Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-16 / 164. szám

1957. Július 18., Kedd BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG 1 Tolvajok, sikkasztok A GYOMAI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETNÉL m Vannak még Gyomén, akik nem értik, hogy miért tartóztat­ták le a földművesszövetkezet volt néhány alkalmazottját. Sokan nem tudnak arról, hogy mit kö­vettek ók el az ellenforradalom Idején, hogy mennyi kárt okoztak a népgazdaságnak, a »avarodban haláxzó Bartik és társai. Nyomozati jegyzőkönyvet olvas­gatunk. Nevek és számok bizo­nyítják a Gyomai Földoiűvesszö- vetkezetnél véghezvitt csalást, ok- irathamisítást, A bűnszövetkezet tagjai, Bartik József, a szövetkezet szabad-felvásárló üzemág-vezető- je, Kiss Endre, Múlt Ádám, Izsó István igen jó „üzletembereknek-* bizonyultak Viktor Józseffel, a geprükötó részleg vezetőjével e- gyütt. Mint az októberi események előtt, ugyanúgy az ellenforrada­lom idején — és után is az em­lített személyek' voltak megbízva azzal, hogy Cserkeszeiéről, Mát- raballáról és máshonnan bort, tű­zifát vásároljanak a szövetkezet részére. Azonban az ellenforrada­lom idején úgy gondolták, meg­próbálják a zavargást kihasznál­ni, hiszen ellenőrzéstől nem kel­lett félniök. így történt, hogy Mátraballán 2000 mázsa tűzifát vásároltak fel, mázsánként 43 fo­rintos áron. A földművesszövetke­zetnek — meghamisítva a számlá­kat — 47 forintért adták át má­zsánként. Hasonló módon csapták be a szövetkezetei a nyírfával is. A 280 forintos nyírfát az íbisz­nek 320 forintért számlázták. A bor, a seprűnyél, s a eírokszakáll is jó hazz- not hoxott e társaság­nak. November 30-án Múlt Ádám nagyobb mennyiségű bort vásá­Í rolt literenként 8 forintos árban. 0 sem akart maflább lenni, mint társai. Sikerült Is bebizonyítania, hogy „jól” megállja helyét a bűn-) szövetkezetben. A szövetkezetnek 8,50 forintért számlázta a bort, s így egyetlen nap alatt 1350 forin­tot vágott zsebre egyedül. Ez év januárjában Múlt Ádám tovább merészkedett. Ekkor már 1,50 fo­rinttal számlázta többért a bornak literjét, mint ahogyan ő felvásá­rolta. Viktor József, a „seprű király” Bartik felügyelete álé tartozott. (Jobb „gazdája" már nem is lehe< tett volna.) Tóth Bertalan és Vik­tor a mátraballai felvásárlótól át­vett seprűnyelek darabját 1,60 fo­rint helyett 2 forint 70 fillérrel számolták el. S csak ebből több» mint 50 000 forint könnyen jött pénz ütötte tenyerüket. Később — Vésztőn, Dévaványán, Gyomén — cirokszakállt vásároltak egyéni emberektől. A minden hájjal megkent „kereskedők" a paraszt­ságtól a legjobb minőségű cirkot Is másodosztályban vették át, dq az fmsz-nek elsőosztályúként számlázták. Mindent összevetve, e társaság több mint 160 ezer forint kért okozott a Gyomai Földmű­vesszövetkeze toek. Hűséggel kisxolgálták ők ax ellenforradalmat is. Október 28-án, amikor Gyomén Is felbomlott a törvényes rend, s a kulákok, a csendőrök és egyéb huligánok ellepték az utcákat, Múlt Ádám, Bartik József és a többi hozzájuk hasonló is a nép állama ellen tört. Múlt Ádám a tömeget túlharsogva követelte a kommunisták felelősségre voná­sát ö vállalkozott arra is, hogy a tanácstitkárt a főtéren hőzöngő tömeg elé kísérje. Es amikor a község csőcselék hada a járási pártbizottságot megrohamozta, Múlt Ádám és Bartik az első so­rokban tombolt, s behatolva az épületbe) állati módon törtek, zúztak. Az október 28-át követő napok­ban került sor a földművesszövet­kezet munkástanácsának megvá­lasztására. Múlt Ádám és Bartik sürgette ezt, meg is választatták magukat a munkástanács vezetői-i nek. S, hogy ezt követően mivolt a legfontosabb dolguk? Leváltani és elzavarni a kommunista veze­tőket, hogy szabadon, kedvük sze­rint herdálják az állam vagyonát. (Pedig Bartik, Viktor és a tolvaj társaság tagjai, jóval többet ke­restek havonként 2000 forintnál.) Feltörik a Nagylaposou veszteglő bolgár vagont s a Sarkadi Cukorgyár külföldre irányított szállítmányát. November első napjaiban még virágkorát élte a gyomai „nemzeti bizottmány”, amikor utasítási adtak Bartikéknak, a földműves­szövetkezet nagy lábon élő mun­kástanács vezetőinek, hogy a Nagylaposnál veszteglő, textiláru­val megrakott Bolgár vagont és a Sarkadd Cukorgyárból nyugatra, export áruként útnak indított cu- konszállítmányt azonnal nyissák fel és pakolják ki. Áz fmsz ellenforradalmár veze­tői1 gyorsan teherautót kértek, a vagonokat feltörték, s megkezdték a kdpakoláet. A vagonok kiürítése után két bála bolgár textil és 27 mázsa cukorhiányt jegyzett fel a vasút, aminek nyomán megin­dult a nyomozás. Amikor a bűnszövetkezetbe tö­mörült személyek érezték, hogy körülöttük szorul a gyűrű, azt hi- resztelték, hogy azért hiányzik a két bála textil és a 27 mázsa cu­kor, mert a Nagylapos vasútállo­más környékén lakó termelőszö­vetkezeti tagok dézsmálták meg Túlságosan naív érvnek bizonyult ez a vasúti rendőrség előtt, s ha­marosan fény derült a hiányra és ezzel egy időben a tolvaj bandára is. Jót megértettékegymásí a szövetkezet „szarkái“ Sokan ismerik Gyomén Kőszegi Lászlót, a földművesszövetkezet vásározó részlegének volt veze­tőjét és Zöld Lászlót, de barátju­kat; Szilágyi Albertot is, aki ár­drágításért már börtönben ült. ők voltak a vagonok főtolvajai. Több mint 1010 méter oxford tex­tilanyagot loptak el. Kőszegi egye­dül 410 méter textil árut, 12 000 forint értékben csempészett laká­sára. A cukorból is elvitt egy má­zsát. Szilágyi és Zöld 300—300 méter textilt és egy, illetve másfél mázsa cukrot „mentett meg" sajá* részére. A busás haszonból jutott a né­pes „kollektíva” tagjainak bőven Pannónia motorkerékpárra is. Kő­szegi fia, aki a rendőrség megtá­madásánál nem éppen a legszeré­nyebb bárányka volt — ami kon látta, hogy hamarosan felelni kell tevékenységéért — nyugatra szö­kött. A nép államát megkárosító apa aggódott fiáért s hogy haza­csalja levelet írt neki, amelyben közölte az ifjú „hazafival”: „Gye­re haza fiam megvesszük a régen óhajtott Pannónia motorkerék­párt. Van már pénzünk annyi) hogy hamarjában azt sem tudjuk, mit kezdjünk vele.’* A „nagylelkű” apa, amikor fia hazajött, valóban meg is vette ne­ki a beígért Pannónia motorke-1 rékpárt, kisebbik fiának pedig egy szép tangóharmonikát. Zöld Lászlónak is jutott motorkerék­párra. (Kőszegi az árvíz veszélyt idején eltűnt a községből, állító­lag a Körösbe ugrott, de azóta sem találták meg.) Szilágyi a lopott árut értékesí­tette, s amikor a nyomozás feléje közeledett, a több mint 12 000 fo­rint készpénzt befőttesüvegbe gyömöszölte és az udvar egyik sarkában elásta. A lakosság helybeli tárgyalást kér Szabó János büntetett előéletű egy vég textilt tulajdonított el, ifj. vitéz Oláh Imre — a géppisz- tolyos „nemzetőr1* — pedig U mázsa cukrot vitt lakására. Oláh — s ez csak természetes — a vi­tézi rang visszaszerzéséért, öröm­mel fogott fegyvert is az ellenfor­radalom idején. A szövetkezet tizenkét alkalma­zottján kívül azonban mások is részt vettek a vagonok fosztoga­táséban, pl. Benne Lajos, a 41-es Autóközlekedési Vállalat gépko­csivezetője, aki 340 kg cukrot lopott el. összesen 34 vádlott áll a közeli napokban bíróság elé, akik­nek felelniök kell tetteikért. Sokan nem tudják, hogy a hi­ányt és az eddig még fel nem lelt 600 méter textilárut a szövetke­zetnek kell megtéríteni. És ez azt jelenti, hogy ebben az évbái a Gyomai Fmsz összes hasznát elvi­szi — illetve jó lesz, ha kitelik belőle. Ugyanakkor az államnak devizába kell megtérítenie a bol­gár hatóságoknak a Nagylaposnál széthordott textiláru értékét. Amint a tények bizonyítják igen drága árat kell fizetni a Gyomai Földművesszövetkezetnek az ellenforradaimárok kártevései­ért. Gyoma lakosságának kérése: a bíróság tárgyalja e tolvajibanda ügyét Gyarnám, hogy minél többéig lássák és hallják, mire voltak ké­pesek és hová akrték juttatni az országot. Balkus Imre Ismerd meg a légoltalmat! i Az atombomba hatása robbanáskor i. Az első cikk-sorozatunk célja, hogy ismertessük az atombombá­val kapcsolatos védekezési lehe­tőségeket. Ezt megelőzően feltét­len fontos megismerkedni az a- tombomba hatásával, ha nem is részletesen, de általánosságban. Az eddig kipróbált atom-hidro­gén bombák nem egyforma nagy­ságúak és nem azonos hatásúak voltak hatásuk nagyságát, kiter­jedését tekintve. Szükség van egy mértékegységre, mint a tudo­mány egyéb ágában is, hogy mér­ni tudjuk, illetve összehasonlíta­ni tudjuk a nagyobb, vagy kisebb méretű bombákat A névleg atombomba az az egység, amely­hez az atom-hidrogénbombákat hasonlítjuk. A névlegeshez ha­sonló méretű atombombát alkal­mazott az USA Japánban, Hiro­simában és Nagaszakiban is. Ha­sonló két atombombát robbantot­tak fel kísérleti célból 1946-ban a Csendes-óceánon a Bikini szige­teknél. Hogy képet alkothassunk arról, hogy milyen lehet ez a névleges atombomba, szükséges a robba­nás alkalmával felszabadult e- nergiát összehasonlítani más a- nyagból származó energiameny- nyiséggel. A névleges atombomba energiatermelése egyenértékű 70 ezer mázsa szén elégetésekor fej­lődő energiamennyiséggel. A név­leges atombomba energiájához hasonló mennyiségű energiát ka­punk, ha egy 5 négyzetkilométer területet egy átlagos napon keresz­tül a nap sugarai érnek. Az atom­bombáról közölt hatások, adatok, hozzávetőlegesen egy névleges a- tombombára vonatkoznak. (Erinél vannak sokkal nagyobb hatású hidrogén- és egyéb bombák.) Az atombomba robbanásakor, annak hatásai egy bizonyos kör­zeten belül érik a terepet, illetve légteret. Ezt nevezzük hatáskör­zetnek. A robbanás különböző ha­tásai nem egyidőben érik a hatás­körzeten belül a terepet. Közvet­len a robbanás után a fényhatás, a hőhatás és a rádióaktív sugár­zás jelentkezik. S csak néhány másodperccel később észlelhető a léglökés és a robbanás hangja, majd a robbanás körülményeitől függően a hasadási termékek ki­szóródása. (Hasadási termék: az atombomba töltetének, az urán < <<<<< 44 < << H << H <<<<<( < Forrt szeretettel fogadták a magyar fiatalok küldöttségét a kárpátukrajnai komszomolisták Virágokkal, és lobogókkal feldí­szített különvonat szállította a nemzetközi VIT-Staféta utolsó szakaszának tagjait a záhonyi ál­lomásról Csapra, az első szovjet állomásra. A több, mint ötven ta­gú magyar delegációt — amely sok száz magyar község és falu dvözletét, zászlóit és a váltóbo­tokra kötött szalagjait vitte ma­gával — Borbély Sándor, a Kom­munista Iifjúsági Szövetség Or­szágos Szervező Bizottságának tagja vezette. A kárpátukrajnai fiatalok a kü- 1önvonatot már a csapi állomóis előtt, a határnál várták. A kom­szomolisták forró szeretettel, test­véri barátsággal fogadták a ma­gyar fiatalokat. A staféta tagjai nevében Borbély Sándor tolmá­csolta ifjúságunk üdvözletét. A beszédre a Komszomol ung­vári kerületének titkára válaszolt, majd a magyar delegáció indiai­nak hatalmas virágcsokrokkal kedveskedtek a vendéglátók. A határról a szovjet sportolók stafé­tája azonnal tovább indult, a kül­döttségünket fogadó komszomolis­ták pedig felszálltak a vonatra, együtt mentek a magyar fiatalok­kal Csapra. A szovjet határállomásom a komszomolisták és a KlSZ-fiata- lok együtt töltötték a délutánt, baráti, közvetlen beszélgetésen cserélték ki tapasztalataikat. A barátkozás terített asztal mel­lett folytatódott. Egymást érték a pohárköszöntők s a fiatalok lelke­sen éljenezték a magyar—szovjet barátságot, a KISZ és a Komszo­mol mind szorosabbá váló kap­csolatait. Az esti órákban, amikor a feldíszített különvonat Csapról visszaindult a magyar határ felé, egy feledhetetlen találkozás em­lékével váltak el küldötteink szov­jet barátaiktól. atommagnak felrobbant részecs­kéi mint új elemek.) Az atom­bomba robbanása történhet leve­gőben, terepein, vagy a terepbe fú­ródva és vízben. A Japánban alkalmazott két atombomba kb. 600 méterre a föld felszínétől robbant. Ilyen robba­nás esetén a legnagyobb a ható- távolsága. A bombát kb. 10 000 méter magasan szálló repülőgép­ből dobják le ejtőernyővel. A rob­banás után a bomba helyén egy íénygömb jelenik meg, ez a tűz- labda. A robbanás pillanatában a hasadási termékek hőmérséklete több, mint egy millió Celsius fok. Egyes becslések szerint a robba­nás középpontjában a hőmérsék­let eléri az 50 millió Celsius fo­kot is. Ezután növekszik a tűzlab- da térfogata, de ezzel egyidőben hőmérséklete és nyomása csök­ken. A robbanás után kb. egy ezredmásodperc múlva a tűzlab- da sugara kb. 14 méter és a hő­mérséklete 300 ezer Celsius fok. Ugyanebben a pillanatban a fény ereje — a robbanás helyétől szá­mított kilenc kilométerre — mintegy százszorosa a Nap fény­erejének. Amint a tüzlabda növek­szik, a levegőben egy lökőhullám keletkezik, s a tüzlabda tovább növekszik és egy másodperc múl­va a sugara kb. 140 méter lesz. A robbanás után 10 másodperccel, amikor a tüzlabda fényessége majdnem teljesen megszűnik és a lökhullám túlnyomása ártalmat­lan mértékűre csökken, a bomba közvetlen hatását befejezettnek lehet tekinteni. ■ A iloiihullámot légritkulás kö­veti. A lesypgő hőmérséklete e- illetve csökken. Ezért ha a levegő telítve van vízgőzzel, felhő keletkezhet a robbanás he­lyén. Amíg a tüzlabda fényes, a robbanáskor keletkezett hasodási termékek és a hasadást elkerült anyagok, valamint a bomba hü­velye, szerkezete gázhalmazálla­potú. Miközben a tüzlabda fel­száll, lehűl, ezek az anyagok, ré­szecskék keletkeznek. Ez az atom- kondenzálódnak, vízcseppek és különböző nagyságú szilárd ré­szecskék keltkeznek. Ez az atom­felhő. Az atomfelhő elérheti a sztratoszféra alját is, (12—18 km magasságot), ahol gyakorlatilag nincs hőóramlás okozta mozgás, a rádióaktiv oszlop pedig eloszlik és gomba formájú felhőt képez. Ez látható marad mintegy óra­hosszáig, majd szétoszlik. Fodré Lajos légolt. szds. Békés megyei Légoltalmi Parancsnokság WWVWWWNAVWWWW Hasznos volt a nagy hőség a A szarvasi járásban huszonegy szakcsoport 810 holdon termel rizst. A tavaszi sok eső és rend­kívül hideg idő miatt rosszul kelt és igen lassan fejlődött a sok me­leget igénylő növény. A szokat­lan nagy hőség valóságos gyógy­ír volt a rizsvetésekre. A Körös békésszentandrási duzzasztómű­vének a segítségével naponta friss vízzel árasztották el a rizstelepe­ket a termelők s szinte szemláto­mást bokrosodon, nőtt, erősödött a rizs. A szakemberek véleménye szerint igen hasznos volt a nagy hőség ezen a területen s előre­láthatólag szerény számítások szerint 22—24 mázsás átlagter­mést takaríthatnak be a szarva­si járás rizstermelő szakcsoport­jai.

Next

/
Oldalképek
Tartalom