Békés Megyei Népújság, 1957. július (2. évfolyam, 152-177. szám)

1957-07-23 / 170. szám

2 BÉKÉS MEGYEI NÉPÜJSAG 1951 Július 23., kedd Rártélet * Helyes kezdeményezések érvényesülnek a dévaványai községi pártbizottság munkájában I gen! Helyes és követésre méltó, amelyről szólni aka­runk, mert sok pártbizottság még •ma is a hogyan keresésén töp­reng, felülről vár utasítást a párt szervezeti életének, a pártmunka stílusának kialakításához. S amíg töprengenek, fejük felett égető gondok tornyosulnak, sántít a po­litikai munka és sok helyen szom­jasan várják segítségüket, útmu­tatásukat a még kezdeti nehéz­ségekkel küzdő alapszervezeték. A dévaványai elvtársak munkájára más a jellemző, önállóak és az alapszervezetek is egyre jobban betöltik hivatásukat feladataik el­látásában. Nem arról van szó, hogy ők nem igénylik a felsőbb szervek segítségét. Erre minden­kor számítanak, s itt elsősorban az elvi és szervezeti kérdések a- lapvető téziseire kíváncsiak, de tovább, a gyakorlati megvalósítás­ban már minden igyekezeteükkel azon ^ fáradoznak, hogy ezt a sa­játos helyzetnek megfelelően ma­guk valósítsák meg. fi dévaványai pártbizottság helyesen ismerte fel már a megalakulása kezdetén, hogy tar­talmas pártélet, jó helyi politika csak úgy lehetséges, ha a párt- bizottság a párt aktivistáinak né­pes seregére támaszkodik, ha be­vonja a párttagság zömét a ha­tározatok meghozatalába és ser­kenti őket azok végrehajtására. Ettől az elvtől vezérelve, hozott a pártbizottság olyan határozatot, hogy létrehozzák a pártbizottság mellett a különböző aktíva cso­portokat, melyek vezetésével és irányításával egy-egy pártbizott- sági tagot bíztak meg. Hogyan is funkcionálnak ezek a csoportok? Vegyük mindjárt az elsőt, ame­lyik fontos szerepet tölt be a párt szervezeti életének szilárdításá­ban — a szervezési csoportot. Eb­ben a kollektívában tizenhat elv- társ tevékenykedik. És milyen fel­adatot látnak el? A községi párt- bizottság határozatából adódóan ők segítik az aíapszervezeteket a szervezési feladatok végrehajtásá­ban. Valamennyi elvtársinak van konkrét megbízatása. Apró mun­katervek alapján végzik felada­taikat. Résztvesznek az alapszer­vezetek vezetőségi ülésein, tag­gyűlésein és tájékoztatják a párt- határozatok helyi végrehajtásáról a párttagokat. Segítenek a tag­nyilvántartásban és informálják az alapszervezeteket arról, ho­gyan, miként történhet a pártta­gok — újabban a tagjelöltek fel­vétele. Ugyanakkor hasznos ta­pasztalatokat gyűjtenek, s ezeket közösen vitatják meg egy-egy ér­tekezleten és a tapasztaltak alap­ján javaslatot terjesztenek a pártbizottság elé. Legutóbb pél­dául a tagnyilvántatásban ész­lelt hibákra hívták fel a figyel­met és most, egyik tennivalójuk éppen ezen a területen van. Ami szembetűnő az aktívák munkájá­ban, az elsősorban a párt-munka iránti szeretet, az önzetlenség. Ha a feladat ellátásáról van szó, nem ismernek sarat, meleget és távol­ságot sem. Gyalog, vagy kerékpá­ron róják az utakat és eljutnak a távoli Kőszigeti Állami Gazda­ságba is. JH másik ilyen csoport agitá- ■* ciós és propaganda feladatot: lát el. ök tizenketten vannak. A tennivaló náluk sem kevesebb, sőt az agitációs munkával egyidő- ben most az új pártoktatás meg­szervezésével nagy feladatot kap­tak. Ök is a pártbizottság mun­katerve alapján dolgozzák ki a gyakorlati tennivalókat. Tanul­mányozzák a község hangulatát és a legjobban vitatott kérdések­re dolgoznak ki helyes válaszokat. Jelenleg az állami felvásárlás fog­lalkoztatja a dévaványai parasz­tokat, ez legmindennapibb hang a faluban és helyes értelmezése körül még zavarók vannak. A cso­port tagjai most kisgyűléseket szerveznek és az agitáció fokozá­sára serkentik a pártszervézete- ket. Az új pártoktatási év előké­szítésének részletes programja is most van kidolgozás alatt. A cso­port tagjai elosztották egymás kö­zött az alapszervezeteket és a párt- bizottság határozatának szellemé­ben segítenek az új oktatási év szervezésében. A harmadik csoport — a ter­melési — most van szerve­zés alatt, feladata a termelés he­lyes- -pártirányítása és ellenőrzé­se lesz. Ez nemcsak elgondolás, hanem már alakulóban van és a pártbizottságnak van ereje ahhoz, hogy ezt a tervét is sikeresen megvalósítsa. Helyes ez a kezde­ményezés a dévaványai elvtársak­tól. Követendő példa és nagy haszna van. Az aktívák segítségé­vel megvalósulhatnak a párthatá­rozatai és nem papíron maradnak. A működésük sorén szerzett, he­lyes, jó tapasztalatok és vélemé­nyük meghallgatása révén mélyül a pártvezetés legfőbb elve, a kol­lektív vezetés. Végső soron pedig azt az utat járják, amely a párt káderi nevelésének nélkülözhe­tetlen feltétele: egyre több elv­társnak adnak pontosan megha­tározott pártmegbizatásokat. He­lyes ez az út és követendő példa pártbizottságaink — pártszerveze­teink számára. Deák Gyula Elutaztak Moszkvába q magyar sportolók Vasárnap délelőtt elutazott Moszkvába a III. nemzetközi ba­ráti sportjátékokon résztvevő ma­gyar sportküldöttség. A nyugati pályaudvar érkezési oldalán lévő, zászlókkal szépen feldíszített gyü­lekezőhelyre érkeztek a fiatal sportolók. Beszélgetéssel, búcsúzkodással telt az idő, majd 10 óra előtt ke­rült sor a hivatlos búcsúztató ün­nepségre. A sportolók hármas so­rokban az érkezési oldal előtti térre vonultak s a szónoki emel­vénnyel és búcsúztatókkal szem­ben álltak fel. Ott volt a búcsúz­tatók között Kállai Gyula, műve­lődésügyi miniszter és a szovjet nagykövetség képviselője is. El­hangzott a Himnusz, majd a KISZ nevében Borbély Sándor köszöntötte a Moszkvába utazó­kat, kívánt nekik sok sikert, sportbeli szereplésükhöz. A sportolók nevében Kárpáti Rudolf, olimpiai bajnok köszön­te meg a pártnak, a kormánynak és - a KISZ-nek a felkészüléshez nyújtott segítséget, amelyet mint mondotta, jó szerepléssel akarnak meghatóm. A sportbeli eredmé­nyeken túl, célunk a barátság el­mélyítése a résztvevő külföldiek­kel, valamint viselkedésünkkel, magatartásunkkal bebizonyítani szocializmust építő országunkhoz való hűségünket. Az elvonulás után már csak pár perc volt a búcsúzkodásra és 10.25 órakor a mintegy 180 főből álló sportküldöttséggel kigördült a vonat Moszkva felé. Megalakították az István Malom fiataljai az ü- zemi KISZ szervezetet. A fiatalok még csak 14-en vannak, de céljuk az, hogy szervezetük taglétszámát növelik, becsületes, párthoz hű fiatalokkal. Célul tűzték ki. üze­mük tervének segítségét, s ezáltal jobb munkát kívánnak végezni. Levél a nyugati „kánaáaból“, A napokban érkezett az itt közölt levél nyugatról, Békéscsabára. A levél írója Uhrin János, akit — mint saj­nos sok más fiatalt — az ellenforra­dalmi események sodorták el, távol hazájától. Uhrin János ezt írja leve­lében, mely légipostán érkezett: KEDVES SZÜLEIM ÉS TESTVÉREIM! Kívánom, hogy e levelem a legjobb egészségben találjon ben­neteket. Én hál’ Istennek egész­séges vagyok, melyhez hasonlót kívánok valamennijiőtöknek. Anyukám, nem tudom megkap­tátok-e azt a levelet, amelyben azt írtam, hogy nem megyek ha­za. Ha igen, ne vegyétek figye­lembe, mert: HAZAMEGYEK. Azért küldöm e leveli légipostán, hogy legalább egyszerre érjen haza a másikkal. Most már lesz egy útitársam is, akivel igen jól megértjük egymást. Ű is haza a- kar jönni. Anyukám arra kérlek, az IBUSZ-nál intézzétek el a vonat­jegyem és mondjátok meg, hogy küldjék el a magyar követségre. Ha ez megérkezik, azonnal mehe­tek!!! A viszontlátásra! Két héten be­lül biztosan otthon leszek. Csóko­lom az egész családot. Tehát megértették ugy-e? Apu: azt a levelet, amiben azt írtam, hogy nem megyek haza, ne vegyétek fi­gyelembe, mert — — Igenis megyek! A mielőbbi viszontlátásra: A mostani címem: Uhrin János Ünnepi Ülés Varsóban a lengyel nemzeti ünnep alkalmából A lengyel nép nemzeti ünnepe, Lengyelország újjászületésének napja alkalmából július 21-én Varsóban ünnepi ülés volt. A Kul­túra és Tudomány Palotájának kongresszusi termében összegyűltek fővárosi gyári és üzemi munkások, a tudományos és művészeti élet képviselői, társadalmi szervezetek küldöttei. Az ülést Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára nyitotta meg. Szívélyesen üd­vözölte a jelenlévőket és különösen Ho Si Minh-t, a Vietnami De­mokratikus Köztársaság elnökét. — Július 22-e — mondotta Wladyslaw Gomulka — egyszer- s mindenkorra bevonult népünk történelmébe. Tizenhárom eszten­dővel ezelőtt a szovjet és a lengyel hadsereg által felszabadított lengyel földön megalakult a lengyel nemzeti felszabadulási bizott­ság, s közzétették a történelmi jelentőségű júliusi kiáltványt. Or­szágunk életében minőségi v ltozások történtek. A hatalom a mun­kásosztály vezette nép kezébe került. Űj, szocialista fejezet kez­dődött a lengyel állam történetében. Gomulka hangsúlyozta,' hogy az elmúlt tizenhárom évben a lengyel nép kimagasló sikereket aratott új élete építésében. A múlt időszak fogyatékosságai és hibái ellenére — mondotta — a népi hatalom, a munkásosztály és egész népünk jogos büsz­keséggel tekinthet vissza eredményeire. Pártunk, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt is, népünk haladásának irányítója, joggal és tel­jes felelősségérzettel elmondhatja, hogy teljesítette kötelességét a munkásosztállyal, a lengyel néppel és a proletárinternacionalizmus elveivel szemben. A romokból feltámadt az ország népgazdasága. Az ipari terme­lés messze túlszárnyalta a háború előtti színvonalat. Lankadatlan erőíeszitéssel haladtunk tovább a párt mutatta úton — mondotta Gomulka. A LEMP Központi Bizottságának első titkára megjegyezte, hogy bizonyos imperialista körök a lengyelországi burzsoá rend visszatérésében reménykedtek és reménykednek. A lengyel munkásosztály — jelentette ki — sqjia nem adja vissza a tőkéseknek az üzemeket és a gyárakat. A lengyel parasz­tok sokan nem adják oda földjeiket a nagybirtokosoknak. Nincs és nem is lehet visszafordulás a múlthoz. Lengyelország követke­zetesen halad a szocializmus felé. A népi Lengyelország fiainak és leányainak milliói haladnak ma a szocializmus útján. Amikor a népi hatalom tizennegyedik esztendejébe lépünk — mondotta Gomulka — világosan látjuk a ránk váró feladatokat és nehézségeket. Tudjuk, hogy a lengyel nép többsége helyesli utun­kat, a szocializmus építésének útját. Ezután Jozef Cyrankiewicz, a Minisztertanács elnöke mondott beszédet az évfordulóról. A lengyel állam külpolitikáját jellemezve, Cyrankiewicz meg­állapította, hogy ez a politika a barátság politikája a Szovjetunió és a szocialista tábor többi ország a irányában. A béke politikája ez, amely szavatolja Lengyelország szuverénitását, határait, biztosítja haladását. Ez a helyes út a szocializmushoz vezet. Caps Y. M. K. A. Antwerpen. Parcs des Rossignol. Belgikque. A jelenlévők viharos tapssal fogadták a szónoki emelvényre lé­pő Ho Si Minh-t, a Vietnami Demokratikus Köztársaság elnökét, aki a vietnami nép üdvözletét tolmácsolta Varsó dolgozóinak és a* egész lengyel népnek. VIT-MŰSZAKON in ...............................................................................................................mit A BÉKÉSCSABAI KÖTÖTTÁRUGYÁRBAN Szombaton délelőtt a szerkesz­tőségi asztalon élesen felberre- gett a telefon. — Halló.,.! Népújság szerkeszt tősége. — Itt a Békéscsabai KötötU árugyár KISZ-titkár helyettese. Elvtársak, szeretnénk bennete­ket meghívni a gyárba holnap, vasárnap délelőttre, ugyanis 6- tól 12-ig VIT műszakot rende­zünk... Megígéritek? ■— Köszönjük a meghívástokat — ott leszünk. Addig is jó mun­kát! * Vasárnap reggel 6 óra. Az ut­cákon még kevesen járnak ilyenkor. A dolgos hétköznapok után a megfáradt emberek még nyújtózkodnak az ölelő takarók alatt, de nem így a Kötöttárui gyár 41 fiatalja és lelkes műsza- ki gárdája. Reggel hattól tizen­kettőig VIT-műszakot tartanak, — Hogy jutottatok erre a szép gondolatra? — faggatom Szemenkár Matyit, a KlSZ-tit- kár helyettest. — A múltkor olvastunk a Népszabadságban arról, hogy a, Debreceni Gördülőcsapágy Gyár fiataljai egyórás VIT-műszakot dolgoztak. Nagyon jónak talál­tuk ezt a kezdeményezést, és a KISZ tagokkal elhatároztuk, hogy mi nem egy órát, hanem hatot dolgozunk.... Az elhatározás valóra vált. Kiszesek és nem kiszesek, összesen negyvenen feláldozva vasárnapi pihenésüket — műm kához láttak... Végigjártuk a gyár minden üzemét. Az álmosságnak „hire- hamva” sincs. A lánckötőben Nagy Margit, Rusznák György, Zsilák Margit és a többiek öt gépen dolgoznak egyszerre. Megérdemlik a dicséretet. A színes pamuthalmok labi­rintusában alig találunk az orsó- zóba, ahol heten szorgoskodnak. Valamennyien fiatalok — 17—IS évesek — és ég kezük alatt a munka... Azt hiszem, hogy em­bernek kellene állnia a talpán annak, aki felvehetné a versenyt Bíró Béla, Sánta Irén, Janecska Margit, Kovács Kati, Kristóf János, Orvos Erzsi és Papp Kati mozdulataival. — Ma meglesz a 120 százalék biztosan — mosolyog Szemenkár elvtárs Vida Jánosra, a körkö­tőgépek mellett... — Ha nem több! — mondja Vida elvtárs, s már indul is vissza, hogy ellenőrizze a reá bí­zott öt gépet. Nála ritkaság a géphiba. Várfalvi László műve­zető azt jósolja, hogy ma délelőtt meglesz a 300 kilogramm kötött­áru. (Súlyban mérik a teljesít­ményt.) Ha továbbra is így megy, biztosan teljesül a jóslat. De menjünk tovább, a szabá­szok és varrónők lakosztályába. Jánosi Mihályné művezető, ai szakma kiváló dolgozója, nem* titkolja, hogy legalább 105 szá­zalékot szeretnének elérni ma délelőtt a varrónők... Nem lehetetlen ez a szép terv, s különösen akkor nem, ha o-> lyan lelkes fiatalok akarják va- lóraváltani, mint Bakócz Éva, Valkó Magdi, Takács Erzsi és a többiek. A szabászaton hétköz­napokon harmincketten dolgoz­nak, — most csak hármanj Aradszky Kati, Rátái Kati éa Zsíros Márta. — 160 százalékig meg sem állunk! — kacsint Aradszky Kati s ahogy elnézem fürge mozdulatait a villanyolló- val — egy cseppet sem kétel­kedtem... Szemenkár elvtárs miután ki* léptünk az udvarra —- most * lyogva mondja: — Minden fiatalunk egy fü­lér térítés nélkül dolgozik, nem mertem volna gondolni! m Ha a világon mindenki ilyen volna... jut eszembe egy könyv címe és önkéntelenül összeha­sonlítást végzek — mert érde­mes! A Békéscsabai Kötöttáru- gyár kiszistái tanulságot tetteit a munkaszeretetről és arról is, hogy mindenkor számíthat rá­juk a párt és az ország. — Pallag —

Next

/
Oldalképek
Tartalom