Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-12 / 161. szám

4 BÉKÉS KEGYEI NÉPÚJSÁG 1957. júliit* 12, péntek Pártos mnnkával segíti az orosházi városi tanács a kulturális élet megtisztulását és fejlődését Illyés Sándor muronyi eilenforradalmárt 4 évi és 4 hónapi börtönre ítélte a megyei bíróság A megyei bíróság a napokban hirdetett ítéletet a munkakerülő és részegeskedő Illyés Sándor muronyi ellenforradalmár felett. Illyés is „igazi magyarnak" ne­vezte magát október 23-a után, mint annyian, a hozzá hasonlóak. Múlt év november 10-én — de ezt követően többször is —követelte a községi tanács kommunista dol­gozóinak leváltását azzal az in­dokkal, hogy azok rákosisták. E követelését akarta érvényre jut­tatni december 8-án is, amikor a gyülekezési tilalom ellenére gyű­lést szervezett. Ezzel egyidőben Illyés szerkesztett egy „kiált- vány’-t is, melyben valósággal hemzsegtek a kormány és társa­dalmi rendünk ellen búj toga tó jelszavak. E „kiáltvány“-! a köz­ségi tanács hangashíradójába is be akarta olvasni Illyés, azonban a tanács vezetői a mikrofont úgy állították be, hogy az nem közve­títette a vádlott népellenes prog­ramját. Az általa szerkesztett programban többek között az is szerepelt, hogy Murony község­ben — mint más helyeken — tör­vényes tanács helyébe válassza­nak „forradalmi tanácsot". Mit csinált még Illyés? Néhány nappal ezelőtt kommu­nisták, pártonkívüliek tanulmá­nyozták és tanulmányozzák ma is az országos pártértekezlet hatá­rozatait. Ez a határozat ,a többek ■ífr' között azzal is foglalkozik, hogy meg kell erősíteni az államhatal­mi szervek irányító és segítő munkáját kulturális életünkben. Arról van tehát szó, hogy a taná­csoknak is sokkal inkább, mint eddig, be kell tölteniök irányító, segítő szerepüket a városok, köz­ségek, az egész megye kultúréle- tében. A napokban kerestük fel Oros­házán a városi tanács népműve­lési előadóját, Szabó Andort, aki­vel sokáig elbeszélgettünk arról, hogy most, az országos pártérte­kezlet után hogyan kívánják meg­oldani Orosházán azokat az égető kulturális problémákat, melyek nem is olyan nagy általánosság­ban, hanem sok esetben részle­teikben is azonosok minden vá­rosban és községben. Szabó elvtárs beszélgetésünk kezdetekor elmondta, hogy elké­szítette az év első felének kultu­rális jelentését, és egy tervezetet is, mely a második félévben ki­tűzött feladatokat tartalmazza. Tizenkét művészeti csoport, 120 taggal — Igen, az első félévben nyolc üzem­ben, illetve társadalmi szervezetnél 13 művészeti csoportunk működött 120 taggal. Ezek közül a Petőfi Kultúrház színjátszói, népi táncosai, zenekarai, valamint a városi KISZ-szervezet, a Barnevál tánccsoportjai vettek részt a megyei és járási fesztiválokon. A bé­késcsabai fesztiválon különösen szép sikert ért el a Petőfi Kultúrház né­pi tánccsoportja. A kultúrház „Petőfi, népszín­pada1’ az egyik legerősebb kultu­rális bázis Orosházán. Ez a lelkes gárda az elmúlt hónapokban O- rosházán és az orosházi járás községeiben nagy sikerrel mutat­ta be Dihovicsnij: Nászutazás cí­mű zenés vígjátékát, és most a nyári hónapokban — hogy a kul­turális munka folyamatosságát biztosítsák —, még hét előadást terveznek különböző községek­ben. — Jó módszernek bizonyult az — mondotta Szabó elvtárs —, hogy a népszínpadot ilyen erősen aktivizál­tuk. Pontosan azért, mert így is gátat tudunk vetni annak, hogy Orosházán és a járás községeiben különböző fél­maszek brigádok nívótlan, gieeses kultúrműsorokkal „neveljék” a kö­zönséget. A Jókai Színház tájelőadá­sai és a megfelelő színvonalon mozgó öntevékeny művészeti csoportok elő­adásai véleményem szerint biztosít­ják a kulturális igények kielégítését és szükségtelenné teszik a csak pénz- hajhászó alapon szervezett haknik térhódítását. Mi lesz az ismeretterjesztéssel? — Jelenleg ott tartunk, hogy előadói munkaközösség nincs. Tervünk az, — és ezt rövidesen meg is valósítjuk —, hogy a pártszervezettel, az állandó bizottsággal, a TTIT-vel és a városi tanulmányi felügyelővel közös megbe­szélés alapján újra megszervezzük ezt a munkaközösséget. Tagjai: pártveze­tők, pedagógusok, orvosok, vállalati igazgatók, műszaki értelmiségiek és tsz-elnökök lesznek. Július 31-re tűz­tük ki a határidőt az előadói munka- közösség újjászervezésére és már a harmadik negyedévben különböző té­makörökből 12 előadást tartunk, Pártos munkával irányítani a művészeti csoportokat Ez a cél! Ezt akarják megvaló­sítani, és ehhez nyújt minden se­gítséget az orosházi városi ta­nács. Azt akarják, hogy a kul- túrmunkások megfelelő elisme­rést kapjanak és nem engedik meg azt, hogy bárhol is tizedran- gú kérdésként kezeljék a kultú­rát, a kultúrmunkások problémá­it; ........... — Szoros együttműködést teremtünk a járási népművelési előadóval és a művelődési ház vezetőjével is. Már sok szó esett arról, hogy hathatósabb segítséget kell nyújtanunk a művelő­dési ház vezetőinek* hiszen amióta megvonták tőlük a gazdaságvezető státuszt, Zana János, a művészeti elő­adó bankügyekkel, gazdasági dolgok­kal, Dimák Ferenc, az igazgató pe­dig jegyárusítással kénytelen foglal­kozni. A mi segítségünk sajnos eddig azért nem lehetett megfelelő, mert még ma sem dőlt el az, hogy a mű­velődési otthon a járási tanács, vagy a városi tanács hatáskörébe tartozik- e? Amíg ez a kérdés nem tisztázódik, mindenki — a járási tanácsnál és a városi tanácsnál is — a hatáskör túl­lépéstől tart és természetes az, hogy megfelelő segítséget nem tudunk nyújtani. Terveit a második félévre — A legfontosabb az, hogy minél több szereplési lehetőséget biztosít­sunk a már meglévő és működő cso­portoknak. Nemcsak a Petőfi Népszín­pad szerepelt több helyen már, banem a városi KISZ és a Barnevál színját­szói is. Üjjászervezzük a Kisker, a Vas- és Kályhaipari Vállalat és a Ven­déglátó Vállalat régebben szép sikert elért színjátszó csoportját, a Hazafias Népfront nőbizottságának segítségével a művelődési ház bábjátszó csoport­ját, a DAV és a Barnevál zenekarait, a háziipari szövetkezetnél egy har­minc tagú vegyeskart és a honvédség­nél pedig egy huszonöt tagú férfikó­rust alakítunk meg. — A működő csoportoknál is van tennivaló bőven — mondotta még Szabó elvtárs. — A művelődési ház tánccsoportjában több tág dezorgani- zálnl igyekezte a csoport munkáját. A tánccsoport megtisztulásával bizo­nyosak vagyunk abban, hogy gyor­sabb és sikerekben gazdagabb fejlő­dés előtt állunk. Beszéltünk arról is, hogy a vá­rosi tanács távolabbi terve nagy reprezentatív művészeti együtte­sek létrehozása. Ezen az úton úgy indulnak el, hogy az egyes ének­karokat, zenekarokat, tánccsopor­tokat közös próbára hozzák ösz- sze, megteremtik a jó kollektív szellemet, az egymás iránti bi­zalmat és igyekeznek megszün­tetni minden eszközzel azt, hogy az egyes vállalatok, intézmények csoportjai féltékenyen és irigyen szemléljék egymás munkáját. Bizalom és segítség kell és ezt a segítséget és bizalmat a városi tanács minden tekintetben bizto­sítani kívánja az országos pártér­tekezlet határozatának szellemé­ben és a gyakorlati tapasztalatok alapján is. Sass Ervin A vele közös háztartásban élő Kürti Istvánnét is megkárosította. Kürtiné tudta és beleegyezése nél­kül eladta az asszony több mint 600 forintot érő kerékpárját, Prá­gai István békési lakosnak 500 fo­rintért. A kerékpár árát Illyés persze a kocsmába eldorbézolta. A község réme — mint ahogyan a muronyiak nevezik ■— tovább ment a jellemtelenség útján. Má­jus 7-én az éjjeli óráikban a ka­putetején ugrott be Csehlovszki Mihály udvarára azzal a hazug ál­lítással, hogy ott lakik a tőle kü­lön v ál tan élő felesége, s beszélni akart vele. Ugyanis volt felesége ellenkező irányban, egy másik ut­cában lakik,­A belgrádi Borba jelentése sze­rint Grocka közelében hamaro­san elkészül az első jugoszláv földmágnes-obszervatórium, és a Nemzetközi Geofizikai Év kere­A tárgyaláson tagadni szándé­kozó, részeges és botrányt okozó ellenforradalmár megérdemelt büntetést kapott. A megyei bíró­ság Illyés Sándort folytatólagosan elkövetett népi demokratikus ál­lamrend elleni izgatás, sikkasztás és magánlaksértés bűntettéért négy évi és négyhónapi börtönre és öt évi jogvesztésre ítélte. E né­hány évig nem kell félni a muro­nyi embereknek Illyéstől. Amikor pedig büntetését letölti, valószínű, nem lesz kedve egyhamar szélhá­moskodni — s jóllehet, e több, mint négy év alatt még a becsüle­tes munkához is hozzászoktatják — Balkus — tében adják át majd rendeltetésé­nek. Az obszervatóriumban érté­kes kutatómunkát fognak végez­ni, s a többi között kiadják majd az úgynevezett földmágnességi térképeket. Hamarosan elkészül az első jugoszláv föld mágiies-obszervat ór i ti ni Tótkomlóst ellenforradalom összeállította: ROCSKÁR JÁNOS l (Folytatás.) n. i1 hite voltak a „forradalmi nemzeti bizottság“ tagjai f Néhány újdonsült „demokratát" mutatunk be, o* 1 lyanokat, akik útón-útfélen szocialista jelszavak alatt, 1 magukat a nép igazi képviselőinek mondva: „Harcoltak i a szocializmus ügyéért." I Dr. Adamkovics Ágost ügyvéd 1 Felesége a Pipis-család sarja, akiknek Tótkomló­i son, Orosházán több munkást foglalkoztató malmuk . volt. Vagyonukat növelte pár száz kát. hold föld­birtok. Tótkomlós község egyik leggazdagabb lánya 1 volt az ügyvéd úr felesége. Minden bizonnyal „a nagy I nélkülözés” és „nyomorüsäg“ vitte arra, hogy „szocia- I lista” legyen. Nyomorban élésének fényes bizonyítéka a község főutcáján felépített több százezer forintot érő villalakás. I Amikor a községben a proletárok százai inségmun­I kára jártak, hogy éhező családjukat valahogyan eltart­hassák, kérdezzük kedves olvasó, hogy akkor hol volt az ügyvéd úr, miért nem állt ki a dolgozók érdekeiért, miért nem mondotta annakidején, hogy többet fizet a dolgozóknak órabért, nehogy véletlenül nélkülözznek. Világos, hogy dr. Adamkovics az októberi események idején saját céljainak elérésére megragadta az alkal­mat a nép nevében, a nép nevére esküdve, ütni akart a dolgozóknak órabért, nehogy véletlenül nélkülözzeneki malmait, földjét, házát, visszaállítsa az 1945 előtti ál­lapotokat. Egyetlen dolgozó sem hiszi, hogy mást akart, ! amikor Lachata András kulák és fiai, meg a többiek segédkeztek neki. Lachata András kulák kupec és fiai „alig“ több, mint 50 kát. hold földet tud­tak „összekuporgatni”, (csalásból, szerk.) Varga Sándor aki, amikor a behurcolt kommunistákat vallatta, kije­lentette, hogy a múlt rendszerben csendőrőrmester volt, érti a módját, hogyan kell az adatokat kiszedni. Ez a véresszájú soviniszta, akit emiatt dobtak ki Csehszlová­kiából, magyarságára hivatkozva, félre akarta állítani a becsületes szlovák ajkú dolgozókat. Marosi Imre, Tábori Lajos a Horthy-rendszerben csendőrök voltak, dr. Adamko­vics hűséges harcostársai. Tábori lopásért büntetve volt. Alig várták azt a pillanatot, hogy bosszút álljanak azokon, akik miatt a csendőri mundért levetették ma-* gukról. Horváth Rezső kulák a „Nemzeti Forradalmi Bizottság” egyik legoszloposabb tagja volt. Ezt -kulák voltával és másrészt karával ér­demelte ki. Mint a legidősebb forradalmi bizottsági tagnak jutott osztályrészül, hogy a bizottság feje Vam­csik István az ő kezébe tette le az esküt. Horváth- nak ténykedése elsősorban a termelőszövetkezetek szétrombolására irányult. Ehhez a Haladás Tsz-nél fo-* gott hozzá, hegy nem volt nagy sikere, ez nem rajta múlott. (A tsz-tagok megvédtek szövetkezetüket.) Lehóczki István fogtechnikus is törleszteni akarta „adósságát" a népi hatalommal szentben, amely lehetővé tette számára, hogy jólétben éljen. De úgy vélte, hogy a jóléthez nem árt egy kis pozíció sem, amire ő — ha rövid időre is — de szert tett az októberi napokban. Nagy áldozatot hozott ö, „beteggé" tette magát, tönkretette motorkerékpárját a szexvező munkában. Karkus Pál minden bizonnyal szívesebben látná, ho&y 200 nincste­len keresse meg a jólétéhez szükséges alapot, mint a- hogy a múltban apjának kereste. Karkus Pál a múl* rendszerben, amikor apjánál 200—300 munkás féket« kenyéren, pár fillérért dolgozott hajnaltól késő estig, ő uriasan gyönyörködött és élevezte a busás hasznot. Ter­mészetesen a karrierizmus nem megvetendő, büszkén jelentette ki, hogy ő már nem sokáig lesz szabó, hanem közéleti személyiség. Amikor kisiparost kellett javasol­ni funkcióba, saját magát javasolta. Nem rajta múlott, hogy rövid ideig tartott közéleti szereplése. Král Lajos a nemzetőrség parancsnoka volt. Szívből gyűlölt min­den kommunistát, becsületes hazafinak tartja a hazár ját eláruló és Amerikába disszidált Kéthly Annát, a jobboldali szociáldemokraták egyik hírhedt képviselő­jét. Minden kommunistát fán szeretne látni, felakaszt­va lógni. Véleménye szerint nem bűn, hogy a teremtő őt áldotta meg Komlóson olyan adottsággal, hogy kom­munistáikat vallathasson. Feró János sok családos apa, aki nemzetőri funkciót töltött be az ügyvéd mellett. Ez az ember méltó volt erre a funk­cióra, hiszen hírhedt hazárdkártyás, aki családjától az utolsó fillért is elviszi a kocsmába és az italért min­denre kész. No meg, hogy kicsit ragadós a keze, ami miatt több esetben lopásért volt vádolva Mégis azt tar­totta, fő a becsület, az erkölcsösség. Arról igazán nem tehet, hogy szereti az italt, a kártyát, meg hogy olyan jó két keze van, melyekhez minden ragad. Néhányat említettünk e „díszes” társaságból, úgy véljük, sikerült megismertetni, ezek között egy sine« becsületes ember. Hl. A „forradalmi nemzeti bizottság“ tevékenységéről Az október 29-én megválasztott és felesküdött „Forradalmi Nemzeti Bizottság" a már említett tevé­kenységen kívül 85 tagú nemzetőrséget fegyverzett lelj

Next

/
Oldalképek
Tartalom