Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-05 / 155. szám

UM. július 5v, pentek BÉKÉS MEGYEI NÉPCJSAG 7 hírek Siet, Yogy halál? Sarolta ttilllllllHlillll MlltllllHIIIHillim A Békés megyei Tanács Végre hajtó Bizottsága július 10-én, szerdáin déleiőtt ülést tart. Napi­renden szerepel a megye oktatási helyzete, s a jövő tanév előkészí­tése, a megye lakásügyi helyzete, a lakáBszü'kséglet- k.íefégftésének SeSadatar, valamint Békés megy«y 1957. évi köTtségveitésénefc és az I95ft. évi zárszámadás megtárgys»- iása r Az Oroszlányi Szénbányászati Vilié latnál a harmadik negyed­év első napján megkezdte műkö­dését a taányafejilesztési üzem, a-' mely a működő bánya, s a létesülő almák kisebb feltárási, falazás» munkást' elvégzi. zl Békéscsbai Autóközlekedési Vállalat gépkocsiparkja két darab legújabb- típusú Ikarusz 3I-es zm- tóbusszal bővült. Az egyik autó­busz már résztvesz a távolsági forgalomban. A távolsági forgat Romból kivont autóbusszal bővítik ^^békéscsabai helyi járatot. * Az Országa» Gy óggnávényfor- gelmi Vállalat a magas vitamin tartalmú csipkebogyóból mát több éve gyártja a csipkeürmöat. Az ürmös ízesítésére eddig több mint 20 télé fűszert használtak. Több kísérletezés utána most újabb nyolc gyógynövény-kivonatot ke vernek az aromába. A javított mi . jm$Ógú űmioaböl az idén már Hőbb százezer litert palackoznak. * A mezőberényi Előre Tíz-ben július 3-án a traktorból kipattanó szikra meggyújtotta a szalmát, 40 bála alomszalma elégett. A tüzet az okozta, hogy a traktor­nak nem volt szíkrafogója P zaloszentmihályi tőzegtelepen kőkorazakbelii cöíöpépítményekef : és-^egy toígyCarünkbői kivájt cső: . na kot találtak. Az értékes régé- ' szert leleteket a keszthelyi Balato­ni Múzeumban helyezik el. < * Sflö' méter hosszú makadámút építését fejiezi be a közeljövőben a Szarvasi Gépállomáson a Mély­építő Vállalat 5. számú főépítés­vezetősége. *• A Balassi Művelődési Otthon ifjúsági színjátszó csoportja szom­baton este fél 9 órai kezdettel ka­barém ü sorral vendégszerepel Gerlén a községi művelődési ott­honban. #-4 Békéscsabát Baromfifeldol­gozó Vállalat a mirelit részére málnát, epret, meggyet mélyhűt és tárol. t * A Békéscsabai Ruhagyár máso­dik negyedéves tervét 106,5 száza-, léknt teljesítette. A selejt és a le­értékelt áruk aránya is lényege­sen csökkent az előző év hasonló időszakúhoz képest, * Harminc ruházati, élelmiszer- és vendéglátóiparban foglalkoztatott tanuló tesz a jövő héten, »-én, lft- én és 11-én szakmunkás vizsgát Békéscsabán. • A fen- és kendertpra ebben az évben nagy erőfeszítéseket tesz, hogy ne legyen hiány a betakarí­tás idején zsákokból. A zsákanya­got szövő Szegedi Jutagyár és a Budaipesti Kender Jufagyár ter­ven felöl 190 ezer zsákot készít. BfcBen az évben másfélmillió zsá­kot gyártattka, 3ö százalékkal töb­bet, mint tavaly. Annak, idején, még a hefcimki béke-világtalálkozón mondotta In­feld lengyel professzor, kiváló tu­dós a következő szavakat: JMem vagyok a fellengzős szóvirágok híve, de túlzás nélkül eí lehet mondani: a toéké» eéiokr» igénybe vett atomenergia felszabadíthatja az embert a bibliai rege átka és kárhozata alól, hegy arca verej­tékével kell megszereznie- minden­napi kenyerét." Valóban. Az atomenergia felfedezését méltán tarthatjuk az emberiség élete má­sodik legfontosabb eseményének. (Az első a tűz meggyújtása volt, amikor az ember először hozott létre mesterséges kémiai folyama­tot és először használta fel céljai­ra a hővé átalakuló energiát.)) Az atomenergia felfedezése korlátlan lehetőségeket nyithat meg a termelőerők fejlesztése e- lőtt, hiszen — mint a tudomány azt megállapította — például a természetes uránium — és thorí- umkészletekben lévő energia- mennyiség tíz-húszszorosam felül­múlja a világ szón-, illetve kő- olajkészleteinek. együttes energiá­ját. Az atomenergiával tehát az emberiség új korszakba lépett. Fájdalom, hogy erről a világ né­pei az 1945. augusztusi hírosimai pusztulásból szereztek tudomást. Ekkor robbant e japán város fe­lett az első atombomba, amely tízezrek halálát okozta. A felsza­badult robbanó energia által elő­idézett rádióaktiviká* azokat is elpusztította, akik a robbanást túlélték. (A rádióaktivitás egyéb­ként azt jelenti, hogy — mint ma­gánál a rádiumnál — a rádiőak- tíwá lett más közönséges elemek atomjai H maguktól kezdenek bomlani, miközben nagyon erős röntgensugarakat, azonkívül alfa- részecskéket, elektronokat lövet­nek ki. A rádióaktív sugarak leg­borzalmasabb hatása abban van. hegy megtámadják az ember csontjainak, velőjét, amely a vörös véssejteteet termeli, márpedig a vörös vérsejtek számának jelentő­sebb csökkenése, a fehérvérűség, előbbi, vagy utóbb a halált okoz­zad A hírosimai tragédia óta az a- totmnak, az anyag e parányi ré- szees kéjének neve az emberek tu­datában méltán párosul, ezért a pusztító háború képzetével. A népek joggal tart­hatnak attól, hogy egy újabb há­ború esetén az atommag hasa­dásánál, vagy az atomegyesülés­nél felszabaduló hatalmas energia az atombomba és a hidrogénbom­ba alakjában a tömegpusztít, ás esezköze lehet. A robbanást hatalmas dörej és perzselő szélvihar, illetve sok millió atmoszféra légnyomás követi, amely nagy körzetben tel­jes pusztulást okoz. Közvetlenül a célpont körül minden elég, ami éghető. Ezen nemi is lehet csodál­kozni, ha figyelembe vesszük, hogy a robbanáskor keletkező hő körülbelül hatszor akkora, minit amennyire a csiLagászote a Nap középpontjának hőmérsékletét mondják. A hő és nyomás okozta pusztuláshoz jön azután még hoz­zá a rádtóaktfv veszedelem, u- gyanis ráduőaktóv a gyilkos bomba minden gáza és hamuja, és ezt messze elviszi a szél. A rádióaktiv anyagok között1 a Igeveszedelmesebte a strontium sugárzó izotópja, mely a robba­nás után 28 érig fertőzi a levegőt A strontium 90 lecsapódik a nö­vényzetre és bekerül az állatok és emberek testébe, ahol nagyha­tású pusztító sugárzást bocsát ki: hányingert, vérszegénységet, eset­Megkexdődtek az egyetemi és faiskolai felvételi vizsgák Hétfőn általában megkezdőd tek a felvételi vizsgáik az egyeteme­ken, főiskolákon és folyamatosan július 20-ig tartanak. Mintegy 16 000 pályázó jelenik meg a bizottságok előtt. leg halált okoz Hogy mennyire veszélyeztetve van az emberiség léte, már a kísérteti hidrogén bom­ba robbantásokkal is, .azt az is bizonyítja, hogy az eddigi kísérle­tek következtében jelenleg már 18 kg strontium 90 vám a levegő­ben. A fizikusok és az orvosok szerint 12 kg elég volna az összes emberek kiirtására, ha az az em­bert szervezetbe bekerülne. Felmerült itt a kérdés: vaj«« megtettek-« már mindem intézke­dést, hogy ikonunk legnagyobb fel­fedezése ne félelemben tartsa az emberiséget, hanem — Infeld pro­fesszor szavaival éhre — felszaba­dítsa az embert a bibliai rege át­ka és kárhozata alól? Nem! Az atomháború veszélye, a kísérteti robbantások okozta betegségek fokozódásának lehetősége még mindig femnálL A Szovjetunió következetes bé- kepolitikája, nem különben a világ békeszerető közvéleményének Összefogása akadályozta meg az atom- és bió- rogénbomba gyártásában érdekelt amerikai imperialistákat, hogy ezideig nem tudtak egy újabb, az eddigieknél borzalmasabb erejű világháborút kirobbantani. Ebből következik, hogy ezután is az em­beriség szoros összefogására van szükség ahhoz, hogy lefogjuk a háborús gyújtogatok kezét és megakadályozzuk a további kísér­leti atombombarobbantásokat és az atomkatasztrófa bekövetkezé­sét. YVéddÜk Ő44U Berlin demokratikus részének társadalombiztosítása keretében már 1953-ban is 40 000 lakost küJdfek gyógyüdülésre. 1956-ban a gyógyűdülésre beutaltak száma — a gyerekeket is beleértve — pontosan 42 937 volt. A beutaltak átlag három-négy hétig tartózkod­nak a gyógyüdtilöbelyekeii!, ahol teljesen ingyenes ellátást, orvosi kezelést és gyógyszert kapnak. A beutaltaknak még a vonaitköl’tsé- gét is megtérítik. Nyugat-Berlinból átlag 4M0— 5000 embert utalnak be évente gyógyűdülésre a iärBadatoraibizito- sításí szervek. A biztosító intézet csak hozzájárulást füzet a költsé­gekhez. Szabályzatának 24. parag­rafusa kimondja, hogy a beutalt orvosi kezeléséhez és a szükséges gyógyszerekhez is „fizethető hoz­zájárulás“’. Berlin demokratikus részében a társadalom biztosítás a Szadiad Né­met Szakszervezetek Szövetségé­nek feladata közé tartozik. Az ü- zemekben demokratikusan: vá­lasztják a társadatómbtóotóási tanácsokat. A társadalombiztosító intézet vezetősége nyilvánosan köteles beszámolni munkájáról, a befolyt összegek felhasználásáról. Nyugat-Berliniben a társada­lombiztosító intézet vezetősége felerészben dolgozókból, illetve -a- zok szakszerveztí képviselőiből és felerészben munkáltatókból áll, Az egyik tag például Horst Pesch- ke, a Phílips-konszern személy­zeti főnöke, aki szoros kapcsolat­ban áll a nyugatberlini villamos­sági monopóliumokkal. A nyugat- beiéini társadalombiztosítási inté-r zet vezetősége 1953-ban számolt be utoljára a biztosítási járulékok felhasználásáról. . , A'OJhó íié-E Hetven fillért fizetnek a föliművesszevetkezetek q nyerecsalánlevél kilóiáért Az Országos Gyógynövény/or- galmí Vállalat megbízásából a földművesszövetkezetek ország­szerte megkezdték a csalánlevél gyűjtését. Az úgynevezett nagy- levelü, csípős csalán főleg Hajdú, Pest és Győr megyében fordul elő, de megtalálható az ország más részeiben is. A csalán levelé­ből a gyógyászat vértíszító gyógy­szereket készít, az ipar pedig fes­tékanyagot von ki belőle. A csa­lán kilójáért nyers állapotban hetven fillért fizetnek a földmű-» vesszövetkezetek. Rádióműsor Péntek, július 5 *var Rádió énekkara énekel. 19.39 Kossuth Rádió Filmzene. 29.39 A búzamezőkről Je­1.10 Klasszikus operettek. 8.50 Fá- ! lentjük. 21.03 A Magyar Rádió szim- tyol József klarínétozik. 9.10 Zenekari forcikus zenekara játszik. 23.91 Köny- hangverseny. lö.KJ Mesedélelőtt az nyű zene. 23.3» Részlete* Smetana óvodában. 10.3» A Budapesti Honvéd Libusa és DcttM* c. operájából. 8.1» Helyőrség központi fúvószenekara Népdalok, Zenekari reményte­játszik. 11.06 Kátyúban. Elbeszélés. 11.3» Erid Géza zongorázik. 12.10 Tánc­áén«. 13.00 A belterjes gazdálkodás útján. 13.15 XIX. századi nótaszerzőit dalaiból. U.M Cttöró híradó. 14.2* Ba­lettrészletek operákból. 14.3« Anony­mus és társai. Az Ifjúsági Rádió tör­ténelembarátainak köre. 15.40 Kérész- Barta Lajos elbeszélése. 18.00 Offen­Petófl Rádió 14.20 Hanglemezek. 13.a* hangverseny. 15.4« Népek ge. 16.00 A XVI. század fúvószenéjé­ből. 16.15 Kórusok. 16.4» Tiszta szív­vel. Ifjúsági műsor. 17.00 Székely és karádi népdalok. 17.3» Szól a i áldozata van az iráni földrengésnek tessy Hédi énekel. 16.10 Szív küldi... 16.50 A láng sem hamvasztotta el..; Az újjáalakult MSZT. 17.00 zenerajon­gók. 18.1» A Gyermekrádió műsora. 18.20 Az Oszipov-együttes műsorából. 19.49 Az Ifjúság fóruma. 19.00 A ma­y bach: Orfeusz az alvilágban. 182)5 Tánczene. 19.45 Vert» leveleiből. 2»M Az opera mindenkié. 21.05 Tánczene. 21.20 Külpolitikai kérdésekre válaszo­lunk. 21.30 Osztrák, skót és lengyel népdalok. 22.M Opemtmuzsflta. >«**■ w K NEVEL, SZÓRAKOZTAT TANÍT, \ Teherán Iráni lapok szerint hétfőn éjszaka Teherántól észak­keletre pusztított földrengésnek legkevesebb ötszáz halálos áldo­zata van, és háromezer ember sorsa még mindig ismeretlen. Az egyik lap arról ír, hogy eddig több mint ötszáz holttestet talál­taik meg egy másik lapjelentés szerint tízezren megsebesültek és az eltűntek száma háromezer. A hatóságok attól tartanak, hogy járványok ütik fel a fejü­ket, mert az utak és a vasutak pusztulása akadályozza az egész­ségügyi dolgozókat a földrengés sújtotta területek elérésében és késlelteti a temetéseket. A földrengés által megmozga­tott hegyek hatalmas sziklákat ontanak az utakra, a mezőkre és a parasztházakra. Teherántól mintegy kétszáz kilométerre északkeletre, valamim a Kaspi- tenger partján levő városokban és falvakban szerdán egész nap tartott a földmozgás. Sahi váro­sában a vasútállomás és a főbb kormányépületek is elpusztultak, illetve megrongálódtak. A teheráni rádió szerdán este felszólította az ország lakosságát, hogy siessen az áldozatok segít­ségére. HIRDETÉSFELVÉTEL.: | Békés megyei Lapkiadó Vállalat Békéscsaba, Szt. István-tér 3. Telefon x 10-21 Apróhirdetés díja hétköznap szavanként 1 Ft., vasárnap 2 Ft. Legkisebb hirdetés 10 szé Vidéki hirdetései diját postaatatvánvon a szöveggel együtt Li-jjjt hokiilrfoni ICsjUK UCnUíUBíiI

Next

/
Oldalképek
Tartalom