Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-02 / 152. szám
1*1. j»H»s kedd BÉKÉS MEGYEI NEPCJSAG Aratják az őszi árpát, csépelik a fűmagot Békés megyében megkezd ték az eszi árpa betakarítását. M ár aratnak a mezoksvácsházi, az „.usliázi járásban, a tótkomlós! termelőszövetkezetek és a sarkad i dolgozó parasztok földjén. Szombat estig becslés szerint mintegy 200 bold őszi árpát vágtak le a megye területén a tsz-ek és az egyéni gazdák. A vihar sokfelé er ősén megdöntötte a kalászosakat, a gyulai járásban például az őszi árpa ötven-hatvan, Békése saba környékén harminc-negyven százaléka megdőlt. A Mezőhegyest Állami Ga zdaság 1016 hold viaszérésben le vő, erősen dőlt őszi árpáját szombaton hajnalban 12 aratógép és 150 kézi kaszás kezdte vágni s az nap kb. hetven holdnyi területen aratták le. Az erős dőltség ellené re is — amint megfelelően beéri k a gabona — 18 kombájnt vetnek be aa őszi árpa és a búza ar atásába és a dőléssel szemben, eg y irányban aratnak a kombájnokkal: erre a munkára külön hel yi normákat állapítottak meg. A Felsőnyomási Állami Ga zdaságban szintén megkezdték a z őszi árpa vágását s a gazdaság 15Ö holdnyi fűmagját pedig már teljesen learatták és abból eddig mintegy 66 mázsát kombájnnal el is csépelték. #WWNAWWV\<VWVWWVVlWVVVWVWSAA/VWVVV\/VVVSA^W\Ar^^iAWV>A^A^A^VW/W> Sz0i*gralvna»2tiv dolgozik Kombájnnak aratnak Dombegyházán Bálit és kuszáit gíJibonatábMik | Holdas kalászos vetésből 40# a füzesgyarmati Aranykalász Tsz tagsága Csattó Zsigmondi tsz-elnök jelenti: Termelőszövetkezetünk III-as brigádja befejezte az 50 kát. heida* szerződése» borsó aratását. A még aratásra váró 100 kát. J mes versengésben hold borsót a jövő héten learatják. A tsz-iink minden brigádja csatlakozik az országos tsz-ver- seny felhíváshoz, és azon fáradozunk, hogy elsők legyünk e neTermelési bizottság alakult aSarkadi Cukorgyárba» A Sarkadi Cukorgyárban a szakszervezet kezdeményezésére termelési bizottságot hoztak létre. A bizottság 7—9 tagú. Feladata közétartozik a termelés elősegítése, az önköltségcsökkentés, a terv teljesítés előfeltételeinek biztosítása. Javítják az utakat A kormányzat a mostani nehéz gazdasági helyzet elenére nagyobb összegeket juttat útépítési célokra. Sokfelé a helyenkínt csupán három méter széles makácfám utakat a gépkocsiforgalom igényeinek megfelelően szélesítik. Az országban az idén összesen 339 kilométer út szélesítésére kerül sor. U- gyanakkor a miakadám utak egy részén bitumennel kötött hengerlést végeznek.. összesen mintegy 700 kilométer hosszúságban javít jak ezzel az új módszerrel az utakat. Elsősorban a szénbányák, az olajkutak, az olajtermelchelyek közelében, továbbá az iparvidékeken kerül sor útkorszerűsítésre. VVVTtTTTTTTTTTrfTTVVVTVTVTTVTTTTTVTVTVTVVVTTTVVTTTTTTTTTVTTVTVTTTTf? Pillanatképek a járási tűzoltó-napokról és versenyekről 1957 június 23-án Kumágotán, --.win, Sfezőmegyeren, Csah^cvüdön, Dévaványán és Geszten járási tűzoltó versenyek voltak. Ezeken a versenyeken önkéntes tűzoltóink bizonyították be, hogyan készültek fel a mezőgazdasági termények tűzvédelmének biztosítására. • Mexőmegyeren a verseny napján laktanyát, „Tűz- öli tóotthont'1 is avattak. A korszerű, hat helyiségből álló épületet a község, az önkéntes tűzoltóik, a párt, a tanács, valamint a község lakosságának segítségével túlnyomórészt társadalmi munkával é- pítette. Különösen figyelemreméltó az a példás együttműködés, ami tűzoltók és a helyi KISZ szervezet között van. Minden fiatal tűzoltó tagja a KISZ-nek és a KISZ szervezet is a tűzoltó laktanyában talált otthonra. A testület jó munkáját biztosítja az is, hogy a vb. elnök önkéntes tűzoltó, a pamcsnok nem más, mint a vb titkára. A jó és eredményes munka elismeréséül a község most kapott egy 400 percliteres kismotor-fecskendőt. CsabacsüdSn a versenybíróság a verseny kezdetén meglepetéssel tapasztalta, hogy egyel több csapata van jelen mint ahány benevezett. Nem sok keresgélésre veit szükség, mert a kondor ősi fiatalok vezetője Jelentkezett és közölte, hogy ifjúsági csapatuk egy héttel a verseny e- lőtt alakult és tapasztalatok cél-r- jából részt kfván venni a versenyen. Az Induláshoz megkapták a hozzájárulást és a legjobb eredményt értör el az induló csapatok közül. Az igezsághoz tartozik, hogy nemcsak jót, de rosszat, is tapasztaltunk a versenyek során. Geszten, ®hol a versenyek lebonyolítását példás rend és fegyelem jellemezte, elrontotta a hangulatot, hogy a versenyt követő labdarúgó mérmesvári elvtáir» vezetésével levonult, mert a játékvezető megítélt egy szabályos gólt a gesztiek javára. Az ilyen esetek amellett, hogy sportszerűtlenek, nem szolgálják a tűzoltóság népszerűsítését sem. Félre eső kis község a gyomai járásban Eesegfalva. Tűz esetén bizony jó időbe telne, iámig valamelyik állami egység megérkezne. Tudják ezt a község vezetői és önkéntes tűzoltói is. Éppen ezért készültek fel lelkiismeretesen a járási versenyre, bár első helyet még nem nyertek, szorgalmuk és híva Lásazeret et tik már a legközelebbi jövőben a legjobbak méltó versenytársaivá teheti őket. Nem lehet ugyanezt elmondani ■ hunyaiakról, akik bár beneveztek a versenyre, nem jelentek meg azon. Érdekes lenne megtudni, vajon miért? * „KocBÜecskendőaről sugarat szerelj Keményem és határozottan hangzik a vezényszó a kunágotai versenyen Szalai János végegyházi községi parancsnok ajkáról és a raj úgy lódul a védrehajitáshoz, mintha mindegyiket rugó lökné előre. Különösen lendületesem dolgozik az ifj. Szalai János és István. Érthető is, hiszen parancsnokuk nem más, mint saját édesapjuk. Sza- laiék megértették, hogy becsület dolga a jól végzett napi munkán túl önként szolgálni a köz érdekét. Feltűnt a kunágotaá versenyen egy idős, kissé már hajlotthátú tűzoltó. Különösen lelkesedett, a- míkor valamelyik medgyesegyháxi csapat — volt belőle vagy négy — hajtotta végre gyakorlatát. Klemm bácsi, mert ő volt, elmondta, hogy már 35 éve tagja az önkéntes tűzoltóságnak. Ez alatt az idő alatt részt vett és sok sikerben volt része. Jelenleg túl van a 60 éven, és még ma is tapasztalataival, tudáséval nagyban segíti a felkészülést és semmiért sem maradna el egyetlen versenyről sem. Külön kell megemlékezni a párt >a tanácsok és különböző tömegszervek segítségéről és támogatásáról. A gyomai járási tanács például 2500 forintot adott át a versenyben legjobb eredményt elért csapatoknak. A megyei tanács, a járási és községi tanácsok mindenütt segítették a versenyeket, ezzel is bizonyítva, hogy a tűz elleni védekezést, a dolgozók vagyonának megőrzését saját ügyüknek tekintik. Koeztán Mihály között jártunk a Dombegyházi Állami Gazdaságban. Erik a gabona. Napról-nj-pra szőkébb. — Nehéz aratásunk lesz ezeken a területeken — mondotta Kováé* Ferenc a gazdaság igazgatója. A- mint tovább mentünk, szemünk elé képzeltük munka közben a gazdaság héb kombájnját, négy aratógépét Majd vitatkoztunk az. aratás nehézségeiről, beszéltünk a múlt hetek viharai által okozott károkról. A gazdaság közel 1200 hold a földön fekszik, egy oldalra dőlve, vagy kuszái tan. — Az egycűdalra dőlt gabonával a múlt évben is megbirkóztok mondotta Lengyel István az MSZMP alapszervezet intéző bizottságának elnöke, — de a kuszál- tat még ma sem tudjuk a jelenlegi gépi felszereléssel, kevés szem veszteséggel learani. Amíg beszélgettünk a gépkocsi a gépműhely udvarába gördült. Az udvaron kombájnok sorakoztak Az egyik kombájnt két-három ember állja -körül. Csóti László és Balogh József szerelők dolgoznak a gépen. A kombájnt borsó aratására készítették elő. A vágószerkezetet — mondotta Csóti elvtárs — a talaj felületiéig süllyesztettük, és. rugós emelőkkel láttuk el. A motollát pedig szögessel cseréltük fel. A két szerelő arról beszélt, hogy ez az újítás Mezőhegyesen bevált, ott voltak, látták, «ép munkát végzett a borsó aratásában. A szerkezet kipróbálására még ezután kerül sor. A szakemberek bíznak a gép munkájában-, mely megkönnyíti a borsó aratását. A vágószerkezet kedvezőbb elhelyezésével, a rugósemelő — úgynevezett tapogatók felszerelésével — előreláthatóan még a kuszáit gabona aratására is alkalmas lesz a gép. Csak óvatosan ezzel a kérdéssel. Nem mondták ugyan a jelenlevő szakemberek, de látszott rajtuk a kétkedés. Ok a szemveszteségre gomdöltak, mely a kuszáit gabona aratásánál a normálisnak közel háromszorosa szökött lenni. Ügy vélik, hogy a nagy szemveszteségnek drága ára lesz. Ha vitázunk, hogyan arassuk a dőlt, kuszáit gabonát, géppel-« vagy kézzel, akkor e kérdésben az aratás befelyezéséig vitatkozhatnánk. Jelenleg csak következtethetünk. A jól szervezett gépi aratás olcsóbb és kevesebb szemveszteséggel jáar, mintha kis kaszával aratnánk. Amíg a kézzel aratott dőlt, kuszáit gabona szemvesztesége 1—20 százalék között ingadozik, addig ezt a kombájn aratásánál jóval 3—5 százalék alá tudjuk csökkenteni. A kombájnnal érdemesebb aratni. Természetesen a kombájn-aratás mottóját meg kell keresni. Űjftásokkal, a gépen Végrehajtott ésszerűsítesekkel lehetővé tehetjük a dőlt;-vagy kuszáit gabona betakarítását. A Dombegyházi Állami Gazdaságban jól felkészültek a gépi a- ratásra. Véleményünk szerint a vágószerkezet előrébb helyezése, a talajíelsziinten történő csúsztatása, a motolla helyes beállításával az általuk átalakítóit kombájnt nemcsak a bonsótá-blába, hanem a gabonafélék aratásában is nagyszerűen felhasználhatják. Dupsi Károly Nyolcvan kereskedelmi és ipari tanuló vizsgája Nemrégiben a megye állami és szövetkezeti kiskereskedelmi üzleteiben, boltjaiban, valamint a vendéglátóiparban foglalkoztatott mintegy M tanuló tett év végi vizsgát Békéscsabán, elméleti és gyakorlati felkészültségéből. Különösen a gyakorlati vizsgák sikerültek jól, melyekre a szakkerült sor. A tanulók közül az éttermi felszolgálók, a és hentes tanulók vizsgáztak a legjobb eredménnyel. Min- megvan arra, hogy a tanulóidő hátralévő Idejében ük gyarapítása révén a szakmunkás vizsgákon is jól megállják majd helyüket egy, illetve két év múlva. kőzésmől a tűzoltók csapata Te- a csapat valamennyi versenyén wmMMtnwin .............. A Hősök térin — Budapesten •— a 11. V1T szerepelt először az or* szag nyilvánossága előtt a ma már &Szocialista kultúráért“ érdeméremmel kitüntetett Balassi Táncegyüttes. A kétnapos pesti útból két hét Iftt. Ahogy szokták mondani — befutottak! Most ünneplik fennállásuk tíz éves évfordulóját. Sok fáradságos munka, néha kudarc is vegyüli az együttes életébe. Ezekre nem szívesen emlékeznek, így emlékeik morzsáiból csak néhányat nyújtunk át az olvasónak. — Mindenütt vendégszeretők voltak az emberek, nemcsak külföldön, hanem Magyarországon is — mondja Tímkó Zoltán, az együttes kiváló táncosa. Egy- egy kőrútunk alkalmával megismerkedtünk az emeberekkel, szokásokkal, s nagyon sokat tanultunk. Akárhol szerepeltünk, mindenütt szeretettel fogadtak minket. Emlékek t— A külföldi utak során leginkább ez albániai út maradt emlékezetes az egész együttesnek — szövi tovább a beszélgetés fonalát Cse- lovszki Pál Az albán nép Ms nemzet, de annál vendégszeretőbb. — Megismerkedtem egy albán fiatalemeberrel, s az alatt az idő alatt, mig ott voltunk, egész szorosnak mondható barátság fejlődött ki közöttünk, olyannyira, hogy meghívott egy bálba. Ott bemutatta menyasszonyát, s a barátság emlékére fényképet adott nekem. Sokáig leveleztünk..! — Kitörölhetetlen emlék marad a varsói V1T — mondja Szász Ilona. A lengyelek is, akár az albánok, kedves, vendégszerető emberek. A- kármerre mentünk a városban, ha megláttak minket, integettek és ezt kiáltották felénk/ „Hurrá vengri”, Az utcán is sokszor megszólítottak, vagy éppen gyűrűbe zártak minket, s addig nem engedtek el, amíg nem táncoltunk vagy nem é- nekeltünk nekik valamit a mi táncainkból, dalainkból. Ekkor kaptam egy német fiútól egy sálat emlékbe, amit még ma is őrzök..-. — Nekem mégis csak az albániai út a legkedvesebb — mondja Viczi- án János. Igaz, fárasztó volt túránk, mivel két hét alatt 21 előadást tartottunk az ország különböző vidékein, de megérte. — Jól emlékszem, Tiranában volt az utolsó fellépésünk, a szabadtéri színpadon. A színpad e- lég gyönge volt, s a tánc alatt majdnem összedőlt. A közönség észrevette. Sokan odaszaladtak a színpadhoz, megfogták és a kezükben tartották mindaddig, a- mig a táncnak vége lett. — A sztrazsnyicei nemzetközi fesztiválon Is voltunk — Csehszlovákiában —i mondja Géczei Zsófia. Mikor szabadidőnk volt, elmentünk tizemet látogatni. A lányokat a csokoládégyárba vitték el, ahol a vendéglátók úgy megvendégeltek minket, hogy egy hétig nem tudtunk az é- dességre még ránézni sem. Mikor végigjártuk a gyárat, s elbúcsúztunk tőlük, az együttes tagjainak csokoládéból öntött, szlovák népviseletbe öltözött babákat a- jándékoztak. Sajnos, ezt már nem tudom megmutatni, mert azóta elfogyott..! Csak néhány töredéket, apróságot mondtunk el az olvasónak az e- gyüttes élményeiből, de úgy gondoljuk, ízelítőnek ez is elég volt. Sz. Zs.
