnél kb. 300— 330 köboenti levegőt fogad be a tödő. Ez azt jelenti, hogy egy perc alatt

6—8 liter levegőt fogad be a tüdő; 6—8 liter levegő cserélődik a tüdőben? Fokozott testi munka végzésekor e* a szám 15—20 szórása is megnövekedik, vagyis percenként 100—140 liter levegő cserélődhetik. Ezt a hatalma* szükségletet a tüdő először nem a légvételek számával Igyekszik pótolni,- hanem a légzés elmélyítésével, és a- mlkor ezzel nem tudja ellátni, kezdi fokozni a légvételek számát. A felületes szapora légzésből a szervezetnek kevés haszna van, mivel a belélegzett levegő, bármilyen mennyiségű is, nem használódik el, mert nem jut el a tü- dőhölyagocskákig a felgyülemlett tartalék-levegő miatt. Ebből érthető, miért fontos rendsezres gyakorlattal elmélyíteni a tüdőlégzést.

Testmozgások végzésénél a légzés és a mozdulatok között összhangnak kell lennie. Egyes sportágaknak, ahol a mozgásokat ritmikusak, pl. az ú- szásnál, evezésnél, a ki- és a belégzés üteme magától adódik. Azonban a legtöbb sportágban a jobb eredmények elérése érdekében a mozgásokhoz kell alkalmazni a légzés ütemét; A testhelyzeteket ki kell használni a be- és kilégzésre. Pl. a tornagyakorlatok végzésénél a belégzésre kedvező a test egyes tartása, függés, a karok széttárt, hátrahúzott helyzete; mert Ilyenkor a mellkas kitágul. A kilégzésre kedvező a törzshajlitás, a test görnyedt helyzete, támasz ás a karnak a törzshöz való zárása.

Háromféle légzéstipust különböztetünk meg. A mellkasi, a hasi és az összetett légzést. A sportolónak ismerni kell mind a hármat, hogy a tüdejének minden egyes részét ki tud ja ssellőztetni.

1. A mellkasi légzésnél főleg a mell kas lélegző izmai,

2. A hasi légzésnél pedig a rekesz* izom vesz részt a munkában. A nők légzése Inkább mellkasi, a férfiaké Inkább hasi típusú.

3. Természetesen legjobb az össze» tett légzés, melyben-jrésztvesz a ra* keseizom és a mellkas is. Ezzel a légzésmóddal érhetjük el, hogy tüdőnk minden egyes része kitáguljon! részt vegyen a légzésben.

A légzésnél fontos, hogy a levegőt lehetőleg az orron keresztül szívjuk be. így a levegő nem közvetlenül kerül a légcsőbe, a torokba, hanem az orrjáratokban felmelegszik, megtisztul a portól és egyenletesen áramol» V«, nem hirtelen kerül a tüdőbe. A szájon át való légzésnél a levegő közvetlenül a légzőutakba jut ás azokat Ingerelve különböző idült hurutokat okozhat. Naponta többször csináljunk néhány mély lélegzetvételt tiszta levegőn. Ezáltal a tüdőnk jól kiszellő» ződik és a vérkeringésünk jól feb » sül.

A fokozott munka végzésekor meg: növekszik .» szervezet energiaszükséglete és ezzel együtt nő az oxigén* szükséglete Is, mivel a tápanyagok feldolgozása, elégetése oxigén Jelenlétében történik meg. Azonban előfordul a gyors és fokozott munkánál: hogy a szervezet nem tudja olyan gyorsan biztosítani a szükséges oxigénszükségletet. Ilyenkor a szarvezet úgynevezettt oxigénadósságot csinál, amit később pótol. Rövidtáv futásnál láthatjuk, hogy a futás után még sokáig lihegnek a versenyzők. Ekkor pótolják a keletkezett oxigénadósságot.

Mi a vitálkapacitás?

Azt a levegőmennyiséget, amit a tü- j lyek ütemes, mély belégzést kívánnak dő a legmé'yebb belégzés után teljes j és a mellkas légző mozgását elösegi- kilégzéssel kifújni képes, nevezzük a i tik, mini az úszás, evezés, nagyobb

tüdő befogadóképességének, orvosi nyelven vitálkapacitásnak. A vitál- kapacsitá3t a spiró-méterrel szoktuk meghatározni és köbcentiméterben fejezzük ki az eredményt. Ezek a vizsgálatok mutatják meg legjobban számszerűleg, hogy milyen hatalmas befolyást gyakorol a sport a tüdő és általában az egészség fejlesztésére)

Ha összehasonlítjuk a sportoló ember és a nem sportoló; vitálkapacitá- sát, azt látjuk, hogy a sportolóké 30— 40 százalékkal magasabb. A vitálkapacitás egyénenként és, sportáganként változó. Függ a testalkattól; a mellkas alakjától, nagyságától, rugalmasságától, az életmódtól; nemtől, kortól. A nőknél átlagban kevesebb, mint a férfiaknál, Az olyan sportok; mamértékben növelik a vitálkapacitást, mint az olyan sportok, amelyeknél e- rőlködések, préselések szakítják meg a légzés ütemét, mint pl. birkózás; súlyemelés, szertorna. Annál kitartóbb, munkaképesebb az ember, minél nagyobb a tüdőkapacitása. A felnőtt nem sportoló átlagos vitálkapacitása 3000 kém. 'A sportolóknál ez a szám egy-két ezerrel is magasabb lehet, A legkisebb vitálkapacitás a súlyemelőknél* birkózóknál, szertornászoknál: legnagyobb az evezősöknél, úszóknál; sízöknél (5500 kcm). Ezekből az adatokból megállapíthatjuk, hogy milyen sportágakat használjunk kiegészítő sportágként;

(Folyt; köv,