Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)
1957-07-31 / 177. szám
VUá< proletárjai egrestUJefekt Öntözött rétf legelő él rizstermelő társulás Sarkadon, a járási tanács mezőgazdasági osztály szakszerű irányításával az új-majori legelőn és a vele szomszédos Űj Barázda és Űj Március Tszcs térti" létéin öntözéses rét, legelő és rizs termelő gazdálkodást valósítanak meg. A két tszcs mellett a sarkadi legeltetési bizottság Is bekapcsolódott ebbe a munkába. Terv szerint 400—429 hold lesz a társulás területe. A társulás célja: az említett területen egy egészséges vetésforgó-rendszer kialakítása. A rizstelepeket a tszcs fogja üzemeltetni. Azokba a táblákba, ahová nem vetnek rizst, öntözött rét és vörösherét fognak telepíteni. A vetésforgó-rendszer kiépítésével egyidőben a táblaszélekre erdősá- vokat is ültetnek. Ezenkívül a csatornapartokat füvesítik és „fá- sítják”, A társulás területén az ÖRKI (Szarvasi Kutatóintézet) segítségével fűmag termeléssel is foglalkoznak. A tervek megvalósításához a vízlevezető csatornarendszert üzemképes állapotba kellene helyezni, amihez kevésnek bizonyul a társulás tagjainak hozzájárulása, így némi beruházást igényelnek. Jó étvágyhoz, jó ebéd , , . MUNKÁSOK, PARASZTOK POLITIKAI NAPILAPBA 1951. JÜLIUS 31., SZERDA Ara 50 fillér II. ÉVFOLYAM, 117. -SZÁM Zászlóavatáson Gerendáson Száz tagját üdül te ti a Balatonon a kondorosi Magvető Tsz A kondorosi Magvető Termelőszövetkezet húsz személyes üdülőt bérel három hónapra Siófokon & a szorgalmas tagjait tíz- napi ingyenes üdülésre küldi. A szövetkezet idős és fiatal tagjai egykori kubikosok, urasági áftTUh TraSSpFgmatákegy- aránt nagy örömmel fogadják a megérdemelt nyaralást s kisebb csoportokban, egymást követően, százan töltenek felejthetetlen napokat az alföldi ember számára különösen szép, festői környezetben. Eddig tíz olyan család is jelentkezett, akik az októberi események után kiléptek a szövetkezetből, ök megfizetik az üdülés költségeit s a szövetkezetiekkel együtt utaznak a Dunántúlra. A kondorosnak minden csoportja ellátogat Hévízre, Badacsonyba, Tihanyba, Bala- tonföldvárra, Balatonfüredre és hazafelé utazásikor Budapesten töltenek egy napot, mert akad köztük olyan tag is, aki még nemigen járt Békés megye határain túl. —0—0 -O — 0—0—0—*—0—0 A háromezer lélekszámú Gerendás községben szombaton este a KISZ-szervezet zászlót avatott. A zászlót a község pártszervezete a- jándékozta az ifjúságnak. A bensőséges ünnepségen megjelentek a község 1919-es vöröskatonái, s Kulich Gyula édesanyja. Az öreg harcosok az átadáskor kérték az Ifjúságot, hogy úgy vigyázzanak erre a zászlóra, mint a szemük fényére, mert a történelem folyamán sok munkásvér folyt e zászlók alatt a jobb jövőbe vetett hitért, a szocializmusért. Ezután Kulich Gyula édesanyja emelkedett szólásra. Nem készült arra, hogy beszédet mondjon, s mégis két órán keresztül beszélt a fiataloknak az ifjú kommunisták, a KIMSZ harcáról, s mártírhalált halt fia életéről. Megllletődve hallgatták az édesanyja megrázó szavait. Az elhangzott beszédek után a fiatalok megfogadták, hogy méltók lesznek a KIMSZ hagyományaihoz, hogy példát mutatnak község fiatalságán;.!- nemcsak a munkában, hanem viselkedésükben, cselekedeteikben is. Ezután hosszasan elbeszélgettek az idős, kommunisták a fiatalokkal. Az ünnepség után reggelig tartó táncmulatságot rendeztek. Milyen gyógyszereket lehet az SZTK terhére rendelni? Az újjáalakult nőmozgalom eredményei és tervei A I IT sorsjáték húzásának nyeremény Jegjzeke 25 éves lucernatáblán fognak magot a szeghalmi Béke Tsz-ben Szeghalmon, a volt Viharsarok Termelőszövetkezetből kivált Béke Tsz határában két holdnyi területen 25 évvel ezelőtt telepített lucernatáblán fognak magot. A szikes talajon jól bevált lucernafajtát a szövetkezet elnökének, Král Bélának, az édesapja telepítette s a sok hideg telet és száraz forró nyarat kibírt pillangósnö- vény most is jó magtermést ígér. A szeghalmi járási tanács mező- gazdasági osztálya elhatározta, hogy a Béke Tsz-ből és a járás több termelőszövetkezetének és egyéni parasztjának az őshonos lucernatáblájáról összegyűjti a magot s a környékben a hasonló szikes talajjal rendelkező tsz-ek és egyéniek parcelláin ebből telepítenek lucernást. i Ragyogó tisztaság, szinte ünnepélyes csend s ínycsiklando- • zó túrósbéles illat fogadja a látogatót az orosházi Dózsa Tsz központjában. A falak frissen meszeltek, az udvart gondosan felseperték. Az irodában egyedül a könyvelőt találjuk, a tagság nagy része a mezőn szorgoskodik, hisz a bő termés betakarítása sok munkát ad. A- ratásnál, cséplésnél mindenütt ott látjuk az asszonyokat is. Ebédfőzésre nincs gondjuk mert a szövetkezet üzemi konyháján 280—300 fő részére készül az ízletes étel. A fészer alá épített óriástűzhelyen hat nagy üstben fő a burgonyaleves. A színén legalább két ujjnyi vastagon úszik a paprikától piros zsír. Meglátszik, hogy nem kilószámra vásárolják. A tehenészetük pedig nemhiába országoshírű tejeskannával hozzák a sűrű tejszínt a levesbe. A kemencq körül fehérkötényes kisegítő szakácsnők tevékenykednek: egymás után szedik ki a rózsapirosra sült túróslepényt. Benn az ebédlőben, a frissen súrolt asztalokat már telerakták lepénnyel, s amint hül, szeletelik. Ez persze nem okoz nagy gondot, hisz csak ketté kell vágni mindegyiket, mert minden tag egy féltepsi lepényt és egy jókora fonottkalácsot kap.; Mire délben megindul a ha- i rang. terített a^tal várja a sző-1 vetkezetteket. A raktárból tu-, cat számra hordják az asszonyok a porcelántányérokat. I porcelán levesestálakat, szép; új evőeszközt. A tagok keréft- pá«'ral, csoportosan érkeznek a mezőről s kézmosás után jó étvággyal ül asztalhoz a „nagy család“. A túróslepény egy ré-1 szét legtöbben hazaviszik, hisz ■ 2 zsíros, tejfeles leves is igen' laktató, a három ujjnyi vastap I lepényből pedig alig egy centit, a tésztaréteg. Hetenkint négyszer kapnak húsos ebédet. Ügy határoztak, hogy aratás és csépié* idejére annyi hízót vágnak le,amennyi éppen szükséges. A kiadós, ízletes ebédet mindössze % forint 50 fittéiért kapják, ennyiért még begyújtani sem érdemes a házíasz- szonynak, különösen a szokatlanul meleg napokban. Az asz- szonyok persze nem töltik hiábavalósággal az időt: az ö szorgos munkájuk sokat segít abban. hogy a Dózsa Tsz-ben minden mezőgazdasági munka-. i'al határidő előtt elkészülnek s szorgalmukért gazdag terméssel fizet a hálás föld.-o O •—• — O—•—• —•—O—O—•—O— -•—• —•—O—O—0 — 0—O -O—O—0—0—O—•—O—00—0—0 — 0—O—O—0—0—0 — 0—O—O—0 — 0—o » — Felvásárolják a má a föír A „Herbaria" Országos Gyógynövényforgalmi Szövetkezeti Központ megbízásából minden föld- művesszövetkezet köteles átvenni a termelők által felajánlott ötcentis szárral begyűjtött mákgubót (még a férgeset is) mázsánként 90 forintos áron. Egy mázsa mákgubó árából három mázsa magasabb kalóriájú szenet lehet vásárolni, ezért a gubó eltüzelése pazarlást Nem szabad a mákgubót eltüzelA vad társadalmi tulajdon A közelmúltban kiadták az új vadászati törvényt, melyet a megyei tanács vadászati előadója hétfőn ismertetett a vadásztársaságok küldötteivel. Az értekezleten mintegy 00 vadász vett részt, s megelégedéssel vették tudorná- másul, hogy az új vadászati törvény értelmében a vad társadalmi tulajdont képez. Az új törvény szerint az orvvadászatot, vagy az erre tett kísérletet nem szabálysértésnek, hanem bűncselekménynek tekintik. Az értekezlet során vadászat céljára a megye területét bérbevették az egyes vadásztársaságok, ni azért sem, mert a beérett maki tok ópium alkaloidokat tartalmaz, amelyet eddig külföldről kellett behozni, s amely a gyógyszeriparnak nélkülözhetetlen anyaga. A mákgubó összegyűjtésével ezután hazai nyersanyagból tudunk előállítani sok értékes gyógyszert. JELENTI A megye valamennyi gépállomás körzetében a tsz, tszcs, és az egyénileg gazdálkodók befejezték az aratást. Az állami gazdaságok kérésére a szomszédos gépállomások 47 kombájnt, 30 aratógépet küldtek az aratási munkák gyorsabbá tételére. A gépállomások segítségével napokon belül megyénk egész területén befejezik az aratást. Az Arab félsziget délkeleti partvidékén fekvő Muszkát és Oman szultanátus területén az omani Imám (muzulmán egyházi méltóság) vezetésével lázadás tört ki Nizva városban az angolokkal szövetséges szultán ellen. A lázadás gyorsan terjedt (térképünk a július 20-i helyzetet mutatja) és a felkelő arab törzsek az imán fekete zászlóit több fontos városra, így pl. Ibrire is kitűzték, s az olajban gazdag Buraimi oázishoz vezető stratégiai pontokat Is elfoglalták. Ezért lehetséges, hogy az angol imperialista elnyomás elleni jelszóval küzdő Imám zászlója mögött egy nagyhatalom áll. Ezt a feltevést erősíti meg mindenesetre az angol lapokban megjelenő cikkek sorozata, melyek szerint a felkelők modern amerikai fegyverzettel vannak ellátva, s szervezett akcióik külföldiek jelenlétét bizonyítják. Köztudomású, hogy Muszkat-Oman szultanátus és Szaud-Arábia közötti határvonal a kietlen Rub el Chali homoksivatag területén húzódik, jelenleg sincs pontosan megállapítva és így a fegyveresem* Aas omani harcok pészést meglehetősen nehéz megakadályozni. Szaud- Arábia is érdekelve lehet a történtekben, mert az omani szultán brit segítséggel foglalta el tőle 1955" ben a már említett Buraimi oázist. A szultán ismét brit pártfogóihoz fordult katonai segítségért. Az angolok Ciprusból és Afrikából csapatokat küldtek; hadihajóikkal lezárták a Perzsa öbölben és Arab tengerben a Muszkat-Omani felségvizeket, lökhaj- tásos repülőikkel pedig támadják a felkelők központjait. Akármilyen gyártmányú fegyverek harcolnak is egymás ellen az Arab-félszigeten, a lázadás legmélyebb okait valószínűleg az angol Irak Petroleum Oil Co. és az amerikai Rockefeller érdekeltségű ARAMCO közötti olajért folyó harcban kereshetjük. Mindenesetre az omani szultanátus területén folytatott harcokból is látható, hogy Anglia a saját bőrén is kénytelen érezni az Eisenhower doktrína „áldásos" hatását.
